Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Erkel Ferenc (Gyula, 1810. nov. 7. – Bp., 1893. jún. 15.): zeneszerző, karmester és zongoraművész. Apja ~ József tanító és egyházi karnagy. Nagyváradon, majd Pozsonyban tanult. Zenei tanítómestere Klein Henrik, kiváló képzettségű pozsonyi muzsikus. 17–18 éves korában házi zenetanárnak Kolozsvárra szerződőtt, itt került kapcsolatba Ruzitska Györggyel, Erdély zenei életének vezéralakjával. Zenei pályáját zongoraművészként kezdte, alkalmilag azonban vezényelt és zeneszerzéssel is megpróbálkozott. 1834-ben mutatkozott be Pesten először, a következő esztendőben pedig véglegesen ott telepedett le. Két éven át a Pesti Városi Német Színháznál, valamint a Budai Magyar Színjátszó Társaságnál működött mint karnagy. 1837-ben a Pesti Magyar Színházhoz, a későbbi Nemzeti Színházhoz került első karmesteri minőségben, ahol mintegy három évtizeden át zenei vezető és irányító szellem volt. Aktív kapcsolata a színházzal a zeneszerző érdeklődését is a színpad felé irányította. 1840-ben elkészült első operája, a Bátori Mária. A szövegkönyv szerzője Egressy Béni, aki ezután egészen haláláig (1851) hasznos segítőtársa operaszerzői munkájában. 1844-ben mutatták be a Hunyadi László c. operát (ugyancsak Egressy szövegével). A Kölcsey Himnuszának megzenésítésére hirdetett pályázatot ~ szerzeménye nyerte meg; Himnuszát mindmáig magáénak vallja a nemzet. A szabadságharc után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott. Vezetésével alakult meg 1853-ban a Filharmóniai Társaság, amelyet számtalan esetben vezényelt. Ugyanebben az évtizedben született meg újabb operája: a Bánk bán, az utolsó Egressy-szövegre írt opera, mely 1861-ben került színre. Ez jelenti ~ pályájának a csúcsát. Későbbi operái nem hoztak különösebb sikert és nem is bizonyultak maradandónak. Ennek oka részben, hogy nem talált többé megfelelő szövegíró társszerzőre. Főképp azonban az, hogy a kiegyezés korának légkörében ~ művészete fokozatosan talajtalanná vált és elsorvadt. Megtiszteltetésben, ünneplésekben továbbra is volt része. 1868-ban az Országos Magyar Daláregyesület vezető karnagyává választotta; új tisztsége jó néhány kórusmű megalkotására késztette. Zenepedagógiai téren is vezető szerephez jutott. Közreműködött a Zeneak. megalakításánál (1875), amelynek ezután tíz éven át ig.-ja és zongoratanára. Az 1884-ben megnyíló Operaház főzeneig.-i címmel tisztelte meg. 1888-ban 50 éves működése alkalmából ünnepelte a főváros, majd 1890-ben 80. születésnapján utoljára lépett pódiumra a Filharmóniai Társaság hangversenyén. 1839-ben nőül vette Adler Adélt, a házasságukból négy jeles képességű muzsikus fiú született: Gyula, Elek, László és Sándor. ~ a m. zenei romantikának Liszt mellett a legjelentősebb képviselője. Nevéhez fűződik a m. nemzeti opera megteremtése. Nyugati, elsősorban olasz és francia operai mintákra támaszkodva, a 19. sz.-i m. verbunkos zenének mély átélésével, kifejezési lehetőségeinek megfinomításával és kiszélesítésével sikerült viszonylag egységes nemzeti operanyelvet kialakítania. Mint karmester és szervező egyéniség rendkívül sokat tett a főváros zenei életének felvirágoztatása érdekében. Neves sakkozó volt, az 1864-ben alakult Pesti Sakkkör alelnöke, egy év múlva elnöke. Több játszmája jelent meg a Berliner Schachzeitungban. Emlékére 1952-ben állami díjat alapítottak, mellyel évente (ápr. 4-én) kiemelkedő magyar zeneműveket és zenetudományi munkákat jutalmaznak. – M. operák: Sarolta (szöveg Czanyuga József, 1862); Dózsa György (szöveg Szigligeti Ede, 1867); Brankovics György (szöveg Ormai Ferenc és Odry Lehel, 1874); Névtelen hősök (szöveg Tóth Ede, 1880); István király (szöveg Váradi Antal, 1885); kísérőzenék népszínművekhez, zongoraművek (Rákóczi-induló, 1840; Eredeti magyar, 1844; Marches hongroises, 1852); továbbá: Sakkjáték (pantomim, 1853); Magyar cantate (ének-zenekar, 1867); Ünnepi nyitány (zenekar, 1887). Irod. Ábrányi Kornél: E. élete és működése (Bp., 1895); E.