Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Szigeti József, Tripammer (Veszprém, 1822. máj. 11. – Bp., 1902. febr. 26.): színész, színpadi szerző, rendező, az MTA I. tagja (1882). ~ Jolán színésznő apja. 1841-ben cserélte fel a jogászságot a színi pályával. Háromévi vidéki színészkedés után 1844-ben szerződtette a Nemzeti Színház. 1865-től a Színitanoda tanára (majd ig.-ja), és ugyanebben az évben a Kisfaludy Társ. tagja lett. 1895-ben vonult nyugalomba. Eleinte hűsszerelmeseket játszott, majd a korabeli divatos francia szalondrámák komikus szerepeit alakította, igazán akkor talált magára, amikor eltestesedve a komikai szerepkörre tért át. Aprólékos megfigyeléseken alapuló szerepmegformálásaival a m. naturalista színjátszás tudatos előharcosa volt. Népszínműveket is írt, amelyek fordulatos, olykor még a szatirikus kritikától sem visszariadó vígjátékok. – F. sz. Menenius Agrippa (Coriolanus); Falstaff (IV. Henrik), Zuboly (Szentivánéji álom); Kent (Lear király) Shakespeare drámáiban; Jurdain (Molière: Az úrhatnám polgár). Saját népszínműveiben is nagy sikerrel játszott: Viola (Viola, az alföldi haramia; Eötvös nyomán; bem. Nemzeti Színház, 1851); Frici (A vén bakancsos és fia a huszár; bem. Nemzeti Színház, 1855); Sas István (Csizmadia mint kísértet; bem. Nemzeti Színház, 1856); Onody (Falusiak; bem. Nemzeti Színház, 1858); Bannai Gerő (Rang és mód; bem. Nemzeti Színház, 1882). – Írásai: Egy színész naplója (Kiadta Vas Gereben, Pest. 1856); Az érzés világából (elb., Szeged, 1886); Művészet-imádás (r., Bp., 1896); Színművei (I – III., Sajtó alá rendezte Bayer József, Bp., 1912). – Irod. Berczik Árpád: Sz. J. (MTA Emlékbeszédek, XII.); Polgár György Ödön: Sz. J. színműíró (Arad, 1908); Kéky Lajos: A nagy magyar jellemszínész triász (Új Magy. Szle, 1921); Hofmann István: Sz. J. (Bp., 1934.)

