












Jókai Mór, ásvai (1052995 | - )
Jókay Móric (1053005 | - )
Jókai Mór (1053012 | - )
Aggteleki (1053000 | - )
A politicus csizmadia (1052994 | - )
Bárdi Bükk (1053008 | - )
Caracalla (1053003 | - )
Csallóközi (1053010 | - )
Fütykösi (1053002 | - )
Jókai Maurus (1053007 | - )
Jokajus, Moras (1053004 | - )
Kakas Márton (1053006 | - )
Kis Endymion (1052998 | - )
Koloman (1053011 | - )
Másvilági János (1052999 | - )
Péntek (1053001 | - )
Sajó (1053009 | - )
Tallérossy von Zebulon (1052996 | - )
Zoltanus Pogány (1052997 | - )
Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Jókai Mór (Komárom, 1825. febr. 18. – Bp., 1904. máj. 5.): regényíró, a magyar romantikus próza legkiemelkedőbb képviselője, az MTA tagja (l. 1858, r. 1861, t. 1883, ig. 1892). Apja ~ József kisbirtokos nemes, ügyvéd és árvagyám, anyja Pulay Mária. Elénk kereskedelmet folytató szülővárosában korán megismerkedett a kisnemesek, polgárok, kereskedők, hajósok és katonák életével. Első verse tízéves korában jelent meg a Társalkodóban. Isk.-it részben Komáromban végezte, közben két évet cseregyerekként Pozsonyban töltött a német nyelv elsajátítása végett (1835–37), 1841–42-ben a pápai ref. kollégiumba iratkozott, ahol megismerkedett az akkor 19 éves Petőfivel. A pápai önképzőkörben olvasta fel később nyomtatásban is megjelent első elbeszéléseit. 1842-től 1844-ig Kecskeméten hallgatott jogot. Itt mélyült el barátsága Petőfivel, itt írta első színdarabját, A zsidó fiút. Joggyakorlatot Komáromban és Pesten folytatott. Megszerezte az ügyvédi oklevelet, de első regényének, a Hétköznapoknak sikere után (1846) az írói hivatásnak kötelezte el magát. Egymás után jelentette meg a hatásvadászó francia romantika stílusában írt elbeszéléseit és népies zsánerképeit. Tagja lett 1846 elején a Tízek Társaságának, majd a következő évben átvette Frankenburgtól az Életképek szerkesztését, s ezt a radikális írók szépirodalmi lapjával fejlesztette. Demokratikus érzelmeit azzal is kifejezésre juttatta, hogy nevéből a nemesi származásra emlékeztető y-t i-re változtatta. 1848 elején – jórészt Petőfi hatására – gondolkodása polgári forradalmi volt, vezető szerepet vitt a március 15-i eseményekben, részt vett a 12 pont fogalmazásában, később beállt nemzetőrnek és elkísérte Kossuthot toborzó körútjára. 1848. aug.-ban feleségül vette Laborfalvi Rózát, az ünnepelt színésznőt. Petőfi hevesen ellenezte ezt a házasságot, és emiatt a vele való barátsága teljesen megszakadt. ~ 1849 elejéig megalkuvás nélkül szolgálta a forradalmat, élethalálharcot hirdetett a Habsburgok ellen, az ogy.-sel együtt Debrecenbe ment és a Közlönynek, a hivatalos lapnak társszerk.-je volt. Később rövid időre a Békepárt híve lett, ennek követeléseit népszerűsítette, és elvállalta a békepárti Esti Lapok szerkesztését. A tavaszi győzelmek és Madarászék veresége után újból Kossuth mellé állt. A végsőkig való kitartásra buzdított, követte a kormányt Pestre, Szegedre és Aradra. Világos után az önkényuralom bosszújától félve a bükki Tardonán bujdosott néhány hónapig. Feleségének sikerült részére egy olyan menlevelet szerezni, amilyent a komáromi kapitulált helyőrség kapott, így ~ 1850 elején visszatérhetett Pestre. Újból írni kezdett, ekkor már francia mestereitől elszakadva saját egyéni romantikus stílust alakított ki. Ezt bizonyítják nagyszabású történeti regényei, melyek rövid időn belül a legnépszerűbb íróvá avatták. Megtalálta azt a témát, amelyik legjobban illett hozzá: az újnak és a réginek a közelmúltban lezajlott küzdelmét. Később írt színművei közül azok arattak sikert, amelyekkel regényeit dramatizálta. Forradalmi múltja miatt csak az ötvenes évek közepén kapott lapszerkesztői engedélyt két élclapra, a rövid életű Nagy Tükörre (1856) és az évtizedekig megjelenő Üstökösre (1858). A politikai életbe 1861-ben kapcsolódott be újra, amikor a siklósi kerület a Határozati Párt programjával képviselővé választotta. 1862-ben Magyar Sajtó, 1863-ban A Hon címmel indított hírlapot, az utóbbi a balközép lapja lett és 1882-ig folyamatosan jelent meg. Egyik vezércikke miatt 1863-ban egyhavi börtönbüntetést szenvedett. 1867–79 közt Igazmondó c.-mel hetenként megjelenő politikai néplapot is szerk. 1865-től 1896-ig állandóan ogy.-i képviselő, különböző kerületekben megválasztva. A Kisfaludy Társaság 1860-ban választotta tagjává. A kiegyezést követő évtizedben gyors egymásutánban írta legjobb regényeit, amelyek részben a hősi közelmúltat festik, részben az ország kapitalizálódásával foglalkoznak. Emellett az ország egyik legnépszerűbb publicistája is lett. A polgárosodó rétegek liberális elveit hirdette, ellenezte az Ausztriával közös minisztériumokat, síkraszállt a zsidók egyenjogúsítása, valamint az állam és egyház szétválasztása mellett és fellépett a sovinizmus ellen. 1875-ben mégis elfogadta Tisza Kálmán programját, és belépett a Szabadelvű Pártba, remélve, hogy a Deák-párt és a balközép egyesülése révén olyan erős kormány jön létre, amely ki tudja vívni az önálló jegybankot és vámterületet, és sikerrel ellen tud állni a pánszláv törekvéseknek. Elvfeladásában része volt osztályának egyre tartalmatlanabbá váló illúzióinak is. Hamarosan látnia kellett, hogy reményeit az új párt nem váltja be, a politikai életben ettől kezdve nem vett aktív részt. A nyolcvanas évek elején lapjai szerkesztésétől is megvált, bár a Hon és az Ellenőr egyesüléséből keletkezett Nemzetnek (1882), majd ennek megszűnése után utódjának, a Magyar Nemzet c. napilapnak haláláig névleges főszerk.-je volt. Ebben az időszakban írói művészete némi hanyatlást mutat. Népszerűségének bizonyítéka, hogy 1876-ban az ellenzéki írók által alapított Petőfi Társ. elnökének választotta. 1885-ben felkérték az Osztrák–magyar monarchia írásban és népben c. nagyszabású osztrák-m. közös vállalkozás m. kiadásának szerkesztésére. Életének második felében gyakran tett nagyobb utazásokat külföldön, Erdélyben és a Felvidéken. Felesége korán visszavonult a színpadtól, és ennek halála után fogadott unokája, Jókai Róza – később Feszty Árpád felesége – házában irodalmi szalonfélét nyitott. 1894-ben ötvenéves írói jubileumát rendkívüli melegséggel ünnepelték országszerte, műveiből százkötetes díszkiadást jelentettek meg. Politikai cikkeket e korszakban már nem írt, de több háborúellenes felhívását ismerjük. Ilyen az Interparlamentáris Unió brüsszeli kongresszusán mondott beszéde (1895) és a Magyar Békeegyesület elnökeként a világ történelemtanáraihoz intézett, a sovinizmustól óvó intelme. 1899-ben újra megházasodott, egy húszéves színésznőt, Nagy Bellát vett el feleségül. Ez a közvéleményben felháborodást keltett ellene, a közönség szeretete elfordult tőle. Regényeit haláláig töretlen szorgalommal írta, átlagos színvonaluk sokat hanyatlott. ~ több mint egy évszázadon át a legtöbbet olvasott magyar író volt, népszerűségét ma sem vesztette el. Műveit számos idegen nyelvre lefordították. Kb. kétszáz kötetes életművet hagyott hátra. A legnagyobbat a regényben alkotta, bár kitűnő novellákat is írt. Művei nem hibátlanok, sok bennük a meglepetések halmaza, főhősei csak néhány vonásra redukált lelki életet élnek, regényköltészete eloszlatás helyett inkább fokozta a nemzeti illúziókat. Azonban szemléletes tájleírásai, nyelvi gazdagsága, magyaros mondatfűzése, kitűnő zsánerfiguráinak nagy száma, népi eredetű humora és legfőképp páratlan mesemondó készsége miatt helye irodalmunk legnagyobbjai közt van. – F. m. Vadon virágai (elb., Pest, 1848); Forradalmi és csataképek 1848 és 1849-ből (elb., Pest, 1850); Egy bujdosó naplója (elb., Pest, 1851); Erdély aranykora (r., Pest, 1852); Török világ Magyarországon (r., Pest, 1853); Egy magyar nábob (r., Pest, 1853–1854); Janicsárok végnapjai (r., Pest, 1854); Kárpáthy Zoltán (r., Pest, 1854); Szegény gazdagok (r., Pest, 1860); Az új földesúr (r., Pest, 1863); Politikai divatok (r., Pest, 1862–1864); Mire megvénülünk (r., Pest, 1865); Szerelem bolondjai (r., Pest, 1868–1869); A kőszívű ember fiai (r., Pest, 1869); Fekete gyémántok (r., Pest, 1870); Eppur si muove. És mégis mozog a föld (r., Pest, 1872, 1873); Az aranyember (r., Pest, 1872); A jövő század regénye (r., Pest, 1872–1874); Enyém, tied, övé (r., Bp., 1875); Az élet komédiásai (r., Bp., 1876); Egy az Isten (r., Bp., 1877); Névtelen vár (r., Bp., 1877); Rab Ráby (r., Pozsony, 1879); Szeretve mind a vérpadig (r., Bp., 1882); A lőcsei fehér asszony (r., Bp., 1885); A cigánybáró (r., Bp., 1885); Életemből (emlékek, Bp., 1886); A tengerszemű hölgy (r., Bp., 1890); Gazdag szegények (r., Bp., 1890); Sárga rózsa (r., Bp., 1893); Fráter György (r., Bp., 1893); J. M. Összes művei (Nemzeti kiadás, I–C. Bp., 1894–98); J. M. Művei (Centenáriumi kiadás, I–C. Bp., 1825–1930); J. M. Válogatott művei (Bp., 1954–1962); J. M. Összes művei (Kritikai kiadás, szerk. Nagy Miklós és Lengyel Dénes, Bp., 1962). – Irod. Szabó László: J. élete és művei (Bp., 1904); Mikszáth Kálmán J. M. élete és kora (I–II. Bp., 1907); Zsigmond Ferenc: J. M. élete és művei (Bp., 1925); Kristóf György: J. M: élete és művei (Kolozsvár, 1925); Sőtér István: J. (Bp., 1941); Komlós Aladár: Az igazi Rab Ráby (1946, Tegnap és ma, Bp., 1956); Szebényi Géza: J. és a Fekete gyémántok néhány problémája (Irod. tört. 1954); Barta János: J. és a művészi igazság (Irod. tört. 1954, Költők és írók, Bp., 1966); Sőtér István: J. útja (Csillag, 1954–55; Romantika és realizmus, Bp., 1956); Váli Mari: Emlékeim J. M.-ról (Bp., 1955); Sőtér István: J. és a Rab Ráby (Irod. tört. 1956, Romantika és realizmus, 1956); Krúdy Gyula: J. M. 1910–1930 (Írói arcképek, I. Bp., 1957); Nagy Miklós: A kőszívű ember fiai (Irod. Tört. Közl. 1958); Bródy Sándor: J. (Cilinderes Tiborc, Bp., 1958); Kiss Ferenc: J. M.: Az új földesúr (Irod. tört. 1958); Nagy Miklós: Az aranyember (Irod. tört. 1959); Móricz Zsigmond: J. M. (1922–1939, Irodalomról, művészetről, I–II. Bp., 1959); Sőtér István: Nemzet és haladás (Bp., 1963); Varga János: „A kőszívű ember fiai”-nak történeti mintái és forrásai (Irod. tört. Közl. 1964). – Szi. Petőfi Sándor: Egy fiatal íróhoz (vers, 1845); Petőfi Sándor: J. M.-hoz (vers, 1845); Mikszáth Kálmán: J. M. vagy a komáromi fiú, aki a világot meghódította (vers, Bp., 1883); Eötvös Károly: A J.-nemzetség (r., Bp., 1906); Krúdy Gyula: Mesemondások J. M.-ról (Bp., 1925); Színi Gyula: J. egy élet regénye (Bp., 1928); Regényeiből kitűnő, nagy sikerű filmek készültek.
Magyar színházművészeti lexikon, 1994
Jókai Mór(Révkomárom, 1825. febr. 18.–Bp., 1904. máj. 5.): szerkesztő, kritikus, író. 1847–48-ban a Nemzeti Színház közlönyének, az Életképeknek szerk.-je. 1848-tól megszakításokkal a Nemzeti Színház drámabírálója. 1861-ben a Nemzeti Színház ügyében kiküldött országgyűlési bizottság tagja és jelentésük megfogalmazója. Mindkét felesége színésznő: Laborfalvy Róza (1848–1886), Nagy Bella (1899–1904). 1843-tól írt színpadi műveket; közülük a Dózsa György (1857), A szigetvári vértanúk (1861), a Milton (1876), Az aranyember színpadi változata (1884) a jelentősebbek. A Dózsa Györgyből Erkel Ferenc írt operát (1867), Szaffi c. novellájából készült A cigánybáró (ifj. J. Strauss) librettója (1885). – Drámáinak kritikai kiadása folyamatban van: J. M. összes művei. Drámák I–IV.
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
A baloldal igazi reformpárt. Képviselői jelentés Pest-Terézváros polgáraihoz. U. ott, 1872. A bálványos vár. Történeti regény. U. ott, 1883. Két kötet. (Ism. Főv. Lapok 54. sz., P. Napló 58. Koszorú. Németül: Die Götterburg cz. Berlin, 1884.) A czigánybáró. Regény. U. ott, 1885. (Magyar Szalon Könyvtára 1., 2., 4., 6. Ism. Nemzet 53., Főv. L. 37., P. Hirlap 10., P. Napló 105., Egyetértés 100. sz. Németül: Berlin, 1886.) A Damokosok. Regényes történet. U. ott, 1883. Két kötet, 4 tollrajzzal Jókai Rózától. (Ism. P. Napló 213., Egyetértés 214., Koszorú, Kecskeméti Lapok 35. sz.) A debreczeni lunatikus. Elbeszélés. U. ott, 1876. (2. kiadás. U. ott, 1885. és J. munkái n. k. 132. U. ott, 1891.) A három márványfej. Regény. Kritikával elegy. U. ott, 1887. Három kötet. (Ism. Főv. Lapok 1888. 5. sz., Irod. Értesítő 1888. 2., 7. sz., Budapesti Szemle LV. 1889.)A Hét 1890. 17., 52. (Adorján S., J. mint szerkesztő).A jövő század regénye. Pest, 1872–74. Kilencz kötet. (2. kiadás. J. újabb munkái n. k. 42–53. Bpest, 1882. Új olcsó cz. k. U. ott, 1885. Ism. Athenaeum 1873. 47. szám. Németül: Pester Lloyd 1873., Pozsony, 1879.)Akadémiai Értesítő 1867. 132., 147. l., 1876. 129., 1878. 69., 1882. 58., 1883. 100., 1890. 617., 656., 1892. 283., 347., 1893. 687., 1894. 63., 108., 166., 664. A Káró. Regény. U. ott, 1895. 138. A kétszarvú ember, historiai beszély. Pest, 1852. (J. újabb novellái III., 2. k. J. munkái n. k. 11., 12. U. ott, 1858., 3. k. 1872., 4. k. Bpest, 1882., 5. k. 1891. Németül; fordította Wechsler L., Berlin, 1886. Lengyelül: Posen, 1879.) A két Trénk. Történeti regény. U. ott, 1893. Két kötet. (Németül: ford. Wechsler L. Stuttgart, 1892.)A ki a szivét a homlokán hordja. Rege, regény és való. 1886. U. ott, 1890. (Két kiadás. Németül: ford. Rotter Lajos, Das todte Herz cz. Bécs, 1889.) A kik kétszer halnak meg. Regény. U. ott, 1881. Négy kötet. (Új olcsó csz. k. U. ott, 1886. Ism. Budapesti Szemle XXIX. 1882 Riedl Fr., Főv. Lapok 1881. 80. sz. Németül: Berlin, 1881., 1884. és év n. Csehül: ford. Mayerhoffer Gusztáv. Prága. 1888. A ma cz. folytatással. Oroszúl: ford. Kuna A. H. Szentpétervár, 1881.) A kiskirályok. Regény Jókai Róza rajzaival. U. ott, 1886. 5. k. (J. újabb regényei. Ism. Főv. Lapok 323., P. Napló 73. sz. Németül: Berlin 1886. Lengyelül: f. Jaroszewszkiej Boleszlav. Varsó, 1886.)A kőszivű ember fiai. Regény. U. ott, 1869. Hat kötet. (2. kiadás. J. munkái n. k. 77–82. Bpest, 1874. Németül: a Pester Lloydban 1869., a Pester Tagblattban 1872., Berlin, 1874., 1885. Francziául: ford. Antonine de Gerando-Teleki, bevezetéssel, Páris, 1880. Lengyelül: lemberg, 1882.) A legvitézebb huszár. U. ott, 1856. 15 képpel. (Vasárnapi Könyvtár I. 9.) A lélekidomár. Regény. U. ott, 1889. Öt kötet. (Újabb regényei 78–95. Ism. Irod. Értesítő 1888. Németül: Berlin, 1893.)Alföld 1888. 26. sz.Allg. Zeigung. Augsburg, 1857. Beilage 183. sz., 1871. 314., 415. (Julian Schmidt).Álnevei és jegyei: Sajó, Kis Endymion, J. M., a Jelenkorban (1847–1848) és Q.A lőcsei fehér asszony. Regény, Jókai Róza rajzaival. U. ott, 1885. Öt kötet. (Új kiadás. U. ott. 1886. Ism. P. Napló 1884. 350., Budapesti Hirlap 1885. 30., Budapesti Szemle XLI. Németül: Bpest, 1885. Lengyelül: ford. Jarosevszka Boleszlava. Varsó, 1887. Olaszol: ford. Pucher Eliza, Milano 1890.) A Maglay család. A ki holta után áll bosszút. Két elbeszélés. U. ott, 1887.A magyar előidőkből. Pest, 1855. (Novellák, 2. kiadás, J. munkái n. k. 54., 55. U. ott, 1869.) A magyar nemzet története. Pest, 1854., (Ism. P. Napló 205. sz., 2. jav. és bőv. kiadás, 17 Geiger-féle képpel. 1860., 3. k. 1870. U. ott, 4. k. Bpest, 1884., II. kötet 1884., III. k. 1890. Olaszul: ford. Gauss Viktor. Fiume. 1884., Tótul: I. k. Bpest, 1886. A magyar nép adomái. Pest, 1856. (2. kiadás, 150 adomával bőv. kiadás. 1857., 3. k. 1867. 4. k. Jókai munkái n. k. 72., 73. A magyar nép élcze szép hegedű szóban. cz. U. ott, 1884.) A magyar néphumorról Pest, 1860. Székfoglaló. (Értekezések a nyelv- és széptud. köréből I. 9.) A malom alatt. U. ott, 1869. (Apróbb népies elbeszélések.)Anyák hetilapja 1861. 10. sz. A pénz betegségei. Elbeszélés. U. ott, 1883.Apuleius (Baráth Ferencz), Nyugot-Európa és hazánk. Pest, 1871. 79–94. l. A puskás Kalári, székely monda. U. ott, (1883. Jó könyvek. II. költemény.)Archaeol. Értesítő 1869. 140. l.Arczkép Album I. 1855. 30. l. köny. arczk.Arczképei: kőnyomat: rajz. Barabás M., nyomt. Walzel A. F. Pesten névaláírással a Reményhez 1851; ugyanaz, nyomtatta Rauch J. Bécs, a Hölgyfutárhoz 1854.; rajz Barabástól az Arczkép-Album I. 1855.; aczélmetszés: metszette Axmann József Pesten, a Nővilág melléklete 1858. és Zilahy Károly Koszorúsok Albumában. Pest, 1863; festmény: a pesti népkörben 1872. júl. 30. leplezték le; Ferraristól 1888-ból az országos kiállításban 1896. és Horovitz Lipóttól, ezután készült rézkarcz a nemzeti kiadás I. köteténél. A régi jó táblabirák. Regény. Pest, 1856. Négy kötet. (2. kiadás: J. munkái n. k. 60–63. U. ott, 1870. 3. kiadás. Bpest, 1876. Németül: Ungarische Post 1855., ford. Kárffy Titus. U. ott, 1856., Bpest 1878.)Árnyképek. Novellák. Pest, 1856. Két kötet. (2. kiadás, J. munkái n. k. 74., 76. ... 3. k. Bpest, 1873.) Asszonyt kisér, Istent kisért. Regény. U. ott, 1882. 3 képpel. (Regény-Csarnok 1., 3., 5. Ism. Főv. Lapok 1881. 80., 81. sz., J. munkái n. k. 135., 136., 2. kiadás. U. ott, 1891.) A szegénység utja. Budapest, 1874.A tengerszemű hölgy. Regény. 1890. Három kötet. (1890. okt. 6. a m. tudom. akadémia Péczely-jutalmát nyerte. Ismertette Fővárosi Lapok 1889. 348., Magyar Szemle 43. Budapesti Szemle LXVII. 1891. Németül: fordította Krücken Oszkár. Lipcse, 1890. Szerző jellemrajzával és arczk. Angolul: ford. R. Nisbet Bain. London, 1893.)Athenaeum 1873. 29., 36., 1874. 44., 45. A véres kenyér. Egy ifjú hős naplója. Pest, 1872. Az arany ember. Dráma 5 felv., előjátékkal. U. ott, 1885. (Előszőr adatott a nemzeti színházban 1884. decz. 3., mely 50-nél több előadást ért és 39,894 frt 57 krral járult a bevételhez.) Az arany ember. Regény. Pest, 1872. Öt kötet. (2. kiad. J. újabb munkái n. k. 25–31. Bpest, 1880. Olcsó kidás U. ott, 1884. Ism. Athenaeum 1873. Németül: a Pester Lloydban 1872-ben, ford. Kertbeny. Lipcse, 1874., Berlin, 1873., 1880., 1882., 1890., az egyik német kiadáshoz Wallner Ferencz előszót írt, Csehül: ford. Brábek F. Prága, 1875. Dánul: ford. Damkier Axel. Koppenhága, 1874. Lengyelül: ford. Callier A. Lemberg, 1876. Svédül: ford. németből Hemgren Károly. Stockholm, 1877. Angolul: London 1888. Timar's two-Worlds cz., ford. Mrs Hegan Kennard. U. ott, 1894., New-York, 1884. németből A modern Midas cz. ford. Laura Curtis Bullard és Emma Herzog; Olaszul: ford. Brelich E. Fiume, 1882. Szerbül: Belgrád, 1890. Ruthenül: a lembergi Gyilo cz. lap szépirodalmi mellékletében1884. Csiky József tanár 1884-ben örményre fordította, megjelent-e? nem tudom.) Az elátkozott család. Regény. Pest, 1858. Két kötet, (2. k. J. munkái n. k. 95–97. U. ott, 1876. Németül: Der Fluch des Priesters cz. Berlin, 1892.)Az életből ellesve. Beszélyek. Ugyanott. 1878. Három kötet. (Második k. J. munkái n. k. 113. U. ott, 1885. Új olcsó czímkiadás. U. ott, 1885. Megtörtént regék cz.) Az élet komédiásai. Regény. U. ott, 1876. Hét kötet. (Ism. Figyelő 11. sz. Új olcsó k. U. ott, 1884. Németül: Pester Lloyd 1875–76., Berlin, 1876., 1881., 1885. Csehül ford. Brabek Frantisek, Prága...) Az új földesúr. Regény. U. ott, 1863. Három kötet. (2. kiadás. J. munkái n. k. 44–47. U. ott, 1869. Németül: a berlini Postban 1872-ben Kerbeny ford. Lipcse, 1874. Drezda. 1876. Angolul: ford. Patterson Arthur. London, 1868. Finnül: ford. Jalava. Helsingfors, 1878. A szerző életrajzával, J. sajátkezű német életrajza után, melyet J. 1877. decz. 6. Kertbenynek küldött és mely jelenleg gyűjteményemben van. Oroszul: Pétervár, 1869., Hollandul: Zutpfen, 1869., Lengyelül: ford. Callier A., Lemberg, 1881., Francziául: ford. Heinecke H. k. a. Páris, 1886., Dánul: ford. Ahlborg György, Patrioterna cz. Koppenhága, 1879.)Bajai Közlöny, 1896. 49. sz.Ballagi Géza, Politikai Irodalmunk Magyarországon 1825-ig. Bpest, 1888. (Rab Ráby).Barsi Ellenőr 1893. 48. (Szombathy Ignácz, J. ősei).Beöthy Zsolt, Színműírók Bpest, 1882. 113. l., M. Nemzeti irodalom történeti ismertetése. II. k. és Képes Irodalomtörténete II. (J. és a regény, Beöthy Zsolttól.)Bereg 1894. 1. sz. Beszéde a budget-törvényjavaslat fölött a képviselőház 1880. decz. 4. ülésében. U. ott, 1884. Beszéde a pest-terézvárosi választókhoz febr. 28. 1869. U. ott. Beszéde a váczi szabadelvűpárt értekezletén máj. 1. U. ott, 1881.Birányi Ákos, Pesti forradalom. Pest, 1848.bölcseleti doktor,bölcseleti doktor, a szent-István-rend lovagja, a m. tudom. akadémia igazgató-tanácsának és a Kisfaludy-társaságnak tagja, a Petőfi-társaság elnöke s volt országgyűlési képviselő, Ásvay Jókay József hites ügyvédnek és Pulay Máriának fia, szül. 1825. febr. 18. (20. keresztelték meg) rév-Komáromban, hol 1831-ben adták szülei az elemi iskolába; 1832-ben már ugyanott az ev. ref. középiskolában a gymnasiumi declinisták sorába lépett és 1833-ban conjugista lett; mind a két osztályban Keresztesi Barsi József volt a tanára. 1834–35-ben grammatista volt Sörös Lajos tanárkodása alatt. A kis Móriczban korán jelentkezett az erős képzelődés. Ennek tulajdonítható ideges félénksége, mely egyebek között abban nyilvánult, hogy rettegett a nagyszakállú zsidóktól, a kutyáktól és különösen attól, hogy élve eltemetik. Szülei nem eresztették el a háztól, pajtásai nem igen voltak, magában, bizarr játékokkal szeretett mulatni. Nagy hatást gyakorolt lelkére édes atyja, ki barátja volt az irodalomnak, szinészetnek és maga is irogatott időtöltésből verseket s rajzolgatott, festett, valamint édes anyja, ki jeles adomázó volt. Mindezen hajlamokat J. szüleitől örökölte. Ekkor jelent meg (1834-ben) első verse nyomtatásban, melyet Tóth Lőrincz vitt magával Pestre s ott kiadatta. 