keresés (regex):
keresési tartomány:
teljes
szavak
dolgok
jogszabályok
 keresés (id):
 keresés (idő):
Korniss Dezső     ☰ Beszterce 1908.12.01   ☷ Budapest 1984.08.17   |   festő, grafikus, művészpedagógus
660643
Korniss Dezső (1052343 | - )
 
életrajzok

Kortárs magyar művészeti lexikon, 2001

1925-1929: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Csók István, Vaszary János. 1978: érdemes művész. 1930: Új progresszív művészek művészcsoport tagja volt. 1930-1931 között a Munka-körben dolgozott. 1929-től a Képzőművészek Új Társasága és 1946-tól a Szentendrei Festők Társaságának tagja, az Európai Iskola (1946) alapító tagja volt. Pesterzsébeten élt 1922-1939 között, 1934-től dolgozott Szentendrén és Budapesten. 1947-1948 között a Magyar Iparművészeti Főiskola tanára volt, 1948-ban felmondták tanári állását. 1949-1956 között bábfestésből és kereskedelmi plakátok színezéséből élt. 1963-1969 között Pannónia Filmstúdióban dolgozott. A XX. századi magyar képzőművészet egyik legmeghatározóbb mestere volt. Művészetével több szálon kapcsolódott a korszak nyelvújító, avantgárd törekvéseihez és a szentendrei művészethez. A művesség becsülete, az esztétikai formai tökély híve volt. Munkásságára jellemző a nyelvi, stilisztikai sokoldalúság, az állandó formakereső magatartás, ami néha egymással párhuzamos alkotói módszerekhez, és egymástól élesen eltérő alkotói periódusokhoz vezetett. Képzőművészeti tanulmányait a Podolini-Volkmann-féle szabadiskolában kezdte meg 15 évesen. 1923-1924 között egy évet Hollandiában töltött, ahol többek között Rembrandt és a De Stijl művészete tett rá nagy hatást. 1925-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Csók István osztályába került. 1927-1928-ban készültek azok az archaizáló-kubisztikus, a mediterrán klasszikus művészet hatását őrző fejkompozíciók, amelyeket egyben szigorú plasztikai formálás, sötét alapszínek és fény-árnyék játékok jellemeznek. ~ a főiskolán ismerkedett meg Vajda Lajossal. Évfolyamtársai közül Kepes Györggyel, Trauner Sándorral és Schubert Ernővel együtt tartott szorosabb kapcsolatot. A francia és az orosz avantgárd művészet tanulmányozása, azoknak eredményeit integráló formakeresés jellemző ebben az időben munkáira. Az akkori kompozíciók konstruktív formarendre épülnek, amelyeken egyszerre realisztikus formavilág, kubisztikus elemek, szimbolikus motívumok, szürreális jelentéskör fedezhetők fel (Galambász, 1927). Művészi programjukat erős szociális érzékenység, társadalomtudományi érdeklődés egészíti ki. Gyakran használta a fotómontázs technikáját. Az 1928-as műcsarnoki Növendékkiállítás elismerő kritikája ellenére a főiskolán vizsgálatot indítottak a nyugati orientációjú festőtanárok és festőnövendékek, köztük ~ ellen is. Kassák 1930-ban ~vel együtt több fiatal művészt meghívott a Munka-körbe. ~ a Munka folyóirat számára több rajzot készített. Főiskolai társaival Új Progresszív Művészek elnevezéssel művészcsoportot alapítottak, első bemutatkozásukra 1930 márciusában a Tamás Galériában került sor. A művészcsoport még abban az évben felbomlott, és megromlott viszonyuk a Munka-körrel. Schubert Ernő kivételével valamennyien külföldre távoztak. ~ Párizsba utazott, ahol felfedezte a mediterrán-humanista tradíció értékeit és azoknak modern jelentéseit. Hazatérte után támogatta a Szocialista Képzőművészek Csoportjának munkáját. 