-emlékkönyv (Fabó Bertalan szerkesztésében, Bp., 1910); Major Ervin: E. műveinek jegyzéke (Zenei Szle, 1947. II–III.); Maróthy János: E. opera-dramaturgiája… (Zenetud. Tanulm. II. 1954); Bónis Ferenc: E. (Bp., 1953, 1954); László Zsigmond: E. élete képekben (Bp., 1956); Maróthy János: E. útja a „hősi–lírai” operától a kritikai realizmus népi ágáig (Magy. Zene, 1960); Somfai László: Az E.-kéziratok problémái (Zenetud. Tanulm. IX. 1961). – Szi. Kozma Andor: E. F. (költemény); Zsigray Julianna: A Sugár úti palota (Bp., 1957); Gál György Sándor: Hazám, hazám, te mindenem (Bp., 1960); Békeffi István-Thurzó Gábor: E. (film, 1952).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Erkel Ferenc(Gyula, 1810. nov. 7.–Bp., 1893. júl. 15.): zeneszerző, karmester, zenei vezető, zongoraművész, pedagógus. Régi muzsikusdinasztia tagja. Szülővárosában elkezdett zenei tanulmányait Pozsonyban fejezte be. 1828-tól Kolozsvárott már mint zongoraművész és tanár, majd karmester működött. Ott látta Ruzitska József Béla futása c. művét, amely figyelmét a m. opera felé irányította. 1834-ben a fővárosba került. 1835 tavaszán a budai Magyar Színjátszó Társaság karmestere lett. 1836–37-ben a pesti német színház másodkarmesteri állását töltötte be. 1838-ban a Pesti Magyar Színház első karmesterének szerződtette. 1862-től tíz éven át a Nemzeti Színház főzeneig.-ja volt; 1873-ban ideiglenes operai ig., végül az Operaház megnyitásáig, 1884-ig, ismét főzeneig. Ő volt az Operaház első főzeneig.-ja, haláláig, bár ezt a munkakört 1886-tól fia, Erkel Sándor megosztotta vele. Fél évszázad alatt kitartó munkával megteremtette a m. operajátszás alapjait. Sok kortárs művet mutatott be. Saját operái máig is a m. zeneművészet klasszikus értékű alkotásai. Írt népszínmű-, balett- és kísérőzenéket is. Művészi munkája mellett pedagógiai tevékenységet is folytatott. Fontos zenei intézményeket alapított, ill. vezetett (Filharmóniai Társaság stb.). Mint virtuóz zongorista lépett fel hangversenyeken. 1875-től 1886-os nyugdíjba meneteléig a Liszt Ferenc által alapított Zeneakadémia ig.-ja és zongoratanára volt. F.M. Báthory Mária (1840); Hunyadi László (1844); Bánk bán (1861); Sarolta (1862); Dózsa György (1867); Brankovics György (1874); Névtelen hősök (1880); István király (1885). – Ir. A Budapesti Operaház száz éve (1984); Németh Amadé: Az Erkelek a magyar zenében (Békéscsaba, 1987); Németh A.: A magyar opera története (1987).

• Báthory Mária, [18??]
• Hunyadi László, [1844]
• Hunyadi László, 1844
• Hunyadi László, [1844 után]
• Bátori Mária, [1845]
• Hunyadi László, [1849?]
• Hunyadi László, [1850]
• Hunyadi László, [1853]
• Hunyadi László, 1854
• Hunyadi László, 1856
• Elisabeth, 1857
• Erzsébet, 1857
• Báthory Mária, 1858
• Bánk bán, 1861
• Hunyadi László, 1862
• Sarolta, 1862
• A szent korona, 1867
• A szent korona, 1867
• Dózsa György, 1867
• Brankovics György, 1874
• Brankovics György, 1874
• Bánk bán, 1878
• Hunyadi László, 1878
• A névtelen hősök, [1880]
• Hunyadi László, [1886]
• István király, 1896
• Hunyadi László, [1897]
• Hymnusz, [1900]
• Sarolta, 1901
• Sarolta, 1901
• Bánk bán, [1907]
• Névtelen hősök, 1916
• Bánk bán, [192?]