1835-ben Pozsonyba adta őt atyja cserébe Zsigmondy Sámuel ág. ev. lyceumi tanárhoz, ennek fia Vilmos (a hires artézi kútfúró mérnök) helyett, a német szó megtanulása végett, hol tanulmányait folytatta; Schröer Tobiás godofréd volt a tanára, ki az akkori idők szelleme szerint szigorúan óvta az ifjakat a magyar beszédtől és irodalomtól; a német nyelven kívül jól megtanult latinul és a görögbe is belekezdett; kitűnő tanuló volt. 1837-ben hazatértekor már halálos betegen találta szeretett atyját és még azon évben el is vesztette. A fájdalom ágyba döntötte a gyermekifjút és méltán féltették életét. Hálával emlékezik a költő «áldott jó Eszter nénjére», a ki őt ápolta, mert ennek az ápolásnak köszöni, hogy életben maradt. Gymnasiumi tanulmányait szülővárosában folytatta. Tanárai közül nagy szeretettel és hálával emlékezik meg Vály Ferenczről, a ki később sógorává lett. Úgy jellemzi őt, mint puritán szigorúságú, sokoldalú, tudományosan képzett férfiút és jeles tanárt. Tőle tanult meg J. három év alatt francziául, angolul és olaszul; az ő vezetése alatt készítette rhetorikai (1837–38) és poetikei (1838–39) feladatait. Jókainak télen-nyáron mindennap reggel öt órakor ott kellett lennie tanítója írószobájában és ezt úgy megszokta, hogy most is reggel hat órakor kel fel és 10 órára elvégzi írni valóját. Az 1839–40. iskolai évben a logikai tanfolyamot ugyancsak a komáromi ev. ref. középiskolában végezte Vály vezetése mellett. A II. bölcseleti osztályra, melyet akkor physikának neveztek, az 1841–42. iskolai évre a pápai ev. ref. főiskolába küldte őt édes anyja. Jeles tanárai voltak, köztök a természettudós Tarczy Lajos, ki egyébként az irodalmi foglalkozásban is vezetője volt az ifjúságnak. A szerencsés véletlen több tehetséges kortárssal, többek közt Kerkapoly Károlylyal, Petrich Somával, Kozma Sándorral és Petőfivel hozta össze; utóbbival szoros barátságot kötött. J. 11 tantárgyból mind a két félévben csupa kitünő osztályzatot kapott és az elsők között volt mint poéta is. Volt t. i. a főiskolában egy képző-társulat, melynek tagjai hetenkinti üléseikben a beadott irodalmi műveket birálták, a mit elfogadtak, azt a szerzők felolvasták és sajátkezűleg az érdemkönyvbe iktatták. 1841. nov. 21-én érdemkönyvbe írásra ítélték: Mi az? cz. lyrai költeményét; 1842-ben hasonló tisztesség érte: Az istenítélet cz. elbeszélését. Irt még több lyrai művet, 1842. júl. 26. pedig egy arany jutalmat nyert Tűz és víz cz. elbeszélésével. Erős és gyakori mellfájás kínozta, meg volt róla győződve, hogy tüdővészben van. Az iskolai év bevégeztével, aug. 21. után hazament szüleihez. Petőfi s Orlay pár nappal azután szintén elhagyták Pápát és Komáromnak kerültek, hogy Jókait meglátogassák; az anya szivesen fogadta és csak három nap mulva bocsátotta el őket. Levegőváltozásra lévén szüksége, anyja Kecskemétre küldte őt jogot tanulni. Ezen alföldi város testére, lelkére egyaránt üdvösen hatott. «Itt lett belőlem ember! Itt lett belőlem magyar író», mondja visszaemlékezésében ő maga. Mellbaja teljesen megszünt, szervezete megerősödött. Megismerte az igazi magyar népéletet, a népjellemet, a puszták világát. Kecskeméten a visszatért életkedv elég változatosakká tette napjait. A sugárzó szemű szőke fejű, választékos modorú ifjú meg is tudta magát kedveltetni a diákság körében. Szorgalmasan tanult, de volt ideje színielőadásokat rendezni s bennök játszani, rajzolni s festeni; sőt kis diákokat is tanított rajzolni. Itt írta a Zsidó Fiút 1842-ben. A darab pályázatra lévén szánva, idegen kézzel kellett írva lennie. Petőfi mint szinész 1843. jan. közepén Kecskemétre került s felkereste Jókait. A szinészköltő sanyarú helyzetben volt, J. arra kérte őt, másolja le drámáját, gondolván, hogy majd tisztességes honorariumot ad neki. Petőfi örömmel tette meg a baráti szolgálatot; a honorariumot azonban nem fogadta el. J. tehát azzal fejezte ki háláját, hogy lefestette barátját olaj-miniatureban, violaszín sárga gombos frakkban. Petőfi nagyon megörült a képnek és később is szivesen mutogatta pesti barátjainak. (ekkor festette bankházi Ács Pál arczképét is, mely a kecskeméti főiskola birtokában van). J. márcz. 8. nyujtotta be darabját a m. tudom. akadémiához és okt. 31. dicséretben részesült (a pályadíjat Obernyik Főúr és pór cz. drámája nyerte el. 1893-ban Gyulai utasítása nyomán Borovszky Samu ráakadt az akadémia irattárában; megjelent: Jókai M. írói működésének ötvenedik évfordulója cz. mutatványkötetben, Bpest, 1894. 83–155. 1.) Ápr. elején elkisérte Petőfit Pestre s együtt ment vele Frankenburg lakására. A jogi tanulmányok befejezése után egy évig patvarián volt Asztalos István komáromi ügyvédnél, azután mint jurátus Molnár Józsefnek irodájába jutott Pesten. Javadalma volt szálláson kívül 6 frt egy hónapra. Petőfi már ekkor Pesten lakott és ünnepelt költő volt. Örömmel fogadta Jókait és büszkén mutatta be fiatal írótársainak, a kik az Életképekben megjelent Nepean sziget után ismerték. Ekkor írta Petőfi Jókai Mórhoz cz. költeményét, mely a Pesti Divatlapban (1845. II. 37. sz. decz. 11.) jelent meg. 1845-ben a nyári hónapokat Komáromban édes anyja körében tölté; a társaságot kerülve rendesen kora reggel ment ki szigeti kertjükbe s késő este tért haza; ott készült az ügyvédi censurára s írta a Hétköznapok cz. regényét; olykor ellátogatott Orbán Gábor városi rajzmesterhez, hol olajba festett egy várat; én, ki akkor szintén azt a rajziskolát látogattam, és társaim, csak a tollrajzig vittük, bámulva néztük az ő sikerét az általunk soha el nem ért magasságban. (Ezen időből maradt meg egy tollrajza, mely Kossár Ferencz komáromi városi kapitányt ábrázolja, gyűjteményemben; hasonmása megjelent a M. Szalonban 1894. jan. 874. 1.) Az 1845–46. telet ismét Pesten töltötte, többnyire Petőfi, Lisznyay, Czakó, Pákh és Vahot Imre társaságában; ezen a télen Tompa Mihály is tartozott a társaságukhoz. 1846-ban letette a cenzurát, ügyvédi oklevelet nyert és egy pert is vitt, melyet szerencsésen megnyert. De az ügyvédi pályával csakhamar szakított. Eszménye, az irodalom, vonzotta őt ellenállhatatlanul. Midőn megismerkedett Hugó Viktor és főképen Sue Jenő műveivel, természeti hajlandósága s e példák egyenesen arra utalták, hogy ő is ebben a költői formában és szellemben próbálja meg erejét; egymást követték a lapokban elbeszélései s mutatványai regényéből. 1846-ban Frankenburg lapjánál vállalt foglalkozást, vezetvén a színházi rovatot; nemsokára azonban Helmeczy jelenkoránál az ujdonságok rovatának vezetését vette át és itt működött három hónapig. 1846. tavaszán Petőfi ösztönzésére a fiatal írói nemzedék legkiválóbb tagjai állást foglaltak a kiadók és szerkesztők ellen. Igéretet tettek egymásnak, hogy egy évig semmiféle lapba nem írnak, hanem maguk fognak lapot alapítani, mely az ő irányukat képviselje. Tizen voltak az új irány hívei: Petőfi, Pálffi, Degré, Obernyik, Pákh, Bérczy, Tompa, Kerényi, Lisznyai s Jókai; mindnyájan a franczia iskola tanítványai voltak. A kormány ismerte embereit, semmi sem volt tehát természetesebb, mint hogy a «tizek» nem kaptak engedélyt lap kiadására. Frankenburg felszólította őket, hogy dolgozzanak lapjába; félévi szünet után, a társak felmentették egymást a fogadás alól és az egy Obernyiket kivéve, mindnyájan elfogadták a meghívást. J. leghathatósabban támogatta az Életképeket és dolgozatai tetemesen fokozták a lap népszerűségét. 1847 közepén Franbenburg az udvari kanczelláriánál kapván hivatalt, Bécsbe költözött. Lapjának szerkesztését Jókainak adta át. Petőfi is ekkor tért Pestre (jún. 14.) utazásából; J. naponként találkozott vele, szövetkeztek a lap érdekében; megnyerték Aranyt, Tompát és többeket munkatársakul. Petőfi nejével nov. 4. megérkezvén Pestre, a dohány-utcza 373. sz. Schiller-ház első emeletére költöztek; e lakás egy előszobából és három utczai szobából állott, melyeknek egyikét, melynek a konyhán át külön bejárata volt, Jókainak adták ki (itt laktak együtt 1848. jún. 12-ig, midőn Petőfi Jókaival összezördülvén, ez elköltözött tőlük). A közös ebédet az aranysasból hozatták, bort egyikök sem ivott; az esték beszélgetéssel teltek el thea mellett. 1848. márcz. 14. az ellenzékikör közgyűlést tartott, melyen az ifjúság, köztük J. is, elhatározta, hogy a reformokat 12 pont alakjában a királyhoz fölterjesztik. Este a Pillwax-kávéházban értesültek a márcz. 13. bécsi forradalomról; ekkor már elhatározta az ifjúság, hogy a 12 pont érdekében nem petitionálni, hanem megadásukat követelni fogja. Másnap (márcz. 15.) Petőfi az ifjak kávéházába ment; onnét Vasvári Pállal és Bulyovszky Gyulával Jókaihoz mentek; itt a négy ifjú megegyezett a sajtó felszabadításában. J. és Bulyovszky proclamatiót szerkesztettek a 12 ponthoz. A proclamatio elkészülvén, megindultak; mintegy 8 óra volt, mikor az ifjak kávéházába értek; itt J. szólt, felolvasta a proclamatiót és a 12 pontot. Az ujvilág-utczai orvosi egyetemhez érvén, beszóltak a tantermekbe; az ifjak az udvarra tódultak, hol J. székre állva, még egyszer elolvasta a proclamatiót és Petőfi elszavalta Nemzeti dalt. Az ifjak vállalkozása magával ragadta a tömeget, mely zajosan követte őket a mérnöki egyetem felé. J. ismét felolvasta a proklamatiót és Petőfivel újból elszavaltatták a Nemzeti dalt. Ezután a Landerer és Heckenast-féle nyomdához indultak, mely a hatvani-utczában a Horváth-házban volt. A proclamatiót és a Nemzeti dalt kinyomatták. Ezalatt J. jelentette a történteket a népnek. Fél 12 óra tájt a szabadsajtó első termékeit, a 12 pontot és a Nemzeti dalt, Irinyi mutatta be a népnek és ezrenként osztották azokat szét. Délután a múzeum terén népgyűlés volt és innét a városház tanácskozó termébe tódult a nép, hol a többek közt J. is beszélt a nép nevében és erre a polgármester Szepessy Ferencz társaival együtt kijelentette csatlakozásukat és aláírta a 12 pontot. Rögtön választottak egy rendre ügyelő választmányt (melynek másnap J. is tagja lett). Budán Stáncsicsot a rab-írót kiszabadították és a nemzeti színházhoz vitték. Itt közkivánatra a Bánk-bánt adták elő, a sokaság beözönlésére felbomlott az előadás, a zenekar a Rákóczy-indulót harsogtatta; a közönség a Marseillaiset követelte; majd Egressy a Nemzeti dalt szavalta el; annak eskütartalmú szavait a nép utána dörgé. Vasvári, Irinyi, Petőfi hiába csillapították a tömeget a nézőtérről. Még zajosabban követelt. Ekkor Jókainak az a gondolata támadt, hogy felmegy a színpadra s onnan szól a néphez, és csakugyan felrohant. Ott találta Laborfalvi Rózát, a nagy drámai művésznőt, a ki saját nemzeti színű kokárdáját tűzte mellére. Így felékesítve, egyébként «térdig sárosan (egész nap esett az eső), karbonári köpenyegben, behorpadt czilindere mellett óriási veres tollal, oldalán jurátus karddal», lépett a közönség elé. Meghallgatták és a nép lecsendesedett: lelkesülten, de szépen, rendesen oszlott szét. J. a további eseményekben is folyvást élénk részt vett; nemcsak gyűléseken, demonstratiókban, a nemzetőrségben, hanem lapjában is egész lélekkel szolgálta a szent ügyet. Az Életképek szinte politikai lappá alakultak át. Mint igazi demokrata, nevének nemesi y-ját i-vel cserélte fel. A nemzeti politikát czikkekkel, a Charivari rovatban geniális elmésséggel támogatta; ápr. 30-tól Petőfivel együtt szerkesztették a lapot, melynek mottója lett: Egyenlőség, szabadság, testvériség. J. természeténél fogva mérsékeltebb volt világszabadságért rajongó barátjánál, de ez ellenállhatatlanul ragadta magával. Midőn Petőfi az aug. 21. szavazásnál Vörösmartyt is a kormány mellett hallotta szavazni, azonnal megírta költeményét Vörösmartyhoz, melyben szenvedélyesen elítéli az emberben a költőt; barátai tiltakoztak annak kiadása ellen. Midőn azonban J. Laborfalvy Rózával aug. 29. történt esküvője előtt nehány napra eltávozott a fővárosból; Petőfi aug. 27. mégis kiadta a költeményt az Életképekben. J. szerkesztői nyilatkozatban rosszalta Petőfi eljárását, ki erre kiméletlen rangú ellen-nyilatkozatban felelt, hálátlansággal vádolta őt, tiltakozott a leczkéztetés ellen és végül kijelenté, hogy a kiadónak felmondta a szerkesztést. Ezzel köztök a barátság örökre felbomlott és P. ez időtől kezdve egykori barátjával megszakított minden érintkezést. Egyébként ez már elébb hidegséggé változott a miatt, hogy Petőfi nem helyeselte J. házasságát és okait J. anyjának is megírta, ki szintén ellene volt fia nősülésének, még pedig, mint J. sejteti, éppen e beavatkozás miatt. (1849-ben Buda bevétele ezután, egy lakoma alkalmával találkoztak utoljára. J. ott felköszönté azokat, a kik ezután fognak meghalni a hazáért. Erre Petőfi, elbúsulva a halál sejtelmétől, oda lépett hozzá s így szólt: «Köszönöm, hogy én értem is ittál ») 1848. szept. 24. Kossuth engedelmet kapott az országgyűléstől, hogy az alföldön népfölkelést szervezzen. Az ifjúságból többen csatlakoztak hozzá, köztük Egressy Gábor, Csernátoni Lajos és J. mintegy testőrségképen, esetleg, hogy ha kimerülne, felváltsák a beszédben. Kossuth elfogadta Rózsa Sándor folyamodását bűnbocsánatért és a kegyelmet J. vitte meg a fogolynak. A bécsi forradalom kitörése után, okt. elején Kossuth Jókait és Csernátonit küldte Bécsbe, hogy a felkelőket segítségre szólítsák. Az Életképek befejezvén pályafutását, J. készséggel fogadta Landerer és Heckenast meghívását, hogy újévkor a kormányhivatalba lépő Csengery helyett a Pesti Hirlap szerkesztését elvállalja; már decz. 3. közli programmját, melynek lényege «Magyarhon független egységének biztosítása». Bécs megfékezése után az osztrák hadsereg Pest ellen kezdett nyomulni; decz. 30. a főváros lakossága a Gellért-hegy alatt hatalmas sánczokat emelt; több ezren dolgoztak a sánczokon rangkülönbség nélkűl, férfiak és nők, köztük J. is nejével. A moóri csata után, 1849. jan. 1. ők is Debreczenbe menekültek. Itt is hirlapírással tartotta fenn magát; febr. 22. megindította az Esti Lapokat, melyet az alkotmányos irány független képviseletére alapított a radikálisok főorganuma, a Márczius Tizenötödike ellen. Midőn ápr. 14. az országgyűlés egyhangúlag mondotta ki a detronizálást, J. is radikálissá lett és már előbb (ápr. 3.) a respublica mellett nyilatkozott. A mint honvédeink Budavárát bevették, a kormány és az országgyűlés Pestre költözött. J. is ott adta ki az Esti Lapokat és a Pesti Hirlap szerkesztését is átvette. Mind a két lapnak egyedüli törekvése a haza védelmére való buzdítás volt. A kormány egy hónap mulva azonban az osztrák és orosz hadak előnyomulása miatt Szegedre, onnan pedig Aradra tette székhelyét. J. is követte azt mindkét helyre. A világosi katasztrófa után menekülését Rákóczy János, Kossuth rokona és titkára mozdítá elő, a ki kocsit, lovat vett, felöltözött kocsisnak, felvette Jókait utasnak és vakmerően keresztülhajtott a szembe jövő orosz táboron. Gyulán találkozott ismét nejével és vele együtt menekült tovább a borsodi Bükk rengetegeibe. Tardonán, az erdős hegység elrejtett völgyi falujában, Csányi Béni földbirtokosnál vonta meg magát és itt élt, leginkább festéssel foglalkozva, ötödfél hónapig. Jókainénak sikerült egy Klapka-féle komáromi menedéklevelet szerezni, mely Jókai Mór, mint Klapka által kinevezett honvédhadnagy számára állíttatott ki s Szathmáry Zsigmond (Szigligeti testvére) honvédkapitány által Jókainénak elküldetett. Élete így meg volt mentve, de az óvatosság nem volt felesleges. Pestre csak később, Kovács János neve alatt Miskolczon szerzett útlevéllel tért vissza, s még itt is több hónapig részint neje lakásán, részint a budai hegyekben Adliczer vendéglőjében rejtőzött. Az irodalom férfiaival szemben a katonai kormány kiméletes volt; azonban örökké szégyen marad, hogy egy magyar közvádló, Hegyesi 34 írót, köztük Jókait is halálra jelölt ki; de egy másik tisztességes államügyész, Kossalkó János, terjedelmes emlékiratban megvédte őket, kimutatván, hogy az irodalom nem vezette a forradalmat, csupán visszhangja volt a közérzésnek. Igy volt lehetséges, hogy az 1850. irodalmi művek közt J. (Sajó álnév alatt) munkái is megjelenhettek, elébb a Szilágyi Sándor által szerkesztett Magyar Emléklapok, Pesti Röpívek és «Magyar Irók füzetei»-ben közölve. 1851-ben élénkebb irodalmi élet kezdődött, Jókai már saját neve alatt dolgozgatott Vahot Imrével szövetkezve, kinek Remény czímü folyóiratába írt és félévig szerkesztőtársa volt. Minthogy lapszerkesztésre nem kapott engedélyt, 1853–54-ben a Festetics Leo gróf alapította Délibábnak lett főmunkatársa és névtelenül szerkesztette is a lapot, melybe sokat írt. 1854-től J. tevékenységét jó részben az akkor megindult Vasárnapi Ujságnak szentelte; ezen lap eszméje is Jókaié volt, de szerkesztője nem lehetett, tehát főmunkatársa maradt. J. már ekkor igen népszerű volt a magyar irodalomban. A Hölgyfutár már 1854-ben megírta, hogy J. ekkorig 45 kötetet írt 611 ívvel. Erdélyi János egyik legtanultabb, legönállóbb és kiválóan lelkiismeretes aesthetikusunk, a Pesti Naplóban (1855. II. 108. sz.) Egy századnegyed a magyar szépirodalomból cz. szemlét tartván az újabb regényirodalom felett, Jókaival is foglalkozott és e rövid mondatba foglalja észrevételét: «Jókai Mór inkább élvezendő, mint ítélendő». Mindeddig keveset utazott; regényeinek érdekében 1853. május elején meglátogatta Erdélyt és ott több hetet töltött, jan. 4 érkezett Kolozsvárra (azután 1871. ápr. 1. nejével együtt ismét Kolozsvárt volt; 1874 febr. 18-tól márcz. 4-ig Prágában és Berlinben, hol Bismarckot is meglátogatta, 1876. ápr. 9. Felső-Olaszországba utazott és ott két hetet töltött, hogy Egy az Isten cz. regényéhez tanulmányokat tegyen; aug. 12-én erdélyi útjából visszatérve, Teleki Sándor grófhoz rándult Koltóra, innét Nagybányára, 1879. augusztusba esik vágvölgyi utazása, 1881-ik január 4-én érkezett a székelyekhez, 1883. tanulmányutat tett Lőcsén, Betléren és egyebütt is Gömörmegyében, 1886. ápr. 28. egy napot töltött Boszniában a doboj-sziminhani vasút megnyitásánál.) 1856. márcz. 13. halt meg édes anyja Komáromban 66 éves korában. 1856-ban alapította a Nagy Tükör cz. humorisztikus képes folyóiratot és azután 1858. aug. 21. az első humorisztikus hetilapot, az Üstököst. Nagy érdemei vannak a magyar néphumor összegyűjtése körül és ő nyujtott először tért a humoros rajzművészetnek. A mint az öszbirodalom kudarczai után a nemzet ismét felszólalhatott eltiport jogai mellett és megtagadott alkotmányáért, J. a politika terén is buzgó munkásságot fejtett ki. A m. tudom. akadémia 1858. decz. 15. választotta levelező tagjai sorába (1861. deczember 20-án rendes tag lett és 1883. máj. 17. tiszteletbeli, 1892. máj. 5. igazgató tag); a Kisfaludy-társaság 1860. július 15. szintén tagjának választotta. Az 1861. országgyűlésen, mint a siklósi kerület képviselője, a határozati párthoz csatlakozott, máj. 24. mondott beszédével avatta fel magát parlamenti szónokká. Későbbi politikai pályáján is megnyerő volt az ő kedélyes, társalgásszerű előadása s nála is érvényesültek Cicero szavai, hogy: édes és hasznos néha a térfa és elmésség. Az ő humora az oratori formában is mindig elbájoló s legyen bár népszerűtlen az ügy, melyért síkra száll, az aesthetikai siker mindig biztosítva van számára. 1858-tól a Magyar Sajtónak volt főmunkatársa s 1862-ben szerkesztését is átvette; minthogy azonban e lap nem mozoghatott elég szabadon, 1863-ban maga alapította A Hon cz. nagy politikai napilapot. J. és Zichy Nándor gróf akkor még a personal-unión alapuló állami önállóságért küzdöttek. Alig állott fenn a Hon öt hétig, abban febr. 7. Zichy Nándor gróftól Alapkérdéseink cz. czikk jelent meg, mely alkalmul szolgált Pálffi Móricz helytartónak, hogy a sajtót megfélemlítse; perbe fogták a szerkesztőt is, meg az írót is; febr. 17. a katonai törvényszék meghozta az ítéletet; csendháborítás czímén Jókait egy évi nehéz börtönre, vasban, nemessége s 1000 frt biztosíték elvesztésére, Zichy Nándort szintén egy évi nehéz börtönre vasban, továbbá grófi s kamarási méltósága elvesztésére ítélte; ápr. 23. J. (pár héttel rá Zichy Nándor is) a budai József-kaszárnya kazamatájába vonultak be, fogságukat eltöltendők. Parancsnokuk Haymerle kapitány, a későbbi külügyminiszter öcscse, igen elnéző volt a foglyok iránt; a bilincs helyett félnapra terjedő svábhegyi kirándulás, olvasás, írás, lukullusi lakmározások váltogatták egymást és egy hónap mulva ő felsége kegyelméből visszanyerték szabadságukat. 1865-ben J. ismét a siklósi kerület mandatumával jelent meg az országgyűlésen. 1867 után is előkelő tagja volt a «balközép»-nek, benső barátja s híve Tisza Kálmánnak. 1869-ben a budapest-terézvárosi kerületben megbuktatta Gorove István minisztert; 1872-ben azonban kisebbségben maradt ugyanott Radocza János deákpárti jelölt ellenében. Ekkor a dárdai választó-kerület tisztelte meg őt bizalmával. 1875-ben J. a balközépi párt kebelében a fúzió érdekében felszólalt, miután az idők tanulságai meggyőzték róla, hogy a Deák Ferencz által teremtett alapon biztosan áll Magyarország független államisága s ezentúl mint az új szabadelvű párt tagja vett részt a törvényhozásban és dolgozott mint journalista. (Az 1875–78. országgyűlésen a bpest-józsefvárosi, 1878–81. az erdélyi erzsébetvárosi, 1881–84. az illyefalvi kerület, 1884–96-ra a Krassó-Szörénymegye oraviczai kerületében választatott meg és 1896-ban Karczagon kisebbségben maradt). A Hont 1882-ig szerkesztette, a mikor lapja a Csernátoni Ellenőrjével összeolvadt és belőlük Nemzet czímmel új kormánypárti lap lett. Ennek Jókai kezdettől fogva főszerkesztője. Még 1867-ben alapította az Igazmondó cz. politikai néplapot, melyet 1879-ig szerkesztett. Az Üstököstől 1880-ban vonult vissza. 