1935-ben kezdte meg programszerűen a népművészeti, építészeti motívumok gyűjtését Vajdával együtt Szentendrén és Szigetmonostoron. A konvenciókkal teli művészettel szemben az orosz avantgárdhoz hasonlóan a művészet tradícióját, az elemi formákat a népművészetben és a provinciális művészetben találták meg. Céljuk a bartóki program hatására a nyugati és a keleti művészet számos eredményének integrálásával egy új, közép-kelet európai művészet megteremtése volt. Vajda és ~ ezt a Szentendréhez kötődő programot "konstruktív-szürrealista sematikának" nevezte. Kollektív jellegű absztrakt és népi formákból építették meg kompozícióikat. ~ az ún. mikrokozmosz-kompozícióiban helyi városképi és életformát idéző motívumvilággal dolgozott, amelyeket szimbolikus jelentéssel gazdagított (Szentendrei motívum I-IV., 1935). Az architekturális zárt forma egy képzeletbeli térben lebeg. ~ elsősorban pasztellt használt, hogy érzékletes finom felületeket teremtsen. Az első szentendrei korszak 1937-ig tartott. 1940-1943 között enteriőrökkel szerepel a Képzőművészek Új Társasága kiállításokon. A világháború alatti élmények, az egzisztenciális veszélyérzet hatására zaklatott ecsetkezelés, plasztikus faktúraképzés vált jellemzővé munkáira (Búcsú, Halott katona, 1944). A katonaság és a hadifogság után, 1945-től, az Európai Iskola időszakában egymással párhuzamosan készültek a tiszta színfoltokból építkező, konstruktív szellemű figurativitással jellemezhető képek mellett az expresszív, prekalligrafikus megoldásokat tartalmazó művek (Ellentét, 1947; Laokoon, 1948). A második szentendrei korszak 1945-1950 közé tehető. Gazdag asszociációs, szimbolikus tartalmú motívumvilág jelent meg a kompozíciókon, megsokasodtak a jellegzetes szentendrei építészeti formák, elemek, a mikrovilág apró lényei megnagyobbodtak. Új képalkotói módszerrel dolgozott, amelyben a szín minden eddiginél erőteljesebb struktúraszervező elem (Sárkányos, 1945; Kántálók, 1946; Bölcsővariációk, 1947; Reménytelen harc, 1948). A zenei ritmusképletek mellett a népdalok asszociatív képi világa fedezhető fel több képén. A korszak összegző fő műve, az 1948-ban készült Tücsöklakodalom, amelyben ~ megfestette a magyar "joie de vivre"-t. 1945-ben kezdte el a több száz lapból álló Illuminációk című monotípia-sorozatát, amelyet Rimbaud költészete inspirált. Mindegyik lapnak egy elvont, emblematikus vonalkonstrukció részeként ábrázolt architekturális keret és fej az alapmotívuma. 1948-ban elbocsátották főiskolai tanári állásából. ~ 1950-től belső emigrációba vonult, bábfestésből és plakátszínezésből élt. Kisméretű szürrealista képek mellett fotókollázsokat készített. Az 50-es években eljutott a képfelület, színfelület alakításáig. A színek egymáshoz való viszonylatait kutatta (Narancs és kék, 1954). 1956-ban született meg az első kalligráfia. 1956-1962 között készültek a nagyméretű zománckalligráfiák. Kalligráfiáit először 1958-ban mutatta be Amersfoortban, a Bálint Endrével közös kiállításon. Ezekben a műveiben a spontaneitás ellenére jelen van egyfajta láthatatlan strukturáltság. 1963-tól festette a Metamorfózis-variációkat. A kompozíciók nem tartalmaznak tárgyi elemeket. Ahogyan a zománcfesték sűrűsödik, szertefoszlik, úgy bontakoznak ki különböző tájak, városok, enteriőr részletek körvonalai. 