Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Gvadányi József, gróf (Rudabánya, 1725. okt. 16. – Szakolca, 1801. dec. 21.): császári lovasgenerális, költő; író. Olasz eredetű katonacsaládból származott. Egerben tanult, majd a nagyszombati egy.-en hallgatott bölcsészetet. 1743-tól 40 éven át katona, részt vett az örökösödési és a hétéves háborúban, vitézségével kitüntette magát. 1763-tól a Felső-Tisza mentén szolgált, többször járt Peleskén és ottani ismerőseiről mintázta később a peleskei nótárius és Rontó Pál alakját. 1775-ben Galíciába helyezték át, 1783-ban lovasgenerálisi rangban nyugdíjba ment. Szakolcán telepedett le, gazdálkodott és egymás után jelentette meg népies stílusban írt verses elbeszéléseit. Különösen a falusi nótárius budai utazásáról és a Rontó Pálról szólók (Pozsony, 1793) lettek népszerűek. Kora számos írójával váltott költői leveleket (Péczeli József, Baróti Szabó Dávid, Molnár Borbála), ezek egy részét ki is adta (Verses levelezés… Pozsony, 1798). Millet nyomán írt világtörténetét (A világnak közönséges históriája I–IX. Pozsony, 1796–1811) halála miatt a VII. kötettől Kis János folytatta. Politikai nézeteiben és irodalmi téren egyaránt a nemesi hagyományokhoz (és a Habsburg-udvarhoz) ragaszkodott, szemben állt a felvilágosodással. Jelentősége mégis az, hogy az élő beszédhez közel álló népies stílust és néhány halhatatlan típust teremtett meg (a peleskei nótárius, Rontó Pál). – M. Pöstyéni förödés… (Pozsony, 1787); Egy falusi nótáriusnak budai utazása (Pozsony-Komárom, 1790); A mostan folyó ország gyűlésének satyrico critice való leírása (Lipsia, 1791); Tizen-kettődik Károly Svétzia ország királlyának élete… (Voltaire művének felhasználásával Pozsony, 1792); Rontó Pálnak, egy magyar lovas közkatonának és gróf Benyovszky Móricnak életek… (Pozsony, 1793); Unalmas órákban vagy-is a téli hosszú estvéken való időtöltés (Pozsony, 1795); A falusi nótáriusnak elmélkedései, betegsége, halála és testámentoma… (Pozsony, 1796). – Irod. Széchy Károly: G. J. élete és munkái (Bp., 1894); Gvadányi album (Szerk. Kovács Dénes, Bp., 1887); Barta János: G. és haladó hagyományaink (Irod. tört. 1951); Arany János: G. J. (Arany János Válogatott művei, IV. Bp., 1953). Szi. Virág Benedek: Gróf G. J. magyar lovas generálisnak; Petőfi Sándor: A régi jó G. (vers).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

10. Rontó Pálnak egy magyar lovas közkatonának és gróf Benyovszki Móricznak életek, földön, tengereken álmélkodásra méltó történettyeiknek, s véghezvitt dolgaiknak leírása, melyet hazánk dámáinak kedvekért versekbe foglalt. Pozsony és Komárom, 1793. (2. kiadás. Pozsony, 1816. Újabb kiadásai: Pest, 1864. Tatár Pétertől versben Bucsánszkynál, rövidítve s elrontva, és Mulattató Zsebkönyvtár Esztergom, 1883. 19., 20. és 1888. 41–46. füzet).11. Unalmas órákban, vagy is a téli hosszú estvéken való időtöltés. A melyet a versekben gyönyörködőknek kedvekért kiadott. Pozsony, 1795. (G. hadalai viselt dolgai s poétai levelezése Csizi Istvánnal és Molnár Borbálával. Ism. Badics Fer., Ujvidéki kath. főgymn. Értesítője 1884.)12. Egy a Rhenus vize partján táborozó magyar lovas katonának Pozsony városába egybegyült rendekhez irott levele. Pozsony, 1796.13. A falusi nótariusnak elmélkedései, betegsége, halála és testámentoma, melyeket két soros versekkel kiadott és új esztendőbéli ajándékba, hazánk dámáinak, és gavallérainak nagy szivességgel nyujtja... ezen béállott 1796. eszt. első napján. Pozsony, 1796. (2. kiadás. Pozsony, 1822.)14. A világnak közönséges historiája. A melyet magyar hazájához viseltető szeretettől ösztönöztetvén, néhány jeles, és hiteles authorokból kiszedegetvén ugyan ezen hazájának élő nyelven bátorkodik nékie, mint igaz fiú szeretetnek áldozatját bényujtani. Pozsony, 1796–1803. (Hat kötet, az I. kötetben szerző arczk., a VII. kötetet Kis János 1805-ben, a VIII. és IX. Sikos István írták Pozsony. 