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Szigeti József, Tripámer(Veszprém, 1822. máj. 11.–Bp., 1902. febr. 26.): színész, színműíró. 1841-ben beiratkozott a jogi egyetemre, mégis színésznek állt Jászberényben Baky Gábor társ.-ában. 1843-ban Győrött ismerkedett meg Lendvaynéval, aki segítette, hogy felléphessen a Nemzeti Színházban. Sikeres vendégszereplése (1844. jan. 16.) után Bartay Ede leszerződtette. Az 1850-es évekig nem kapott megfelelő színészi feladatokat, viszont ekkor írta első darabjait Jegygyűrű (1841); Egy táblabíró a forradalom alatt (1848). 1850–67 között aratta első színészi sikereit (Falstaff; Coriolanus; Antonius) és ekkor írta legnépszerűbb darabjait is (Viola, 1851; A vén bakancsos és fia, a huszár, 1855). 1859-ben egy évre távozni kellett a színháztól, mivel összeveszett a vezetéssel. Pályája csúcsát mint színész és drámaíró 1867–1887 között érte el. Ekkor írta a Rang és módot (1882), a Kolostorbólt (1886), s játszotta el Dromiót, Böffen Tóbiást, Harpagont, Orgont. 1895-ben mint a színház tiszteletbeli tagja vonult nyugdíjba. 1863-tól volt a SzAk tanára, 1879-től alig.-ja. 1865-ben lett a Kisfaludy Társaság rendes tagja; 1882-től a Magyar Tudományos Akadémia is meghívta tagjai közé. Könyve: Egy színész naplója (Pest, 1856). – Ir. Rakodczay P.: Irodalmi tanulmányok (1881); Darvay Nagy A.: Sz. J., a színész (Színháztudományi Szemle, 16.).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1. Dalok Viola cz. eredeti népszínműből. B. Eötvös József Falu jegyzője cz. regényéből írta. Zenéjét szerzette Bognár Ignácz. Pest, 1854. és 1856.2. Dalok a Vén bakancsos cz. népszínműből. Zenéjét szerzette részint eredetileg írta Bognár Ignácz. U. ott, 1855., 1857. és 1858.3. Dalok Okos bolond cz. népszínművéből. Zenéje Bognár Ignácztól. U. ott, 1856.4. Dalok Kisértet cz. eredeti népszínműből. Zenéje Bognár Ignácztól. U. ott, 1856.5. Egy színész naplója. Kiadja Vas Gereben. U. ott, 1856.6. Dalok Szép juhász cz. népszínműből. Zenéje Egressy Bénitől. U. ott, 1857.7. Vén bakancsos és fia a huszár. Eredeti népszínmű 3 szakaszban. U. ott, 1858. (Nemzeti Színház nyugdíjintézeti Naptár 1858-ra 86–112. l. színezett kőny. képpel. Németül: ford. Dux Adolf. Wien, 1858).8. Szerelem és örökség. Eredeti vígjáték 2 felv. Pest, 1858. (Nemzeti Színházi Zsebkönyv).Aradi főgymnasium Értesítője 1908.Arczkép-Album II. 1856. 19. l. kőny. arczk. Barabástól.Az Ujság 1904. 115., 118. sz. (Váradi A.).Bayer József, A m. drámairodalom története. Bpest, 1897. II. k.Berczik Árpád, Szigeti József emlékezete. Bpest, 1905. (Emlékbeszédek XII. 12.).Budapesti Hirlap 1893. 311., 1895. 24., 38., 1902. 60. sz.Budapesti Hirlap1896. 99. sz.B. Virágh Géza, A m. színművészet. Bpest, 1900. 40. l. arczk.Családi Kör 1871. 45. sz. arczk.Czikkei a Színházi Naptárban (1857. A balatoni tündér); a N. Színházi nyugdíjintézeti Naptárban (1858. Ürményi József életrajza, Pár szó a színházi nyugdíjintézetről); a Budapesti Hírlapban (1885. 80., 81. sz. Hogy jöttem a Nemzeti Színházhoz?); a Kisfaludy Társaság Évlapjában (26. k.) és a Budapesti Szemlében (70. k. 1892. A táblabíró intendáns: Simoncsics Jánosról); a M. Szemlében (1893. 35. sz. Hogy lettem én színigazgató?).Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 317. l.Figyelő XVII. 202., XVIII. 320., XXII. 240.Hazánk és a Külföld 1871. 41. sz. arczk.Jövendő 1904. 39. sz.Képes Ujság 1859. 8. sz. arczk.Kéziratban: Egy táblabiró a márcziusi napokban, vígj. 3 felv., alkalmi darab 1848.; Viola, népszínmű 1841.; Kísérlet, népszínmű 3 felv.; Jegygyűrű, népszínmű 3 felv.; Okos bolond, bohózat 3 felv.; Becsületszó, vígj. 1 felv., pályanyertes mű; Szép juhásznő, népszínmű 3 felv.; Falusiak, vígj. 3 felv. 1863.; Jó madár, vígj. 3 felv. 1864.; Mérget ivott, vígj. 2 felv.; Toldi, népszínmű 3 felv. 1871. sat.Magyarország 1880. 80. sz.Magyarország és a Nagyvilág 1871. 41. sz. arczk.Meghalt 1902. febr. 26. Budapesten.M. Nemzet 1905. 202., 203. sz.Munkái:Munkája: Művészetimádás. Regény. Bpest, 1896.Pallas Nagy Lexikona XV. 679., II. Pótkötet 1904. 671. l.Petrik Könyvészete és Bibliogr.Petrik, M. Könyvészet 1886–1900.P. Hirlap 1880. 80. sz., 1882. 338. sz.Salamon Ferencz, Dramaturgiai dolgozatok I., II.Szerkesztette a Nemzeti Színházi nyugdíj-intézeti Naptárt 1858-ra Pesten, arczképekkel és kőny. képekkel.Szigeti Józsefszínész, a m. tudom. Akadémia levelező tagjaszínész, a m. tudom. Akadémia levelező tagja, a Kisfaludi-társaság rendes tagja, szül. 1822. máj. 11. Veszprémben; a szinészethez való vonzódása már gyermekkorában jelentkezett; felsőbb iskoláit Pesten végezte, de itt is jobban szerette a színházat, mint az egyetemet, a verseket és drámákat, mint a jogot. Szülei tilalma ellenére szinész lett (ekkor Tripammer családi nevét Szigetire változtatta); először Jászberényben lépett fel 1841. okt. 3. a Peleskei nótáriusban, midőn négy szerepet kellett játszania. 1844. Lendvayné közbenjárására Pesten is föllépett; e fellépést oly siker koronázta, hogy nyomban a Nemzeti Színházhoz szerződtették. Itt azonban az első tíz év alatt alig jutott neki való szerepekhez, folyton öreg atyákat és érzelgős szerepeket játszattak vele. Sz. mint jellemszínész egyike volt a legjelesebb színészeinknek. Nagy alakító tehetség, művészi nyugodtság, humoros kedély és férfias erő jellemezték őt. 1865. a magyar országos színművészeti akadémia (akkor színészeti tanoda) megalakításakor annak drámai gyakorlati tanárává nevezték ki, s ez állását a 80-as évekig megtartotta. 1865-ben a Kisfaludy-társaság r. tagjává választotta; a m. tudom. Akadémia pedig 1882. jún. 1. levelező tagjává. 1895. febr. 15. nyugalomba vonult. Meghalt 1902. febr. 26. Budapesten. A m. tudom. Akadémiában 1905. márcz. 27. Berczik Árpád tartott fölötte emlékbeszédet. A budapesti Nemzeti Színházban 1905. máj. 23. emlékezetére rendezett színielőadás tartatott.szül. 1822. máj. 11. VeszprémbenVasárnapi Ujság 1863. 28. sz. arczk., 1880. 12. sz. arczk., 1902. 9. sz. arczk.Vasmegyei Lapok 1877. 72. sz.Vutkovich Sándor, Magyar Irók Albuma. Pozsony, 1873. 256. l.

