Gellért Lajos     ☰ Irsa 1885.11.05   ☷ Budapest 1963.01.28   |   író, színész
660663
Kurd Viktor (2771114 | - )
Gellért Lajos (1052382 | - )
 
életrajzok

Kortárs magyar írók, 1945-1997

Érdemes Művész 1956.GELLÉRT LAJOS(Irsa, 1885. nov. 5.-Bp., 1963. jan. 28.): színész, író.[MÉL1,ÚMIL]M.: Levelek az én megholt édesanyámhoz..., 1921; Írás egy emberről, aki mindenképpen boldog akar lenni, regényes önéletrajz, 1921; Száz színész egy sorba..., karikatúrák [Gedő Lipóttal] [1923]; Egy cigány, egy király, portrék és karikatúrák [Tyrnauer Istvánnal] [1928]; Gurul a becsület, r. [1941]; Elajándékozott évek, elb. [1943]; Nyitott szemmel, visszaemlékezések, 1958.

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Gellért Lajos (Irsa, 1885. nov. 5. – Bp., 1963. jan. 28.): színész, érdemes művész (1956), író. Színiak.-i tanulmányai után vidéken kezdte pályafutását. 1907-ben csatlakozott a haladó szellemű Thália társulathoz, majd 1912-ben Bp.-en az Új Színpad szerződtette. Vidéki és bp.-i szerződései váltották egymást. Legnagyobb sikereit a Belvárosi Színházban aratta (1925–28). Élete utolsó éveiben a Jókai Színház tagja volt. Több regényt és színdarabot írt. Felesége Ürmössy Anikó színésznő volt. Számos némafilmben szerepelt; így Fejős Pál első filmjeiben; a Tanácsköztársaság idején forgatott Gorkij-filmben (A pénz) is játszott; egy filmet rendezett: Az egér (1921). – F. sz. Osvald (Ibsen: Kísértetek), Shylock (Shakespeare: Velencei kalmár), Polonius (Shakespeare: Hamlet), Nagyapó (Maeterlinck: Kék madár). – M. Írás egy emberről, aki mindenképp boldog akar lenni (regényes önéletrajz, Bp., 1921); Egy cigány, egy király (Bp., 1928); Gurul a becsület (Bp., 1941); Nyitott szemmel (viszszaemlékezések, Bp., 1958). – Irod. Lengyel István: Nyitott szemmel. G. L. félszázados színészi pályafutása (Magyarország, 1957. 18. sz.); Nádass József: Csendes búcsú Lulutól (Élet és Irod., 1963. 5. sz.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Gellért Lajos(Irsa, 1885. nov. 5.–Bp., 1963. jan. 28.): színész, író. A SzAk-t 1907-ben végezte el, aztán Pécsre került, innen a Thália Társasághoz szerződött. 1908–1909-ben a kecskemét–makói társ.-ban, 1910-től a Kamarajáték előadásain, 1912-ben az Új Színpadon szerepelt. 1916-tól a Modern Szípad, 1918-ban a Fasor Kabaré, 1918-tól a Belvárosi Színház tagja volt. 1924–1925-ben a Renaissance Színházban, majd 1927-ig ismét a Belvárosiban játszott. 1928–1931 között az Új Színházban, 1931-től 1934-ig a Magyar Színházban szerepelt. 1933-ban a Bethlen téri Színház dramaturg–főrend.-je lett, de szerepeket is kapott. 1936-ban a Művész Színházban lépett fel. 1940–1944 között csak az OMIKE-ben játszhatott. 1945–1946-ban a Medgyaszay, a Szabad és a Magyar Színházban jutott feladathoz. 1947–1955 között a Nemzeti, 1955-től 1960-ig a Petőfi, 1961-ben a Jókai Színház tagja volt. Gellért erősen intellektuális játékával, a figurák aprólékos lélektani ábrázolásával új színt hozott a m. színjátszásba. Novellákat, regényeket, drámákat is írt. Pályatársairól karikatúrákat készített. Érdemes művész (1956). F.Sz. Oswald (Ibsen: Kísértetek); Ember Sándor (Karinthy Fr.: Holnap reggel); Magister (Molnár F.: A vörös malom); Jedermann (Hoffmanstahl); Shylock (Sh.: A velencei kalmár); Polonius (Sh.: Hamlet). Drámái: Kvartett (Somlár Zs.-dal, 1923); Szegény angyalok (1930); Timosa (1932). Könyve: Nyitott szemmel (visszaemlékezés, 1958).

könyvei
róla szóló könyvek

film
filmszereplés
linkek