1963-1968 között ~ érdeklődése a kollázs és az animációs film felé fordult. Kovásznai Györggyel közösen a Pannónia Filmstúdióban nyolc animációs filmet készített. 1963-1967 között születtek ecsetrajzai. 1968 utolsó alkotói korszakának kezdete volt. A népművészetből átemelt, absztrahált motívumvilág tűnik fel a hard edge festésmódban készült képein (Szűrmotívum, 1968; Pásztorok, 1968; Rablók, 1977). A szűrmotívum vagy a zászlómotívum a tiszta formaviszonylatok hordozójává válik. E korszak összegző fő műve az Allegro barbaro (1975). 1970-ben ~ részt vett a fiatal neoavantgárd művészek ún. "R" kiállításán. Ebben az alkotói periódusában újra a geometrikus absztrakció jegyében dolgozott, elemi mértani formákat használt, végsőre egyszerűsített jeleket analizált (Horizontális-vertikális, 1975). A Magyar Nemzeti Galéria 1980-ban rendezte meg ~ gyűjteményes, retrospektív kiállítását. Köztéri, épületdíszítői munkái is jelentősek.1945 • Rózsa Mikós emlékkiállítás, Anonymus Irodalmi és Művészeti Intézet, Budapest • Szociáldemokrata Párt Képzőművészeinek Társasága és meghívott művészek kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest1946 • Az Európai Iskola grafikai és kisplasztikai kiállítása, Magyar Nők Demokratikus Szövetsége Kossuth Lajos utcai helyisége, Budapest • A Magyar Képzőművészetért Mozgalom 1. kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest • Szentendre város újjáépítési kiállítása, Városháza, Szentendre • Az Európai Iskola 11. csoportkiállítása, MKSZSZ helyisége • Moderne Kunst aus Ungarn, Galerie les Eaux-Vives, Zürich1946 • Illuminációk, Európai Iskola kiállítóhelyisége, Budapest (kat.)1947 • Európai Iskola kiállítóhelyisége, Budapest (kat.)1947 • Magyar Művészhetek. Reprezentatív képzőművészeti kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest • Képzőművészek a hadifoglyokért, Ernst Múzeum, Budapest • Az Európai Iskola I-II-III. klinikai képzőművészeti kiállítása, Rusznyák-, Horányi-, Germán-klinika, Budapest • A Művész két arca, Alkotás Művészház, Budapest • A Magyar Képzőművészek Szabadszervezetének II. Szabad Nemzeti kiállítása, Fővárosi Képtár, Budapest • A Fókusz Galéria 2. kiállítása, Budapest • Képzőművészetünk a felszabadulás óta, Fővárosi Képtár, Budapest1948 • A magyar képzőművészet új irányai, Nemzeti Szalon, Budapest • Mi magunk. Az Európai Iskola 33. kiállítása, Magyar Nők Demokratikus Szövetsége helyisége, Budapest, Üllői út 11. • 90 művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest • Exhibition of Contemporary Arts in Hungary, London1948 • Chiltern Gallery [Anna Margittal], London1952, 1953 • A Szentendrei Festők II., III. kiállítása, Ferenczy Múzeum, Szentendre1954 • Pintores Hungaros Contemporáneos (Válogatás Makarius Saamer gyűjteményből), G. Krayd, Buenos Aires1956 • A szentendrei művésztelep jubileumi kiállítása 1926-1956, Ferenczy Múzeum, Szentendre • Hét művész, Balassa Múzeum, Esztergom1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest1958 • G. 