1886. nov. 20-án vesztette el nejét és Olaszországban keresett vigaszt. J. költészete a haza határain túl is hódított és terjesztette a magyar név becsületét Európa minden népe között. A külföldi kritika a legnagyobb elismeréssel szól humoráról, a magyar népéletet és társadalmat festő alkotásairól. Bírja a munkát, mert örömét találja benne; életmódja juttat reá időt. Gyermekkora óta mindennap hajnalban kel fel és dolgozik tíz óráig; azután jönnek, mint maga mondja: a «nobile officiumok». Egy nyomtatott ívet is megír egyhuzamban. Egyszerre több munkán szokott dolgozni s egynek a fáradságát úgy pihen ki, hogy másra tér át. Volt súlyos beteg is, vért hányt, de ő ebben az állapotban is írt. Egyébiránt egészséges szervezete van; tornázik, kitűnően lő és vív. Két párbaja volt, mint szerkesztőnek: az egyik kardra ment Bulyovszky Gyulával, a másik pisztolyra Pulszky Ferenczczel; amaz az ellenfél megsebesülésével, emez minden baj nélkűl végződött. Művészi ügyessége nemcsak a rajzolásban és festésben tünt ki, hanem a műfaragásban is. Senkitől sem tanulta, de pompás dolgokat csinál fából, elefántcsontból. Fogságában felesége mellképét faragta ki hársfából meglepő hűséggel. Mint igazi költő rajong a természetért. 1853-ban a Svábhegyen megvett egy több holdas puszta telket. Ebből a sivár helyből gyönyörű kertet, szőlőt csinált ő maga, házat épített és egész kis gazdaságot rendezett be rajta. A gyümölcstenyésztés egyik szenvedélye; a siker e téren büszkesége. Hosszú évekig élvezte zavartalanul ez idylli magány boldogságát, mindaddig, míg erdős, regényes szomszédságát szőlőhegygyé nem alakították. Ekkor a korcsmai kurjongatás kezdte felverni a tájék csendjét és ő fájó szívvel bár megvált egy időre a drága tanyától. Balaton-Füreden vett villát és ott szokta tölteni a nyarat egészen neje haláláig. Ekkor eladta a nyaralót és azóta tetemesen megváltozván a svábhegyi viszonyok, ismét az ő régi kedves helye az, hová a főváros zajából az ő módja szerint pihenni, azaz dolgozni menekül. Rendes fővárosi lakását a Bajza-utczában veje Feszty Árpád festőművész villájában, szerető rokonok közt tartja. A természettudományokat behatóan tanulmányozta; mint botanikus jóval több a dilettánsnál. Különös szeretettel foglalkozik a tengeri csigákkal, melyekből ritka szép és értékes gyűjteménye van. Különben természettudományi ismereteit nagy hatással tudta értékesíteni nem egy regényében. Számos kitüntetés közt, fejedelmi kegyekben is nagy mértékben részesült. A királyné a koronázás idején gyönyörűséggel olvasta műveit és érdeklődött a költő személye iránt is. Jókai Deák Ferencztől tudta meg ezt és 1869-ben megjelent regényét, a Szerelem bolondjait személyesen nyujtotta át ő felségének. 1876-ban a királytól a szent István-rend kiskeresztjét kapta. 1885-ben Rudolf trónörökössel jutott ismeretségbe. Ekkor indult meg t. i. Az osztrák-magyar monarchia írásban és képben cz. vállalat, és a trónörökös Jókait bízta meg a magyar kiadás szerkesztésével és ezen munka gyakrabban hozta őt érintkezésbe a nagyrahivatott fejedelmi sarjjal. A királyfi váratlan halála mélyen lesujtotta s kegyeletének méltó kifejezést adott az akadémiában fölötte máj. 5-én tartott beszédében. A felső-baranyai ref. egyházkerület 1862-ben világi elnökké választotta; 1867. jan. 5. a Concordia jótékonysági egylet dísztagjául választotta; a Petőfi-társaságnak megalakulása (1876. jan. 1.) óta elnöke; 1879-ben a bécsi egyetemen fennálló osztrák-német olvasó-kör dísztagjául választotta; 1881. aug. 20. Komáromban szülőházát emléktáblával jelölték (később azt a házat is hol 1826-tól 1841-ig növekedett). A magyar közélet, irodalom és társadalom megújuló ovátiókkal ünnepelte a költőnek 50. és 60. születésnapját, de különösen nagyszerű arányokban, az egész nemzet lelkes részvételével ünnepelték meg 50 éves írói jubileumát. 1894. jan. 6. József főherczeg védnöksége alatt alakult meg az ünnepet rendező bizottság. Jókait ez alkalommal a kitüntetések egész özönével halmozták el. Ő felsége a király elismerését és jókivánatát miniszteri ellenjegyzéssel a hivatalos lap közölte. A királynő, Stefánia özv. trónörökösné, József főherczeg, a bolgár fejedelem üdvözlő leveleket intéztek hozzá. A szerb király febr. 7. a szent Száva-rend nagy keresztjét küldte meg neki; a budapesti egyetem febr. 19. tiszteletbeli bölcseleti doktorrá avatta. A városok, Budapest székesfővárossal élükön, díszpolgárukká választották; az irodalmi, tudományos, közművelődési s egyéb testületek, kormány, törvényhatóságok és városok díszoklevelekkel és üdvözlő iratokkal tüntették ki. Magyar hölgyek, művészek, különféle társulatok értékes ajándékokkal, albumokkal árasztották el. Az ünnep maradandó emlékéül létesítették összes műveinek nemzeti díszkiadását, mely magában foglalja összes szépirodalmi munkáit 100 nagy kötetben. A nagy szabású vállalat, melyre 200 frtjával hirdettek előfizetést, a legjobb sikerrel járt; a föltételezett 1000 előfizetőnél jóval több gyűlt össze (6000 előfizető van jelenleg: megjelent már 60 kötet), úgy, hogy a rendező bizottság a jubileum napján átadhatta a költőnek az előfizetési összeg felét, 100,000 frtot, mint nemzeti tiszteletdíjat.Bpesti, ág. ev. főgymn. Értesítője 1894. (Góbi Imre.)Brassó 1894. 4. szám.Brassói M. Ujság 1894. 3. sz.Braun-Wiesbaden Károly, Tokaj und Jókai. Berlin, 187.Budapesti Hirlap 1855. 900. sz. (Salamon F.)Budapesti Közlöny 1869. 59., 94., 1870. 23., 264., 1871. 76–78., 268., 280., 281., 1872. 37., 173., 231., 261., 298., 1873. 42., 43., 47. (J. irod. statisztikája), 88., 200., 1874. 34., 110., 190., 235., 1875. 42., 56. sz.Budapesti Napilap 1877. 71., 74., 356., 357. (Kákay Nro 3.)Budapesti Szemle 1873. (Gyulai Pál), V. 1874. XXVI. 1881. 313–320. l. (Péterfi, Gyulai) LXXVIII. 1893. Budapestnek emlékül. U. ott, 1896. (Budapest versekben.)Bud. Hirlap 1881. 99., 169. (Rákosi Jenő), 1882. 126. (J. dolgozószobája), 1883. 51. 235. (J. fátuma), 339. (Jókaiék hanquetteje), 1884. 3., 53. (J. Kassán), 87., 201. (J. és Gyulai), 261. (J. az iskolában), 1885. 25., 49., 50., 60., 132., 266. (Könyves Kálmán a Burgszínházban), 278., 279., 1886. 25., 1887. 361., 1888. 1., 1891. 252. (Balogh Gyula, J. család Vasm.), 1893. 75. (Alexander B.) 140., 344. (J. iskolakönyve), 1894. 6. (Alexander B., J. regényei napi hirekben), 7. 18. (J. életmódja), 337. (J. és Zichy N. gróf), 342., 353., 1896. 304. (Rákosi Jenő).Corvina 1896. 11. 16. sz.CsaládiKör 1860. 2. sz. arczk., 1878. 11. sz. arczk., 41. sz.Das Neue Blatt. Leipzig, 1872. 103. l. arczk. és életr. (Kertbeny).Debreczen 1887. 51. sz.Debreczeni Lapok 1849. (Madarász József). De kár megvénülni. Regény egy vén öcsém uram élményei után. U. ott, 1896.Délmagyarországi Lapok, 1884. 146., 1885. 251., 225. (Visi Imre). Délvirágok. Pest, 1856. Két kötet. (2. kiadás, J. munkái n. k. 64., 65. ... 3. k. 1870. U. ott.)Divatcsarnok 1853. 32. sz. (Dózsa d., J. erdélyi útja), 35., 74. sz.Dunántuli Protestáns Lap 1894. (J. pápai életéből). Egész az északi polusig! Vagy: mi lett tovább a Tegethoffal? Regény egy hajón hátramaradt matróz feljegyzése után. U. ott, 1876. Két kötet. (Új olcsó kiadás. Bpest, 1885. Németül: Pester Lloyd 1875., Zweitausend Jahre unter dem Eise cz. Berlin, év n. Lengyelül: Lemberg, 1875.) Egy asszonyi hajszál. Történelmi regény-vázlat. U. ott, 1878. (Történelmi regénytár 11–13. Szerző sajátja, három fametszetű rajzzal. 2. k. J. munkái n. k. 113. U. ott, 1885. Németül: fod. Wechsler L. Drezda és Lipcse, 1883., 1892.) Egy az Isten. Regény. U. ott, 1877. Hat kötet. (Új olcsó cz. k. U. ott, 1885. 2. k. J. munkái n. k. 126–131. U. ott, 1889. Ism. Petőfi Társaság Lapja, P. Napló 214. sz. Riedl Fr. Németül: Berlin, 1878., 1880., 1882., 1884., 1889. Die nur einmal lieben cz. Lengyelül: Varsó, 1880. Olaszul: Quelli, que amano una sola volta cz. ford. Pucher Eliza, Milano, 1888, Szerző életrajzával Enrico Casaneotól.) Egy bujdosó naplója. Novellák a forradalom utáni időkből. Pest, 1851., (2. kiadás. U. ott, 1865. 3. k. J. munkái n. k. 24. Bpest, 1874. Hozzá: Kurbán bég és Megölt ország. Finnül: A bujdosó naplója, ford. Blomstedt Oszkár, az Uusi Suometarban 1877. és különny.) Egy ember, a ki mindent tud. Egy darab regény. U. ott, 1874. (Új olcsó cz. kiadás). U. ott, 1885.Egyetemes M. Encyclopaedia X. 18. l.Egyetemes Philologiai Közlöny 1886–1895. (Hellebrant Árpád, J. irodalom.)Egyetértés 1877. 59., 60., 1879. 113., 1880. 198. (J. ünnep Pápán), 1883. 315., 1884. 52. (J. Kassán), 334., 1885. 50., 59., 1886. 25., 116., 1887. 246–250. (J.-Keglevich-ügy), 1894. (Eötvös K., J. ősei), 1896. 341. Egy hirhedt kalandor a XVII. századból. Regényes korrajz. U. ott. 1879. Három kötet. (Új olcsó cz. kiadás 1884. Németül: Was ein Todtenkopf erzählt cz. Berlin, 1881., 1882.) Egy játékos a ki nyer. Regény. Bpest, 1882. Két kötet. (2. kiadás. U. ott, 1892. Németül: Bpest, 1883., 1886. Lengyelül: ford. Zajaczkowska Zsuzsánna a Tygodnik Powszechnyben 1883. Olaszul: ford. Relich Ernő, Fiume, 1883.) Egy magyar Nábob. Regény. Pest, 1853–54. Négy kötet. (Ism. P. Napló 1854. 35. sz., 2. kiadás. U. ott, 1858., 3. k. J. munkái n. k. 38–43. U. ott, 1868. 4. k., díszkiadás. Bpest, 1874.; képes díszkiadás, szerző arczk. és Goró Lajos 62 szövegrajzával és 8 aquareljével. Bpest, 1894. Németül: ford. Dux Adolf. Pest, 1856., 1878., Berlin, 1892., Francziául: Brüssel és Páris, 1865. Oroszul: Szent-Pétervár, 1866., Finnül: ford. Achten Emmy. Helsingfors, 1872. Niilo E. Wainio. Porvoo, 1888.)Élet 1894. (József főh. J.-ról.)Életemből. Igaz történetek. Örök emlékek. Humor. Útleírás. U. ott, 1886. Három kötet. (Ism. Ország-Világ, Nemzet 1887. 357. sz. 2. kiadás. U. ott, 1893.)Életképek 1845. II. 6., 26., 1846. 16., 18., 1847. II. 7. (Severus.)Életképek 1876. 12. sz.Ellenőr 1877. 69., 72., 1879. 66. (J. regényei Lengyelországban), 161., 387., 1881. 163., 172. (Keszler J.), 339., 446., 477. sz. Emlékeim. Bpest, 1875. két kötet. (2. kiadás. U. ott, 1880.) Enyim, tied, övé. Regény. U. ott, 1875. Hat kötet. (Új olcsó cz. k. U. ott, 1884. 2. kiadás J. munkái n. k. 133–134. U. ott, 1891. Németül: Berlin, 1875., 1885. Finnül: Helsingfors, 1877., Lengyelül; ford. Callier, A. Lemberg, 1877.) Eppur si muove. És mégis mozog a föld! Regény. U. ott, 1872–73. hat kötet. (Ism. Pester Lloyd 1872. 141. sz., 2. kiadás. J. újabb munkái n. k. 16–24. Bpest, 1879. Új olcsó cz. k. U. ott, 1884. Németül: a Pester Lloydban 1871., Berlin, 1874. és 1885.) Erdély aranykora. Regény. Pest, 1852. Két kötet. (Ismerteti Magyar Hirlap 653., 654. szám, második kiadás. U. ott, 1854., 3. k. J. munkái n. k. 18–20. U. ott, 1860., 4. k. 1874., 5. k. Bpest, 1884. Németül: ford. Rosner L., Lipcse, 1874. Berlin, 1889. Ism. Fővárosi Lapok 304. sz.)Erdélyi Hiradó 1889. 67. (J. a márczius hőse).Erdélyi Hiradó 1894. 1. és köv. sz. (Kovács Dezső, J. regényei a színpadon). Erdélyi képek. Novellák. Pest, 1854. Két kötet. (2. k. J. munkái n. k. 13., 14., 16. a Carinus cz. beszélylyel. U. ott, 1859., 3. k. Bpest, 1874. 1878. Francziául: ford. Karageorgevith Bozidar, Paris, 1894. Reve et vie cz.)Esti Ujság 1896. 39., 53. sz.Estreicher, Bibliografia Polska, Krakó, 1881. VI. 322. l. Észak honából. Muszka rajzok. U. ott, 1878. (2. k. J. munkái n. k. 125. U. ott, 1886. Németül: Pozsony, 1879.)Esztergom és Vidéke 1880. 46. (Emléklap). Fekete gyémántok. Dráma 5. felv. Bpest, 1886. (Először a nemzeti színházban 1885. okt. 9.) Fekete gyémántok. Regény. Pest, 1870. Öt kötet. (második kiadás. J. újabb munkái n. k. 6–11. Bpest, 1878., 1896. Németül: ford. Dux Adolf, Pest, 1871. Berlin, 1877., 1879., 1885., 1892. Svédül: Köping, 1878. Angolul: ford. Frances A. Gerard. London, 1896., szerzőnek heligravure arczképével. Lengyelül: ford allier A. Varsó, 1879. Dorn Egon német színművet írt a regényből, melyet Hamburgban 1896-ban százötvenedszer adtak elő.) Fekete vér. Regény, Bpest, 1892. Két kötet. (Ism. P. Napló 345. Élet 1892.)Felfordult világ. Pest, 1863. 2. k. (Humorisztikus dolgozatok, 2. kiadás. J. munkái n. k. 98., 99. Bpest, 1876. Németül: Magazin des Auslandes 1873. Berlin, Tollhäuslerwirthschaft cz. 1873., 1884.)Ferenczy József, Jókai mint hirlapíró. Győr, 1894. (Egetemes Könyvtár 69.)Ferenczy Zoltán, Petőfi életrajza. Bpest, 1896. Kiadja a Kisfaludy-Társaság. Három kötet.Figyelő 1876. 9. sz. (J. legelső műve), V. 1878. 309. l. (Tompa), X. 1881. 107., 111., 180., 193., 350. (Tompa), 1883. XVI. 47–49. (Porzsolt K.) Föld fölött és víz alatt. Regénykék. U. ott, 1872. (2. kiadás. J. újabb munkái n. k. 33–35. Bpest, 1881. Új olcsó cz. k. U. ott, 1884.)Forradalmi és csataképek 1848. és 1849-ből Sajótól. Pest, 1850. 2. k. (Ism. P. Napló 115. sz., 2. k. J. munkái n. k. 21–23. U. ott, 1861., 3. k. 1870., U. ott. 4. k. 1883. Bpest. Németül: Pest, 1850.; betiltatott és 1868-ban jelent meg czímkiadásban, Schlachtenbilder cz. 1851. Kampf- und Schlachtenbilder cz., Lipcse, 1850. Angolul: ford. Szabad, Frey Imre. London, 1855., Stuart Mária, u. ott 1856. Olaszul: Turin, 1859.; Fiume, 1872. Svédül: Varberg, 1876. Finnül: ford. Blomstedt Oszkár Helsingfors, 1877. az eredetiből Krohn Gyula. Prvoo, 1884.Fővárosi Lapok 1875. 243. (J. irodalmi működése), 1877. 57., 60., 1879. 31. (J. regényei Lengyelországban), 92. (J. Bécsben), 1883. 84., 122., 289. (Kohut A.), 1884. 24., 285., 1885. 53., 243., 1886. 327., 259., 1888. 344. (J. finnül) 1890. 81., 1891. 37., 1892 150., 1893. 67., 78., 104. (J. mint ügyvéd), 290. (Jókai és Futtaky), 295. (J. körtéje), 319. (J. és a nök), 1894. 6. (J. irod. működése), 353., 7. (Futó F.), 1895. 8. (J. honorariuma), 54. (Prém J.) Fráter György. Történelmi regény. Bpest, 1893. Öt kötet.Függetlenség, 1881. 341. (J. és a külföld), 1882. 126. (J. dolgozószobája), 1885. 278., 1886. 11. sz. (J. és Kossuth L.) Gazdag szegények. Regény. Bpest, 1890. Két kötet. (Ism. Főv. Lapok 117. Németül: ford. Oskar von Krücken Wiener Tagblatt 1889.; átdolg. Wechsler L. Berlin, 1890.) Gömör-Kishont 1894. 2. sz.Görög tűz. Elbeszélések mindenféle igazhivők történetéből. U. ott, 1878. Három kötet. (Új olcsó cz. kiadás 1885.) Gr. Benyovszky Móricz életrajza. Saját emlékiratai és útleírásai. Képekkel, térképekkel, autographokkal sat. U. ott, 1887–88. Két kötet. (Ism. Brassó 1889. 145. sz. Budapesti Hirlap 1887. 136. sz., 2. kiadás. Bpest, 1891.)Greguss Ágost, Tanulmányok II. 219.Gyermekkori verse a Társalkodóban (1834. 55-ik számban) jelent meg; egy adomája a Regélő 1839. 104. szám; írt azután költeményt, beszélyt, regényt, politikai s vegyes czikkeket a következő lapokba, folyóiratokba s évkönyvekbe: Pesti Divatlap (1844. Románcz, Az arany és az ember és Hármas kín cz. költ., 1845. Az ingovány oáza, és Csodák, mutatványok, Kártya, Marcze Záre, 1846. A nyomorék naplója, A gonosz lélek, Házasságok desperatióból, 1847. A remete hagyománya); Tavasz (Pápa 1845. Istenítélet); Életképek (1845. Nepean sziget, A fukar végperczei, 1846. A csavargó, mutatvány, Sonkolyi Gergely, 1847. A bűntárs, A serfőző, Irodalmi levelek, Az aegyptusi rózsa, Mi hír Budán? Hirlapi kacsák, Hölgysalon, Keselyeő Péter, Adamante, Czakó Zsigmond emléke, Nemzeti szinház sat., 1848. Forradalom vér nélkűl, márcz. 15., Nyilt szavak honunk fiatalságához, Nőszabadság, márcz. 23., A napok hangulata ápr. 2., Déli báb, máj. 7., A világhírű Martinovics összeesküvés részletei, Hyppona romjai, Egy római polgárnő, Pillanatnyi fényül némely sötétebb helyekre, Charivari, A forradalom költészete, Congrev rakéták, Fiatalság, Pesti polgárság, Nép, Nemesség és táblabirák, Diplomatikus barometrumok, Az utolsó fejedelem, Hol leszünk két év múlva? vagy három excollega Siberiában, Szomorú napok I–VII. czikk, Szegény király, Nem szeretem a sápadt arczokat, Bizalmi hévmérő, Keserű hangok, A forradalom metempsychosisa, Pán Jelasicz, hősköltemény J. M.); Jelenkor (1847. jan. 1-től 1848. márcz. 16-ig a Budapesti napló cz. rovatot írta); Unio zsebkönyv (1848. Az átkozott ház); Országgyűlési Emlék (1848. Az üstökös útja); Közlöny (1849. vezérczikkek: Magyarhon népei, Debreczen, febr. 8, öt czikk, febr. 9., 10., 11., 15., Windischgrätz több proclamatiói, Fel munkára! Nem csalódunk ... Bár csak örökké...), Esti Lapok (1849. a czivakodás nem nagy mesterség..., Nagy napok előperczeit éljük..., Magyarország boldog leend..., Mi lesz belőlünk?, Miért küzdünk?, Pro memoria, Martius 15., Orosz interventio, Szerkesztői nyilatkozat, Habsburgház, 1848-ki törvény, Politikai horoscop: Respublika, Békepárt, Kaputosok, Kérdeztem egykor... Aristokraták és demokraták, Odiozus elnevezések. Egyike a legfülhasogatóbb, Flecter si nequeo, Nekünk az új alkotmány... Az április 20-ki ülés, Klapka levele, Pesti levelek, Levelek Debreczenbe, Kedves Táncsics komám, A király felesége, Megint Táncsics, A huszár káplár); Pesti Hirlap (1849. 288., 297. sz. Levelek Debreczenbe, 292., 300. stb. sz. Charivari); Magyar Emléklapok (1850. I. A gyémántos minister, Az ércz leány, A tarczali kápolna, A fránya hadnagy, F-y Béla, Székely asszony, II. Szenttamási György); Magyar Irók Füzetei (1850. A vérontás angyala, Egy hóhér 1849-ből, Bújdosó tanyája, naplótöredék, Csonka vitéz, Az eltünt leányok); Pesti Röpívek (1850. Egy poetaviselt ember levele, Kis endymion aláírással, Az erdők leánya, Sic vos non vobis, 9. sz. decz. 1. Egy halálítélet, Jókai Mór aláírással, a szabadságharcz után Sajó név alatt írt); Reguly-Album (1850. A munkácsi rab); Losonczi Phőnix (I. 1851. A láthatatlan csillag, II. Rozgonyi Cecilia); Romemlékek (1851. Másik haza); Remény (1851. Sajó. A népdalok hőse, Soliman álma, Béldi Pál, Egy lakoma a hunn királynál, Tsong Nu); Nagyenyedi Album (1851. Koronát szerelemért); Magyar Hirlap (1851. 509–514. sz. Egy halálítélet, 1852. 697–709. sz. vándoroljatok ki); Pesti Napló (1851. 456. és köv. sz. Erdély aranykora, regény, 1852. 545., 546. sz. Az utolsó tengeristen, 551. és k. sz. Kelet királynője, 595. és k. sz. Kalóz király, 646. és k. sz. A varchoniták, 680. és k. sz. Fortunatus Imre, 770. és k. sz. A kétszarvú ember, 1853. 851. és k. sz. Carinus, 992. k. sz. Egy magyar nábob, regény, 1854. 112. k. sz. Kárpáti Zoltán, regény, 1855. II. 9. k. sz. és 1856. 160. és k. sz. Szomorú napok, 1831., regény, 398. sz. Válasz a Hölgyfutás szerkesztőjének, 485. k. sz., 1857. 1. és köv. sz. Az elátkozott család, regény, 147. Végszó, 9. sz. Jókai válasza Gyulainak, 1862. 3. és k. sz. Az uj földesúr, regény, 1893. 346. sz. Jókai felség-folyamodása 1852-ből, közli Aigner Lajos, 1896. 228. Az én dolgom a Pesti Naplónál); Értesítő (1852. Shirin); Hölgyfutár (1852. Az örmény és családja, Egy bukott angyal, 1854. A jancsárok végnapjai, regény folytatása, Manlius Sinister, tört. dr. öt felv., Holtak harcza, regék I–VIII., 1855. A bajadere, mutatvány, 1856. 207., 208., 211. sz. polemia, 1858. Sylvester éjszakák, 1861. A pesti nemzeti színház ügyében teendő vizsgálatra kiküldött bizotmány jelentése, A budai népszínház megnyitására, költ., 1862. nemzet szózata, prolog a nemzeti színház 25 éves fennállásának örömünnepére, aug. 2., 1864. Megyeri Emléke, költ. 1886. 327. J. hálanyilatkozata); Műller Gyula Nagy Naptára (1852. Mahizet, lappon ősmonda, 1853. Egy komondor naplója, 1854. Az utolsó csatár); Délibáb (1853. Petki Farkas leányai, Magyar népvilág, apró regék a régi jó időkből: I. A falu bolondja, II. A kedves atyafiak, regény, III. Magyar korcsmárosok, Úti levelek: Nagyvárad, Kolozsvár, Berzencz, Kelementelke, Homoródalmási barlang, Szent-Anna tava; A nagyenyedi fűzfa, A háromszéki leányok, Papagályom emlékiratai, Egy aggszinész naplójából, adomák és irodalmi rococók, A balkáni harcz, regény: I. Halil Patrona, 1854. II. A janicsárok végnapjai, adomák és tarkaképek); Jókai Országos nagy Naptára (1853. Perozes, A szökevény, Egy ünnepnap a Svábhegyen, A nagyidai nóta, Kivonatok egy nevezetes külföldi gazdászati tanácsos jegyzeteiből, Találmányok, A hold és nap, A magnetismus, Bacsó Tamás, A játékos, Különös qualifikatió, 50 adoma, életképek, 1854. Férj és jegyes, vígj. 3 felv., A Hargita, székely népmonda, Anecdoták): Szépirodalmi Lapok (1853. Igen száraz adatok egy humordús felolvasáshoz); Magyarország és Erdély képekben (1853–1854. II. Szent-Anna tava); Vasárnapi Újság (1854. Az utolsó czigányország, Magyar költők sorsa, A hosszú álom, Hinni és nem hinni, Történeti rajzok: A székelyek, Az amazon, Fejedelmi párbaj, Egy pár szó Szontagh Gusztáv úrhoz, Az avar vezér, Könyves Kálmán, A koldus gyermek, 1855. Az év kezdetén, Az akhtiari fogoly, Emlékezzünk régiekről: Tánczvigalom, dalidó sat., Szóváltás a dalidó fölött, Vörösmarty Mihály, Valahány ház annyi szokás, Életképek a mai napokból: A szegedi vésznapok, Gonosz háznak gonosz vége, Egy népnevelő, A karácsonyi dolgozó, 1856. Nemzeti haladásunk, A nőlázadás, Egy nevezetes gazda honunkban, A koldus veréb, Hogyan mulat a magyar nép piros pünkösd napján, Vörösmarty laka Nyéken, Feltámadunk, Fekete világ, Felszólítás a pecsétczímer magyarázatok végett, A rézpataki lelkész, Melyiket a kilencz közül?, Adjunk számot, Petőfi Sándor, Kakas Márton levelei, 31 czikk, A mohácsi veszedelem, szomorú ballada, 1857. Az első alapkő, Az aradi vérnap, Magyar szinészet a legrégibb időkben, Szigligeti Ede, Népszokások a magyar szinészek országából, Az istenhegyi székelyleány, Kakas Márton levelei, harmincz czikk, 1858. Újév napján, Szent László, Lendvay Márton nekrolog, A regényes Tempevölgye, Vatha lázadása, A Peregrinus, More patrio, regényes kóborlások Erdélyben, A tatárfutás után, Kakas Márton levelei, 28 czikk, Farsang bolondjai Husváti piros tojások, 1859. Az utolsó budai basa, Irinyi József, nekr., Az első koronázás Magyarországon, Giskra hadai, Szent László diadala a kunokon, Kakas Márton levelei, 30 czikk, 1860. Még egy csókot, Benzerade szerelme, Egy női szó, A magyar néphumorról, Széchenyi megszünt élni, Kurbán bég, Egy család drámája, Korona és kard, Imre király elfogja lázadó öcscsét Endrét, A főváros gyásza az ország halottjáért, Az első testvérharczok, Árpád honfoglaló csatái, Kakas Márton levelei, 18 czikk, 1861. Teleki László meghalt, Széchenyi feltámadása, Életem legszomorúbb napja, Smaragdok és zafirok, A debreczeni kastély, Egy katholikus papról, A Thököly emlékünnep Ujvidéken, Kakas Márton levelei, hat czikk, Igazi czigánypetitio, 1862. 