tudósportál

Az MTA tagja (l.: 1882. jún. 1.).

Veszprém megyei életrajzi lexikon

Az MTA is tagjává választotta. Szigeti Imre színházigazgató testvére. A gimnázium alsó osztályait Veszprémben végezte. Már akkor jó barátság fűzte Radákovics Józsefhez, a későbbi Vas Gereben íróhoz. A jogi egyetemet otthagyta és színész, később a Nemzeti Színház tagja lett. 1865-től a Színitanoda tanára, majd igazgatója. Ugyanabban az évben a Kisfaludy Társaság tagja. Eleinte hősszerelmeseket játszott, majd a korabeli divatos francia szalondrámák komikus szerepeit alakította. A realista színjátszás egyik úttörője. Népszínműveket is írt, amelyek fordulatos, olykor még a szatirikus kritikától sem visszariadó vígjátékok. Szülőházát Veszprémben (Kossuth u. 13. sz.) 1902-ben emléktáblával jelölték meg.I.: BERCZIK Árpád: ~ emlékezete 1822–1902. Bp., 1905. (Az MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. 12. köt. 12. sz.) – POLGÁR György Ödön: ~ mint színműíró. Arad, 1908. (Aradi főgimnázium értesítője 1907/1908. Arad, 1908.) – PERÉNYI József: ~. = It, 1915. 9–10. sz. – HOFFMANN István: ~. Bp., 1931. – GOMBOS Andor: A magyar népszínmű története 1822–1902. Bp.,–Mezőkövesd, 1933. – Harmath–Katsányi. – MSzL – Szinnyei. XIII. köt. – ÚMÉL VI. köt. – ÚMIL 3. köt. – Varga.író, színművész, jogászM.: A vén bakancsos és fia, a huszár. 1855. – Csizmadia, mint kísértet. 1856. – Egy színész naplója. (Önéletrajzi írás.) 1866. – Rang és mód. 1882. – Az érzés világából. (elb.) Szeged, 1886. – Művészet-imádás. (r.) 1896.SZIGETI József, Tripammer József( Veszprém, 1822. május 11. - Budapest, 1902. február 26. )