'tOude Wewershuys [Bálint Endrével], Amersfoort1961, 1964, 1965, 1967, 1969 • Szentendrei festők kiállítása, Ferenczy Múzeum, Szentendre1962 • Szabadság és Nép, Csók Képtár, Székesfehérvár1963 • XX. századi művek budapesti gyűjteményekből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Szentendrei festészet, Ferenczy Múzeum, Szentendre1964 • A Szocialista Képzőművészek Csoportja 1934-1944, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Szentendrei festészet, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár1965 • Magyar képzőművészek a fasizmus ellen, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest1965 • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár (kat.)1966 • Szentendrei festőművészek nyári tárlata, Ferenczy Múzeum, Szentendre • Szentendrei festők kiállítása, Balassa Múzeum, Esztergom • A magyar fotóművészet 125 éve, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest1967 • Szentendrei festők tárlata, Mátyás király Múzeum, Visegrád1968 • Az idősebb és a fiatal generáció kiállítása, Budapesti Műszaki Egyetem Vásárhelyi kollégium, Budapest • Hommage a Kassák, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár • A szentendrei festészet 40 éves jubileumi kiállítása, Ferenczy Múzeum, Szentendre1969 • Magyar művészet 1945-1969, Műcsarnok, Budapest • Szentendrei művészet, Csók Képtár, Székesfehérvár1970 • Mozgás '70, Modern Magyar Képtár, Pécs • "R" kiállítás, R klub, Budapest1971 • Új művek, Műcsarnok, Budapest • 100 Jahre Kunst in Ungarn, Museum am Ostwall, Dortmund • Szentendrei nyári tárlat, Városháza, Szentendre • III. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs • Pest megyei tárlat, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Die Ungarische Avantgarde 1909-1930, G. del Levante, München1972 • A régi művésztelep, Művésztelepi Galéria, Szentendre • Anyag és forma a képzőművészetben, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Stúdió, Budapest1972 • "Rezeda 9" [Attalai Gáborral, Bak Imrével, Csiky Tiborral], Budapest, Rezeda u. 9.1973 • Kopernikusz kiállítás, Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest • Európai Iskola. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Budapest, Székesfehérvár • Angyalföldi művészek tárlata, Műcsarnok, Budapest1974 • L'Art Hongrois du 20 siecle, Galerie Moderne, Strasbourg • 20. századi magyar grafika, Savaria Múzeum, Szombathely • 7. Balatoni Nyári Tárlat, Balatoni Múzeum, Keszthely • Őszi tárlat, Művésztelepi Galéria, Szentendre1975 • Bálint Endre és Korniss Dezső művei Kolozsváry Ernő gyűjteményében, Művésztelepi Galéria, Szentendre (kat.) • Ecsetrajzok, Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan (leporello)1975 • Jubileumi Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Képek a várfalon, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Szentendrei művészet, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Látás és alkotás, Miskolc • XXXVII. Velencei Biennálé, Velence • Mai szentendrei művészet, Művésztelepi Galéria, Szentendre1976 • Expozíció. Fotó/művészet, Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan1977 • Képek-szobrok 30 év magyar művészetéből, Budapesti Töeréneti Múzeum, Budapest • Dévényi Iván magángyűjteménye, Városi Képtár, Győr • A népművészet szellemében, Katona József Múzeum, Kecskemét • Magyar művészet 1945-49. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár1977 • Rezeda 9. A Rablók meg a Pásztorok, Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan (kat.)1978-1979 • A szentendrei művészet 50 éve, Szentendrei Képtár1978 • Hongaarse Konstruktivische Kunst 1920-1977, Kruithuis Citadellen, Den Bosch (NL)1978 • Illuminációk, Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan (kat.) • Művelődési Központ Könyvtára, Szentendre1979 • Pintura Hungara no seculo XX., G. de Exposicoes Tempraria, Lisszabon • Magyar grafika '78, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Szentendrei Régi Művésztelep jubileumi kiállítása, Szentendrei Képtár, Szentendre1979 • Tisztelet a 70 éves ~nek, Ferenczy Múzeum, Szentendre (kat.)1980 • L'Arte ungherese degli anni settanta • XXXIX. Velencei Biennálé, Velence • Művészet és társadalom, Műcsarnok, Budapest • In memoriam Kassák, Kassák Lajos Múzeum, Budapest • Új szerzemények, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest1980 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (gyűjt., kat.)1981 • Allegro barbaro, Bartók Béla és a képzőművészet, Wilhelm-Lehmbruck Museum Duisburg, Kunstmuseum, Hannover, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Hommage a Bartók, Vigadó Galéria, Budapest • Szentendrei művészet, Tóparti Galéria, Boglárlelle • XI. Országos Grafikai Biennálé, Miskolc • Ungerske konst 1905-1980, Liljevalchs Konsthall, Stockholm, Konstmuseum, Göteborg (SVE) • Kunst von Szentendre II., Kulturzentrum, Mattersburg (A) • Válogatás magyar magángyűjteményekből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest1981 • Bartók képeimben, Művésztelepi Galéria, Szentendre (kat.)1982 • Kállai Ernő emlékezete, Óbuda Galéria, Budapest • Kortárs magyar művészet, Marseille, Menton, Lyon, Clermont-Ferrand, Párizs • Szentendrei Grafikai Műhely kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest • Válogatás győri magángyűjteményekből, Műcsarnok, Budapest • Ungarische Malerei des 20. Jahrhunderts, Nationalgalerie, Berlin1983 • Műhely Galéria, Szentendre (kat.)1983 • Új művészetért 1960-1975, Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Válogatás 3 év szerzeményeiből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Szentendrei festészet, Hatvani Galéria, Hatvan • Ungarische Kunst, Staatliche Museum, Meiningen • A kibontakozás évei 1960 körül. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár1984 • Erdei F. Művelődési Központ, Kecskemét (kat.) • Ifjúsági Ház, Eger1984 • Országos Képzőművészeti Kiállítás '84, Műcsarnok, Budapest • Bartók a kortárs magyar grafikában, Békési Galéria, Békéscsaba • Ten Hungarian Artists 1920-1984, Hungarian Art Center, New York1985 • 40 alkotó év, Műcsarnok, Budapest • Unkarin maalaustaidetta 1955-1985, Helsingin Kaupungintalon Ala-Aula, Helsinki • Salon Kaupungin Nayttelytila, Salo (FIN) • Vörösváry Ákos gyűjteménye, Budapest Galéria, Budapest1985 • Válogatás ~ hagyatékából, Fészek Klub (kat.)1986 • Új szerzeményeink, Budapesti Történeti Múzeum, Budapest • A Szentendrei Grafikai Műhely gyűjteményes kiállítása, Szentendrei Képtár1987 • Magyarország Hollandiában, Műcsarnok, Fodor M., Amszterdam • A régi avantgarde - 8 szentendrei művész, Műhely Galéria, Szentendre • Régi és új avantgárd (1967-1975). A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár • Száz év magyar képzőművészete, Róma1987 • Műhely Galéria, Szentendre1988 • A szentendrei Művésztelep hatvan éve 