Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Beregi Oszkár (Bp., 1876. jan. 24. – Hollywood, USA, 1965. okt. 18.): színművész. A Színitanodát 1895-ben végezte. Első fellépése még a Várszínházban Romeo címszerepe volt. 1899-ig Temesváron, Kolozsváron, Pozsonyban és a bp.-i Vígszínházban játszott. 1899-ben a bp.-i Nemzeti Színház tagja lett, ahol Szigligeti II. Rákóczi Ferenc fogsága című színművében mutatkozott be. Ekkor elvégezte a bp.-i egy. filozófiai szakát. 1907-től 1910-ig Max Reinhardt berlini színházaiban szerepelt, majd visszaszerződött a Nemzeti Színházhoz, ahol 1920-ig működött. Szerepet vállalt a Tanácsköztársaság kulturális munkájában (versmondás, film). 1920-ban az Ébredő Magyarok Egyesülete olyan támadást intézett ellene, hogy el kellett távolítani a Nemzeti Színháztól. 1920-21-ben Bécsben, majd erdélyi, felvidéki és berlini színházakban játszott. 1925 nyarán Amerikában turnézott, 1928-ban ismét Reinhardt szerződtette bécsi színházához. 1930-ban a Magyar Színháznak lett tagja, de fellépett több más bp.-i színházban is. A felszabadulás után a Nemzeti Színház örökös tagja lett, de csak egy szerepben lépett fel (Warwick a Szent Johannában), majd 1946 elején kivándorolt D-Amerikába, majd Hollywoodba, ahol 1953-ig több filmben szerepelt. Itt írta meg emlékezéseit, amelynek kéziratát az OSZK Színháztörténeti Osztálya őrzi. Klasszicizáló beszédstílusa, rendkívül előnyös megjelenése a szerelmes, majd a drámai hős szerepkörében juttatták nagy feladatokhoz. F. sz. Romeo, Hamlet, Lear király (Shakespeare- címszerepek), Ádám (Madách: Az ember tragédiája), Marcus Antonius (Shakespeare: Julius Caesar), Warwick grófja (Shaw: Szent Johanna).-I. f. A gólyakalifa (1917); Aranyember (1918); A kék bálvány (1919); A forradalom gyermeke (1923, osztrák); Rákóczi induló (1933); Dr. Mabuse végrendelete (1933, német); Sivatagi légió (1953, USA); Hívjon fel asszonyom (1953, USA). – Irod. Bálint Lajos: Színészbejáró (Bp., 1967).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Beregi Oszkár(Bp., 1876. jan. 24.–Hollywood, 1965. okt. 18.): színész, rendező. A SzAk-t 1895-ben végezte el, s Kolozsvárra szerződött, majd a Vígszínház első társ.-ának lett a tagja. 1897–98-ban katonáskodott. 1899-től a Nemzeti Színházban játszott. 1900-ban Pozsonyban és Szegeden volt egyéves gyakorlaton. 1907-ben Max Reinhardt Berlinbe szerződtette. 1910. máj.-tól ismét a Nemzeti Színházban szerepelt. A proletárdiktatúra után az Ébredő Magyarok Egyesülete lehetetlenné tette nemzeti színházi szereplését, és emigrálni kényszerült. Többször fellépett az utódállamok városaiban: Kassán, Losoncon, Aradon, Pozsonyban, Munkácson és Bécsben. 1925–26-ban amerikai körutat tett. Ezt ismét bécsi, erdélyi, felvidéki szereplések követték. 1930-ban visszatért Bp.-re. 1930-ban és 1933–34-ben a Magyar, 1930-ban, 1935–1938 között a Víg, 1930-ban az Új, 1931-ben és 1932–1935 között, majd 1938-ban a Belvárosi, 1932-ben a Művész, 1933-ban és 1935-ben a Bethlen téri, 1933–34-ben a Király, 1933-ban az Andrássy úti, 1934-ben a Városi Színházban, 1934-ben a Budai Színkörben, 1935-ben a Terézkörúti Színpadon lépett fel. 1940–1944 között az OMIKE Művészakció főrend.-je és színésze volt. 1945-ben szerződtette a Nemzeti Színház, de csak egyetlen szerepet játszott. 