1809. és 1811. a VI. kötet censurai kézirata a m. n. múzeumban).15. Verses levelezés, a melyet folytatott... nemes Fábián Juliannával, nemes Bédi János élete párjával, melybe több nyájas dolgok mellett, Komárom városába történt siralmas földindulás is leirattatott, és a versekbe gyönyörködők kedvekért kiadattatott. Pozsony, 1798.16. Méltóságos gróf Gvadányi József lovas generalisnak Donits Andráshoz irt levelei válaszaikkal. Kiadta Cs. L. J. az A. I. r. t. Nagyszombat, 1834.1887: Egyetértés 226. sz.1. Pöstényi förödés, a melyet egy magyar lovas ezredbül való százados az ottan történt mulatságos dolgokkal, élő magyar nyelven, versekbe foglalt, 1787. eszt. Rák havának 12. napján Tsöbörtsökön (Pozsony), 1787. (Névtelenűl.)2. A mostan folyó török háborúra czélozó gondolatok, melyeket... írt 1789. eszt., mostan pedig a vitézkedni kivánó magyar ifjaknak kedvekért, egyszersmind a nemes banderiumokból a Márs mezején kiszállani vágyódókért közre bocsáttatott, Pozsony és Komárom, 1790.3. Nándor Fejér várnak meg vétele, melyet Belgrád és annak kommendánsa között eshető képzelt beszélgetésben versekbe foglalt G. G. J. Pozsony és Komárom, 1790.4. A nemes magyar dámákhoz és kisasszonyokhoz szólló versek, melyeket egy megváltozhatatlan buzgó szivvel biró hazafi, a most közelebb történt változásokra nézve a megnevezett szép nemnek mulatságára és gyönyörködtetésére kibocsátott. Pozsony és Komárom, 1790. (Zeneműmelléklettel.)5. Rettentő látás, rettentőbb történet, a melyet Erzsébet herczegasszony véletlen halálának alkalmatosságával 1790. versekbe foglalt. Pozsony és Komárom, 1790.6. Egy falusi nótáriusnak budai utazása, melyet önnön maga abban esett viszontagságaival együtt az elaludt vérű magyar szivek felserkentésére és mulatságára e versekbe foglalt. Pozsony és Komárom, 1790. (Névtelenűl. 2. kiadás. Pozsony, 1807. nevével, 3. kiadás. Pozsony, 1822., 4. kiadás. Bpest, 1878., 5. kiadás. Bpest, 1895. Olcsó könyvtár 50. Görög István először dolgozta át ezt szinműre, mely azonban 1813-ban csak kétszer került Pesten szinre; szerencsésebb volt Gaál József, kinek Peleskei Nótárius cz. bohózata 1838. okt. 8. óta igen sokszor előadatott.)7. Aprekaszion, mellik mek sinalik fersben mikor megtartatik szent Franz Xavér Neve nat Patron strenge Herr Kapitán úr N... Asz nemes Regiment Excellenx Gróf N... Huszaren. Pozsony és Komárom. 1791. (Névtelenűl. 1781-ben Homicsirban Galicziában írta.)8. A mostan folyó ország gyűlésnek satyrico criticé való leírása, a melyet egy Isten mezején lakó palócznak szinlése alatt írta azon buzgó szívvel biró hazafi, a kinek pennájából folyt ki a falusi nótáriusnak Budára való utazása; ezen munkáját is négy sorú versekben hazájának eleibe terjesztette 1790. eszt. bak havának 25. napján. Lipsiában (Pozsony), 1791. (Névtelenűl.)9. Tizenkettődik Károly Svétzia ország királyának élete, és álmélkodást felmuló vitézségének és több csudálkozást okozó nagy dolgainak leírása, melyeket hazánk anyanyelvén az olvasásban gyönyörködők kedvekért írt. Pozsony és Komárom, 