1928-1988, Szentendrei Képtár, Művésztelepi Galéria, Szentendre • Avantgárd és proletkultúra, Kassák Lajos Múzeum, Budapest • Second Wave of the Hungarian Avant-Garde, Kövesdy Galéria, New York • Begegnungen - Találkozások, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, Zentralsparkasse, Bécs1989 • Maîarské výtvarné umění XX. století (1945-1988), Národní g., Prága • Dom umenia, Pozsony • Meisterwerke der Ungarischen Moderne Schloss Plankenwart, Graz1990 • Keresztény Múzeum, Esztergom1990 • Tausend Gesicher der Geometrie. Siebdrucke aus Ungarn, Otto Nagel-haus der Staatlichen Museum, Berlin, Galerie am Domhof, Zwickau • Mozgás '70-90, Modern Magyar Képtár, Pécs1991 • Hatvanas évek. Új törekvések a magyar képzőművészetben, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • A zene mint látvány, Szekszárd • 10+1 éves a Szentendrei Grafikai Műhely, Szentendrei Képtár, Szentendre1993 • Találkozás... Dunamenti Folklór Fesztivál, Szekszárd • Hungarica, a 80-as évek művészete, M. di Roma, Róma1994 • Fejek, Fészek Galéria, Budapest • Szentendrei művészet 1926-1935 között, Szentendrei Képtár, Szentendre1994 • ~ művek dr. Merics Imre gyűjteményében, Művészetek Háza, Pécs (kat.) • Fészek Klub, Budapest (kat.) • Barcsay Iskola Galéria, Szentendre (kat.)1995 • Bartók a képzőművészetben, Zenetörténeti Múzeum, Budapest1996 • Genius Loci. Szentendre festményeken és fotókon, Szentendrei Képtár, Szentendre • Tavaszi tárlat rekonstrukciója, Műcsarnok, Budapest1997 • 114/7920 Válogatás a jelenkori gyűjtemény anyagából, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Kolozsváry-gyűjtemény, Műcsarnok, Budapest1998 • 20. századi magyar avantgarde, Neue Galerie der Stadt, Linz1998 • ~. Ismeretlen művek. Art'éria Galéria, Szentendre.1999 • Búcsú a 20. századtól, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • A fordulat évei, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest1999 • Nézőpontok/Pozíciók. Művészet Közép-Európában, Museum Moderner Kunst, Bécs, Kortárs Művészeti Múzeum/Ludwig Múzeum, Budapest.A MŰVÉSZET folyóirat ~ különszáma, 1974/11.Bodonyi EmőkeBoros J.: Tökéletes gondolatból a hazugság menekül. ~ről, Kortárs, 1985/11.Csók István, Vaszary János.Dévényi I.: ~ 60 éves, Vigilia, 1968/12.DezsőEgyéni kiállításokEszperantó kút (1967, Budapest, Rácfürdő)Ferenczy Múzeum, Szentendrefestő, (Beszterce, 1908. december 1. - Budapest, 1984. augusztus 17.)FilmFővárosi Képtár, BudapestFrank J.: Kiállítási napló: ~, Élet és Irodalom, 1965. szeptember 11.Frank J.: ~nél, Élet és Irodalom, 1968. október 30.Hatvany Lajos Múzeum, HatvanHegyi L.: ~ első alkotói korszaka. 1923-1933, Ars Hungarica, 1976/1.Hegyi L.: ~ három kompozíciója, Művészet Évkönyv, 1978Hegyi L.: (kat. bev., Fészek Klub, 1994)Hegyi L.: (kat., bev. tan., Erdei F. Művelődési Központ, Kecskemét, 1984)Hegyi L.: (kat., bev. tan., Művésztelepi Galéria, Szentendre, 1981)Hegyi L.