1945-ben ismét emigrált. Először Dél-Amerikában, 1955-ben az USA-ban telepedett le. Szinte élete végéig filmezett. Beregi a klasszikus stílus és a modern játékmodor ötvözetével, kitűnő beszédtechnikájával, nyugtalan, ideges lényével egyéni emberábrázolásra törekedett. Klasszikus alakja, megjelenése, gyönyörű orgánuma szerelmes és drámai hős szerepekben is érvényesült. Idősebb korában alkalmazkodott a társalgási darabok stílusához is, de 1945-ben a Nemzeti Színházban már nem találta helyét. F.Sz. Rómeó, Hamlet (Sh.); Árva László király (Herczeg F.); Ádám (Madách I.: Az ember tragédiája); Károly (Schiller: Haramiák); Ferdinand (Schiller: Ármány és szerelem); Faust (Goethe); Osvald (Ibsen: Kísértetek); Prinzivalle (Maeterlinck: Monna Vanna); Áron rabbi (Szomory D.: Péntek este); Maurice (Verneuil: Duó); Mózes (Madách I.), Juda (Bálint L.: Támár); Warwick gróf (Shaw: Szent Johanna). – Ir. Somorjai O.: B.O. (adattár, 1983).

• Beregi Oszkár hagyatéka,

• A magyar színművészet. Szerk. B. Virágh Géza. Bp., Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1900. 168 [3] o., ill., ()
• Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerk. Tanka László. Szerk. Balás Róbert. Bp., Médiamix Kiadó. 2003. 370 [6]o., ill., ()
• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005. 314, [1] o., ()
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918. 2 db. 640, 753 o., ()
• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932. 10 db., ()
• Irodalmi Újság (London, Párizs), ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Kötő József: Közhasznú esmeretek tára. Színjátszó személyek Erdélyben (1919-1940). Kolozsvár, Polis, 2009. 245 o., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmesek a világban - Hungarians in film. Szerk. Gelencsér Gábor. Bp., Magyar Filmunió, 1996. 716 o., ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930. 640 o., 82 t. ill.A magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930. 640 o., 82 t. ill., ()
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929. [12] 1028 o., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny. 3 db. [13] 131, 397, 91 o., ()
• Prominent Hungarians home and abroad. Ed. by Márton Fekete [Sárközi Mátyás]. München, Aurora, 1966. 335 o., ()
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Színház az egész!... Játékos színháztörténeti keleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005. 403 o., ()
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933. 18+2 db., ()
• Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919. 8 db.; Bp., Kassák Kiadó, 1999-, ()
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942. 24 db. 6256 o. 640 t., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• A kék bálvány | Sláger (r.: dr. Lázár Lajos, 1931)
• A kettős élet | Aranyember | Az aranyember I-II-III. (r.: Korda Sándor, 1917)
• Károly bakák (r.: Korda Zoltán, Pásztory M. Miklós, 1918)
• Tékozló fiú (r.: Pásztory M. Miklós, 1919)
• A gólyakalifa (r.: Korda Sándor, 1917)
• Ein Auto und kein Geld (r.: Fleck Jacob, Fleck, Luise, 1931)
• Ave Caesar! (r.: Korda Sándor, 1919)
• Hófehérke (r.: Garas Márton, 1916)
• Rákóczi induló | Rákóczi Marsch (r.: Székely István, 1933)
• Ártatlan vagyok (r.: dr. Janovics Jenő, 1916)
• Kísértetek vonata (r.: dr. Lázár Lajos, 1933)
• A gondolatot nem lehet bezárni | Jön az öcsém (r.: Kertész Mihály, 1919)
• A föld embere (r.: Kertész Mihály, 1917)
• Az Áronffy család végzete | Mire megvénülünk | Mire megvénülünk I-II. | Tíz év múlva (r.: ifj. Uher Ödön, 1916)
• Iza néni (r.: Székely István, 1933)