1792. Arany János, Prózai Dolgozatai, 1879.Arczképe: fiatalkori egykorú aquarellfestés, eredetije Ernst Lajos gyűjteményében; mult századbeli olajfestmény Szakolcza város birtokában; rézmetszet «A mennyit Marsnak, annyit Apollónak» jelmondattal az arczkép körűl, a 14. sz. munkájának I. kötete mellett és Rohn kőnyomata 1863-ból a Koszorú mellett; mindezek utánnyomata meg van Széchy Károly Gvadányi életrajzában).Ballagi Géza, A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig. Bpest, 1888.Baróti Szabó Dávid, Költeményes Munkái. Komárom. 1802. II. 47. l.Beöthy Zsolt, Szépprózai elbeszélés története I. II. és Nemzeti Irodalomtörténet Ismert. I. Budapesti Hirlap 227., 228. sz.Debreczeni Ellenőr 1885. 3. szEsztergom 1878. 12–15. sz. (Kőrösi László).Ferenczy és Danielik, M. Irók I. II.Figyelő V., VI., X., XI., XIII., XVI., XXII. (Dr. Takáts Sándor).Fővárosi Lapok 1881.Fővárosi Lapok 225. sz., 226. (Beöthy Zsolt), 227. sz. Függetlenség 1884. 41. sz.Fürdői Lapok 1873. 4., 5., 7. sz. (G. mint balneolog).Gvadányi Album, szerk. dr. Kovács Dénes. Bpest, 1887. arczk. rajzokkal és hasonmással. (G. élete és művei, dr. Kovács D.; G. és a perzsa levelek, Beöthy Zsolt; G. ünnepén, Sz. Kovács Sándor; G. mint történetíró, Marczali Henrik; G. emlékezete, Kadocsa Elek; G. és Gaal, Erdélyi Pál; G. Savonában, Radó Antal; sat.)Gvadányi József grófHorkai báró Horeczky Ferencz, Gvadányi József emlékezete. Pozsony, 1887.Horváth Ignácz Könyvészete 1888.Irodalomtörténeti Közlemények 1891–92. Kazinczy Ferencz Levelezése I–III.Koszorú I. 209. l. (A peleskei nótáriusnak pokolba menete. Basilia, 1792. ismert., melyet azonban nem G. írt). II. 25., 26. sz. 1864. II. 6. sz.Lehoczky Tivadar, Beregvármegye Monographiája II. 140. l.Levelei Péczeli Józsefhez, Szakolcza, 1788. jan. 29., febr. 29., máj. 10., aug. 1., decz. 12., 1789. márcz. 20., ápr. 7., decz. 8., 1790. márcz. 4., 1791. júl. 8. (Széchy Károly, Gróf Gvadányi József. Bpest, 1894. Függelékében), Mindszenti Sámuelhez, Szakolcza, 1795. febr. 1., 15., nov. 20. és 1797. márcz. 13. (István bácsi Naptárában 1865., 1869. és 1870.; az 1795. nov. 20. a Magyarország és Nagyvilágban is 1867. 11. sz. és az 1797. márcz. 13. a Vasárnapi Ujságban is 1869. 45. sz.) és ismeretlenhez Szakolcza, 1799. júl. 2. (Vasárnapi Ujság 1869. 19. sz.)lovas generális,lovas generális, (olasz eredetű családja egyik őse marchio Alessandro de Guadagnis hasonló nevű fiával Firenzéből Ausztriába jött és az atya 1646-ban III. Ferdinánd seregében harczolva Szent-Gotthardnál esett el; fia a szendrői végház főkapitánya volt, midőn ott 1683 őszén a hazájába térendő Sobiesky János lengyel királyt fényesen fogadta s megvendégelte; ezért őt és örököseit 1686-ban grófi rangra emelte, a Forgách-családdal kötött házasság révén pedig 1687-ben magyar indigenatust kapott; ennek fia G. János nejével b. Pongrácz Eszterrel a magyar Rudabányára Zemplénmegyébe vonult; itt született 11 gyermekük, kik közt legidősebb volt a költő-generális), szül. 1725. okt. 16. Tíz éves korától kezdve a jezsuiták egri gymnasiumában tanult és az öt osztályt jeles eredménynyel végezte. Itt szerette meg a verselést, mit annyira vitt, hogy három óra alatt 100 latin distichont írt. A bölcseletet a nagyszombati egyetemen hallgatta; 19 éves korában 162 tanulótársa közt mint elsőt avatták baccalaureussá. A családi hagyományokhoz és hajlamaihoz híven a katonai pályát választotta; 1743. decz. 1. a Szirmay-gyalogezredbe lépett mint zászlótartó. Csehországban két csatában küzdött a poroszok ellen. 