1862!? A debreczeni kastély II., A villámjárta, Miért láttál, Sylvester éj utolsó percze, Bábal és A nemtő szózata, költ., Nemzeti eledeleink, Kakas Márton levelei, öt czikk, 1863. Miranda, Egy lengyel történet, A kalifa papucsa, A míg a termő rügyből körte lesz, 1864. A hittagadó, A vakmerő, 1874. Az utolsó vers és az utolsó golyó: Zeyk Domokos halála, Prolog a székesfehérvári szinház megnyitására, Nem vagytok halva ti hősök, költ., 1875. A zsolczai hős. A Balaton vőlegényei, elb., 1877. Ne nyulj hozzám, elb., Úti táskámból: A szentbenedeki várkastély, A leányka-kő, 1879. Hogy született, hogy dajkáltuk, 1880. Egy nap Arany Jánosnál, Az írói jog tulajdonának elévülése, apróságok ugyan-e kérdésről és Petőfiről, 185. J. levele dr. Fenyvesy Ferenczhez B.-Füred, júl. 14., 1881. Az utolsó prolog, iratott a pápai nemzeti színház megnyitása ünnepére decz. 7., 1884. Alcsuthról, 1885. Prolog a temesvári színház megnyitására, Királyéknál, Gyermekkori két verse, 1886. A J. tágabb hazája, az ifjabb nemzedék számára írta, Lidérczfény, Előszó a pozsonyi színház megnyitására, A trónörökös otthon, 1887. Mátyás király forrása, Olympi verseny, költ., Magyar családélet. 1888. A világlátott Fiú, Az igaz «Jó szív», költ., tiszamenti élet, 1889. A rosszul osztozott testvérek, Korvin Mátyás király, költ., 1890. A jószívű ember, vígj. egy felv. 1891. Vén emberek nyara, A kis király beszélő babája, J. meséskönyvéből, 1892. Házasság éhségből, A koronázás örömünnepén, 1893. Nazli-Hánem egyiptomi herczegnő, J. levelei anyjához. 1894. A nagy ellenség, J. levele b. Eötvös Lorándhoz 1893. decz. 16., 1896. A két életű, A Svábhegy és a kábelvasút); Divatcsarnok (1854. Dsem herczeg, 1855. Tábornok és az asztraszellem, A veszélyes sakkjáték); M. Nép könyve (1854. A hazajáró lélek 1855. A kötél áztatva jó); Budapesti Visszhang (1856. Kincses Abdul és gyáva Izmál); M. Hölgyek Naptára (1855. A tengerszem tündére, rege, 1856. Thonuzoba, ősmagyar rege); Laczi konyha, szerk. Beőthy László (1855. Thorlatievna); Család könyve (1855. Czigánynő); Nemzeti képes Naptár (1856. Bokáczius kalandjai, 1857. A gyémánt király); Délibáb Naptár (1857-re, A világ vége); Sárosy Gyula, Az én Albumom (1857. A hold, egy sensitiv hölgy naplójából); Nagy Tükör (1857. Politikai körút gyalog, szerzé a politikai csizmadia, Jaska és Jaksa, Diplomatia, Baromtöténetek, Koldusnő asszonyság, Ez a világ sorja, Kutyahistóriák, Kakas Mártontól, Kiliameron, ezer novella, Szaladj, szaladj, jön a billog, költem. sat.) Szinházi Naptár (1857-re A megölt ország); Nővilág (1857. Uj Decameron, száz novella: Az én galambom nem vált porrá, A halálfős álarcz, A tündérpalota, Valdivia, Bolivár, elb., 1858. Mi van a föld alatt? Történetek egy ócska kastélyban); M. Sajtó (1857. 9. sz. A hősök könyvéből: Dobozy és neje, Debreczeni krónikákból: 9. sz. A struczmadár, 128–130. sz. Hogyan lett Dull Mátyás uramból Rácz János? 139., 140., 155–157. Korán elsült pisztoly, 140–144., 162., 166. A magyar irodalom missiója, 148. és köv. sz. Eötvös, Nővérek cz. regényének ism., 193. sz. A nemzeti szinházi pályázatok felől, 199., 214., 218. sz. szini kritikák, 207. sz. Prolog a miskolczi szinház megnyitásakor, 176. sz. Ajánló levél Tóth József czikkéhez, 1858. 2. sz. Egy kis feleselés Gyulaival, 4. és köv. sz. Szombati tárcza, politikai körút a nagyvilágban, 75., 77., 79. sz. könyvism., 1861. J. beszéde a képviselőházban máj. 24., 1862. 81–83-ik sz. Beszéljünk egyszer világosan, 151. Egy kis gyanakodás, 152. Ismét a Vojvodina ügye, 154. A magyar klerus, 155. Szellőztetések, 157. Kényszerített magyarázat, 158. Egy szerény kisérlet, Kecskeméti Aurél úrnak, 162. Az ellentétek fölhasználása, 208., 209., 212., 213. sz. A birodalom alkotmányos rendezése magyar felfogás szerint, 267. Egy régi baj, 283. sz. köv. sz. A mai nap története, 10 czikk.); Szépirodalmi Közlöny (1857. Jordaki feje, 1858. Violenta); Nemzeti szinházi nyugdíjintézeti Naptár (1858-ra Mátyás király fája, rege); Remény (1858. A Bizebán); napkelet (1858. Magyarázatul a dalidóhoz); Üstökös (1858. Bürgözdi bácsi csíntevései, Kakas Márton költeményei s levelei, a többi évf. is, Exoticus történetek: Négy óra egy vulcán fenekén, 1859. A magyar divat, költ., eredeti kézirata gyűjteményemben, zenéjét szerzé H. S., melléklet a Nefelejtshez, Első az etiquette, Krónikás adomák és apró czikkek, a többi évf. is; 1860. A három Csák, historiás álom, A szerelem és a kis kutya, A huszti beteglátogatók, Kakas Márton emléklapjaiból, a többi évf. is, Ama bizonyos csizmadia beszélgetései az ő feleségével, a többi évf. is, 1861. Visszaemlékezések 1849-re; Érdemrendek kiosztása Debreczenben, Bölcs tanácsbirák, Egy vers története, A sánta koldús, Országgyűlési napló, Talérosi Zebulon levelei Mindenváró Ádámhoz, a többi évf. is, Ha az ember híressé lesz, 1863. Hol születnek a regények? Száz év mulva, egy új seelandi sportsman naplójából, Csodabogarak, Emina, beszély, Egy kritikus álmai, 1864. Ádám apánk első hűtlensége, Juida, novella, Az ikes igék áldozatja, Egy csók, egy szó, A hivatalviselő hölgyek, vígj. egy felv., Tudtán kívül férj, 1864. Szinházi publikumfogás fürdőn, 1865. Nevezetes férfiak, 40 czikk, Prolog a debreczeni nemzeti szinház megnyitásának ünnepélyéhez, J. toasztja ifj. Emich G. és Tormay Etelka menyegzőjén, J. első és utolsó pöre, 1870. Vértanúk emléke, költ., 1871. A magyar Faust, népmonda Hatvani István debreczeni professorról, A csigák regénye, Milyen demokraták vagyunk mi?, fürdői predikáczió, A Jakli, természethistoriai rajz, 1872. Az én szinpadi életem, Az én kortársaim, Jósika Mikl. mint barát, 1873. Bernát Gazsi a mennyországban, 1848. martius 15., Utolsó napjai a fürdőidénynek, 1874. A legelső gőzhajó Magyarországon, A lőporos látogató, De mi lesz a feltámadás után?, A jól nevelt ifjú, A bochbreitensteini uralkodó herczeg, Kit tetszik keresni? Hogy lett Miklós öcsémből szakács, Holt költő szerelme, költemény Liszt Ferencz zenekiséretével, Egy föltétel alatt, Hol van Sas Pál?, Mindent látni sem jó, Egy ember a ki mindent tud, regény, Bölcs bolondságok, 15 czikk, Petőfi mint szinész, 1875. Egész az északi polusig! vagy: mi lett tovább a Tegethoffal?, regény, A debreczeni lunatikus, elb., Ne hagyd magad, elb., Úti táskámból: Az ecsedi lápban, A hambuki notárusné, A bátorság próbája, Petőfi ébresztő, költ., 1877, Muszka rajzok: Nagy urak bosszúja, Szép Febronia mulatságai, A czár a ki bosszút áll, A tüzes vas próba, ballada, A király és bolondja, ballada, Amirani, elb., Hogyan kezdik és hogyan végzik, A három karácsonyfa, 1878. Tisztelt ház, karzat és buffet, Keleti regék: Mahadi, A jedikulai rab, A nyulak historiája, Boszniai huszárkaland, Hogyan ontottam én a véremet Francziaországért, A hazatért, Az angol, Az utolsó kaczaj, 1879. Petőfi és ellenségei, Rab Ráby, történelmi befejezés, Bölcs bolondságok: Feladvány jogászok számára, Jön a claret, Min kezdődik a magyar diplomatia, Rab Ráby, regény, 1880. Martius tizenötödike Bécsben, Az én legkedvesebb censorom, Asszonyt kisér, Istent kisért, regény, Intervjuv, Petőfi jellemzéséhez, Nefélsz Pista, adomázás, Szeged feltámadása, költ., Visszaemlékezések a jó Wenkheim Bélára, Az első Lendvay Márton emlékére, költ.); Szépirodalmi Album (1858. Az áruló gyűrű); Emléklap a Kecskeméten 1859. okt. 27. tartott Kazinczy ünnepélyről (1850. Széchenyi feltámadása); Családi kör (1860. Mit tudnak a nők?); Szépirodalmi Figyelő (1860. A gyújtogató); Kisfaludy-társaság évlapjai. Új folyam (I. 1860. Bábel költ., III. 1867. Jósika Miklós emlékezete, VI. 1870. A szellem meghamisítása, 1871. A magyar Faust, népmonda Hatvani István debreczeni professorról, VII. 1872. Az én kortársaim); Emich gusztáv nagy Naptára (1860, Fulkó lovag, 1863. Salamon kibékülése szent Lászlóval, A fehér lap, beszélyke, 1866. A rútak rútja, 1867. Szerelem bolondjai); M. akadémiai Értesítő (1860. A magyar néphumorról, székfoglaló); Thalia (1862. Prolog a budai népszinház megnyitásakor); Részvét könyve (1863. A kardvas és villám); Koszorú (1863. Milyenek a nők?, 1864. Fredegonda, Lucretia); Falusi Gazda (1863. Gyümölcsészet, mint a kertészgazdászati egyesület rendes tagjának székfoglalója, ábr.); A Hon (1863. 1. sz. A «Hon» első olvasóihoz, 1. és k. sz. Politikai divatok, regény, 1. sz. szini kritikák, 2., 3., 9., helyzetünkről, 4. A «Fügetlen»-nek. 13. A Független pártja, 15. Mi mindent tudna tenni a magyar ember, ha sokat járna Bécsbe?, 20–21. Azokhoz, a kik bennünket szeretnek megijeszteni, 26. Január 31-én, 285., 286., 290. és 1864. 9., 21., 26. 44. Hétköznapi fecsegések, 10. Megyeri szobrának leleplezésekor. költ., 35. A jótékony úrnő bazár, 68. Műkedvelői elődás márcz. 21-kén inséggel küzdő honfitársaink javára, 75. és köv. sz. A rabnő, 92. Kazinczy Gábor meghalt, szini kritikák, 105. és k. sz. Az úrnő, 123., 126. Válaszok Vadnai Károlynak, 273. A szerb beszeda, 148. és k. sz., 1865. 1. és k. sz. Mire megvénülünk, regény, 71., 72., 99., szini kritikák, 186. A magyar journalistika a napi kérdésekben, 185., 190., 195., 201., 209., 214., 227., 229., 233., 240., 283. vezérczikkek, 180. Restauratio-e vagy retablirozás? 193. Levelek Tisza Kálmánhoz, 197. Mi a legfőbb nehézség, 198. Egy kényes kérdésre kénytelen válasz, 200. A cancellar a provisoriumról, 202. Az erdélyi emlékirat, 203. Kaiserfeld beszéde, 207. Nyilt levél Kemény Zsigmondhoz, 208. Jegyzet Mocsáry Lajos czikkéhez, 209. Kemény Zs. a megyékről, 210. Az erdélyi országgyűlés, 213. Tanulságok Kemény Zs. észrevételeivel, 216. Két hang «intra muros», 216. Horváth Imre levelére utómegjegyzés, 219. A szeptember 20. manifestum, 220. A «verwirkt» és «sistirt», 225. A sajtó, a tanácsterem és a könyvpiacz, 228. A pestmegyei barátságos értekezlet, 234. A közhangulat körülményei, 238., 239., 240., 246. Milyen phasiai lesznek a jövő országgyűlésnek?, J. nyilatkozványa a siklós-kerületi választó közönséghez, 254. E hét eseményei, 269. Választási izgalmak, 276–283. Kényes kérdések, 287–290. Az uralkodói trónbeszéd, 295. A szünnapok alatt, 299. Az elmult évről, 1866. 1., 2. Visszatekintés 1865-re, 4. Egy napirenden levő kérdés felöli javaslat, 6., 10–13., 16. A kérdések kérdése, 9., 14. Az országgyűlés nevezetesebb momentumai, 32–36. A válaszfelirati javaslat. 26. Egy kis historiai helyreigazítás, 64., 65., A második válaszfelirat, 86., 88., 90., 93., 94., 96., 99., Nem leszünk Epimetheusok, 105. jelen válság és a magyarországi kérdés, 107., Mit szóljon a magyar nemzet?, 110. Mire kellene hát az a Reichsrath most?, 116. Mit hozhat egy háború előtti congressus?, 121. Sikertelen munkák, 131. Inségi aggodalmak és megnyugtatási kisérletek, 157., 162., 163., Hová juttatta az államot az egységes német politika, 169., 171., 175–177., 180., 232., 247., 259., vezérczikkek, 252–256., 260., 266., 272. A sajtó és a censura Magyarországon, 261., 262., Somsich Pálnak, 284. Egy szónok, a ki «el nem áll!» 1867. 11., 53., 60., 160., 161., 206., 212–214., 223., 224., 243., 244., 265., 271., 277., 280., 281., 287., 288., 293., 295., 296., 298–300. vezérczikkek, 12. A hadkiegészítés pátens ügyében indítványozott felirata a képvsielőháznak, 30. Emlékbeszéd báró Jósika Miklos felett, 39. Hideg vérrel de jónszándékkal, 41. A február 17. leirat, 43. A Concordia elnökéhez Pozner Károly Lajoshoz tartott beszéde, midőn az egylet dísztagjául választák, 47. Még egyszer de profundis, 48. Néhány szó a szélső baloldal indítványáról, 49. A magyar «úr» Amerikában, 51. És még egyszer de profundis, 52. Tisztelt külmunkatársainkhoz, 58. A szabad sajtó, 62. Fiume???, 62. Martius tizenötödike, 83. Indítvány az akadémiai pályázatok ügyében, 89. A cseh országgyűlés, 94. Ezerév, legenda, költ., 104–106., 108., 110. A politika a malom alatt, 113. Egy ember a ki nem akar koronázni, 122. Petőfi???, 126. Kossuth Deákhoz, 134. A koronázás után, 154. A honvédek központi gyűlése Pesten júl. 7., 159. Néhány szó a Pesti Naplónak, 185. Balaton-Füred, aug. 9., 200–202., 204., 205., Kivel szövetkezzünk, 205. Az ungvári képviselőválasztás, 203. Magyarországnak, A Pesti Naplónak, 209. Türr megérkezett Pesten, 209. Rövid üdvözlés, Egy igen szerény kérdés a Pesti Hirnökhöz, 222. A multakra vetett fátyol, 224., 231. J. válaszai Görgeinek, 261. A pécsi választás, 262. Ifjú honfitársainkhoz, 266–268. Türr altábornagy levelére, 279. Négy szem közt Böszörményi Lászlónak, 1868. 1. és köv. sz. A szerelem bolondjai, regény, 1–3., 5., 6., 9., 21., 26–29., 35., 36., 42., 45–47., 53., 55., 60., 70., 71., 101., 103., 106., 115., 118., 127., 133., 136., 194., 202., 237., 258., 272., 283., 287. vezérczikkek, 16. Az ellenzék kormányképessége, 17. A segítő a szükségben, 20. Lássuk, mi lesz belőle?, 32. Azok a szegény honvédek, 34. A magyar királyné Budán, 35. Nyilt levél a belügyminiszterhez, 36. Válasz Vay Lászlónak, 46. Válasz a Pesti Naplói M. czikkre, 55. Még egyszer Szegfiügy, 68. Nyilt levél Tisza Kálmánhoz, 82. Perczel körútja, 84. Szabó Jánoshoz, 95. J. beszéde Siklóson választóihoz, 98. Ludvigh János barátomnak, 99. A király igazat ad az ellenzéknek, 127., 131. A Nép Zászlója szerkesztőjének 138. Napoleon herczeg Budapesten, 211–216., 218., 221., 226., 228., Megyünk-e vagy állunk?, 231–233., 236., 241. Merre menjünk, 247. Non quid iuris, nec quid consilii: sed quid personae?, 257. Schmerling és mink, 261. A baloldali delegatusok lemondása, 266. A czímkérdés megoldása, 276. A nemzetiségi viták a képviselőházban 284. A honvédség ujjászületése, 186. Az országgyűlés befejezése, 287. Előf. felhivás, 293. J. választóihoz a baloldali működéséről 1865. decz. 10-től 1868. decz. 10-ig, 295. A hevesmegyei határozat, 296. Benn és künn, 1869. 1. és k. sz. A kőszívű ember fiai, regény, 8. J. beszéde a pestvárosi ellenzéki értekezlet alakító gyűlésén 15. J. beszéde Terézvárosi választóihoz, 20., 32., 36., 37., 40., 71., 74., 77., 92., 102., 103., 128., 139., 148., 187., 222., 240., 250., sz. vezérczikkek, 27. J. beszéde a pestvárosi választók febr. 2. összejövetelére, 37. A mohácsi balpárti választókerület központi bizottm. kérdéseire felelet, 45. A Hon t. munkatársaihoz, 49. J. beszéde választóihoz febr. 28. gyermekkori életéből rajzokkal, 50. Nyilatkozat, 56. Siklós választókerület elvtársaimhoz, 70. J. beszéde a választás után, 72. Az új földfelosztás, 85. Egy tisztességes eszköz, 84. A királyi trónbeszéd, 100. J. pohárköszöntése a máj. 4. banketten, 113. Öt válaszfelirati javaslat, 116. A biráló bizottságok igazságszolgáltatása, 154. A júl. 3. országos ülés, 207. Magyarország önálló pénzügye, 239. Egy pár szó az ellenzékről, 244., 248., Nyilatkozat és helyreigazítás, 248. A dalmatiai lázadás, 256. Felvilágosítás, 277. Észrevétel Szilágyi Virgil levelére, 298. és k. számok, 1870. 2. és k. sz. Fekete gyémántok, regény 1–5., 9. Magyarország belpolitikája az elmúlt évben, 29. Néhány szó a betűszedői strickről, 35. Az országházból, 57. szám Nyilatkozat, 57., 59., 72., 129., 131., 175., 196., 199–201., 210–218., 220–223., 229., 233., 235., 236., 238., 241., 243., 246., 248., 249., 257–259., 262–264., 266., 267., 274–280., 283., 288., 290., 309. vezérczikkek, 123. Észrevételek Horn Ede nyilatkozványára, 129. A II-ik és VI-ik osztály, 130. sz. Batthyány temetés-napján, Honvédek és honvédmenház, 138. Két barátomhoz, 192., 194. Politikai tanulságok, 206. Majd meglássuk, 208. A nemzeti gyűlölet csinálók ellen, 212. Ki bukott meg, 213. Palikao és Kuhn, 218. Egy nevezetes nyilatkozata Bismarcknak, 219. A háború mint absurdum, 227., 228. Nostradamus jóslatai, 242. Oů est Lambert?, 247. Belügyek!!!, 250. Szives kérelem, 254. A sajtkukacz monologja, 265. Archimedesi pontok, 284. Xantus gyűjteménye a múzeumban, 295. Petőfi ismeretlen költeményéhez: Levél Várady Antalhoz J. megjegyzése, 299. és k. sz., 1871. 1. és k. sz. Eppur si muove! És mégis mozog a föld, regény, 1., 2., 48., 53., 84., 123., 183., 238., 251. vezérczikkek, 10–12. Egy léghajós, kit Amerikába vert át a szél, 15. A szavazás után, 23. Észrevételek Csáky Gyula gróf vezérczikkére, 25. A béke hirnökei, 35. A reactio?, 53. J. Levele a baloldali kör elnökéhez, 55. Pletykázzunk egy kicsit, 93. Nyáry Pál meghalt, 95. Nyáry Pál emléke, 99. J. észrevétele Horn czikkére, 102. Még egyszer a delegatiók kérdése, 160. Nyilt levél a Hon szerkesztőség tagjaihoz, 184. Az ellenzéki pártok egyesülése, 198–209. Öt év alatt, 247. Quid nunc?, 258. Kormányválságok, 259. Andrássy, mint külügyminiszter, 260. A nyitrai események alkalmából, 263. «Vasúti politikánk» czikk kiigazítása, 267. Andrássy első külügyminiszteri lépései, 275. Felelősség és adott szó, 281. A ngy vasúti szerződés, 282. A budget-vitához, 285. Budapest, jövője, 292. és k. sz., 1872. 2. és k. sz. Az arany ember, regény, 7., 8. A középpárt, 12. Az én színpadi életem, 56–58., 60., 62–64., 89., 136., 282., 286. vezérczikkek, 59. Fáklyásmenet alkalmával mondott beszéde, 61. A többség, 82. J. képviselő jelentése Pest-Terézváros választó-polgáraihoz ápr. 8., 106. J. programmbeszéde választóihoz máj. 5., 116., 118–120. A balpárt agendája, 133. J. választói körben jún. 10. mondott beszéde, 142. A választás után, 144. Nyilt levél Törs Kálmánhoz, 209. Mit Rebellen unterhandeln wir nicht, 262. Az osztrák nemzeti bank pinczéi, 269. A bécsi arzenalban, 278. A válság, 254. és k. sz., 1873. 1. és k. sz. A jövő század regénye, 1. Petőfi, 4. Bernát Gáspár, 8. III. Napoleon és Magyarország 11. Liszt hangversenye, 30. Deák Ferencz czáfolata s utószó, 62. 1848. mártius 15., 72–75. Nemzeti színházról, 77. A leszámítoló bankról, 94., 109., 227. vezérczikkek, 166. Lehet-e pártfuzio, 228. Selbst ist der Mann, 229. A trónralépés huszonötéves ünnepélye, 274. «Az államoknak élni kell», 275. Quid nunc?, 276. A királyi estélyen, 285. A mi válságunk, 1874. 1. Az ítélet utolsó napja, utóhang a Jövő század regényéhez, 33., 64., 102., 119., 202., 222. vezérczikkek, 37. Ha egy koaliczionális miniszterium fog alakulni, 45., 48., 51., 56–60. Úti képek: A befagyott Balaton, Az ölelkező várromok, Azok a sok keresztek, A bécsi börzén, A Reichsrathban, A bécsi hirlapokról, Bismarcknál, Prága, Berlin, Német irodalmi viszonyok, A német írók otthon, A berlini magyarok, 61. Még egy coalitio, 62. J. válasza Simonyi Ernőnek, 68. A Bittó-Ghyczy-Bartal miniszterium, 170., 176., 182., 187., 192., 198–200., 204., 209., 215., 221., 227., 239. Bölcs bolondságok: A sérthetetlen lovag, Kiki a maga helyén, Ki hogy tudja, A főherczeg és a fuvaros, A gutái petitio, A félkrajczáros pör, A «tens asszony», A színház macskájával egy rangban, Egy sajtóhiba, Még egyszer arról a bizonyos orról, Az a bizonyos dolog, A Bacchus szobor, Az arany mondás, Taps, fütty és hagymakoszorú, A veszélyes titok, Petőfi mint színész, 199. szám Az osztrák-porosz tűzérpróbához, 200. Még egyszer az adófölemelés kérdéséhez, 211. Kossuth levele után, 214. Sobri Jóska elfogatása, 220. Egy magyar festő mint utazó, 228. Nem vagytok halva ti hősök! Az aradi vértanúk 25 éves emléke, költ., 30. és k. sz., 1875. 1. és k. sz. Enyim, tied, övé, régény, 20. A balközép hétfői értekezlete, 31. vezérczikk, 50. A «nullák», 59. Az 1848–49. honvédek ügye, 61. Márczius tizenötödikén, 73. és köv. sz. Az élet komédiásai, regény, 110. Nyilt levél Bakay Sándornak, 119. Szabadelvűség, szabadság, 124–126. Észrevételek Bakay Sándornak, 126. J. beszéde a szentesi és hód-mezővásárhelyi választókhoz, 139. J. programmbeszéde a Józsefvárosban, 145. Jégvihar a Svábhegyen, 158. Balaton-Füred, júl. 10., 206. Deák Ferencznél, 214 A mi saját magunkon mulik, 222. A magyar delegatióból, Az Uchatius ágyúk között, 228. A szavazógép a delegatióban, 230. Lőproba az aczélbronz-ágyúkkal a Steinfelden, 251. Horn Ede, 1876. 