• Hunyadi László, [192?]
• Hunyadi László, [1923]
• Bánk bán, 1943
• Bánk bán, [1953]
• Bánk bán, [1953]
• Himnusz, 1953
• Hunyadi László, 1956
• Bánk bán, 1957
• Bánk bán, [1958]
• Bánk bán, 1958
• Bánk bán, 1960
• Ünnepi nyitány, 1960
• Hunyadi László, 1961
• Brankovics György, 1963
• Himnusz, 1964
• Bánk bán, [1969]
• Bánk bán, [1969]
• Bánk bán, [1969]
• Bánk bán, [1969]
• Bánk bán, [1969]
• Himnusz, 1970
• Himnusz, 1974
• Himnusz, 1981
• Ballet Spectaculars from Operas, 1987
• Himnusz, 1988
• Bánk bán, 1990
• Bánk bán, 1990
• Hymnus-Szózat, 1990
• Bánk bán, 1993
• Bánk bán, 1993
• Rádiófónia, 1993
• Himnusz, 1994
• Bánk bán, 1994 [2011]
• Hunyadi László, 1995
• Róbert Ilosfalvy, [1997]
• Karola Ágay, 1997
• Stefánia Moldován, 1997
• 400 years of the opera, 1999
• Opera overtures and intermezzos, 1999
• Bánk bán, 2000
• Bánk bán, 2000
• Christus vincit, 2000
• Christus vincit, 2000
• EXPO 200 Hannover, 2000
• Hymnus, 2000
• István király, 2000
• Musica Hungarica, 2000
• Szalagavató, ballagás, évzáró, 2000
• Bátori Mária, 2001
• Bátori Mária, 2001
• From the past of the Music Academy, 2001
• Magyar virtus, 2001
• Bánk bán, [2002]
• Bátori Mária, 2002
• Bordalok Egerből, 2002
• Famous opera arias, 2002
• Orpheus & Bacchus II., 2002
• Operák, 2002-
• Bánk bán, 2003
• Dances from Hungary, 2003
• Famous opera duets, 2003
• Himnusz, 2004
• Sylvia Sass, 2005
• Hazám, hazám, 2006
• Himnusz, 2006
• Hunyadi László, 2006
• In memoriam Laczó István, 2007 [2014]
• Bánk bán, 2009
• Dénes Gulyás, 2010
• The opera composer Ferenc Erkel, 2010
• Zongoradarabok és -átiratok, 2010
• Opera 125, 2010 [2014]
• Choral woks [by Erkel], 2011
• Bánk bán, 2011 [2014]
• Hunyadi László, 2012
• Gyurkovics Mária 100, 2013
• Himnusz, 2013
• Takarodó, 2014
• István király, [ca. 1885]
• Bánk bán, [ca. 1890]
• Éljen a haza!, cop. 1960
• Éljen a haza!, cop. 1960
• Napköszöntő bordal, cop. 1960
• Himnusz, cop. 2010
• Elegie de Ernst, [post 1827]
• Bánk bán, [post 1872]
• Carnevale de Venise, [post 1872]
• Sarolta, [post 1872]
• Répertoire du théatre national No. 1, [post 1911]
• Hunyady László, [post 1917]
• Himnusz, [s. a.]
• Bánk bán, s.a.
• Bordal, s.a.
• Bordal, s.a.
• Bordal, s.a.
• Carmen, s.a.
• Csárdás, s.a.
• Farsangi lakodalom, s.a.
• Farsangi lakodalom, s.a.
• Himnusz, s.a.
• Hunyadi László, s.a.
• Hunyadi László, s.a.
• Hunyadi László, s.a.
• Hunyady László, s.a.
• La Grange ária, s.a.
• La Grange ária, s.a.
• Magyar Himnusz, s.a.
• Magyar Hymnusz, s.a.
• Magyar hymnusz -- Rákóczi induló, s.a.