1744-ben ezredét Olaszországba rendelték, Sicilia s Nápoly meghódítására, a francziák és spanyolok elűzésére... itt mint hadnagy vett részt a táborozásokban; 1746. nov. 30. ezredével a Var vizeig jutott és azon át franczia területre tört.; itt deczember 3. franczia fogságba esett és Toulonba vitték; négy hét mulva azonban csere útján ismét ezredéhez jutott; 1747. febr. 3., midőn a kis határfolyón ismét átkelt, bal lábán meglőtték és emberei Savonába vitték gyógyítani. Májusban újra megjelenhetett a seregnél, Genua alatt az egész táborozást elvégezte és főhadnagy lett. A béke megkötése után hazajött és távoli rokona Gvadányi Ascanius marquis eszéki parancsnok ezredében kapitány lett; majd 1751. decz. 1. a Baranyay lovas ezredbe lépett át mint százados kapitány és Nyitramegyében szállásolt. Itt ismerte meg Horeczky Francziska bárónőt, kit 1752-ben nőül vett; de ez nemsokára meghalt, három gyermeket hagyva férjére. G. a hétéves háborút végig harczolta s legalább hét ütközetben vett részt. 1757. okt. 15. Hadik seregének, mely Berlint megsarczolta, G. volt 111 katonával az előcsapatja. 1758. aug. 2. őrnagynak nevezték ki. A hubertsburgi béke (1763) után a nádor-huszárezrednél Beregmegyében Badaló helységben állomásozott. Itt dévaj kalandokkal és bravuros vadászatokkal űzte el unalmát, nyilt házat tartott, a vidéki földesurakkal mulatott és megismerkedett a néppel. 1765. nov. 10. alezredes lett és Szatmárt meg Zajtán szállásolt. Kalandozásait most is folytatta, sokszor megfordult Nagy-Peleskén, melynek földesura Becsky György jó barátja volt. Itt szerezte később epikájának anyagát. Már 1768-ban Máramarosban szállásolt. 1755-ben a hadi kormány Galicziába második ezredesnek rendelte be a Kálnoky-ezredhez, 1779. júl. 10. pedig a Nádasdy-ezredhez helyeztetett át, szintén Galicziában. 1783. ápr. 10. vezérőrnagyi (generális) kinevezéssel nyugalomba helyezték. Előbb Rohóra, majd rövid idő mulva Szakolczára, Nyitramegyébe vonult, mely mellett anyai jószága feküdt; 1785-ben renaissance-kastélyt építtetett, újra nősült, Szeleczky Katalin asszonynyal kötve frigyet, kertészkedéssel és könyvolvasással foglalkozott. Télen vadászgatott, nyáronként elrándult a pöstyéni fürdőbe, a mellett bejárt a megyegyűlésekre s megjelent az 1790–91. országgyűlésen is. Az élődő magyar irodalom mozgalmai hozzá is eljutottak, tollat vett kezébe a nemzeti nyelv javára; munkákat adott ki s levelezett a kor íróival és írónőivel. A 90-es években lelkesen izgatott a magyar viselet mellett. Meghalt 1801. decz. 21. Szakolczán. Egyetlen fia G. József mint nyug. alezredes Pozsonyban 1815 táján meghalt és családját sírba vitte.Magyar Irók Arczképei. Pest, 1858. arczk.M. Akad. Értesítő 1853. (G. nemzetségről). Meghalt 1801. decz. 21. Szakolczán.M. Helikon I. oszt. IV. (dr. Badics Ferencz).M. Hírmondó 1792. I. 132., II. 644., 1793. II. 752. l.Mindenes Gyűjtemény II. 1792. 120. l.Mindszenti Sámuel, Ladvocat Historiai Dictionariuma. Komárom, 1795. III. 426. l.Mint író a mult század végi magyaros iskolának egyik alkotója s főepikusa volt; négyes versekben, zamatos nyelven írt. Legelső költeménye: Igaz szeretetnek hármas kötele, (névnapi köszöntő), melyet 1765-ben írt, az Unalmas órákban... (Pozsony, 1795) jelent meg; Mi a király s micsda az ország?, II. József császárról mint hadi népének gondviselőjéről (M. Museum II. 1792.), Vitéz képíró úrhoz Moldvaországba (M. Hirmondó 1793. II. 256. l.), Rakovszky Elek püspökhöz (Pozsony, 1795. I. 15. sz. Toldalék) és Bucsuzás a hadi élettől cz. az Aurorában (1826.).M. Könyvház IX. 1797. 