1. és k. sz. Az élt komédiásai, 26. Deák Ferencz temetése előtt, 37. Tánczestély József főherczegnél, 49. Tóth Ede, 110–115., 241., 255., 257., 258., 293. vezérczikkek, 129. Nyilt levél a választókhoz, 189. Andrássy külügyi politikája, 181. A magyar politika mint európai politika, 256. Az ifjuság tüntetéséről, 308. Ülések végeztével, 311. Petőfi összes költ. ism., 237. és k. sz. 1877. 2. és k. sz. Egy az Isten regény, 12., 14., 22., 29., 30., 53., 57., 130., 163., 198., 200., 227., 229. vezérczikkek, 19. lakoma a tisztelt ház elnökénél, 67. Az ál-báró, 125. Phantasmagoria, 255. Apotheosis, a várszínházban a török sebesültek javára, 313. Néhány jóakaratú szó, 330. A plevnai hősök, költ., 337., 339., 340., 343. Ördögsáncz, 54. és k. sz. Görög tűz, elbeszélések, 1878. 1. és k. sz. Egy hirhedett kalandor a XVII-ik századból, regényes korrajz, 21. Mondjuk ki az igazat, 237–239. vezérczikkek, 165. J. beszámoló beszéde Józsefvárosi választóihoz, 191. Józsefvárosi választóimhoz, 237. és k. sz. 1879. 1. és k. sz. Szabadság a hó alatt, vagy a zöld könyv, tört. regény, 63. A szegedi vész, 71. A szegedi életmentők,78. A költő, költ., 96. J. toastja, Csendes évek, 108. A magyar nyelv a népiskolákban, 121. Chetaeu Palugyay, 146., 153. Szeged, 179. A corruptió-ügy a hirlapokban, 193. A Petőfi-megjelenések rejtélyének megoldása, 198. A magyar nyelv a király házánál, 186., 187. Petőfi és ellenségei, 211. Petőfi arczképének kérdése, 225. Albumsorok három albuma, 237. A második ülésszak, 244. Andrássy ismét itthon!, 286. J. levele Arany Jánoshoz, 309. A párbaj a magyar irodalomban a régibb időkben, 258. és köv. sz., 1880. 1. és k. sz. A kik kétszer halnak meg, I. r. regény, 10., 13., 15., 16., 212. vezérczikkek, 10. Reportereink fantáziája, 13. A párbajügy és az utczai zavargások, 77., 87. Hát mi feltámadunk-e még?, 109. Petőfi István, nekr., 127. A ki még a királyon kívül viselte szent István koronáját, 129. Széchenyi, a szobor, 144 Orlai petrich Soma, 161. Az első magyar szépirodalompártoló társulat, A Petőfi-életrajzhoz: Az első arany, 165. Az írói jog tulajdonának elévüléséről, 185. J, levele dr. Fenyvesy Ferenczhez, 192. Reminiscentiák arról az átkozott német nyelvről, 246. Látogatás a Helikonon, 274. Zichy Mihály és Jókai, 340. A drága karácsonyi kalács, szájhagyomány, 1881. 1. és k. sz. A kik kétszer halnak meg, regény, II. rész. A «Ma», 37. Jókai beszéde a kaszinó Széchenyi lakomáján febr. 6., 90. J. saját írói pályájáról, 269. és k. sz., 1882. 1. és köv. sz. Szeretve mind a vérpadig, történ. regény); Regélő (1865. Két menyegző); Hazánk s a Külföld (1865. Fáy András, Hajnik Pál, Kazinczy Gábor, Madách Imre, Szalay László, Chinchilla herczeg, Kerüld a szépet, 1866. Baróthy Ilona, A mostoha meséi, 1867. A hosszúhajú hölgy); Toldy István, A m. politikai szónoklat Kézikönyve (Pest, 1866. A felirati javaslatról 1861., 1866); Magyarország képekben (I. 1867. Budapest); Igazmondó (1867. Egy magyar honvéd, Gressák József mint aranyásó Ausztráliában, Még sem lesz belőle tekintetes asszony, Adatok a magyar szabadságharcz kisebb történetéből, 1868. J. beszéde választóihoz Siklóson, J. beszéde a képviselőház júl. 25. ülésén a jövedelmi adóról szóló törvényjavaslatról, 42. sz. J. köszönő levele, A fekete sereg, Azok a szegény honvédek, Mi az a munkáskéz, A tizennegyedik, Megjegyzés Kossuth Ferencz levelére, A nemzeti becsületérzéshez és vezérczikkek ápril 15., 26. és május 11., 1869. Jókai Mór a királynénál, Irányi Horváth Boldizsár-féle ügy és vezérczikkek, Jókai beszéde június 26. a képviselőházban, Jókai interpellatiója a bankügyben október 21., Jókai beszéde decz. 19., melylyel mint elnök a pesti népkört megnyitotta, 1870 A miniszterelnöknek, J. beszéde a honvédnyugdíj mellett márcz. 11., Ludvigh János. nekr., Belügyek, A vértanúk emléke 1870. nov. 1. Költ. és vezérczikkek, 1871. Párbaj az Istennel, regényes korrajz, székfoglalója 1870. decz. 5. a m. tudom. akadémiában, Milyen demokraták vagyunk mi?, J. beszéde febr. 25., J. nekr. és bucsúszózata Nyáry Pál felett, J. levele a baloldali kör elnökéhez, J. levele a kolozsváriakhoz, A megyékről, Ne sülyedjünk alább, A syami ikrek, politika satyra, Kossuth a cseh kérdésről, Andrássy Gyula első külügyministeri lépései, A budgetvitához, és vezérczikkek, 1872. A véres kenyér, egy ifjú hős naplója, Az én szinpadi életem, J. képviselő jelentése pest-Terézváros választó polgáraihoz ápr. 8., A választás után, J. beszéde Pozsonyban júl. 16., A bécsi arzenál, J. beszéde nov. 27. a képviselőházban a főváros rendezéséről szóló törvényjavaslat ellen, parlamentarismus?, ki felelős a historia előtt? A loyalitás, 1873. Az angyal arczú daemon, Petőfi, Bécsi nemzetközi kiállítás, Mit várunk a balközéptől, Megtámadóimhoz, Az államnak élni kell, A trónralépés 25 éves ünnepélye, A mi válságunk, Irodalmi statisztika, 1874. A Bravallamező hölgyei, Zafireh, Holt költő szerelme, költ, A philog szerelme, parodia, A bankkérdésről, Isaszegh és hősei 1849. ápr. 6., 1875. A balközép a költségvetési vitában, Tisza Kálmán a királynál, Vértanúk emléke: Török, Gálfi, Horváth, költemény, Frettwell, Az «Igazmondó» programmja, Az ezerkettedik éjszaka, Budapest, aug. 31., Miért nincs vörös könyv, Az új miniszterelnök, Az a híres zászló, 1876. Atlantis, egy elsülyedt világrész története, új átdolgozásban, J. válasza a Józsefváros küldöttségének febr., Deák Ferencz, nekr., borotvaélen tánczolunk, Tánczestély József főherczegnél, Ne hagyjuk magunkat, Akkor és most, Nyilt levél a választókhoz, Szenttamási György, elb. 1850-ből, akkor elkoboztatott, A szamosújvári fegyencztelep, Az osztrákok és a kiegyezés, Ülések végeztével, Budapest, máj. 11. vezérczikk, 1877. A kiegyezésről, Phantasmagoria, költ., A király és bolondja, ballada, A muszkák arany ágyúgolyói, A helyzetről, Apotheosis, A plevnai hősök, A Zólyomiak, 1878. J. beszéde a képviselőház febr. 8. gyűlésén, Az utolsó mór királyok, Mondjuk ki az igazat, Programmbeszéde a józsefvárosi választókhoz júl. 21., Egy dal keletkezésének története, Rendkívüli nők: Őrült Johanna, Xara, Zatime, Harmozáné, Artemisa, Agatha, Bosznia és Herczegovina, Ki mit akar?); Kossuth Album (1868. Egy dal, «Kossuth Lajos azt üzente», keletkezésének története); Honvéd-Világ (II. 1868. A honvédek 1848-ban); Kisfaludy-társaság Évlapjai (I. 1868. Bábel, III. Jósika Miklós emlékezete, VI. A szellem meghamisítása, A magyar Faust, népmonda Hatvani Istvánról, VII. Az én kortársaim); Népiskolai Könyvtár (1868. A két hízó, tréfás versezet); Munkások Ujsága (1868. A munkáról és a munkás kezekről); Budapesti Közlöny (1871. 77-ik szám. J. kolozsvári toasztja, 280. Beszéde a hivatalos lap tartalmáról, és 285. sz. Salamon nyilatkozata); Atheneaeum nagy Képes Naptára (1873. Ősapánk, 1877. Egy szent nő, rajz, 1878. A fátyol, 1884. Fejedelem és Fra Diavolo, 1892. Ilonca, 1893. Askrlje-dlniczai kariatidák, 1894. A kuglof, igaz történet); Életképek (1876 Az utolsó eszménykép, költ., Milton, dr. 4. felv., Feredzse, A medzsidée, Utazás a harangokkal együtt, Rendkívüli nők: Őrült Johanna, Xara, Zatime, Hormozane,Artemisia, Excusé, humor. elb., Hajdan, most és valaha, Apró monographia: Az emberkerülők tanyája, A rémnap, Az emberszeretők tanyája, A parnassus, A nagy nap, A szőlőmívelő vandalok, Úti táskámból: A szamosujvári fegyencztelep, Teleki Sándor, Koltó, Egy európai múzeum, Petőfi Koltón, A megénekelt czigány, Pila Anikó, Kakas fogta farkast, Kisfaludy Sándor új szobra, Balatonfüredi levelek, B. Sina életéből, Az utolsó eszménykép, emlékezés Petőfire, Szép Mikhál, regény, Jegyzetek a Szép Mikhálhoz, 1877. Ne nyúlj hozzám, elb., Petőfi ébresztő, költ.); Petőfi Társaság Lapja (1877. Elnöki megnyitó beszéd a Petőfi-társaság első közgyűlésén 1877. jan. 1., Apotheosis, költ., Solferinónál, 1878. Elnöki megnyitó beszéd a II. Közgyűlésen jan. 6.); Képes Caládi Lapok (1879. A bölcső, költ., 1883. A kőszegi hősök, 1888. Emléksorok és a Guta, Herkó Páter meg a kis borbély. 1890. Kossári Dániel, regény, Kétszer kettő négy, Elizanne, elb., 1892. Női honvédhadnagy, A Feszty-féle körkép, 1893. A fagygyúgyertya, J. vallomásai, A Bazar után, 1894. Hogy kezdődött ez a dolog, visszaemlékezések, A régi boldog újságírók, Egy kis falsum, Kossuthról, A Margitszigetről); Koszorú (I. 1879. Maguk ketten!, adalék a Petőfi korszakhoz, A látható Isten, III. 1880. Ne bántsd a magyart!, drámai jelenetek három énekben, VII. 1882. Deliancsa, VIII. Petőfi emlékszobránál, emlékbeszéd, tartotta 1882. okt. 15.); Magyar Népvilág (1879. Fölhívás előfizetésre, A bölcső, költ., A csendes évek története, felolv. Bécsben ápr. 20., Szeged, a korrupczióügy a hírlapokban, A dagői torony, elb., A magyar kisbirtokosokhoz, A hazajáró lelkek, 1880. A Széchényi szobor, Kamoensz, Az egyhuszasos leány, Az orgyilkos, elb., J. levele Fenyvesyhez, Balaton-Füred, júl. 14., Felhívás előfizetésre, Mátyás királyról, adomakör: Mátyás király és a szegény varga, költ., Jankó rajzaival, J. beszéde decz. 4. a budget törvényjavaslat felett, 1881. J. beszéde a szabadelvű párt értekezletén, jún. 5., J. programmbeszéde Ilyefalván, jún. 5., J. beszéde Tisza Kálmánról Szepsi-Szent-Györgyön jún. 7., Prolog a fiumi városi színházban aug. 26., Saját írói pályájáról, Az utolsó prolog, a pápai színház megnyitása ünnepén decz. 7.); Pesti Hirlap (1879. 12. sz. J. levele Frankenburg Adolfhoz ennek jubileuma alkalmából, 62. J. levele a bécsi egyetem német osztrák olvasó köréhez, 110. J. bécsi pohárköszöntése, 143. Eötvös József, költ., 1880. J. levele Fenyvessy Ferenczhez a pápai ünnepély alkalmából, 1881. 236. Üdv. Fiuménak! Prolog, 210., 211. J. önéletírása, 1882. 159. II. Rákóczy Ferencz emléke, költ. 285. Petőfi emlékszobránál, 1883. Felköszöntője Betléren, 230. Negyven év viszhangja, 306. Fejedelem és Fra Diavalo, 1884. 117. Hogyan lettem én filosemitává? 1885. 269. Prolog a temesvári első téli magyar színidény megnyitó ünnepélyére, 1890. A kajmános hölgy, 247. Levél a P. Hirlap szerkesztőjéhez vagy a «sós dráma» meg a «czukros dráma», a Thespis kordéja színlapjával, 281. A kit nem engednek meghalni, 288. A királyleány babái, 294., 295. Thespis kordéja vagy a földön járó csillagok, színj. 2. felv. okt. 24. adták a budapesti nemzeti színházban, Földön járó csillagok, drámai prolog. Majmuna az álomtündér, A leaotungi emberkék, Hogy jutottam én a leaotungi emberkékhez, Levél Mikszáth Kálmánhoz, 329. Szent Antal generalis, 345. Valami furcsaság, 1891. 4. A legdrágább öltöny, 8. Petőfi eszmecsirái, 18–26. Almodád, 32–39. Az aradi hősnők, történelmi vígjáték három felvonásban, 79. B. Kemény fogságban, érdekes nemzetközi pöreset, 80. A budapesti Samaritanusok, 87. Tengeren a magyar!, 93. A névtelen társaság, 95. Én és a százezer forint, hogy kerülünk mi össze, 96. A két poluson, 107. Pulvis et umbra sumus, 210. A magyar thea, életkép, 227. és köv. sz. A fekete vér, regény, 286. Az új szőlővész, a «nekropólisz», 295. Hányféle a becsület, 307. Az én birói hivatalom, 316. Lesz-e háború, 319., 321., 323., 328. Bécsi dolgok, 354. A királyné és a majom, 1892. 25. J. levele a komáromi választó polgárokhoz, 35. Az a rongyos 739 ezer forint, 45. Petőfi könyve, 52. Rudolf trónörökös verse Magyarországról, 63. Mátyás ugrás napja, 65. A szatyor, életkép a múlt időkből, 80., 82. A női honvédhadnagy, 87. A mándrucz király, 94 A hét nemes, 99. «Csináljunk magunknak egy jó napot», 108–146. Sárga rózsa, regény 128. A művészek ünnepélye az árvai inségesek fölsegélésére, 151. A királykoronázás, 162. Madártávlatból, 176. Deák Ferencz a koronázás napján, 194. Vipera a Svábhegyen, 227. A Feszty-féle körkép, 230. Szép lövés volt! 258–339. A két Trenk,tört. regény, 313. Prolog az erdélyi magyar színészet százéves jubileumára, 356. Mink szegény tótok, 1893. 1–49. sz. Trenk Frigyes, regény, 9. A varázsing., 91., 94. Állítólag Petőfi verse, 92. A királynő nyárfavesszeje. 111. Az első temetkezés s az első feltámadás, 118. József főherczeg pálmáskertje, 125. Hatvanhárom év előtti diéta referada, 139. A hol sok ember van s a hol senki sincs, 142. és k. sz. Tizenhárom levél Genuából, 153. Levél Csernátónyhoz: J. parókája 1871-ből, 166., 167. A bécsújhelyi katonai akadémiában, 179. Fiume, költ., 200., 201. A «cinipsz», 207–213. Az én iskolatársaim, visszaemlékezés, 243. Közhasznú felriasztás, 245. A magyar kalendáriumosoknak barátságos figyelmeztetés, 276. A magyar Nábob megköltése, 285–297. A háromszinű kandúr, 312. A zálog, elb., 355. és k. sz., 1894. 5. sz. Koronás gyermekek, regényes korrajz, 6. Jókai és a szerzői jog, 8. A halál után, 19. Egy kis falsum, 26. Ugyan értsünk tréfát, 208. A régi boldog újságírók, 214–249. A «három királyok» csillaga, meséli az unokáinak az öreg apó, 221. Köszönet és kérelem, 226. Valóságos köszönet, 235. Ujabb hálás köszönet, 255. Miért nem ismerik az én nevemet külföldön, 270. Egy újabb nyavalya és annak gyógymódja, 273. A Margit-szigetről, 277. Csodák, 287–321. Magneta, regény, 296. A mi királynénk, 340. Utóhang a Politikai divatokhoz, 359. és k. sz. 1895. 48. és köv. sz. De kár megvénülni, regény, 294. A hármas párbaj, emlékeimből, 1896. Mi a cynikus?, 121. J. statisztikai jegyzetei, 156. Daliás új nemzedék, 160. Naplóm lapjaiból, 163. Etetés, itatás, 168. A napi kérdésekről, 174. Vészkiáltás!, a szőlő legújabb veszedelme, 176. Cochyllis ambiguella, szőlőmoly, 179. Védekezés a szőlőmoly ellen, 185. Beültetén, 192. Coccus vitis, 201. A thanaton, 234. Azok a kertészek, 235. A kalapemelgetésről, 240. A Konti contra Kaldy ügy, 249. Egy szerény indítvány, 251. Külföldi publicista a magyar parlamentről, 356. Super eodem, levél a P. Hirlap szerkesztőjéhez, 266. A vaskapu és az aranykapu, 268. Az albumlegyező, 287. Mauthner Ödön pavillonja és a magnemesítés, 314. Komám asszony orvosság; 321. A legerősebb fej, 329. J. mint népdalénekes); Nemzet (1882. 1. sz. Az életből ellesve, végnélküli czikksorozat, A pánszlávok földén, rejtelmes historia, 2. Balatonfüred és a Balaton jövője, 7. Az életből: A miskolczi szűz, 10., 12–14. A socialdemocratia Európában és Északamerikában, 15. és köv. sz. Bálványos-vár tört. regény, 80. Mire vénülünk meg?, 94. Mikor az embernek nincsen gondolatja, adalék az «Arany ember»-hez, 115. Egy karácsonyest a bolondok házában, 1883. 3. és köv. sz. A Damokosok, regényes történet, 5. Bálványos vár a trónörökös főherczegi párnál, 52. Mikor Haynald a kálvinistáknak prédikál, 83. A koldusok királya, költ., 124–131. A pénz betegségei, elb., 172. Oroszlánhűség, költ, 228. Negyven év viszhangja, 255. Ischia, költ., 287. és köv. sz., 1884. 1. és k. sz. A lőcsei fehér asszony, tört. regény, 17. J. nyilatkozata társadalmi regényeinek hőseiről, 52. J. pohárköszöntője kassán, 86., 87., 178. A trónörökös irodalmi vállalatáról, 117. Hogyan lettem és filosemitává?, 178. J. válasza a trónörökös könyve ügyében, 208–212. romano csibakero szillariben, jegyezgetések, 250. Villámvonat szekerén, 275. és k. sz., 1885. 4. és k. sz. A kis királyok, regény, 303. Milyen a török nép?, 328. Tisza Kálmán tíz éves miniszterelnöki örömünnepén, 354. Verescsagin és Irányi, 1886. 1. és k. sz. Három márványfej, regény, 5. Egy ember a ki nem akar adós maradni, 7. J. tágabb hazája, az ifjú nemzedék számára, 57. Rudolf trónörökösnél, 119., 122., 125., 130. Egy nap Boszniában, 264. Lidérczfények, előszó a pozsonyi színház megnyitására, költ., 277. A lissai tengeri ütközetből, 1887. 1. és köv. sz. Utazás egy sírdomb körül, 258. Levél Urváry Lajoshoz, 265. Levél Paulay Edéhez szept. 26., A kántorné királyi palástja, Az első szereptanulás, Olympi verseny, ábrándkép a budapesti nemzeti színház ötven éves fennállásának ünnepére, költ., 285. Levél Urváry Lajoshoz, J. félszázados írói munkásságáról, 297. Levél az ujságíró reporterhez, 354. és k. sz. 1888. 1. és k. sz. A lélekidomár, regény, 76. Márczius tizenötödike: Negyven év mulva! Nyilt szavak honunk fiatalságához 1848. márcz. 17., Huszonöt év mulva 1875. márcz. 15., Az ifjusághoz harmincz év mulva, 92. Világszép-leányok, J. népszínművéből, 223., 326. Vialis levelek: Az árvíz utáni táj, Egy Deák Ferencz adoma a regaléról, 231. Az igazi «Jó szív», költ., 345. és k. sz. A tengerszemű hölgy, regény, 1889. 29. 31. Rudolf trónörökös, nekr., 48. Andrássy Gyula, nekrolog. 124. J. emlékbeszéde Rudolf trónörökös felett máj. 5. az akadémia közgyülésén, 146–151. A Hortobágy, 191. Egy sírkert, 303. és köv. sz. A gazdag szegények, regény, 1890. 179. és k. sz. Nincsen ördög, regény, 193. Földönjáró csillagok, drámai prolog a magyar színművészet százesztendős örömnapjára, 300. Magam magamról, 340. Volt, van és lesz, 353. Tisztelendő és tiszteletes, nyelvtudományi értekezés, 1891. 7. Petőfi eszmecsirái, 40. és k. sz., Rákóczy fia, regény, 99. Királyhimnusz, 246. Komárom, 354. Brazil Heliogabalné asszony férje, 354. mellékl. A béka, életkép, 1892. 1. és k. Fráter György, regény, 130. Baross Gábor, nekr. 158. Ferencz József király 25 éves uralkodása, 220. Az alcsuthi örömünnep, aug. 9., 1893. 7. A varázsing, 38., 40. Rút leányok mentsvára, bevezetés egy regényhez «Kráó», 42. és köv. sz. A Kráó, regény. 97. Jókai és a «Zsidó fiú», levél a Főv. Lapok szerkesztőjéhez, 100. sz. J. vallomása, levél Keméndy Nándornéhoz, 269. Egy nevezetes csók, emlékirataimból, 275. A «Magyar Nábob» megköltése, 355. Huszonnégy év előtt, 30. és k. sz., 1894. 6. és k. sz. Tégy jót, regény, 7. J. beszédei a nemzeti ünnepen, 8. A halál után, egy férj viziói, ki neje halálán megőrült, 81. Kossuth Lajos, nekrolog, 91. Jókai beszéde Kossuth ravatalánál ápril 1-én, 1895. 245. sz. Gróf Zichy Nándor és a Hon, 103. Egy tapolczai választás, 128. keresztény-e vagy keresztyén?, 171. Hat nagy magyar történelmi festmény Bécsben, 209–211. J. önéletírása, 245. Magyarország, millenniumáról és kiállításról, németül a berlini Cosmopolisban, 247. A kedves László, nekr. 265. Beszéde az interparlamentaris congressuson, francziául, 355. A historiai tarokkparti 360. A magyar vér a munkás szivében, 1896. 1. Az új ezredév első napja 121. Hozsanna! Az ezredéves Magyarország, 130. A költő joga, 133. Erős várunk nekünk a tudomány, 143. Az én gyermekkori játszótársam, 265. J. levele a szerkesztőhöz, 291. J. képviselőjelölt előrajza a karczagi választókhoz, 295. esti szám, Programmbeszéde Karczagon, november 3-án, Levele Papp Sándorhoz a karczagi kormánypárt elnökéhez, 328. Jókai levele Endrődyhez, 332. Levél a főszerkesztőhöz, egyről-másról); Székely Nemzet (1883. Puskás Kalári, költem., Szaffi, ebből készült a Czigány báró, a háromszéki beszédei); M. Salon (II. 1885. Alcsuth, a tündérlak Magyarhonban, 1848. márcz. 15.); Fővárosi Lapok (1886. Lidérczfények, előszó a pozsonyi színház megnyitására, 1893. A varázsing); Segítség Album (1887. Mátyás király forrása); Egyetemes Regénytár Almanachja (1888. Barak Hageb asszonyai, tört. elb., J. arczk., 1889. A pusztai rózsa, elb., a «Lélekidomár»-ból, mutatv., 1890. Szegedinecz Péró viselt dolgai, vázlat, 1891. Csel-csal, elb., 1892. A glóriás hölgy, 1893. A halberstadti Ádám, elb., 1894. A zálog, elb., 1895. Egy régi adoma mely mindig új marad); Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben Magyarország (I. 1888. A családélet, Az új korszak, folytatása a Habsburgházbeli királyok korának, A magyar nép, II. 1891. Tiszamenti élt, A pesti sikság, bevezetés, Debreczen, 1893. Bpest, bevezetés, Budapesti élet); Budapesti Hirlap (1889. 1. és következő sz. A ki a szivét a homlokán hordja, 1896. 342. Jókai toastja deczember 11.); Pesti Hirlap Naptára (1891-re A rémhalász); Reform Naptárban (1892-re Első utam Bécsben); M. szellemi Élet (1892. Irói életemből, arczk. és névaláírása); M. Bazár (1893. J. vallomásai); Petőfi-Múzeum (1893. J. levelei: Petőfihez, Pest, 1846. február 20., augusztus 18., 1847. július 6.); Ország-Világ (1893. A zálog, A Balaton vőlegényei, A három királyné, elb., 1894. Egy régi adoma, mely mindig új marad, 1895. A hármas párbaj, A kedves László); Hazánk (1893. 6. sz. Immetullah, Jókai ismeretlen librettója); Néptanítók Lapja (1895. Az iskolamesterek a háborúban); Előszókat írt: Petőfi Sándor összes költeményeihez (Bpest, 1882. I. 1–95. 