• Dalok, Kísértet czímű eredeti népszínműből, 1856
• Dalok Viola című eredeti népszínműből, b. Eötvös József Falu jegyzője című regényéből, 1856
• Egy színész naplója, 1856
• A vén bakancsos és fia, a huszár, 1857
• Csikós, 1857
• Kísértet, 1857
• Nemzeti színházi nyug-intézeti naptár, 1857
• Viola, az alföldi haramia, 1857
• Szerdahelyi Kálmán, 1863
• Szerdahelyi Kálmán, 1863
• Szigeti József színművei 1, [1909]
• Rang és mód, [1913]
• Szigeti József színművei, [1913]
• Szigeti József drámái, [1914]
• Szigeti József drámái, 1914
• A vén bakancsos és fia, a huszár, [1933]
• Csizmadia mint kísértet, 1937
• Rang és mód, [1938]
• A vén bakancsos és fia, a huszár, [1944]
• A vén bakancsos és fia a huszár, 1957 [!1958]
• Színművek 1848-1849-ből, 1998
• Népszínművek, 2003
• Régi magyar vígjátékok, 2003
• Csókon szerzett vőlegény, [ca. 1902]
• Viola, [s. a.]
• A cigány princ,
• A jegygyűrű,
• A nagyralátó,
• A nagyralátó,
• Árgyil és Tündér Ilona,
• A szép juhász,
• A szép juhász,
• A vén bakancsos és fia a huszár,
• A vén bakancsos és fia a huszár,
• A vén bakancsos és fia a huszár,
• Az okos bolond,
• Az okos bolond,
• Csizmadia, mint kisértet,
• Csókon szerzett vőlegény,
• Csókon szerzett vőlegény,
• Csókon szerzett vőlegény,
• Csókon szerzett vőlegény,
• Marcsa és Mariska,
• Marcsa és Mariska,
• Marcsa és Mariska,
• Mátyás király első kalandja,
• Nőemancipáció,
• Rokolyás bíró,
• Rokolyás bíró,
• Toldi Miklós,
• Vén bakancsos és fia a huszár,
• Viola, az alföldi haramia,
• Viola, az alföldi haramia,
• Viola, az alföldi haramia,
• ,

• A magyar színművészet. Szerk. B. Virágh Géza. Bp., Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1900. 168 [3] o., ill., ()
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003. 3 db., ()
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904., ()
• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986. 390, [1] o., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941. 556 [3] o., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()
• Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998. 569 o., ill., ()
• Veszprém megyei színházművészeti lexikon. Szerk. Poór Ferenc. Veszprémi Petőfi Színház, Veszprém, 2008. 230 o., ()

• A vén bakancsos és a fia, a huszár | A vén bakancsos és fia, a huszár | Mihály bácsi a "gazdag" kocsmahős   |☰  1916-1919   |☰  író
• Rang és mód   |☰  1918   |☰  író