82. l. XIX. 1808. 33. l.M. Kurir 1789. 252. l., 1802. I. 7., 15., 16., 28. sz. (Halálára írt versek).Munkái:Nagy Iván, Magyarország Családai IV. 453.Nemzet 226., 230. sz.Nép Zászlója 1877. 31., 32. sz.Oesterr. Militär-Konversations-Lexikon II. 809.Oesterr. National Encyclopädia. Wien, 1835. 436. l.Ország-Világ 34. sz. arczk. és rajz.Pesti Napló 1854. 212. sz. (Greguss Ágost). 1876. 132. sz. (Bodnár Zsigmond). 1887. 225. sz. (br. Horeczky Ferencz).Petőfi Sándor A régi jó Gvadányi cz. költeményt írt hozzá (Pesti Divatlap 1845.) A 60-as években b. Horeczky Nándor, első feleségének rokona, a rohói családi sírboltba vitette át porait, Szakolcza városa pedig 1887-ben emléktáblával jelölte meg a házat, a hol élt, a leleplezés alkalmából fényes ünnepélyt rendezett s magyar kört alakított emlékére.Petrik Könyvészete és Bibliogr.Révai, Planum, Viennae, 1790. 61. l.Széchy Károly, Gróf Gvadányi József 1725–1801. A Rontó Pál megjelenésének százados évfordulójára. Bpest, 1894. (M. Történeti Életrajzok X. 1–3. füzete. Arczképekkel, rajzokkal és hasonmásokkal). szül. 1725. okt. 16.Toldy Ferencz, Költészet Története, M. Nemzeti Irod. Története és Összes Munkái III. 241. l.Ungar, Revue, Pressburger Zeitung 231. sz.Vasárnapi Ujság 1857. 36. sz. arczk. (Jenevai L.), 1860. 12. sz. (Lakóháza Szakolczán), 1887. 34. sz. arczk. és rajzokkal. (Dr. Kovács Dénes).Werner Adolf, Gróf Gvadányi József (Székesfehérvári kath. főgymnasium Értesítője 1892).Zala 34. sz.

• Pöstényi förödés, a' mellyet egy magyar lovas ezeredbül való százados az ottan történt mulatságos dolgokkal élő magyar nyelven, versekbe foglalt 1787 esztendőbe ... nyomttatott Tsöbörtsökön a' Caspium tenger partyán azon esztendőbe, [1787]
• Pöstényi förödés a' mellyet egy magyar lovas ezeredbül való százados az ottan történt mulatságos dolgokkal, élő magyar nyelvén versekbe foglalt, 1787. esztendőbe, rák havának 12. napján, [1787]
• Pöstyéni förödés a' mellyet egy magyar lovas ezredbűl való százados az ottan történt mulatságos dolgokkal, ... versbe foglalt..., 1787
• Verses levelezés a' mellyet folytatott gróf Gvadányi József ... Bédi Jánosné Fábián Juliánnával, mellybe több nyájas dolgok mellett, Komárom városába történt siralmos föld-indulás-is le-irattatott, 1789
• Nándor Fejér várnak meg vétele, mellyet Belegrád és annak kommendánsa között eshető képzeltt beszélgetésben versekbe foglaltt, és Hazánk' élő nyelvén közre botsátott G. J., [1790]
• A mostan folyó török háborúra tzélozó gondolatok, melylyeket G. I. írt..., 1790
• A' nemes magyar dámákhoz, és kis asszonyokhoz szólló versek, mellyeket egy meg változhatatlan buzgó szívvel bíró hazafi, a' most közelebb történt változásokra nézve ... ki botsátott, 1790
• A' nemes magyar dámákhoz és kis aszszonyokhoz szólló versek, mellyeket egy ... hazafi a' most közelebb történt változásokra nézve a' ... szép nemnek mulatságára ... kibocsátott Gvadányi József, 1790
• A' nemes magyar dámákhoz és kis aszszonyokhoz szólló versek, mellyeket egy ... hazafi a' most közelebb történt változásokra nézve a' ... szép nemnek mulatságára ... ki-botsátott, 1790
• Egy falusi nótáriusnak budai utazása, mellyet önnön maga abban esett viszontagságaival egygyütt ... e' versekbe foglaltt, 1790