• Adagio,
• A falu rossza,
• A halálnak éjszakája,
• A halálnak éjszakája,
• A halálnak éjszakája,
• A halálnak éjszakája,
• A két pisztoly,
• [Albumblatt],
• A magyar zene évszázadai,
• Andante,
• A rab,
• Aria a Hunyadi László operából,
• Auf einer Ungarhaide,
• Az obsitos huszár,
• A zsidó,
• A zsidó,
• Bánk bán,
• Bánk bán,
• Bánk bán,
• Bánk bán,
• [Bátori Mária],
• Begleitungs Stimmen zu den Csel Varietionen,
• Beregszászi Olga,
• Brankovics György,
• Brankovics György,
• Brankovits György,
• [Buzgó kebellel ...],
• Cantate,
• CD 1.,
• CD 1.,
• CD 2.,
• CD 3.,
• Disc A,
• [Dózsa György],
• Duetto,
• Egy szekrény rejteme,
• Egy szekrény rejteme,
• Egy szekrény rejteme,
• Erinnerung an H.W. Ernst,
• Erzsébet,
• Fölavatás,
• Graf Eszterhazy Marsch,
• Gyászének,
• Hattyudal,
• Hazám, hazám,
• Himnusz,
• Hunyadi-gyászinduló,
• Hunyadi induló,
• Hunyadi inuló,
• [Hunyadi László],
• Hunyadi László,
• Hunyadi László,
• Hunyadi László,
• Hunyadi László,
• Hunyadi László,
• Hunyady Marsch für Blechmusik,
• Hymnus,
• Hymnus,
• Hymnus,
• Hymnus,
• Hymnus,
• Hymnusz,
• Hymnusz,
• Hymnusz,
• Hymnusz,
• Hymnusz-másolat,
• II. lemez,
• Induló,
• "István király",
• [István király],
• Kar Ének,
• Keserű bordal,
• Keserű bordal,
• Két pisztoly,
• [Kiért ürítsem é pohárt? ...,
• Magánydal,
• Nemzeti Kar Bátori Mária Operából,
• [Névtelen hősök],
• Nyitány Báthori Mária operához,
• Oh fenésges éj ura,
• Opera,
• Ötödik László,
• Ouverture de l'opera Báthori Mária,
• Ouverture zur Hunyadi László,
• Overture zur Oper Bátori Mária,
• Palotás a Hunyadi Lászlóból,
• Rákóczy Indulója,
• Salvator Rosa,
• Sarolta,
• Sarolta,
• Szent korona,
• Szózat,
• Szózat,
• Takarodó,
• Takarodó a "Névtelen hősök" c. dalműből,
• Üdvözlő dal,
• Zsidó c. népszínműhö,

• Borik, Otto: Sakklexikon. Magyar anyaggal kiegészítette Meleghegyi Csaba. Bp., Corvina, 1994. 289 [1] o., ()
• Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985. 3 db., ()
• Csáky Károly: Jeles elődeink. 130 kisportré az egykor Hontban tevékenykedő neves személyekről. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2002. 183 [2] o., ()
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918. 2 db. 640, 753 o., ()
• Frideczky Frigyes: Magyar zeneszerzők. [Bp.], Athenaeum 2000 Kiadó, 2000. 204 o. (Lyceum könyvek), ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Ki kicsoda a történelemben? Szerk. Szabolcsi Ottó, Závodszky Géza. [Bp.], Laude, [1990]. 414 o.; Utánnyomás: 1995, 1996, 1998,, ()
• Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986. 390, [1] o., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999. 240 [8] o. (A Tisza Hangja No. 17.), ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Magyar zenészeti lexicon. Encyklopediai kézikönyv... Szerk. és írta Ságh József. Bp., [Szerző?], 1880. 296 [2] o., ()
• Németek Budapesten. Szerk. Hambuch Vendel. Írta Soós István [és mások]. Bp., Fővárosi Német Kisebbségi Önkormányzat, 1998. 473 o., [34] t., ()
• Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája, 1-18.; Pallas-Révai, 1893-Bp., 1904, ()
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-. 14 db., ()
• Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerk. dr. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. Bp., Zeneműkiadó Vállalat, 1965. 3 db, 687, 726, 767 o., ()
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933. 18+2 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968. 95, [1] o. (Aranyhomok Kiskönyvtár 2.), ()

• Dalolva szép az élet | Örömóda a gyárról   |☰  1950   |☰  zene
• Erkel   |☰  1952   |☰  zene
• Napfény a jégen   |☰  1961   |☰  zene
• Békeidő   |☰  1979   |☰  zene
• Hanyatt-homlok   |☰  1983   |☰  zene
• A napfény íze   |☰  1999-   |☰  zeneszerző    
• A szabadság tere   |☰  2000   |☰  zene
• Bánk bán   |☰  2002   |☰  zene
• A Baradla-barlang   |☰  2004   |☰  zene