-Keserü K.: (kat. bev., Hatvany Lajos Múzeum, füzetei, No. 3., Hatvan, 1977)Hegyi L.: (leporello, bev., Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan, 1975)Hegyi L.: ~ második alkotói korszaka 1933-1937, Ars Hungarica (XX-XXI) 1977Hegyi L.: ~ (monogr.), Budapest, 1984Hegyi L.: ~ művészete, Művészet, 1980/4.Hegyi L.: ~: Tücsöklakodalom, Janus Pannonius Múzeum Évkönyv, 1975-76/20-21.Herman Ottó Múzeum, MiskolcIrodalomJanus Pannonius Múzeum, PécsKassák L.: ~, in.: Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig, Budapest, 1947Keserü K.: Illuminációk. ~ regénye, Kortárs, 1980/1.Keserü K.: Kántálók - képelemzés, Janus Pannonius Múzeum É (XX-XXI) 1977Körner É.: ~, in: Magyar Művészet 1919-1945 (szerk.: Kontha S.) Budapest, 1985Körner É.: ~ (monogr.), Budapest, 1971Körner É.: Szentendre és a kelet-európai avantgarde, Valóság, 1971/2.KORNISSKovalovszky M.: Kristályház. ~ kiállítása, Új Művészet, 1995/1-2.Kovásznay Gy.-gyel: Nő a tükör előtt, Monológ (1963), Gitáros fiú a régi képtárban, Reggeltől estig, Gondolat, Egy festő naplója, Házasodik a tücsök (1968).Köztéri műveiMagyar Nemzeti Galéria, BudapestMestereiMezei Á.: (kat., bev. tan., Európai Iskola Könyvtára, 9. sz., 1946)Mezei Á.: ~ képei, Nagyvilág, 1947/12.mozaikoszlop (1959, Budapest, Royal szálló)Mucsi A.: (kat., bev. tan., Művésztelepi Galéria, Szentendre, 1975)Művek közgyűjteményekbenmuvesz_140Németh L.: (kat., bev. tan., Magyar Nemzeti Galéria, 1980)Pán I.: (kat., Európai Iskola, 1947)Pogány Ö. G.: ~, Valóság, 1947/12.Rabinovszky M.: ~ képei, Tér és forma, 1946/11.Ritmus (sgraffito, 1958, Budapest, Dereglye u.)Solymár I.: A Monológ és ~, Művészet, 1964/8.Solymár I.: ~ születésnapjára, Művészet, 1968/12.Szakolczay L.: "Az idén nem mentem sehová..." Beszélgetés ~ vel, Budapest, 1982/2.Szent István Király Múzeum, SzékesfehérvárUngváry R.: ~ alkotói útja, Magyar Műhely, 1967. május 12.Ungváry R.: ~ kiállítása, Jelenkor, 1966. márciusüvegfal (Balatonalmádi, Hotel Auróra).üvegfal (Kecel)Válogatott csoportos kiállításokVárkonyi Gy.: (kat. bev., Művészetek Háza, Pécs, 1994)Városi Képtár, Székesfehérvár.Zelk Z.: Négyszemközt. Beszélgetés ~vel, Tükör, 1967. március 28.

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Korniss Dezső (Beszterce, 1908. dec. 1. – Bp., 1984. aug. 17.): festő, grafikus, művészpedagógus, érdemes művész (1978). A m. avantgárd törekvések rangos képviselője, a Szentendrei Művésztelep tagja. 1921-22-ben Podolini-Volkman Artúr magánisk.-jában tanult festeni és rajzolni. 15 éves korában Hollandiába került, ahol – visszaemlékezése szerint – Vermeer, Hals és Mondrian művei mellett igen nagy hatást gyakorolt rá a holland környezet tiszta, tervezett rendje, „konstruktivitása”. 1925-től 1929-ig az Orsz. Magy. Királyi Képzőműv.-i Főisk.-a Csók István és Vaszary János tanítványa volt. Elsőéves korától szerepelt csoportos kiállításokon, először az Ernst Múz.-ban, majd negyedéves korában a KÚT (Képzőművészek Új Társasága) kiállításán, melynek éppúgy, mint a Kassák vezette Munka-körnek, 1929-30- ban tagjává választották. 1930-ban részt vett a Tamás Galériában megrendezett Új Progresszív Művészek nagyszabású avantgárd kiállításán, melyen a későbbi Szocialista Képzőművészek Körének tagjai és a Korniss-Kepes-Trauner Csoport hét tagja is jelen volt műveivel. 1930-ban egyéves tanulmányutat tett Párizsban és ismét ellátogatott Hollandiába, Belgiumba. 1932-től részt vett a Szocialista Képzőművészek Csoportjának szervezői munkálataiban, majd megalakulásuktól, 1934-től egészen 1942-ig csatlakozott kiállításaikhoz. Az avantgárd művészet körébe tartozó kísérletező, újító munkája 1934-ben, a Szentendrén és Szigetmonostoron 1940-ig töltött időszakában kezdődött el. 1946-48-ban az Európai Isk. egyik vezető egyénisége. 