• Egy falusi nótáriusnak budai utazása, mellyet önnön maga abban esett viszszontagságaival egygyütt az el aludt vérű magyar szívek' fel serkentésére, és mulatságára e' versekben foglaltt, 1790
• Egy falusi nótáriusnak budai utazása, mellyet önnön maga abban esett viszszontagságaival egygyütt ... e' versekbe foglaltt, 1790
• Egy falusi nótáriusnak budai utazása, mellyet önnön maga abban esett viszszontagságaival egygyütt ... e' versekbe foglaltt, 1790
• A' mostan folyó ország gyűlésnek satyrico critice való leírása, a' mellyet ... írta azon ... hazafi, a'kinek pennájából folyt ki a' Falusi Nótáriusnak Budára való utazása, 1791
• Aprekaszión, 1791
• Tizen-kettödik Károly Svétzia ország királlyának élete, és álmélkodást fel-múló vitézségének ... le-írása..., 1792
• Tizenkettődik Károly, Svétzia ország királlyának élete és ... vitézségének ... leírása ..., 1792
• Rontó Pálnak egy magyar köz-katonának és gróf Benyovszki Móritznak életek ... mellyet hazánk dámáinak kedvekért versekbe foglalt ... Gvadányi József, magyar lovas generális, 1793
• Rontó Pálnak egy magyar köz-katonának és gróf Benyovszki Móritznak életek ... mellyet hazánk dámáinak kedvekért versekbe foglalt ... Gvadányi József, magyar lovas generális, 1793
• Rontó Pálnak, egy magyar lovas köz-katonának és gróf Benyovszki Móritznak életek, földön tengereken álmélkodásra méltó történettyeiknek s véghez vitt dolgaiknak leírása..., 1793
• Rontó Pálnak, egy magyar lovas köz katonának és gróf Benyovszki Móritznak életek ... leírása, 1793
• Unalmas órákban, vagyis, 1795
• A falusi nótáriusnak elmélkedései, betegsége, halála és testamentoma..., 1796
• Egy a' Rhénus vize partyán táborozó magyar lovas katonának Posony várossába ország'gyűlésére egybe-gyűlt méltóságos fő, közép 's alatsonyabb rendekhez írott levele, 1796
• Egy a' Rhénus vize partyán táborozó magyar lovas katonának Posony várossába ország'gyűlésére egybegyűlt ... rendekhez írott levele, 1796
• A' világnak közönséges históriája, a' mellyet magyar hazájához viseltető szeretettűl ösztönöztetvén, és néhány jeles, és hiteles authorokból ki-szedegetvén ugyan ezen hazájának élő nyelvén bátorkodik nékie, mint igaz fiúi szeretetnek áldozattyát mély alázatossággal bé-mutatni gróf Gvadányi József magyar lovas generális, 1796-1811
• Rontó Pálnak, egy magyar lovas köz-katonának és gróf Benyovszki Móritznak életek' ... le-írása, a' mellyet ... versekbe foglalt Gvadányi József, 1807
• Aprekaszión, 1810
• Rontó Pálnak egy magyar lovas köz-katonának és gróf Benyovszki Móritznak életek', ... leírása, a' mellyet ... versekbe foglalt Gvadányi József gróf, 1816
• Egy falusi notáriusnak budai utazása, mellyet önnön maga abban esett viszontagságaival egygyütt az el-aludt vérű magyar szívek' fel-serkentésére, és múlatságára e' versekbe foglaltt, 1822
• Falusi nótáriusnak elmélkedései, betegsége, halála és testamentoma, mellyeket két soros versekkel ki-adott, és új esztendőbéli ajándékba, hazánk dámáinak, és gavallérainak nagy szívességgel nyújtja gróf Gvadányi Jószef [!] ..., 1822
• Gróf Gvadányi József Donits Andráshoz írt levelei válaszaikkal, 1834
• Gvadányi József Donits Andráshoz írt levelei válaszaikkal, 1834
• Rontó Pálnak és gróf Benyovszky Móricznak élete, ..., 1864
• A peleskei nótárius budai utazása, élete további tettei és halála, 1874
• Rontó Pálnak, egy magyar lovas közkatonának élete ... melyet ... versekbe foglalt Gvadányi József, [1876-1885 közöt]
• Egy falusi nótárius budai utazása ..., 1878
• Rontó Pál magyar lovas közkatona és gróf Benyovszky Móricz élete ..., [188?]
