Gellért Lajos (1052382 | - )
Kortárs magyar írók, 1945-1997
Érdemes Művész 1956.GELLÉRT LAJOS(Irsa, 1885. nov. 5.-Bp., 1963. jan. 28.): színész, író.[MÉL1,ÚMIL]M.: Levelek az én megholt édesanyámhoz..., 1921; Írás egy emberről, aki mindenképpen boldog akar lenni, regényes önéletrajz, 1921; Száz színész egy sorba..., karikatúrák [Gedő Lipóttal] [1923]; Egy cigány, egy király, portrék és karikatúrák [Tyrnauer Istvánnal] [1928]; Gurul a becsület, r. [1941]; Elajándékozott évek, elb. [1943]; Nyitott szemmel, visszaemlékezések, 1958.
Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Gellért Lajos (Irsa, 1885. nov. 5. – Bp., 1963. jan. 28.): színész, érdemes művész (1956), író. Színiak.-i tanulmányai után vidéken kezdte pályafutását. 1907-ben csatlakozott a haladó szellemű Thália társulathoz, majd 1912-ben Bp.-en az Új Színpad szerződtette. Vidéki és bp.-i szerződései váltották egymást. Legnagyobb sikereit a Belvárosi Színházban aratta (1925–28). Élete utolsó éveiben a Jókai Színház tagja volt. Több regényt és színdarabot írt. Felesége Ürmössy Anikó színésznő volt. Számos némafilmben szerepelt; így Fejős Pál első filmjeiben; a Tanácsköztársaság idején forgatott Gorkij-filmben (A pénz) is játszott; egy filmet rendezett: Az egér (1921). – F. sz. Osvald (Ibsen: Kísértetek), Shylock (Shakespeare: Velencei kalmár), Polonius (Shakespeare: Hamlet), Nagyapó (Maeterlinck: Kék madár). – M. Írás egy emberről, aki mindenképp boldog akar lenni (regényes önéletrajz, Bp., 1921); Egy cigány, egy király (Bp., 1928); Gurul a becsület (Bp., 1941); Nyitott szemmel (viszszaemlékezések, Bp., 1958). – Irod. Lengyel István: Nyitott szemmel. G. L. félszázados színészi pályafutása (Magyarország, 1957. 18. sz.); Nádass József: Csendes búcsú Lulutól (Élet és Irod., 1963. 5. sz.).
Magyar színházművészeti lexikon, 1994
Gellért Lajos(Irsa, 1885. nov. 5.–Bp., 1963. jan. 28.): színész, író. A SzAk-t 1907-ben végezte el, aztán Pécsre került, innen a Thália Társasághoz szerződött. 1908–1909-ben a kecskemét–makói társ.-ban, 1910-től a Kamarajáték előadásain, 1912-ben az Új Színpadon szerepelt. 1916-tól a Modern Szípad, 1918-ban a Fasor Kabaré, 1918-tól a Belvárosi Színház tagja volt. 1924–1925-ben a Renaissance Színházban, majd 1927-ig ismét a Belvárosiban játszott. 1928–1931 között az Új Színházban, 1931-től 1934-ig a Magyar Színházban szerepelt. 1933-ban a Bethlen téri Színház dramaturg–főrend.-je lett, de szerepeket is kapott. 1936-ban a Művész Színházban lépett fel. 1940–1944 között csak az OMIKE-ben játszhatott. 1945–1946-ban a Medgyaszay, a Szabad és a Magyar Színházban jutott feladathoz. 1947–1955 között a Nemzeti, 1955-től 1960-ig a Petőfi, 1961-ben a Jókai Színház tagja volt. Gellért erősen intellektuális játékával, a figurák aprólékos lélektani ábrázolásával új színt hozott a m. színjátszásba. Novellákat, regényeket, drámákat is írt. Pályatársairól karikatúrákat készített. Érdemes művész (1956). F.Sz. Oswald (Ibsen: Kísértetek); Ember Sándor (Karinthy Fr.: Holnap reggel); Magister (Molnár F.: A vörös malom); Jedermann (Hoffmanstahl); Shylock (Sh.: A velencei kalmár); Polonius (Sh.: Hamlet). Drámái: Kvartett (Somlár Zs.-dal, 1923); Szegény angyalok (1930); Timosa (1932). Könyve: Nyitott szemmel (visszaemlékezés, 1958).