1947-től az Iparműv. Főisk.-n alakrajzot tanított. 1948 után egy ideig amatőr bábszínjátszó csoportok részére tervezett bábukat és díszleteket, szabad idejében festett. 1958-ban Hollandiában rendezett egyéni kiállítást, és ellátogatott Brüszszelbe, Franciao.-ba. A Szentendrei Művésztelep tagjaként valamennyi kiállításukon részt vett. Fontosabb egyéni kiállításai: gyűjteményes: Székesfehérvár, István király Múz. (1965); Hatvan, Hatvany Lajos Múz. (1975, 1977, 1978; Bp., MNG, 1980); Szentendre (1983); Fészek Galéria, Bp. (1991. jan.). Néhány murális műve intézményekben látható, pl. sgraffito-, mozaik- és kerámiadíszítés a Royal Szállóban, a Dereglye utcai OTP-házban és üvegablak a keceli isk.-ban. Alkalmazott grafikai, plakátművészeti alkotásai is jelentősek. Az 1960-as években néhány kisfilmet is készített (pl. Monológ, 1963). Művészeti törekvéseit tekintve több korszaka volt. 1922-23-ban a főisk.-n Trautner Sándorral és Kepes Györggyel az ún. konstruktív-szürrealista módszert alakította ki, mely a szovjet-orosz konstruktivizmuson, ill. Mondrian művein és a francia szürrealizmuson alapul. A második, Szentendrén töltött korszakában – Vajdával egyidőben, de tőle függetlenül -a bartóki program képzőművészeti megvalósulásának célját tűzte maga elé. Egyensúlyt keresett a drámai tartalom, az expresszivitás és a művészi forma szabályai között. Konstruktív szellemű figurativitás, a kompozíció szilárd, tisztarendje, dekoratív felületek jellemezték műveit. Az 1945-től 1955-ig terjedő időszakot a szentendrei program kibontakozása és az Európai Isk. francia orientációja határozta meg. A korszak fő művei: Szentendre, Sárkányos (1945); Kántálók (1946); Bölcső, Mezei Vénusz, Ellentét, Feszület (1947); s az egész korszakot összefoglaló Tücsöklakodalom (Hommage á Bartók) nagyméretű kompozíciója, továbbá a Tél, Reménytelen harc, Madaras. Az 1956-tól 1963-ig terjedő időszakot a spontán festői gesztusokra építkező tasizmus felhasználása jellemzi kalligrafikus sorozataiban (pl. Metarnorfózis-sorozat 1963). 1968-tól visszatért a konstruktív formához, a közép-kelet- európai folklórból absztrahált képi jelek, heraldikai formációk (szűr- és pajzsmotívum) elvont geometrikus formarendjéhez; klasszikus konstruktivista korszaka letisztult, intellektuális képi nyelvéhez. Művei találhatók: Janus Pannonius Múz. (Pécs), Hatvany Lajos Múz. (Hatvan), István Király Múz. (Székesfehérvár), Ferenczy István Múz. (Szentendre), MNG (Bp.), valamint számos magángyűjteményben. – Irod. Katalógus-előszó (Hatvan, 1977); Németh Lajos: K. D. kiállítási katalógus (Bp., 1980); a szentendrei kiállítás katalógus-előszava (Bp., 1981); Hegyi Loránd: K. D. (Bp., 1983); „A festészet is egy nyelv … ” (interjú, riporter Szakolczay Lajos, Tiszatáj, 1984. 1. sz.); Frank János: Meghalt K. D. (Élet és Irod., 1984. 34. sz.); Boros Judit: K. D.-ról (Kortárs, 1985. 10. sz.); Szakolczay Lajos: K. D. ünnepei (Tiszatáj, 1986. 5. sz.); Frank János: Tisztelet K. D.-nek (Élet és Irod., 1991. t. sz.); Németh Lajos: Tisztelet K. D.-nek (Új Művészet, 1991. 5. sz.); Bánszky Pál: K. B. világképe (Forrás, 1993/7).

könyvei

róla szóló könyvek

film
linkek
ISNI
OSZK MEK
PIM
VIAF
wikipedia
Amicus: 15002