• Rontó Pál magyar lovas közkatona és gróf Benyovszky Móricz élete ..., [1888]
• Egy falusi nótárius budai utazása ..., 1894
• Egy falusi notáriusnak budai utazása..., 1894
• A peleskei nótárius, [1898]
• Rontó Pálnak és gróf Benyovszky Móricznak élete, 1899
• A peleskei nótárius, [1900 körül]
• Gróf Gvadányi József, Fazekas Mihály, 1904
• Egy falusi nótáriusnak utazása ..., 1910
• Egy falusi notáriusnak budai utazása..., 1917
• Egy falusi nótáriusnak budai utazása, 1917
• Egy falusi nótárius budai utazása, 1918
• A peleskei nótárius, [192?]
• Egy falusi nótáriusnak budai utazása, [192?]
• Pöstényi förödés a' mellyet egy magyar lovas ezredbül való százados az ottan történt mulatságos dolgokkal ... versekbe foglalt ... Tsöbörtsök 1787, [192?]
• Aprekaszión, [1921]
• Pöstényi förödés a' mellyet egy magyar lovas ezredbül való százados az ottan történt mulatságos dolgokkal ... versekbe foglalt ... Tsöbörtsök 1787, 1921
• Egy falusi nótáriusnak budai utazása, 1922
• Egy falusi rótáriusnak budai utazása, 1924
• Egy falusi nótáriusnak budai utazása, [1930]
• Egy falusi nótáriusnak budai utazása, [1934]
• Rontó Pál, [1941]
• A peleskei nótárius, [1944]
• Régi magyar epika, 1948
• Egy falusi nótárius budai utazása, 1957
• Egy falusi nótáriusnak budai utazása, 1975
• Egy falusi nótáriusnak budai utazása, 1978
• Gvadányi József és Fazekas Mihály válogatott művei, 1995
• Badalai quártélyozás, 1999
• Aprekaszión, 2005
• Egy magyar kalandor ifjúsága, 2008
• Aprekaszión, [post 1785]
• Könyvjegy Gvadányi nótáriusához, [post 1900]
• Aprekaszión, [s.a.]
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,

• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904., ()
• Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985. 3 db., ()
• Ferenczy Jakab-Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Pest, Szent István Társulat, 1856. VIII, 641, X o., 1858. VI, 441 o., ()
• Hadobás Pál: Edelény és környéke az irodalomban. Edelény, Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum, 2005. 181 o., ill. (Edelényi Füzetek 34.), ()
• Katolikus lexikon. Szerk. Bangha Béla. Bp., Magyar Kultúra, 1931-1933. 4 db., ()
• Keresztyén Balázs: Kárpátaljai művelődéstörténeti kislexikon. Bp.-Beregszász, Hatodik Síp Alapítvány-Mandátum Kiadó, 2001. 290 o., ()
• Kluger Lászlóné: Irodalmi emlékhelyek Borsodban. Miskolc, II. Rákóczi Ferenc Könyvtár, 1969. 135 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926. VI, 880 o.; Bp., Kassák Kiadó, 1994., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-. 9 db., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. Pozsony, Schmidt Antal, 1846. 158 o., ()
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
• Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerk. dr. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. Bp., Zeneműkiadó Vállalat, 1965. 3 db, 687, 726, 767 o., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()
• Világlexikon. A tudás egyeteme. Bp., Enciklopédia, 1925. 982 o.; 2. átdolg., bőv. kiad. 1927. 575 o., 50 t., 14 térkép, ()

• A peleskei nótárius   |☰  1916   |☰  író