1. Petőfi Sándor élete és költeményei), Kéry Gyula, Blaha élete. Budapest, 1896. czímű munkához sat. Országgyűlési beszédei a Napló köteteiben (1861. I. Igazoló jelentései, Palóczy László halálakor, Felirati vita, II. Ülésterem ventillatiója, Színházi bizottmányról, 1865–68. Décsey László választása, Trónbeszédről szóló felirati vita, III., IV. Ujonczozási javaslat; köztörvényhatóságok visszaszállítása, Közösügyi bizottság munkálata, V., VI., Hevesi ügy, Konstantinápolyi magyarok ügye, Államadósság, Vám- és kereskedelmi szerződés, VII. görög keletiek ügye, IX. Az 1867. kiegyezést megtámadó kérvények, Jövedelmi adó, Védelmi törvényjavaslat, 1869–72. I. Salgó-tarjáni kőszénbányatársulat közgyűlésein a kormány képviseltetései, interp., Válaszfelirat, Pest-váczi országút, interp., Ujonczozás 1869-re, Birói hatalom gyakorlása, III. Magyar banktörvény alkotása, interp., Vakok pesti intézete, interp., Jegybank, VI. Költségvetés 1870-re VII. Gyapjú- és nyersbőr kivitelnél kiállított egészségügyi bizonyítványok díjainak hovafordítása, interp., VIII. Báttaszék-dombóvár-zákányi vasút, IX. Köztörvényhatóságok rendezése, X. Rokkant honvédek, XI. Miletics Szvetozár mentelmi ügye, XIII. Honvéd lovasszázadok szaporítása, XIV. Vasúti üzletrend, Költségvetés 1871-re, XV. Költségvetési törvényjavaslat, XVII. Pesti Körúti házak adómentessége, XVII. Pénzzavarok a pesti kereskedelmi és iparvilágban, interp., Államkölcsön, XVIII. Ipartörvényjavaslat, Költségvetés 1872-re, XX. Bécsi nemzeti bankmagatartása, interp., XXII., XXIII. Buda-Pest egyesítése, XXIII., XXIV. Választói jog, Ujpesti kikötő mocsarai, interp., 1872–75. I. Udvarhelyszéki képviselőválasztások, II. Budapest rendezése, III. Százház összes birtokosai ellen intézett birói végrehajtás, interp., IV. Költségvetés 1873-ra, VI. Magyar biróságok osztrák hivatalnok adósok ellen hozott marasztaló ítéleteinek az osztrák hatóságok által végre nem hajtása, interp., Leszámítoló és kereskedelmi bank, XIV., XV. Költségvetés 1875-re, XVI. Kereskedelmi törvényjavaslat, XVII. Bécsi egyetemi hallgatók betegápoló-egyletének kérvénye, 1875–78, XV. Vám- és kereskedelmi szövetség Ausztriával, vámtarifa osztrák-magyar vámterületen, XVI. Üchtritz Zsigmond br., Szalay Imre, Kaas Ivor b. mentelmi ügyei, XVII. Pest-Pilis-Solt- és Kis-Kunm. kérvénye a gyülekezési jog tárgyában, Hatvanmilliós hitel rendkívüli hadszükségletekre, XVIII. Országgyűlés berekesztése, 1878–81, III. Költségvetés 1879-re, IV. Szegedi árvíz, V. Szegedi árvíz, Berlini szerződés beczikkelyezése, Ghyczy Kálmán lemondása képviselőházi elnökségéről, VI. Kisküküllőmegye székhelye, Rohonczy Gedeon, Üchtritz Zsigmond b. mentelmi ügye, VIII., IX. Bosznia és Herczegovina közigazgatása, Hamisított magyar borok a svájczi piaczon, borkivitel, interp., Ujonczjutalék megállapítása 1889 végeig, X–XII. Költségvetés 1880-ra, Ülések meghosszabbítása, Szlávy József képviselőházi elnök lemondása, XV. 1881. Költségvetési törvényjavaslat, XVI. Eger város kérvénye zászlósértés miatt elégtételért, XVI. Czukor-, kávé- és sörfogyasztás megadóztatása, 1881–84. I. Válaszfelirat, II., III. Költségvetés 1882-re, V. Katonai póthitel 1882-ben, rendkívüli hadiköltség fedezése, VIII. Költségvetés 1883-ba, IX. Tapolczai választókerületi polgárok kérvénye az izraeliták egyenjogusítása stb. ellen, XIV. Keresztények és izraeliták között, valamint a külföldön megkötött polgári házasság, XV. Irói és művészi jog, XVII. Állandó országház építése, 1887–87. IV. főrendiház reformja, 1887–92. I. Fogyasztási adók, VIII. Véderő, XIV., XVI. Költségvetés 1890-re, XVIII. Kir. táblák és főügyészségek szervezése, XXI. Szőlő területeknek adandó újabb állandó kedvezmények, XXVII. Indemnity 1895. jan.-máj.).Győri Közlöny 1869. 15., 1880. 59., 1893. 23., 1894. 3. (Lász S.) Ha az ellenzék többségre jut. Programmbeszéd. Pest, 1872. Hangok a vihar után. Pest, 1852. 2. k. (J. újabb novellái I., II., 2. kiadás, J. munkái n. k. 1., 2., 3. U. ott, 1857. 3. k. 1870., 4. k. Bpest, 1877., 1882. Németül: A kalóz király. Drezda, 1881. Berlin, 1893. Szerbül: ford Milivoj. Pest, 1868., Fortunatus. Halle, 1885.)Hazánk, 1894. 6. sz. (Jókai ismeretlen librettója), 11., 12. sz. (Erdélyi Pál, Baróti Lajos, J. és Petőfi, Katona L., J. az ethnographus, Koltai V., J. "Egy az Isten" földén).Hazánk és a Külföld 1866. 13. sz. arczk., 1869. 10., 1871. 20. sz. arczk., 1872. 27. sz.Hazánk V., VI. 1885–86. (Hamary D.)Házasság éhségből és egyéb elbeszélések. U. ott, 1893.Heti Posta 1868. 10. (J. mint kézműves), 17. sz. (J. arczk. és szülőháza). Hétköznapok. (Regény. Pest, 1846. Két kötet. (Hartleben kiadó 350 frttal díjazta, Ism. Irodalmi Őr II. 5. sz. Tóth Lőrincz, 2. kiadás, J. munkái. Népszerű kiadás 56–59. Pest, 1870. Németül: Lebenswirren cz. ford. Wechsler Lajos, Berlin, év n.)Hódmezővásárhelyi ref. főgym. Értesítője. 1894. (Futó M.)Högyfutár 1852. 158., 272. (életr. köny. arczk.), 1853. 41., 169., 191., 1854. 158. sz. (Tóth Kálmán), 1855. 42., 82., 120., 284., 1856. 153., 1857. 76., 291., 1858. arczk., 1859. 9. sz., 1861. 51., 64., 65., 67., 69., 79., 81., 102., 105., 112–114., 118., 122., 136., 141., 1862. 8., 19., 56., 66., 102., 141., 1863. II. 63. sz.Hon 1863. 93., 113., 118. (J. fogsága), 286., 292., 1864. 123., 131., 1865. 187., 268., 1867. 43., 82., 182., 275., 277., 1869. 4., 6., 1871. 77. (J. és neje Kolozsvárt), 100., 101., 262., 269. (Schmidt Julian), 1872. 106. (J. körútja), 145., 156. (J. körútja Baranyában), 275., 1873. 45., 260., 1874. 53. (Láng L., J. Berlinben), 56. (A berlini lapok J.-ról), 240., 1875. 41., 112. (J. dárdai választói körében) 123., 125., 181., 254. (J. betegsége), 1876. 83., 1877. 61., 1878. 279., 1879. 57., 94., 100., 109., 117., 192., 194–198., (J. Pozsonyban, Detreköi kirándulása, J. felvidéki útja), 273., 276. (J. a franczia irodalomban), 312., 1880. 185. (J.-ünnep Pápán), 198., 274. (Zidchy Mihály és J.), 1881. 52., 229., 260., 261. (J. megtiszteltetése Komárom városa által).Honderű 1846. 1848. 4. sz.Honvéd 1849. 44., 73. sz.Horváth Ignácz Könyvészete 1880–92.Hős Pálfy. Drámai jelenetek 3 képben. U. ott, 1879. (Nemzeti színház könyvtára 126. és J. munkái n. k. 137–141. U. ott, 1893., Zenéjét szerk. részben Erkel Gyula; először adták a nemzeti színházban ápr. 24. Németül: ford. Schnitzer J. Bpest, 1879.)Igazmondó 1867. 15., 24., 1868. 32. sz. (Tompa utolsó levelel J.-hoz), 42., 1869. 10., 19., 44., 47., 1870. 2. sz. arczk., 5., 6., 9., 10., 18., 36., 45., 1871. 15., 16., 21., 22., 36., 1872. 8., 29., 42., 44–47., 1873. 26., 36., 1874. 21., 1875. 9., 12., 13. (J. keresztlevele), 1876. 9. sz. (Kitüntetése a szent István renddel), 15. (J. olaszországi utazása), 35. (J. erdélyi útja).Illustrirte Zeitung. Leipzig, 1862. 7. sz. arczk.Irodalmi Őr 1845. 13., 14. sz.Irodalomtörténeti Közlemények II. 1892. (J. a finn irodalomban), IV. 1894. (J. Pápán 1841–42. Janicsárok végnapjai. Regény. Pest, 1854. Két rész. Török mozgalmak 1830-ban cz. U. ott, 1854. (I. Halil Patrona 1733., II. Janicsárok végnapjai, 2. k. J. munkái n. k. I. 25., 26., II A fehér rózsa cz., 30., 31. U. ott, 1864., II. 3. k. Bpest, 1881. Németül: Die weisse Rose cz. ford. Falk Miksa. Pest, 1854., 1858. Berlin, 1884. Bécs, 1892. Szerbül: ford. Klaics Dusán. Belgrád, 1893.) Jocus és Momus. Bpest, 1888. (Ism. Irod. Értesítő 1. sz., 2. kiadás. U. ott, 1893.)Jókai 1894. 2., 7. sz. Jókai és báró Podmaniczky Frigyes beszédei. U. ott, 1861.Jókai Mór, (ásvai) Jókai Mór beszéde és költségvetési ügyben a képviselőház 1880. febr. 26. üléséből. Bpest, 1880. Jókai Mór Decameronja. Pest, 1858–60. Tíz kötet. (2. k. J. munkái n. k. 101–112. Bpest, 1884. Németül: Berlin, 1887.)Jókai Mór elbeszélő költeményei és satyrái. U. ott, 1875.Jókai Mór forradalom alatt írt művei. 1848–1849. Ugyanott, 1875. Jókai arczképe 1849. saját rajza után. (Szerző kiadásában. Ismert. Vasárnapi Ujság 1874. 52. sz.)Jókai Mór írói működésének ötvenedik évfordulója 1894. jan. 6. Kiadja a Jókai-jubileum rendező bizottsága. U. ott, 1894. (Előszó, Bpest, 1893. decz. 20. a rendező bizottságtól, Az ünnepélyek sorendje, Jókai félszázados írói jubileumára, Komócsy Józseftől, A jubileumot rendező nagy bizottság, Jókai Mór irodalmi működése, Negyven év viszhangja, A zsidó fiú, der. 5 felv., Sonkolyi Gergely, novella, Drágakövek, Marcze Zare, A «Decameron»-ból: A halál után, A kénytelen mulatság, A költő szerelme, költ., Bejelentett küldöttségek, Előfizetők.) Jókai Mór programmbeszéde, tartatott a józsefvárosi választók előtt július 21. Ugyanott 1878.Jókai munkáiból, elbeszéléseiből, az ifjúság számára készültek gyűjteményes munkák, ilyenek: téli zöld. Válogatott elbeszélések az ifjúság számára. Pest, 1862. Öt képpel (Ujabb kiadás. Ifjúság Könyvesháza Bpest, 1880); Jókai Mór válogatott beszélyei., Pest, 1872. (Kis Nemzeti Múzeum 15., 16.); Kis Decameron. A serdülő ifjúság számára. U. ott, 1873. 2. kiadás. Bpest, 1884., 3. k. U. ott, 1890. A magyar világból. Elbeszélések a felnőtt ifjúság számára. Pozsony-Bpest, 1879–80. M. Ifjuság Könyvesháza 13–15.); A török világból. Elbeszélések a felnőtt ifjúság számára. U. ott. 1880. (M. Ifjuság Könyvesháza 16–18.), Tamás. Egy bukott angyal. U. ott, 1880. Egy képpel; Magyar föld. Bpest, 1884. (Ifjúsági Iratok Tára); Noták historiák. Bpest év n. 137. sz. (A koldús gyermek Karácsonyi történet, Magyar divat, költ.), A gyermekek. M.-Sziget, 1892. (Benedek Elek gyűjteményében); Jókai Mór regényei a serdültebb ifjúság számára. A szerző engedelmével átalakítja Bródy Sándor. I. Diákok regénye «És mégis mozog a föld!» cz. nagy munkájából a serdültebb ifjúság számára átalakítva. Kiss Lajos rajzaival. U. ott, 1892.; Rozgonyi Cecilia. Az ellenséges koponyák. Posony, év. n. (M. Ifjúság Könyvesháza 13.); Szemelvények Jókai Mór műveiből. Bpest, 1889. (Tanulók Olvasó Tára VII. A nagyenyedi hét fűzfa, A peregrinus, Iván felolvasása a «Fekete gyémántok»-ból). J. munkái gyűjteményes kiadásban: a Franklin-társulatnál, J. Mór munkái. Népszerű kiadás Budapest, 1857–96,=1–151.; Pfeifer Ferdinánd kiadásában: J. Mór újabb munkái. Bpest, 1878–96=1–67. és Jókai Mór összes művei. Közrebocsátja a Jókai Mór ötvenéves írói jubileuma alkalmából alakult bizottság. Nemzeti díszkiadás. (Révai testvérek kiadása.) Bpest, 1894. 1. kötet: Erdély aranykora, szerző arczk. (6. sz.), 2., 3. török világ Magyarországon (8.), 4., 5. Egy magyar nábob, A «Magyar nábob» megköltése cz. bevezetéssel, 1893. aug. 6. (9.), 6. Kárpáthy Zoltán (12.), 7. A janicsárok végnapjai. A fehér rózsa (10.). 8. Hétköznapok (1.), 9. A régi jó táblabirák (23.), 10. Csataképek a magyar szabadságharczból. Egy bujdosó naplója (3., 4.), 11–13. Decameron (28.), 14. Árnyképek (19.), 15. Szegény gazdagok (31.), 16. Népvilág (25.), 17. Politikai divatok és Utóhang a «Politikai divatok»-hoz (40.), 18. Szomorú napok (20), 19. Véres könyv (14.), 20. Délvirágok. Oceánia (18., 17.), 1895: 21. Hangok a vihar után és Utóhang a «Varchoniták»-hoz, (5.), 22. Vadon virágai (2.), 23 Erdélyi képek, Az utolsó csatár és Utilevelek kihagyásával (11.), 24. Az új földesúr és Utóhang az «Új földesúr»-hoz (37.), 25. Milyenek a nők? Milyenek a férfiak? (41., 42.), 26., 27. Egy az Isten (68.), 28. Mire megvénülünk (43.), 29. 30. A kőszivű ember fiai (50.), 31. Az elátkozott család (27.), 32., 33. Névtelen vár (69.), 34. A felfordult világ. Észak honából. A debreczeni lunátikus (39., 74., 65.). 35. Szélcsend alatt, (a Kurbánbég nélkűl, lásd a 37. sz.) Az életből ellesve (38., 72.), 36. A magyar előidőkből. Egy asszonyi hajszál (15., 73.), 37. Novellák (Carinus. Fekete világ 24. Kurbán bég ... A drága kövek, 30. Az utolsó budai basa, ... Egy ember a ki mindent tud, (22.) 38–40. Színművek. (33., 71., 79., 106., 110., 112., 121., 133.) 1896. 41. Szerelem bolondjai (46.), 42. Fekete gyémántok (50), 43., 44. Eppur si muove, mégis mozog a föld (56.), 45., 46. Az arany ember (57.), 47., 48. Enyim, tied, övé (61.), 49. Virradóra (45. A sajtó és a censura Magyarországon kivételével), 50. Föld felett és víz alatt (53. A nők a tűzhely mellett kihagyva.) 51. Rab Ráby (80), 52., 53. A jövő százd regénye (58), 54., 55. Az élet komédiásai (57), 56. A Damokosok (97), 57. Szép Mikhál (70), 58. Targallyak (87), 59. Egész az északi pólusig! A ki a szivét a homlokán hordja. (66., 120.), 60. Bálványos vár (96). Sajtó alá rendezve 1897: 61. Megtörtént regék (72.), 62. Még egy csokrot (108),l 63., 64. A kik kétszer halnak meg (84., 90), 65. görög tűz (75), 66. Hirhedt kalandor (78), 67., 68. Szeretve mind a vérpadig (8), 69. Szabadság a hó alatt (81) 70. Pater Péter (85), 71. Minden poklon keresztül (100), 72. Egy játékos a ki nyer (89), 73., 74. A lőcsi fehér asszony (102), 75. A czigány báró. A Maglay család (104., 109), 76. A három márványfej (111), 77. Lenczi Frater, Jocus-Momus (115., 114), 78. Utazás egy sírdomb körül (116), 79., 80. Kis királyok (105), 1898: 81. A tengerszemű hölgy (118), 82., 83. A lélekidomár (117), 84. Gazdag szegények (119), 85. Napraforgó (122), 86. Nincsen ördög (123), 87. Mesés könyv, regék (126), 88. Rákóczy fia (125), 89., 90. Fráter György (131), 91. Házasság éhségből, Vén emberek nyara, Kétszer kettő négy (127., 128., 129.), 92. Fekete vér, Sárga rózsa (124., 130), 93. Két Trenk, Trenk Frigyes (132., 136), 94. A Kráó, Magneta, Tégy jót (137., 135., 138), 95. De kár megvénülni, Három királyok csillaga (139. Kézirat), 96., 97., 98. Életemből (62., 107.), 99. Költemények (36., 64), 100. Életrajz sat. Előfizetők jegyzéke, Jubileum leírása.Jókai regényeinek és beszélyeinek fordításait, a mennyiben előttem ismeretesek, közöltem az illető munkák mellett; azonban több olyan fordítás létezik, melyek könyvészeti leírását nem adhattam, azért mert czímeik hiányosak, önkényesek, vagy több művekből történt összeállításuk; kiegészítésül álljon itt a következő fölemlítés: Németül (regényeit mind lefordították) megjelent munkáit fölsorolja Kayser Bücher-Lexicona s Horváth Ignácz könyvészete. Angolul: Life in a cave, fordította Willari Linda London, 1884.; In love wirth the czarina, Tamerlan the Tartar, Valdivia, Bizeban, The moonlight somnambulist. London, 1889. szerző arczk.; Bacsó Tamás cz. beszélye 1859-ben három amerikai lapban is megjelent. Dánul: Lefvande död (Élő halott?) Koppenhága, 1881. Hans andra jag; ford. Hemgren Károly. (A másik én.) U. ott, 1882. A fekete gyémántokat 1874-ben a Dagbladet is közölte. Finnül Jalava ford. a Kirjallinen Kuukauslehti cz. folyóiratban: Pakollinen buvitus (Kényszerített mulatság), 1871; Taivaan linkokivet (A mennyei parittyakövek). 1874; Uudenvuoden oitä, Sylvester éjszakák, 1874, Tuhat toincn yö (Az ezerkettedik éj) 1877.; az Uusi Suometarban: Faustina, Idän kuningatar (Kelet királynéja), 1889. Kenen kuollut (Kinek a halottja?) 1890., Lupaus velka (Ígéret adósság), Teloittaja (Egy hohér) 1890. Unkarilaisen sana (A magyar szava) 1891., Gloria-nainen (gloria asszony) és az Unkarin Albumiban: Gyógyszer világfájdalom ellen, a Kyläkirjaston Kuvalehtiben: Kaatuneen puoliso (Az elesett felesége?) 1889., Miranda Paossa (Szerelemből) 1891., Genetz Arvid ford. Kymmenen M. Jókain Novellia. Helsingfors, 1881. (J. tíznovellája). N. E. V(ainio) ford. Kiusaaja. Turku, 1885. (A kisértő?) Francziául: Avantures dans un vieux château (a brüsseli Nodban 1874. ford. Guttenstein Miksa); Horn Emil ford. a következő hirlapokban és folyóiratokban: La Revue d'Orient: Le chant dans la foret; Le Temps: A sárga rózsa; Le Soleil: Un bal; Le petit journal: Une nuit de bal; Paris: L'Adam de Halberstadt; La Nouvelle Revue: Les femmes sicules; Le Siécle: La famille Bárdy; L'Amaranthe: ugyanaz; ezeken kívül írt irodalmi tanulmányokat és életrajzokat J-ről több franczia hirlapba s revuebe. A huszasos gyermek cz. elb. Le Globe hozta 1886-ban. Le mariage de Pouchkine. Imité par Louis Ulbach. Paris, 1881. Horn Antal ford. németből: A békát a Journal de St. Petersbourgban 1894. Lengyelül: a varsói Wieho napilapban: Frater György, Wilczynszka Helena ford. 1892. Olaszúl: La Piagia invisibile, ford. Helfy Ignácz. Milano, 1865. (A láthatatlan seb); In un vecchio Castello... 1878 (Egy ócska kastélyban), Oroszúl: Svistounof Magdolna az Uj földesurat ford. 1879. Ruménul: Capo da Jordaku (Jordaki feje) ..., Mi van a föld alatt cz. beszélyét a Familia hozta 1870., a kolozsvári Ungariaban I. 1891–92: A nyomorék naplója, Petki Farkas leányai, III. 1893–94. Koronát szerelemért, A háromszéki leányok, Egy férj, a ki folytonosan párbajozik, V. 1896. A régiséggyűjtő, Károly főherczeg halálára nekr.; megjelent még ruménul az Aktiari fogoly. Svédül: Valda humoristiska berättelser. Stokholm, 1876. (Válogatott humorisztikus elbeszélések, két kötet.) Brokigt. Noveller och humoresker. U. ott, 1882. (18 humorisztikus beszély). Szerbül: a Daniczában (1860–68.) 17 beszély, a Maticzában (1866–70.) négy beszély, a Javorban (1878–91) nyolcz beszély, Hadzsich Antal, Jovanovics János, Popovics György és Toponarszky Milivoj ford., Szbraneripovedke (Válogatott beszélyei). Zimony, 1869. Szbrane pripovedke (Válogatott beszélyei), ford. Hadzsics Antal. Ujvidék, 1871. (Adamante, Egy bál, A láthatatlan seb, Faustina, Xelenhoa, Topingvang, A szerelem bolondja, Az esztergomi szászorszép, Ilovegon, Szép Rozaura, A vörös sipkás); A brádi család, ford. Jankovics J. Pancsova, 1873., Az egyptusi rózsa, a Decameronból, Igaz történetek, Bojár leány cz. szintén lefordíttattak szerbre. Kakas Márton Albuma. Pest, 1866. Két kötet. (I. Kakas M. viszontagságai, II. Országgyűlési képek). Kakas Márton Naptára 1859–64-re. Pest. Hat évfolyam. Kakas Márton politikai költeményei. U. ott, 1862. Kakas Márton tolltaraja. Összekötve kiválogatott versei, levelei és apróbb elbeszéléseiből. Pest, 1860. Két kötet. (Új czímkiadás: Kakas Márton humorisztikus levelei cz. U. ott, 1871.)Kákay Aranyos Nro 3., Még ujabb Fény- és Árnyképek. Budapest, 1878.Kákay Aranyos, ujabb Fény- és Árnyképek. Pest, 1866. Kárpáthy Zoltán. Regény. Pest, 1854. Négy kötet, (2. kiadás. U. ott, 1860., 3. k. J. munkái n. k. 32–37. U. ott, 1865., és díszkiadás., 1874. 5. k. 1877. U. ott., J. válogatott regényei 10–22. Pozsony, év nélkűl. Németül: fordította Glatz Ede. Pest, 1860., előbb a Pest-Ofner Zeitungban, Budapest, 1878., Lipcse, 1893. Finnül: fordította Achten Emmy, Helsingsfors. 1879., Niilo E. Wainio. Porvoo, 1890. Szerbül: ford. Popovics György. Zágráb, 1880. Horvátul: ford. Popovics György. Belgrád, 1881.)Kayser, Bücher Lexikon. Leipzig, 1872–95. XVII–XXVII.Kelet Népe 1877. 68. sz.Képes Családi Lapok 1889. (Murányi Armin, Látogatás J.-nál, 1894., (Tolnai Lajos, Mikszáth). Keresd a szived. Dráma 5. felv. U. ott, 1887.Kertbeny, Magyar irodalom a világirodalomban. Bpest, 1876. Kertészgazdászati jegyzetek. U. ott, 1896.Kétszer kettő négy és egyéb elbeszélések. U. ott, 1893. (Németül: ford. Wechsler L. Berlin, 1892.)Kéziratban maradt: Két gyám, népszínmű öt felv. (előadatott 1846. ápr. 18. a pesti nemzeti színházban, kézirata a m. n. színház könyvtárában); Kincstárnok dr. három felv., 1847. márcz. elején a játékszini választmánytól visszavette; A hulla férje, dr. három felv. (először a nemzeti színházban 1851. novemb. 15.); Földőn futó, népszínmű három felv., (előadatott a nemzeti színházban 1850. ápr. 14. Csalóközi álnévvel). Jókainak 38 kis könyvecskéje van, melyek egyikébe czikkeiért, regényeiért kapott honoráriumot jegyzé föl 1842-től, mikor az Isten ítélete cz. beszélyért öt frtot fizettek neki, a többi közt a Magyar nábob regényeért pedig ezer frtot, és hogy munkái hány példányban nyomattak; többiekben regényeihez írt följegyzései és rajzai vannak; egy kis albumban a Lőcsei fehér asszony cz. regényéhez arczképek, régi viseletek, vár- és házrajzok sat.Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Uj Folyam I. Pest, 1860. 16., XXVIII. 1894. (Szász K.)Kiszlingstein KönyvészeteKléh István, a pesti forradalom története 1848-ban. Pest.Komáromi Lapok 1881. 34. (J. gyermekkorából), 1886. 10., 1894. 1.Kőrösi László, Jókai Mór. Bpest, 1894. (Korrajzok 5–7.)Koszoru 1879. arczk.Közlöny 1849. 53. sz.Közvélemény 1877. 70.Lapok Petőfi Sándor Naplójából. Pest, 1848. Lenczi Frater. Regény. U. ott, 1888. (Németül: Ein genialer Narr cz. átdolgozta Wechsler L. Berlin, 1890.)Lorencz, Catalogue Génerale. Paris, 1887. X. 24., 1892. XII. 549. l.Magazin für literatur des Auslandes. Berlin, 1879. (Kertbeny). Magneta. Regény. Bpest, 1895. (Németül: ford. Wechsler, Berlin, 1895.)Magyar Állam 1894. 4. (Gyürky Ö.)Magyar Könyvészet 1887–95.Magyarország 1880. 7., 57. (Robin),Magyarország 1894. 15. sz.Magyarország 1894. 290. sz. (Zichy Nándor és J. a börtönben.) Magyarország története a népiskolák számára. U. ott, 1884. Képekkel. (2. átdolg. kiadás. U. ott, 1888.)Magyarország ujjá születése. Bpest, 1848.Magyar Salon 1885. (Hegedüs S.), 1894. jan. Emlékfüzet: Stefania főherczegnő levele, hasonmással, József főherczeg levelei J.-hoz, hasonm., Gr. Zichy géza, Hegedüs S., Beöthy Zsolt, A sárga rózsa, Tóth Lőrincz, Mikszáth K., Jókai mint képviselő, Herczegh F., Jókai Mórnál, Adorján S., J. közelről, György Aladár, A "Hon" szerkesztősége, Id. Ábrányi K., J. és a királyhymnusz, Sziklay J., J. kertjében, Cziklay L., Miért nem maradt J. gyakorló ügyvéd?, Rudolf trónörökös levele J.-hoz, hasonm., Futtaky Gy., J. és a trónörökös, Szinnyei J., Régi időkből, Endrődi S., Simonyi Zs., J. mint nyelvművész, Vadnai K., A lappangó költő, Gopcsa L., J. és a gyorsírás, Karczag V., J. emlékező tehetsége és népszerűsége, Szabó E., Ének a J. szivéről, Révai Mór, Hogy jött létre a nemzeti díszkiadás, Rákosi V., Érintkezésem Jókaival, Festetich Andor, J. a nemzeti színházban, Halász Gyula, J. regényei külföldön satb. Több arczképpel és rajzzal.Magyar Sion 1894. 43. l.Magyar Szemle 1894. l. (Pintér K.)Máramaros 1894. 2., 3. (Szilágyi István).Marosvidék 1894. 3. (Kerekes S.) Mátyás diák és Bente Úr. Néprege Mátyás királyról Versbe szedte. U. ott. (1882. Jó könyvek 1.) Mátyás király és a szegény varga. A czinkotai kántor. Két verses elbeszélés. U. ott. (1882. Jó könyvek. 4.) Még egy csokrot. Elbeszélések. U. ott, 1886. (Új czím-kiadás. U. ott, 1889.) Mesekönyv. U. ott, 1892. Képekkel.Mezőtúr és vidéke 1894. 8. sz.M. Hírlap 1851. 616., 617. (Bolyovszky Gyula).M. Hirlap 1894. 