Darvas Iván     ☰ Beje 1925.06.14   ☷ Budapest 2007.06.03   |   férfi, színész, országgyűlési képviselő, országgyűlési képviselőjelölt
660747
archontológia

Országgyűlés

képviselő
1990.05.02 - 1994.06.28
választási adatok
település neve szavazatszám  szavazatarány választási eredmények
egyéni jelöltre adott szavazatok, 1990.03.25 
Budapest XIII. kerület1169616.8
egyéni jelöltre adott szavazatok, 1990.04.08 
Budapest XIII. kerület1149520.9

 

életrajzok

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Beje, 1925. jún. 14.– ): színész. A SzAk elvégzése után 1946-ban a Művész Színházhoz szerződött. 1949–56 között a Madách Színházban játszott. 1957–1959-ben politikai okokból kirótt börtönbüntetését töltötte, 1959–1963 között segédmunkásként dolgozott. 1963-tól egy-egy évadot töltött a Miskolci Nemzeti, ill. a József Attila Színházban. 1965–1985 között a Vígszínház tagja volt, 1990 óta szabadfoglalkozású színművész. 1990-től országgyűlési képviselő. A színpadi alakok belső lelki vívódásait árnyaltan jeleníti meg. Magasfokú intellektualitása érzelmi elmélyültséggel, rejtett iróniával párosul. Több filmben nyújtott kimagasló alakítást. Kossuth-díjas (1978), Jászai Mari-díjas (1955, 1967), érdemes (1969) és kiváló művész (1975). F.Sz. Raszkolnyikov (Dosztojevszkij–Ackland: Bűn és bűnhődés); Tuzenbach, Versinyin (Csehov: Három nővér); Báró (Gorkij: Éjjeli menedékhely); Popriscsin (Gogol–Lunean–Coggio–Czimer J.: Egy őrült naplója); Larry Slade (O’Neill: Eljő a jeges); Don Quijote (Wasserman–Leigh: La Mancha lovagja); Firsz (Csehov: Cseresznyéskert); Martin Dysart (Shaffer: Equus); A nagybőgős (Süsskind: A nagybőgő). – Ir. Gerskovics A.: D. I. Gogol az Egy őrült naplójában (1979).Darvas Iván; Szilárd

Országgyűlési Almanach, 1990-94

1925. június 14-én született Bején (ma: Behynce, Csehszlovákia). Eredeti neve Darvas Szilárd. Édesapja, Darvas János újságíró, a Prágai Magyar Hírlap szerkesztője. Az 1938-as első bécsi döntés után az újonnan alakult Felvidéki Magyar Hírlaphoz került, majd a Magyarország című napilap felelős szerkesztője lett. Több verseskötete is megjelent, szlovák költők verseit is fordította. Édesanyja Antonyina Vasziljevna Jevdokimova háztartásbeli, majd tolmács a Budapest XIV. kerületi rendőrkapitányságon. Testvére, Attila (1922) mérnök. Nős (1973), felesége Motorcza Irén önálló kereskedő. Gyermekeik, Ráchel Tatjána (1975) és Benjámin Olivér (1976) tanulók. Féléves volt, mikor családja Prágába költözött, így elemi iskoláit itt végezte. Középiskolai tanulmányait a Prágai Német Állami Gimnáziumban kezdte, majd - miután 1938-ban Budapestre költöztek - a Budapesti Német Gimnáziumban folytatta. Itt érettségizett 1943-ban. 1943 és 1946 között háromszor is beiratkozott a Színiakadémiára, de 1946 őszén végleg otthagyta. Szerződést kapott a Művész Színházba, majd ennek megszűnte után 1949-től 1956-ig a Madách Színház színésze volt. 1955 végén bátyját kémkedés és hazaárulás vádjával tíz év szabadságvesztésre ítélték. 1956. augusztusban ugyanebben az ügyben feljelentési kötelezettség elmulasztásáért ő maga egy év felfüggesztett börtönbüntetést kapott. 1956. október 30-án a Gyűjtőfogházból vezetésével kiszabadították a politikai foglyokat - köztük bátyját is. Több forradalmi bizottság tagja volt. Ezért 1957. májusban letartóztatták, két évi szabadságvesztésre ítélték. A felfüggesztett egy évvel együtt összbüntetését két év tíz hónapra szállították le. Büntetését több helyen - a Tolnai Lajos utcában, a Fő utcában, a Markóban, a Gyűjtőben és Vácott - töltötte le. 1959. április 4-én az ún. kis amnesztiával szabadult. 1959 és 1963 között segédmunkásként dolgozott. 1963-ban a Miskolci Nemzeti Színház, 1964-65-ben a József Attila Színház, 1965-től 1985-ig a Vígszínház társulatának tagja. Azóta nyugdíjas, de a Vígszínházban és más színházakban továbbra is játszik. Munkájának elismeréseként Jászai Mari-díjat (1955, 1967), Érdemes Művész, Kiváló Művész kitüntetést (1975) és Kossuth-díjat (1978) kapott. Kollégái 1989-ben neki ítélték a Vígszínház Ruttkai Éva-díját. Az 1956-os forradalmon kívül 1989-ig politikával nem foglalkozott. A Történelmi Igazságtétel Bizottság egyik alapító tagja. Pártnak nem tagja. Az 1990. évi választások második fordulójában az SZDSZ támogatásával lett Budapest 19. sz. (Angyalföld) választókerületében képviselő.

könyvei
róla szóló könyvek

film
filmszereplés
linkek