- Írás egy emberről, aki mindenképpen boldog akar lenni, [1921]
- Írás egy emberről, aki mindenképpen boldog akar lenni, 1921
- Levelek az én megholt édesanyámhoz..., 1921
- Száz színész egy sorba..., [1923]
- Írás egy emberről, aki mindenképpen boldog akar lenni, [1926]
- Egy cigány egy király ..., [1928]
- Egy cigány, egy király..., [1930]
- Mindenki benne van ..., 1937
- Gurul a becsület, [1941]
- Elajándékozott évek, [1943]
- Gurul a becsület, [195?]
- Nyitott szemmel, 1958
- Gurul a becsület, [1960 körül]
- Parázslókő, [1969]
- Novellák, [1970]
- Pajzs és legyező, 1984
- Parázslókő, 1987
- Timosa,
- Úri muri,
- Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
- Garay Béla: Festett világ. Színészek és szerepek. Szabadka, Veljko Vlahovic Munkásegyetem, 1977. 209 o., ill. (Életjel Könyvek 14.), ()
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
- Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008. 473 o., ill., ()
- Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001. 447 [1] o., ()
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
- Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000. 2 db., ()
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
- Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
- Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929. [12] 1028 o., ()
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
- Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()
- Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()
- A színész fényképe |☰ 1918 |☰ rendező
- A színésznő szobalánya |☰ 1918- |☰ rendező
- Az egér | Martha a zárdában |☰ 1921 |☰ rendező

- Pán | Pán sípja (r.: Fejős Pál, 1920)
- Három pár facipő (r.: Neher, Louis, 1918)
- Die brennende Stadt | O'Hara | Óhaza (elírás, tévedés) (r.: ifj. Uher Ödön, Márkus László, 1920)
- Isten fia, ördög fia (r.: dr. Lázár Lajos, 1917)
- Házasodik az uram (r.: Kertész Mihály, 1913)
- Fixírozzák a feleségem (r.: Fodor Aladár, 1914)
- Leoni Leo (r.: Deésy Alfréd, 1917)
- Sehonnai (r.: Deésy Alfréd, 1918)
- Újraélők (r.: Fejős Pál, 1920)
- A lengyel zsidó | Halálcsengő (r.: Kertész Mihály, 1917)
- A pénz (r.: Pallos Sándor, 1919)
- Fekete kapitány (r.: Fejős Pál, 1920)
- Becstelen becsület (r.: Gerőffy J. Béla, 1919)
- Leánybecsület (r.: Lajthay Károly, 1923)
- Tavaszi vihar (r.: Deésy Alfréd, 1917)
- A bánya titka | A bánya titka I-II. | A gonosztevő gróf | A gonosztevőt leleplezik (r.: ifj. Uher Ödön, 1918)

- A magánnyomozó | Magándetektív (r.: Illés Jenő, 1915)
- Az aranyborjú | Selim Nuno, a börzecézár (r.: dr. Lázár Lajos, 1918)
- Álarcosbál (r.: Deésy Alfréd, 1917)
- A tryton (r.: Deésy Alfréd, 1917)
- Az ősember (r.: Hintner, Cornelius, 1917)
- Az ingovány (r.: ifj. Uher Ödön, 1918)
- Úri muri (r.: Bán Frigyes, 1949)
- Az élet királya | Dorian Gray arcképe (r.: Deésy Alfréd, 1917)
- A színész fényképe (r.: Gellért Lajos, 1918)
- Arsene Lupin utolsó kalandja (r.: Fejős Pál, 1921)
- Lidércnyomás (r.: Fejős Pál, 1920)
- Három pár cipő (r.: Gerőffy J. Béla, Neher, Louis, 1919)
- A színésznő szobalánya (r.: Gellért Lajos, 1918)
- Magánnyomozó (Pardon, tévedtem) II (r.: Illés Jenő, 1922)