6. (J. őseinek pöre).Mikszáth Kálmán, Jókai Mór vagy a komáromi Fiú, ki a világot meghódította, Bpest, 1883. (Jó Könyvek 13.) Milton. Dráma négy felv. Bpest, 1877. (Nemzeti színház könyvtára 110. és J. munkái n. k. 137–141. U. ott, 1893., először adták a nemzeti színházban 1876. ápril 3., Londonban 1894. deczember 13. Felbermann Lajos fordításában adták elő egy magánszínházban). Milyenek a férfiak? Elbeszélések. Pest, 1865. (2. kiadás. J. munkái n. k. 88. Bpest, 1874.)Milyenek a nők? Elbeszélések. Pest, 1865. Két kötet. (2. kiadás J. munkái n. k. 66., 67. U. ott, 1871.) Minden poklokon keresztül. Történeti regény. U. ott, 1884. Négy kötet. (Ism. Nemzet 1883. 295., 309., Főv. Lapok 261., 2. kiadás. U. ott, 1892. Németül: Boroszló, 1885.) Mire megvénülünk. Pest, 1865. Négy kötet. (2. kiadás. J. munkái n. k. 90–93. Bpest, 1875., 3. k. 1884., 4. k. 1892. U. ott. Németül: a Blätter für Unerhaltungban 1872., ford. Sonnenfels. Pest, 1873., Lipcse, 1874., Gebrochene Farben cz., ford. Wechsler. Lipcse, 1885. Nach zehn Jahren cz.)M. Irók Arczképei 1858. 35. l. arczk. Mit akar az ellenzék, forradalmat vagy reformot? Pest, 1869.M. Népvilág 1879. 4. sz. (J. Bécsben), 1880. 30. sz. (A pápai ünnepély), 1881. 39. (J. komáromi díszpolgár). Mondjuk ki az igazat. Ugyanott, 1878.M. paedag. Szemle 1885. fényny. arczk.M. Polgár 1877. 60., 1885. 253.M. Posta 1857. 108. sz.M. Sajtó 1857. 19., 111., 118. (Tomori A.), 150. (Akadémiának 200 frt adománya), 185., 253. (Vajda János), 1858. 21., 35., 51., 53., 63., 1861. 249. (J. látogatása választói körében).M. Szemle 1891. 27. sz. (J. követői).Munkái:Musestunden. Wien, 1862. 3. sz. arczk. (Bródy Zs.)Nagy Iván, Magyarország Családai. Pest, 1859., V, 347. és Pótlékkötet. Pest, 1868. 298. l.Nagyvilág Képekben 1855. 433. l. arczk. (Vahot Imre és Jenevai L.) Napraforgók. Újabb elbeszélések. U. ott, 1891. Két kötet. Negyven év viszhangja. U. ott, 1884. (Ism. P. Napló 1883. 318., Egyetértés 317., Budapesti Hirlap 313., Koszorú, Budapesti Szemle XXXVII. 1884. Németül: Die Zonen des Geistes cz. Bécs és Teschen, Weiss Juliántól, 1884.)Nemzet, 1883. 5., 314., 315., 338. 1884. 26. (J. Debreczenben), 299., 334., 1885. 59. (J. Arany embere Bécsben), 279., 293., 1886. 25., 325., 1889. 142. (Jókai a Hortobágyon), 359., 1891. 15., 37., 1893. 97., 125. (T. Tardonán), 131., 227. (J. jubil. külföldön), 1894. 2. (J. Berlinben és Bismarcknál), 6. (Andronicus és Beksics G.), 7. (A király elismerése, Nemzeti ünnep), 178. (J. család ármálisa), 320. (J. művei külföldön), 1895. 50. (Adorján S.), 294., 1898. 339. szám.Nemzeti Hirlap 1877. 69., 1878. 318. (Beöthy Zsolt), 1879. 144.Néptanítók Lapja 1893. 90. sz. (Kiss Áron). Népvilág. Elbeszélések. Pest, 1857. 2. köt. (2. kiadás J. munkái n. k. 120., 121., 1871. 3. k. Bpest, 1885. Finnül: A kedves atyafiak, ford. Jalava Antal. Helsingfors, 1879.)Neue Arader Zeitung, 1890. 274. (Rothfeld S.) Névtelen vár. Történelmi regény. Bpest, 1877. Három kötet. 10 képpel. (2. k. ... 3. k. J. munkái n. k. 1885. U. ott, Ism. 1878: a Hon 17., a kolozsvári Hölgyfutár 4. sz., P. Napló 53., Kelet Népe 147. 163. Németül: Berlin, 1879. két kiadás, 1883., 1885., 1893.)Névy László, Jókai Mór, kiadja a Petőfi-társaság, Bpest, 1894. fényny. arczk. Nincsen ördög. Regény. U. ott, 1891. 2 kötet. (Ism. P. Loyd 157., Hét 27. sz. Németül: ford. Wechsler L. Berlin, 1891. Angolul: ford. Steinitz F.-né London, 1891., New-York 1895. szerző arczk.)Nord und Süd 1894. (Karpeles G.) Novellák. Pest, 1857. (Hazai beszély- és regénytár 1.)Nyári Albert, A magyar forradalom napjai 1848-ban. Pest.Nyiregyházi Hirlap 1894. 1. sz.Nyitramegyei Közlöny 1893. 49–51. sz. (Nagy Nep. János. A barsmegyei Jókaiak).Nyugatmagyarországi Hiradó 1893. 64., 268. sz. Oceania. Egy elsülyedt világrész története. Pest, 1856. Két kötet. (2. kiadás, J. munkái n. k. 94., U. ott, 1875., 3. k. 1889. Németül: Berlin, 1884., 1889.) Olympi verseny. Ábrándkép a budapesti nemzeti színház ötven éves fennállásának ünnepére. Bpest, 1887. (2. k. Jókai munkái n. k. 142–146. U. ott, 1893.)Őrálló 1894. 2. sz.Oroszlánhűség. Költői elbeszélés. U. ott. (1883. Jó könyvek 16.)Országgy. Arczképcsarnok 1867. arczk.Országgyűlési beszéd. Tartatott 1861. máj. 24. Pest, 1861.Országgyűlési Emlékkönyv 1886. 96., 261. l. arczk. (Farkas Albert).Ország Tükre 1862. 7. sz. arczk.Ország-Világ 1886. (J. és Táncsics), 1890. 51. arczk., 1893. 14., 16., 1894. 2. (Abonyi Á.), 3. (somló S., J. és Frankenburg.)Otthon 1876. II. 72. l. (J. ellenségei).Pallas Nagy Lexikona IX. 1895. (Négyesy L.) Páter Péter. Regény. U. ott, 1881. (Ism. Pesti Napló 85., 121., Főv. Lapok 80. sz. 2. kiadás. U. ott, 1892. Németül: Bpest, 1881. Tótul: ford. Izák Gusztáv. Turócz-Szent-Márton, 1883. Szerbül: ford. Jovanovics Milán. Pancsova, 1880.)Pester Lloyd 1861. 273., 2894. 5. (Sturm A.)Pesti Divatlap 1845. I. 19., II. 7., 19., 32., 36., 37. sz., 1846. 17., 48. sz., 1847. 26. sz. boritékon.Pesti Hirlap, 1879. 66., 110., 112., 122., 131., 134., 219., 1880. 49., 113., 198., 1881. 52., 88., 90., 157., 230., 330. (J. adomakör), 1882. 126. (J. dolgozószobája), 1883. 122. (Szász K.), 124. (Mikszáth), 127., 267., 289., 316., 1884. 265. (Mikszáth K.), 348., 1885. 47. (J. mint szónok), 258. 1886. 21., 210. (Roboz István), 1887. 199. (J. néhány rögtönzése), 245., 358., 1888. 300. (J. Kecskeméten), 1889. 22., 328., 2891. 37., 1893. 131., 336–338. (Körösi Sándor). 1894. 5. (J. ősei). 6. (Kereszty István és Baróti Lajos), 8., 1896. 228. (Mikszáth K.) 345.Pesti Hirlap 9. sz. 1847. 1., 8., 10., 23., II. 6., 17., 18. sz.Pesti Napló 1857. 254. (Greguss Á.), 1868. 9., 1872. 262., 1877. 62., 1880. 80. 185. (J.-ünnep Pápán), 282. (J. a francziáknál), 318. (Ulbach J.-ról), 1881. 260., 261. (Komáromi megtiszteltetése), 1883. 112., 180., 183. (J. Gömörben), 338. (J. és felesége), 1884. 334., 1885. 278., 1887. 359., 1888. 266. (J. Kecskeméten), 355. (Irmei F.), 1893. 304., 311. (A magyr nők), 358. (Mikszáth K., J. mint képviselő, Simonyi Zs.,J. mint nyelvművész), 1894. 2., 6. (Gyulai J.-ról, Hock János, J. író és szónok, 168. (J. mikor született?) 1895. 115., 271.Pesti Napló Albuma 1858. (Tóth Lőrincz).Petőfi Múzeum 1888–1894. Kolozsvár.Petőfi Társaság lapja 1877. 12. sz.Petrik Könyvészete és Bibliogr. Politikai divatok. Regény. Pest, 1862–64. Négy kötet. (Szerző saját kiadása, második kiadás J. munkái n. k. 84–87. Bpest, 1874. Németül: Andere Zeiten andere Leute cz. Pest, 1870. Berlin, 1873., 1874., 1883. Lengyelül: ford. A Callier. Varsó, 1879. Svédül: ford. Hemgren Károly. Stockholm, 1881.)Pozsonymegyei Közlöny 1888. 8. sz.Prém József, Jókai Mór. Pozsony, 1891. rajzokkal. (Kortársaink 27.)Pressburger Zeitung 1891. 58. (Oskár van Krücken). Rab Ráby. Regény. Jankó rajzaival és a szerző arczk. Pozsony, 1879. 3. k. (Ism. Hon 239., 329., Ellenőr 378., Főv. Lapok 268. sz. Új olcsó k. u. ott, 1880. Németül: Pester Lloyd 1879. és Pozsony, 1880.) Rákóczy fia. Regény. U. ott, 1892. Három kötet. (Ism. Élet.) Regék Pest, 1858. Tíz képpel. (Vasárnapi Könyvtár III. 1., 2. kiadás 1858. J. munkái n. k. 15. 1859. U. ott, 3. k. Vasárn. k. Bpest, 1874. Angolul: A hadak útja, ford. Marie Parke s Margary Deane. Nev-York, 1877.)Religio 1894. I. 8., 9. (J. és a biblia).Rozsnyói Hiradó, 1883. 26. (J. Gömörben). Sárga rózsa. Pusztai regény. U. ott, 1893. (A magyar tudom. akadémia Péczely-jutalmát nyerte, L. Beőthy Zsolt jelentése: Akadémiai Ért. 1894. Ism. Főv. Lapok 1894. 301. sz. Németül: ford. Hecht-Cserhalmi Irén. Stuttgart, 1895., Boroszló, 1896. Francziául: ford. Horn Emit., Páris, 1895. Boissier Gaston bevezetetésével, a szerző jellemrajzával és Les femmes Sicule, Un Bal, Le Chant de la Foret beszélyekkel; Horn ezen fordítása 1896. nov. 26. az Académie Française közgyűlésén a Langlois díjból 800 frankkal jutalmaztatott. Finnül: ford. Niilo E. Vainio. Helsingfors, 1894.)Sárosmegyei Közlöny 1888. 23. sz. (Latkóczy M.)Sopron, 1880. 58. sz.Sturm Albert, Országgyűlési Almanach 1892–1897. Bpest, 244. l.Sürgöny 1863. 109., 1864. 11., 23., 208., 1865. 255., 1866, 86. sz. Szabadság a hó alatt, vagy a zöld könyv. Történelmi regény. Bpest, 1879. Négy kötet. (Új olcsó cz. kiadás. U. ott, 1884. Ism. Főv. Lapok 1879. 197. sz., Koszorú II., Németül: Pozsony, 1879. Heimath des Nordens cz., Neue Illustrirte Zeitung 1879., Francziául: ford. Mme Adam. Paris, 1880.; átdolgozta Ulbach Louis. Páris, 1880. Le tapis vert cz. Csehül: 1879. Angolul: London, 1896. Sajtó alatt.)Szabad Szó 1894. 6. sz. (Hevesi József.) Szegény gazdagok. Regény. U. ott, 1860. Négy Kötet. (A 4. kötetben függelékül: Az utolsó budai basa. 2. k. J. munkái n. k. 48–53. U. ott, 1869. Németül: a berlini Roman-Zeitungban 1872., Berlin, 1873., 1879., 1884. 1876., ford. Wechsler L. u. ott, 1891. Csehül: ford. Vodnarsik Ed. Brünn, 1865., Az utolsó budai basa, ford. Wechsler L. Drezda s Lipcse, 1885. Szerbül: ford. Ovanovics György. Újvidék, 1871 és 1885. Hollandul: ford. J. A. Governeur. Zutpfen, 1873. Kerbeny német fordítása után. Angolul: ford. Fretwell János. New-York, 1874., Dánul: ford. Damkier Axel. Koppenhága, 1874. Szerző arczk. és életrajzával. Svédül: ford. Hemgren Károly. Stockholm, 1876.) Szélcsend alatt. Elbeszélések. Pest, 1863. Két kötet. (2. kiadás. J. munkái n. k. 122–124. Bpest, 1886.) Szépirodalmi Közlöny 1857. 11. sz. Szép Mikhál. Regény. Bpest. 1877. Két kötet. (Ism. Petőfi társ. Lapja, a kolozsvári Hölgyfutár 6. sz., Nemzeti Hirlap 55., 57. sz. Új olcsó cz. k. U. ott, 1884. Németül: Pester Lloyd 1877., Berlin, 1878., 1880., 1881., angolul: ford. R. N. Bain. London, 1891. Svédül: Stokholm, 1879.) Szerelem bolondjai. Regény. U. ott, 1868–1869. Négy kötet. (Ism. Budapesti Szemle XIII. 1869. 2. kiadás. J. újabb munkái n. k. 1–5. Bpest, 1879. Németül: ford. Glatz E. Pest, 1869., ford. Falk Miksa. U. ott, 1868, előbb a Pester Lloydban, fordította Kertbeny a Berliner Tageblattban 1874. és Berlin, 1881., 1884., 1891., Dánúl: ford. Dankier Koppenhága, 1875. 1891. Norvégül: Göteborg, 1878. Finnül: ford. németből Lofgren Erzsébet. Helsingfors, 1881.) Szeretve mind a vérpadig. Történeti regény a Rákóczy korból. U. ott, 1882. Öt kötet. (Új olcsó cz. k. U. ott, 1887. Ism. P. Napló 125. sz., Egyetértés 146. sz. Koszorú VIII., Budapesti Szemle XXXVIII. 1884. Németül: Berlin, 1883.)Szerkesztette az Életképeket 1847. júl. 1-től 1848. decz. 31-ig Pesten; az Esti Lapokat 1849. febr. 22-től máj. 31-ig Debreczenben (83 számot) s jún. 4-től júl. 7-ig Pesten (26 számot); Pesti Hirlapot 1849. jan. 4-től (Szilágyi Sándor neve alatt) jan. 23-ig és ápr. 24-től (Obernyik neve alatt), máj. 1-től pedig saját neve alatt, júl. 8-ig szerkesztette; a Kisebb országos Naptárt 1851-re; Országos Nagy Naptárt 1853-ra és 1854-re; A Vasárnapi Ujságot (Pákh távolléte alatt 1855. júliustól 1856. decz. végeig), Nagy Tükör cz. folyóiratot 1856. nov.-től 1857. febr.-ig 10 füzetet; az Üstököst 1858. aug. 21-től 1880. jan. 11-ig; (1863. ápr. 25-től 1865. aug. 19-ig rendőri intézkedés folytán Dienes Lajos neve alatt jelent meg); a Magyar Sajtót 1862. márczius 13-tól az év végeig; a Hon politikai napilapot 1863. jan. 1-től 1882. aug. 31-ig (1863. ápr. 23-tól 1865. aug. 16-ig rendőri intézkedés folytán Urházy György neve alatt); az Üstökös Albumot 1866-ban két kötetben; az Igazmondót 1867. júl. 7-től 1879. márcz. 30-ig; az Életképek cz. szépirodalmi napilapot kiadta (szerk. Törs Kálmán) 1876. jún. 1.-től 1877. jan. 14-ig; a Nagy Tükör cz. humorisztikus hetilapot kiadta (szerk. Visi Imre) 1879. márczius 31-től június 30-ig; a Magyar Népvilág czímű politikai hetilapot kiadta 1879. márczius 30-tól 1881. deczember 25-ig (szerk. Visi Imre); a Nemzet cz. politikai napilapnak 1882. szeptember 1. óta J. a főszerkesztője; a Segítség-Albumot 1888-ban; az Osztrák-Magyar Monarchia Irásban és Képben cz. vállalatot mint főszerkesztő (segédszerkesztő Nagy Miklós) 1886 óta.Szilágyi Sándor, Forradalom története 1848–1849-ben. Pest, 1850., M. Forradalom férfiai. U. ott, 1850.Színművek. Pest, 1860. Három kötet. (2-dik kiadás. Jókai munkái n. k. 147–151. Budapest, 1893. I. A szigetvári vértanúk, szomorújáték négy felvonásban Először a pesti nemzeti színházban 1860. márcz. 29., ezen legnépszerűbb és legkedveltebb darabját körülbelől 50-szer adták elő; 1866 szept. 7. Zrinyi Miklós halálának 300-ik évfordulóját is ezen darabbal ünnepelték; Könyves Kálmán, szomj. öt felv. 1855. decz. 18., eddig 22-szer adták és állandóan megmaradt a műsoron; a bécsi Burgszínházban 1885-ben adták elő; II. Dózsa György, szomj. öt felv. 1857. nov. 3. E darabja szolgáltatott okot egy nagy hirlapi polemiára, melynek egyik főtényezője Gyulai Pál volt; Pesti Napló 1858. 5., 6., 9., 10. sz., új betanulással először a nemzeti színházban 1878. november 17. Erkel Ferencz operát írt szövegéből. Manlius Sinister, szomj. öt felv., 1863. decz. 10. és még kilenczszer ismételték meg; III. Dalma, szomj. négy felv. 1852. nov. 27., A murányi hölgy, vígjáték három felvonásban)Színművek. U. ott, 1893. (J. munkái n. k. 137–146. I. Szép Mikhál, színmű 4 felv. egy előjátékkal, először 1877. márcz. 9. a nemzeti színházban; A bolondok grófja, énekes bohóság 3 felv., először 1887. decz. 30. a budapesti népszínházban; Világszép leányok, énekes népszinmű 3 felv.; II. A gazdag szegények, népdráma 3 felv., Zenéje Káldy Gyulától, először 1893. máj. 12., a budai színkörben, Az aradi hősnők, tört. vígj. 3. felv., először 1891. febr. 6. a nemzeti színházban; Földön járó csillagok, drámai prolog, 1890. okt. 25. a nemzeti színházban. Az I. kötetből: Milton, Hős Pálffy, már előbb külön megjelentek, a III. kötet szintén megjelent 1860-ban. L. 33. sz.)Színművészeti Lapok 1894. (J. mint színműíró). Szomorú napok. Regény. Pest, 1856. Két kötet. (2. kiadás, J. munkái n. k. 28., 29. 1862., 3. k. 1871. 4. k. Bpest, 1871. Németül: 1862-ben egy bécsi illustrált hírlapban; ford. Bródy Zs. Lipcse, 1874., Berlin, 1874., 1884. Lengyelül: ford. Szaniawskiéj Karolin. Varsó, 1878.)szül. 1825. febr. 18. (20. keresztelték meg) rév-Komáromban, Targallyak. Bpest, 1882. (Beszélyek. Ism. Koszorú VII.) Tarka élet. Pest, 1855–56. Két kötet. (2. változatlan kiadás. U. ott, 1858. Ezen munkát a szerző maga adta ki.) Tégy jót. Regény négy szakaszban. U. ott, 1895. Thespis kordéja, vagy a földön járó csillagok. U. ott, 1890. (és Jókai munkái n. k. 142–146. U. ott, 1893.) Török világ Magyarországon. Regény. Pest, 1853. Három kötet. (Müller Gyula kiadó 550 frt tiszteletdíjat fizetett a szerzőnek, a gyűjteményemben levő 1852. szept. 29. kelt eredeti szerződés szerint és 1100 példányban nyomatott; 2. kiadás. U. ott, 1853., 3. k. J. munkái. n. k. 5–9. U. ott, 1858., 4. k. 1872., 5. k. Bpest, 1883., J. válogatott regényei 39–50. Pozsony, év n., Németül: ford. Chezy Vilmos, Bécs, 1855., előbb a Presseben, ford. Wechsler L. Berlin, 1884.)Török Zsigmond, Apró Fényképek. Szabadka, 1882. 73. l.Torontál 1893. 287. sz. (dr. Kiss Sándor). Trenk Frigyes. Regény. U. ott, 1895.Über Land und Meer 1893. 10. sz. arczk.Ujabbkori Ismeretek Tára IV. Pest, 1852. 550. l.Ungarns Männer der Zeit. Leipzig, 1862. (Kertbeny). Utazás egy sírdomb körül. 12 fametszettel és 4 fénynyomattal Vágó Pál rajzai után. U. ott, 1889. (Ism. Vasárnapi Ujság 1888. 53. sz.)Uusi Suometar. Helsingfors, 1894. 5. szám. (Jókai élete és jellemzése Jalavától.) Vadon virágai. Novellák. Pest, 1848. Két kötet. (2. czímkiadás. U. ott, 1852. kiadás. J. munkái n. k. 4. 10. 17. Fekete világ cz. elbeszéléssel. U. ott, 1857–58., 3. k. Bpest, 1873., 1878.)Vajda Emil, Dr. Jókai Mór. Kolozsvár. 1894.Vasárnapi Ujság 1857. 10. sz. arczk. (Pákh A.), 1873. 36. sz. arczk. (J. ezüst menyegzője), 1874. 52. sz. arczk., 1879. 11. sz. arczk., 1882., 3., 7. (J. pápai önképzőköri munkássága), 1885. 8., 47. (Mikszáth K.), 51. (J. legelső versei), 1889. 47. (J. művei külföldön), 1893. 53. Melléklet (Beőthy Zsolt, Szilágyi S., Sajó, J. életéből, képekkel, Molnár I., J. mint szőllösgazda, Szivós B., J. dolgozószobája, Baksay, J. karácsonya; több arczk., rajzok és hasonmás, 1894. 1–3. sz. arczk. és hasonmások, 8. sz.) Vén emberek nyara és egyéb elbeszélések. U. ott, 1893. Véres könyv. Csataképek a jelenkori háborúból. Pest, 1855. Három kötet. (Ism. P. Napló 85. sz., 2. kiadás. J. munkái n. k. 68–71. U. ott, 1871.)Veszprém 1894. 4. sz. (J. élete és költészete.) Virradóra. Legújabb novellák és genreképek. Pest, 1868. Négy kötet. (Ism. Budapesti Szemle XIII. 1869. 2. kiadás. U. ott, 1873. czíme elhagyásával és a tartalom szerint: I. Chinchilla herczeg ... II. Két menyegző...III. A fránya hadnagy... IV. Fekete sereg... czímekkel. Ugyan így jelent meg a J. munkái n. 2. kiadásban 100. a II. kötet, 3. kiadás: J. újabb munkái n. k. 12–15. Bpest, 1879. Ism. Athenaeum 1873. 12. sz.)Vlastenka Pokladnica. Pozsony, 1894. III. (Kiadja a pozsonyi munkásegylet, J. életr. és arczk. rövid mutatványokkal.)Vutkovich S., Magyar írók Albuma. Pozsony.Wunzbach, Biogr. Lexikon X. Wien, 1863. (ford. elbeszélései).Zala 1894. 2. sz.Zeitbilder, Pest, 1861. 16. sz. arczk.Zerffi Gusztáv, Márczius 15-ke 1848-ban Pesten.Zilahy Károly, M. Koszorusok Albuma. Pest, 1863. arczk.
tudósportál
Pozsonyban, Komáromban (1835–1841), Pápán tanult (1841–1842), Pesten jogot hallgatott (1842–1846), ügyvédi okl. szerzett (1846). Az MTA tagja (l.: 1858. dec. 15.; r.: 1861. dec. 20.; t.: 1883. máj. 17.; ig.: 1892. máj. 5.).
Veszprém megyei életrajzi lexikon
A legnagyobb magyar elbeszélő. Az 1841–1842. tanévet a Pápai Ref. Főiskolában végezte, ahol barátságot kötött Petőfi Sándorral. Tevékenyen részt vett a Képzőtársulat életében, több versét az érdemkönyvbe írták. A Tűz és víz c. elbeszélésével 1842. júl. 26-án egy arany jutalmat nyert. Tanárai közül Tarczy Lajos gyakorolt rá nagy hatást. 1857-ben feleségével együtt meglátogatta Pápán élő sógorát, Váli Ferencet. A kétnapos látogatás eseményeit Váli Mari örökítette meg. 1868-ban a képviselőválasztás alkalmával látogatott a városba, majd 1881-ben Az utolsó prológ címmel verset írt az új színházépület megnyitására,. Kisfaludi Strobl Zsigmond által készített szobrát, amely a ref. templom előtt áll, 1931-ben leplezték le. A két Szervátiusz (Jenő és Tibor) 1978-ban készült Jókai-emlékművét a Várkastély előtt állították fel. Emléktábla van a Jókai u. 13. sz. házon, ahol pápai diáksága idején lakott. – 1857 nyarán az Anna-bál utáni időkben járt először a Balatonnál. Füreden szállt meg, majd Tihanyban, a harmadik napon Keszthelyre kirándult a Kisfaludy gőzössel. Kocsin tért vissza Balatonfüredre, bejárta és lerajzolta a Balaton-felvidéki várromokat, Sümegen felkereste Kisfaludy Sándor sírját. A veszprémi úttal záruló néhány napos kirándulást szinte évente ismétlődő füredi nyaralások követték. Jókainé sógora, Huray István fürdőorvos biztatására 1867-ben villatelket vásároltak a János-dombon, a Kerek-templom szomszédságában. Itt építtették fel kedvenc nyaralójukat, amelyet 1870-ben vettek birtokukba. Jókai idejének nagy részét Füreden is munkával töltötte. Itt írta a Fekete gyémántok, Az arany ember, a Domokosok és a Három márványfej c. regényeit. Balatoni leírások és történetek szerepelnek a Szegénység útja és az Asszonyt kísért, Istent kísért c. kisregényeiben, A befagyott Balaton és az Ölelkező várromok c. útirajzában. 1882-ben a Nemzet c. lapban Balatonfüred és a Balaton jövője címmel ismertette a Balaton Egylet alakulását, működési tervét. Utolsó balatoni témájú munkája az 1891-ben megjelent Rémhalász c. regéje. Ekkor már két esztendeje eladta a füredi villát, amely 1954 óta Jókai Emlékmúzeum. A Balatoni Panteonban emléktábla, a Jókai villában és annak kertjében is egy-egy mellszobra, Huszár Adolf és Gyenes Tamás alkotása látható. Emléktáblája van a Balatonarácsi Mezőgazdasági Szakközépiskola falán is, amelynek felírása szerint ez az épület volt mintája az Arany ember kastélyának. – Gyakran vendégeskedett Czigány Károly kővágóörsi barátjánál. A magyar Tempevölgye c. írásában palotai (Várpalota) népmondákat és szájhagyományokat elevenített fel, a „legregényesebb fekvésű városkának" nevezte Sümeget, ahol emlékét utcanév és tábla őrzi. Az Enyim, tied, övé c. regénye részben Zircen, az apátságban, és Dudaron játszódik. Azok a jó rátótiak c. művének Gyulafirátót a színhelye.íróI.: TÓTH Ede: ~ és Pápa. Pápa, 1943. – MIKSZÁTH Kálmán: ~ élete és kora. Bp., 1954. – VÁLI Mari: Emlékeim ~ról. Bp., 1955. – NAGY Miklós: ~ pápai diákéveihez. = Itk, 1956. 2. sz. – LIPTÁK Gábor: ~ Balatonfüreden. Bp., 1967. – HEITLER László: Jókai emlékek Pápán. Pápa, 1975. – Jókai Mór. A szellem zónái. (Szerk.: KŐSZEGI Lajos.) Vp., 1991. – Jókai Mór. = PP., 2. (Összeáll.: KŐSZEGI Lajos.) Vp., 1991. – ÁCS Anna: Jókai és Balatonfüred. Vp., 1996. – Jókai Mór tulipános ládája. = PRAZNOVSZKY Mihály: Tájirodalom. Vp., 1996. – TÁBORI Anna: Az eltűnt Magyarország Jókaija. =ÚH., 2000. 3. sz. – MEZEI Zsolt: „Akkor virágzott a szőlő." ~ Alma matere városában. = ÚH., 2000. 3. sz. – BfÉL – Harmath–Katsányi. – Szinnyei. V. köt. – ÚMÉL III. köt. – ÚMIL 2. köt.JÓKAI Mór( Komárom, 1825. február 18. - Budapest, 1904. május 5. )M.: Összes művei. 1–100. köt. Bp., 1894–1898. – Hátrahagyott művei. 1–10. köt. Bp., 1912. – Összes művei. 1–98. köt. (Kritikai kiadás. Szerk.: LENGYEL Dénes–NAGY Miklós.) Bp., – Balaton-Füred. = A Hon, 1867. – Balaton-Füred július 10. = A Hon, 1875. – Balaton-Füred és a Balaton jövője. = Nemzet, 1882. szept. 2. – Életemből. 1. köt. Bp., 1904. –Az én iskolatársaim. Pápa, 200.
- Auf der Flucht, [18??]
- Schwarze Diamanten, [18??]
- Traurige Tage, [18??]
- Életképek, 1844-1848
- Hétköznapok, 1846
- Die guten alten Táblabíró's, 1846-1856
- Hirdetmény. Van szerencsénk tisztelt közönségünket ezennel értesiteni: miszerint Csengery Antal és Kemény Zsigmond a P. Hirlaptól visszalépvén, lapunk jövő évi szerkesztését Nyári Pál közremunkálása mellett Jókai Mór fogja általvenni ... Jókai Mór, a "Pesti Hirlap" leendő szerkesztője, 1848
- Vadon virágai, 1848
- Esti lapok, 1849
- Die guten alten Táblabíró's, [185?]
- Forradalmi és csataképek 1848 és 1849-ből, 1850
- Egy bujdosó naplója, 1851
- Remény, 1851
- Erdély aranykora, 1852
- Jókai Mór újabb novellái, 1852
- Vadon virágai, 1852
- Dalma, 1853
- Egy magyar nábob, 1853
- Török világ Magyarországon, 1853
- Török világ Magyarországon, 1853
- Jókai Mór regényei, 1853-
- Délibáb, 1853-1854
- Országos nagy-naptár ... évre, 1853-1854
- A magyar nemzet története, 1854
- Die weisse Rose, 1854
- Die weisse Rose, 1854
- Erdély arany kora, 1854
- Erdélyi képek, 1854
- Hungarian sketches in peace and war, 1854
- Janicsárok végnapjai, 1854
- Kárpáthy Zoltán, 1854
- Török mozgalmak 1730-ban, 1854
- A magyar nemzet története, 1854-1890
- A magyar előidőkből, 1855
- Hungarian sketches in peace and war, 1855
- Tarka élet, 1855
- Türkenwelt in Ungarn, 1855
- Vecsey Sándor költeményei, 1855
- Véres könyv, 1855
- A legvitézebb huszár, 1856
- A magyar nép adomái, 1856
- A régi jó táblabírák, 1856
- Délvirágok, 1856
- Die guten alten Táblabíró's, 1856
- Ein ungarischer Nabob, 1856
- Ein ungarischer Nabob, 1856
- Jókai Mór novellái, 1856
- Oceania, 1856
- Szomorú napok, 1856
- Nagy tükör, 1856-1858
- A kalóz-király, 1857
- A magyar nép adomái, 1857
- A varchoniták, 1857
- Fortunatus Imre, 1857
- Népvilág, 1857
- Novellák, 1857
- Sonkolyi Gergely, 1857
- A bűntárs, 1858
- A kétszarvú ember, 1858
- A nagy tükör, 1858
- Az elátkozott család, 1858
- Dózsa György, 1858
- Egy magyar nábob, 1858
- Előfizetési felhivás Az Üstökös 1859-ki folyamára, 1858
- Előfizetési felhivás Kakas Márton albumára, 1858
- Regék, 1858
- Regék, 1858
- Tarka élet, 1858
- Török világ Magyarországon, 1858
- Jókai Mór dekameronja, 1858-1860
- Üstökös, 1858-1918
- Előfizetési felhivás az Üstökös uj évharmadi folyamára (september-december 1859.), 1859
- Előfizetési fölhivás Az Üstökös humoristico belletristicus hetilap május-augustusi folyamára, 1859
- A magyar nemzet története, 1860
- A serfőző, 1860
- Az Üstökös manifestuma, 1860
- Carinus, 1860
- Délvirágok, 1860
- Erdély arany kora, 1860
- Kakas Márton tolltaraja, 1860
- Kárpáthy Zoltán, 1860
- Szegény gazdagok, 1860
- Színművek, 1860
- Szomorú napok, 1860
- Zoltán Kárpáthy, 1860
- Bujdosó naplója, 1861
- Csataképek 1848- és 1849-ből, 1861
- Csataképek 1848- és 1849-ből, 1861
- Fölirat az általunk elismert tettleges hatalomhoz, az olvasó közönséghez az Üstökös második félévi előfizetése éredekében, 1861
- Jókai Mór, B. Podmanitzky Frigyes beszédei, 1861
- Jókay Mór beszéde, 1861
- Nagyszerü concessiók!!! ... a miket az "Üstökös" potentátja kijuttat az ő előfizető hiveinek a jövő 1862-ik évre ..., 1861
- Wohl Janka költeményei, 1861
- A fehér rózsa, 1862
- Az új földesúr, 1862
- Előfizetési felhivás Az Üstökös 1862. második félévi folyamára, 1862
- Előfizetési felhivás Az Üstökös. Humorisztikus-szatirikus hetilap 1861. majus-augustusi évharmadára, 1862
- Előfizetési felhivás Az Üstökös X-ik félévi folyamára, 1862
- Előfizetési felhivás Jókai Mór legújabb regényére, Politikai divatok czim alatt, 1862
- Kakas Márton politikai költeményei, 1862
- Magyarhon szépségei, 1862
- Politikai divatok, 1862
- Szélcsend alatt, 1862
- Téli zöld, 1862
- A debreceni bíró, 1863
- Auf meinem Schlosse, 1863
- Die Caldaria, 1863
- Feleky Miklós, 1863
- Feleky Miklós, 1863
- Felfordult világ, 1863
- I love you, 1863
- Khan Karadsim, 1863
- Laborfalvi Róza, 1863
- La piaga invisibile, 1863
- Politikai divatok, 1863
- Szomorú napok, 1863
- A hon, 1863-1882
- A janicsárok végnapjai, 1864
- Előfizetési fölhivás az "Üstökös" 1865-diki nyolczadik év-folyamára, 1864
- Novellen, 1864
- Az "Üstökös" előfizetési felhivása az 1866-iki évre, 1865
- Egyesült humorisztikus naptár, 1865
- Milyenek a férfiak?, 1865
- Milyenek a nők?, 1865
- Mire megvénülünk?, 1865
- Előfizetési felhivás az "Üstökös" 1866. második félévi folyamára, 1866
- Kárpáthy Zoltán, 1866
- Üstökös albuma, 1866
- Dózsa György, 1867
- Igazmondó, 1867-1879
- Die Narren der Liebe, [1868]
- A kalóz-király, 1868
- A varchoniták, 1868
- Egy magyar nábob, 1868
- The new landlord, 1868
- Virradóra, 1868
- A hon esti lapja, 1868-1882
- A kőszívű ember fiai, 1869
- A magyar előidőkből, 1869
- A malom alatt, 1869
- Bilder aus dem ungarischen Freiheitskampfe 1848 und 1849, 1869
- Die Narren der Liebe, 1869
- Pestvárosa kövezetétől Vácz városáig vezető járhatatlan országútnak mielőbbi megcsináltatása tárgyában ..., 1869
- Szerelem bolondjai, 1869
- Die goldene Zeit in Siebenbürgen, [187?]
- Die goldene Zeit in Siebenbürgen, [187?]
- Die goldene Zeit in Siebenbürgen, [187?]
- Die goldene Zeit in Siebenbürgen, [187?]
- Die goldene Zeit in Siebenbürgen, [187?]
- Traurige Tage, [187?]
- A magyar nemzet története regényes rajzokban, 1870
- A régi jó táblabírák, 1870
- Csataképek 1848- és 1849-ből, 1870
- Délvirágok, 1870
- Fekete gyémántok, 1870
- Fortunatus Imre, 1870
- Hétköznapok, 1870
- Jókai Mór válogatott beszélyei, 1870
- Sylvester-Nächte, 1870
- Szerelem bolondjai, 1870
- Ein ungarischer Dichter, 1871
- Kakas Márton humoristikus levelei, kiválogatott versei és apróbb elbeszélései, 1871
- Milyenek a nők?, 1871
- Schwarze Diamanten, 1871
- Sonkolyi Gergely, 1871
- Véres könyv, 1871
- Die goldene Zeit in Siebenbürgen, [1871-1876 között]
- A baloldal az igazi reformpárt, 1872
- Achtzehn humoristische Erzählungen, 1872
- A magyar nép élcze szép hegedűszóban, 1872
- A véres kenyér, 1872
- Az arany ember, 1872
- Die Aufgaben der Linken, 1872
- Die goldene Zeit in Siebenbürgen, 1872
- Episodi della guerra della indipendenza ungherese nel 1848 e 1849, 1872
- Föld felett és víz alatt, 1872
- Fünf Jahre des selbstständigen Ungarischen Ministeriums 1867-1871, 1872
- Ha az ellenzék többségre jut, 1872
- Rechenschaftsbericht, 1872
- Wenn die Linke zur Majorität gelangt, 1872
- Wie wird man grau?, 1872
- Wie wird man grau?, 1872
- Eppur si mouve, 1872-1873
- Eppur si muove, 1872-1873
- A jövő század regénye, 1872-1874
- A véres kenyér, 1872 [!1884]
- Debreczen, [1873]
- Ein Goldmensch, [1873]
- A fekete sereg, 1873
- A fránya hadnagy, 1873
- Árnyképek, 1873
- Ein Goldmensch, 1873
- Kis dekameron, 1873
- Szünórákra, 1873
- A holt költő szerelme, [1874]
- Lieve bloedverwanten, [1874]
- Traurige Tage, [1874]
- Traurige Tage, [1874]
- A kőszívű ember fiai, 1874
- A szegénység útja, 1874
- De fattige Rige, 1874
- Die Narren der Liebe, 1874
- Egy ember, aki mindent tud, 1874
- Egy magyar nábob, 1874
- Ein Goldmensch!, 1874
- Erdély arany kora, 1874
- Et guldmenneske, 1874
- Kárpáthy Zoltán, 1874
- Milyenek a férfiak?, 1874
- Mire megvénülünk, 1874
- Novellenblüthen, 1874
- Petki Farkas leányai, 1874
- Politikai divatok, 1874
- Regék, 1874
- Reisebriefe von Pest nach Berlin, 1874
- Reisebriefe von Pest nach Berlin 18. Febr. bis 4. März 1874, 1874
- A szegénység útja, 1874 [!1884]
- De fattiga rika, [1875]
- A háromszéki leányok, 1875
- Emlékeim, 1875
- Enyim, tied, övé, 1875
- Jókai Mór Elbeszélő költeményei és satyrái, 1875
- Jókai Mór forradalom alatt írt művei 1848-1849, 1875
- Kjaerlighedens Narre, 1875
- Kjärlighedens Narre, 1875
- Mein, dein, sein, 1875
- Oceania, 1875
- Traurige Tage, 1875
- Wir bewegen die Erde!, 1875
- Zlatý muž, 1875
- Teoksia, 1875-
- Zlatý muž, 1875-[1903]
- Die armen Reichen, [1876]
- Valda humoristiska berättelser, [1876]
- A debreczeni lunátikus, 1876
- A régi jó táblabírák, 1876
- Az elátkozott család, 1876
- Az élet komédiásai, 1876
- Die Komödianten des Lebens, 1876
- Egész az északi pólusig! vagy,, 1876
- Felfordult világ, 1876
- Az élet komédiásai, [1876 után]
- En lyckans guldgosse, [1877]
- A kalóz-király [!], 1877
- A serfőző, 1877
- Egy az Isten, 1877
- Elbeszélések, 1877
- Kárpáthy Zoltán, 1877
- Milton, 1877
- Névtelen vár, 1877
- Pakolaisen päiwäkirja, 1877
- Szép Mikhál, 1877
- Észak honából, [1878]
- Az életből ellesve, 1878
- Az új földesúr, 1878
- Carinus, 1878
- Die schöne Michal, 1878
- Egy asszonyi hajszál, 1878
- Egy asszonyi hajszál, 1878
- Ein ungarischer Nabob, 1878
- Fekete gyémántok, 1878
- Görög tűz, 1878
- Held János, 1878
- Held János, 1878
- Jókai Mór programmbeszéde, 1878
- Kärleksnarrarne, 1878
- Mondjuk ki az igazat, 1878
- Schwarze Diamanten, 1878
- Sonkolyi Gergely, 1878
- Svarta diamanter, 1878
- Szerelem bolondjai, 1878
- Uusi tilanhaltia, 1878
- Zoltán Kárpáthy, 1878
- Jókai Mór Újabb munkái, 1878-
- Das namenlose Schloss, [1879]
- Komedianti života, [1879]
- Achtzehn humoristische Erzählungen, 1879
- A fekete sereg, 1879
- A fránya hadnagy, 1879
- A holt költő szerelme, 1879
- A legvitézebb huszár, 1879
- A rútak rútja, 1879
- A rútak rútja, 1879
- Aus der Heimat des Nordens, 1879
- Aus der Heimat des Nordens, 1879
- Aus der Heimat des Nordens, 1879
- A varchoniták, 1879
- Chinchilla herczeg, 1879
- Der Roman des künftigen Jahrhunderts, 1879
- Die Freiheit unter dem Schnee oder das grüne Buch, 1879
- Die stillen Jahre, 1879
- Egy hírhedt kalandor a XVII. századból, 1879
- Egy magyar nábob, 1879
- Eppur si muove, 1879
- Held Pálffy, 1879
- Hős Pálffy, 1879
- Rab Ráby, 1879
- Rakkaita sukulaisia, 1879
- Szabadság a hó alatt vagy, 1879
- A magyar világból, 1879-1880
- Eppur si muove, 1879-1880
- Die Götterburg, [188?]
- Die Narren der Liebe, [188?]
- Die Töchter des Wolfgang Petki, [188?]
- Geldtruhe, man wirbt um dich!, [188?]
- Geschichten aus einem alten Schloss, [188?]
- Kleine geschichten, [188?]
- Zwei Ehen, [188?]
- Der Gefangene der Sieben Thürme, [1880]
- Der Thurm von Dagő, [1880]
- Der Thurm von Dagő, [1880]
- Die Komödianten des Lebens, [1880]
- A fehér rózsa, 1880
- A magyar világból, 1880
- Az arany ember, 1880
- Ein Frauenhaar, 1880
- Jókai Mór beszéde a budget-törvényjavaslat felett, 1880
- Jókai Mór beszéde a költségvetési ügyben a képviselőház 1880. február 26-iki üléséből, 1880
- Les fils de l'homme au coeur de pierre, 1880
- Les fils de l'homme au coeur de pierre, 1880
- Le tapis vert, 1880
- Moriz Jókai's Rede betreffend den Budget-Gesetzentwurf, 1880
- Rab Ráby, 1880
- Asszonyt kísér - Istent kísért, [1881]
- Tollhäuslerwirtschaft, [1881]
- Tollhäuslerwirtschaft, [1881]
- A janicsárok végnapjai, 1881
- Akik kétszer halnak meg, 1881
- Andra tider, andra seder, 1881
- A szegénység útja, 1881
- A szegénység útja, 1881
- A véres kenyér, 1881
- A véres kenyér, 1881
- Enyim, tied, övé, 1881
- Enyim, tied, övé, 1881
- Föld felett és víz alatt, 1881
- Föld felett és víz alatt, 1881
- Háromszéki beszédek, 1881
- Kymmenen M. Jókain novellia, 1881
- Lefvande död, 1881
- Pater Peter, 1881
- Páter Péter, 1881
- Rab Ráby, 1881
- Rakkauden narrit, 1881
- Zweimal sterben, 1881
- Brokigt, [1882]
- A kétszarvú ember, 1882
- A ma, 1882
- A magyar közönséghez! Szépirodalmunk iránt egy idő óta megdöbbentő közöny mutatkozik az olvasók között, 1882
- Csataképek a magyar szabadságharcból, 1882
- Csataképek a magyar szabadságharczból, 1882
- Dekameron, 1882
- Egy játékos, a ki nyer, 1882
- Előfizetési felhivása Koszoru a Petőfi-Társaság közlönye V-dik évi folyamára, 1882
- Előfizetési felhivás a "Nemzet" naponként kétszer megjelenő nagy politikai napilapra, 1882
- Frivol akta, 1882
- Magyarhon szépségei, 1882
- Szeretve mind a vérpadig, 1882
- Szomorú napok, 1882
- Targallyak, 1882
- Was der Todtenkopf erzählt, 1882
- Nemzet, 1882-1899
- Die Zonen des Geistes, [1883]
- A Damokosok, 1883
- A pénz betegségei, 1883
- Bálványos-vár, 1883
- Beszélyek, 1883
- Die Krankheiten des Geldes, 1883
- Ein Frauenhaar, 1883
- Ein Spieler, der gewinnt, 1883
- Fortunatus Imre, 1883
- Geliebt bis zum Schaffot, 1883
- Minden poklokon keresztül, 1883
- Páter Peter, 1883
- Török világ Magyarországon, 1883
- A jövő század regénye, 1884
- A jövő század regénye, 1884
- A magyar nemzet története regényes rajzokban, 1884
- A magyar nép élcze szép hegedűszóban, 1884
- A modern Midas, 1884
- Az életből ellesve, 1884
- Die Götterburg, 1884
- Die Türken in Ungarn, 1884
- Die Zonen des Geistes, 1884
- Egy hirhedett kalandor a XVII. századból, 1884
- Enyim, tied, övé, 1884
- Erdély aranykora, 1884
- Erdély aranykora, 1884
- Jednou a na věky, 1884
- Jókai Mór programmbeszéde. (Kassán, 1884. május 25.), 1884
- Kis dekameron, 1884
- Magyar föld, 1884
- Magyarország története a népiskolák számára, 1884
- Mire megvénülünk, 1884
- Negyven év visszhangja, 1884
- Regék, 1884
- Sotakuvia 1848 ja 1849 vuosista, 1884
- Szabadság a hó alatt vagy, 1884
- Szép Mikhál, 1884
- Az élet komédiásai, 1884.
- A lőcsei fehér asszony, 1884-1885
- Die Komödianten des Lebens, [1885]
- Ostatnie dni Janczarów, [1885]
- Rab Ráby, [1885]
- Rab Ráby, [1885]
- Schwarze Diamanten, [1885]
- A czigánybáró, 1885
- A czigánybáró, 1885
- A kis királyok, 1885
- Az arany ember, 1885
- Die weisse Frau von Leutschau, 1885
- Durch alle Höllen, 1885
- Egész az északi pólusig! vagy, 1885
- Egy asszonyi hajszál, 1885
- Egy az Isten, 1885
- Görög tűz, 1885
- Kiusaaja, 1885
- Megtörtént regék, 1885
- Milyenek a nők?, 1885
- Milyenek a nők?, 1885
- Nach zehn Jahren, 1885
- Népvilág, 1885
- Jókai Mór újabb regényei, 1885-
- Die Komödianten des Lebens, [1885 után]
- Die feindlichen Nachbarn, [1886]
- Ein Spieler, der gewinnt, [1886]
- A czigánybáró, 1886
- A fekete gyémántok, 1886
- A kalóz-király, 1886
- A kik kétszer halnak meg, 1886
- A ma, 1886
- Az elátkozott család, 1886
- Az új földesúr, 1886
- Bielica liwoczańska, 1886
- Blumen des Ostens, 1886
- Der Mann mit den zwei Hörnern, 1886
- Der Zigeunerbaren und andere Novellen, 1886
- Der Zigeunerbaron, 1886
- Der Zigeunerbaron und andere Novellen, 1886
- Életemből, 1886
- Kleine Könige, 1886
- Koronát szerelemért, 1886
- Le nouveau seigneur, 1886
- Még egy csokrot, 1886
- Przez wszystkie piekla, 1886
- Romantické obrázky z dejepisu Uhorska, 1886
- Szegény gazdagok, 1886
- Wlosek kobiecy, 1886
- Életemből, 1886-1887
- Ein Duell mit Gott, und andere Erzählungen, [1887]
- Milyenek a férfiak?, [1887]
- Segítség!, [1887]
- A három márványfej, 1887
- A három márványfej, 1887
- A Magláy-család, 1887
- A régi jó táblabírák, 1887
- Decameron, 1887
- Die goldene Larve, 1887
- Elbeszélések, 1887
- Észak honából, 1887
- Észak honából, 1887
- Felfordult világ, 1887
- Frivol akta, 1887
- Jegyzetek Jókai Mórnak Orosházán 1887. évi június hó 16-án tartott beszédéhez, 1887
- Jókai Mór beszéde, melyet 1887. junius hó 16-án az orosházi választó közönséghez intézett, 1887
- Jókai Mór beszéde választóihoz, 1887
- Kárpáthy Zoltán, 1887
- Keresd a szíved, 1887
- Milyenek a férfiak?, 1887
- Nový zemský pán, 1887
- Olympi verseny, 1887
- Petki Farkas leányai, 1887
- Segítség!, 1887
- Segítség!, 1887
- Segítség!, 1887
- Szélcsend alatt, 1887
- Szeretve mind a vérpadig, 1887
- Die Dame mit den Meeraugen, [1887-1890]
- Die Dame mit den Meeraugen, [1887 és 1890 között]
- Novellen, [1887 és 1890 között]
- Das namenlose Schloss, [1888?]
- Életrajz, [1888]
- Le fléau, [1888]
- Unkarilainen nábob, [1888]
- A Damokosok, 1888
- Auf höheren Befehl, 1888
- Jocus és momus, 1888
- Jocus és Momus, 1888
- Lenczi fráter, 1888
- Lenczi fráter, 1888
- Magyarország története a népiskolák számára, 1888
- Quelli che amano una sola volta, 1888
- Smutno dnie, 1888
- Včera a dnes, 1888
- A lélekidomár, 1888-1889
- Die Tragödie des Menschen, [1888-1890 között]
- Saját emlékiratok és útleírás, [1889]
- A czigánybáró, 1889
- Aki a szívét a homlokán hordja, 1889
- Egy az Isten, 1889
- Értesités a Jókai-díszkiadás kötéseiről, 1889
- Kaatuneen puoliso, 1889
- Kolmetoista pöydässä eli Bárdyn perhe, 1889
- Oceania, 1889
- Petőfi's Leben und Werke, 1889
- Szemelvények Jókai Mór műveiből, 1889
- Utazás egy sírdomb körül, 1889
- Die Dame mit den Meeraugen, [189?]
- Ein ungarischer Nabob, [189?]
- Eyes like the sea, [189?]
- Hős Pálffy, [189?]
- Pa'ossa, [189?]
- Regék, [189?]
- Co moze kobieta, [1890]
- Das Herz auf der Stirn, [1890]
- Ein Fürstensohn, [1890]
- Ein genialer Narr, [1890]
- Saját emlékiratok és útleírás, [1890]
- Zoltán Kárpáthy, [1890]
- A gazdag szegények, 1890
- Aki a szívét a homlokán hordja, 1890
- A legvitézebb huszár, 1890
- A magyar előidőkből, 1890
- A serfőző, 1890
- A tengerszemű hölgy, 1890
- A varchoniták, 1890
- Bogaci nędzarze, 1890
- Das todte Herz, 1890
- Das todte Herz, 1890
- Földön járó csillagok, 1890
- La dama bianca di Leutschau, 1890
- Miranda, 1890
- Muž s mrtvým srdcem, 1890
- Napraforgók, 1890
- Napraforgók, 1890
- Papuga, 1890
- Petőfi élete és művei, 1890
- Petőfi élete és művei, 1890
- Thespis kordéja vagy, 1890
- Thespis kordéja vagy, 1890
- Életrajz, [1891]
- Lebenswirren, [1891]
- Zwanzigtausend Jahre unter dem Eise, [1891]
- A kétszarvú ember, 1891
- Asszonyt kísér - Istent kísért, 1891
- Asszonyt kísér - Istent kísért, 1891
- Asszonyt kísér - Istent kísért, 1891
- Dr. Dumány's wife, 1891
- Egy ember, aki mindent tud, 1891
- Gróf Benyovszky Móricz életrajza, 1891
- Idän kuningatar, 1891
- Le mariage de Pouchkine, 1891
- Nincsen ördög, 1891
- Páter Péter, 1891
- Török világ Magyarországon, 1891
- Vióra, a tengerszem tündére, 1891
- Jókai Mór meséskönyve, [1892?]
- Damáz Margit, [1892]
- Dr. Dumány's wife, or, [1892]
- Két menyegző, [1892]
- Pretty Michal, [1892]
- Schwarzes Blut, [1892]
- Seikkailu, [1892]
- A fekete vér, 1892
- Az arany ember, 1892
- Egy asszonyi hajszál, 1892
- Egy asszonyi hajszál, 1892
- Egy játékos, a ki nyer, 1892
- Jelentés a Kolozsvárt felállítandó Mátyás király szobor ügyében, 1892
- Kiusaaja, 1892
- Kresby a malby, 1892
- Minden poklokon keresztül, 1892
- Minden poklokon keresztül, 1892
- Mire megvénülünk, 1892
- Narren der Liebe, 1892
- Pretty Michal, 1892
- Rákóczy fia, 1892
- Véres könyv, 1892
- Petőfi Sándor összes költeményei, 1892-1893
- Zwei mal zwei sind vier, [1892 körül]
- Andere Zeiten, andere Menschen, [1893?]
- A gyáva, [1893]
- Das Zwanziger Mädchen, [1893]
- Zoltán Karpáthi, der Sohn des Nabob, [1893]
- A kalóz-király, 1893
- A kalóz-király, 1893
- A két Trenk, 1893
- A kis királyok, 1893
- A kis királyok, 1893
- Carinus, 1893
- Carinus, 1893
- Das geheime Goldland, 1893
- Die guten alten Táblabírós, 1893
- Életemből, 1893
- Erdély aranykora, 1893
- Eyes like the sea, 1893
- Felhivás Jókai Mór tisztelőihez, 1893
- Fortunatus Imre, 1893
- Fortunatus Imre, 1893
- Fráter György, 1893
- Fürstenblut, 1893
- Házasság éhségből és egyéb elbeszélések, 1893
- Jocus és momus, 1893
- Jocus és Momus, 1893
- Jocus és Momus, 1893
- Karácsonyfa, 1893
- Kétszer kettő - négy és egyéb elbeszélések, 1893
- Neun Erzählungen, 1893
- Sárga rózsa, 1893
- Színművek, 1893
- Színművek, 1893
- Vén emberek nyara és egyéb elbeszélések, 1893
- A zsolczai hős, [1894?]
- A rózsák szigete, [1894]
- Blumen des Ostens, [1894]
- Das Zwanziger Mädchen, [1894]
- Der Nachtwandler, [1894]
- Diákok regénye, [1894]
- Krone und Liebe, [1894]
- Ráby Mátsás viszontagságai, [1894]
- A janicsárok végnapjai, 1894
- A janicsárok végnapjai, 1894
- A janicsárok végnapjai, 1894
- A régi jó táblabírák, 1894
- A régi jó táblabírák, 1894
- Árnyképek, 1894
- Árnyképek, 1894
- Az egyhuszaszos leány, Száz leány egy rakáson és egyéb elbeszélések, 1894
- Az életből ellesve, 1894
- Az életből ellesve, 1894
- Az életből ellesve, 1894
- Cikánský baron, 1894
- Cikánský baron, 1894
- Csataképek a magyar szabadságharcból, 1894
- Csataképek a magyar szabadságharczból, 1894
- Csataképek a magyar szabadságharczból, 1894
- Das Affenmädchen, 1894
- Dekameron, 1894
- Dekameron, 1894
- Dekameron, 1894
- Délvirágok, 1894
- Délvirágok, 1894
- Délvirágok, 1894
- Egy magyar nábob, 1894
- Egy magyar nábob, 1894
- Egy magyar nábob, 1894
- Egy magyar nábob, 1894
- Erdély aranykora, 1894
- Erdély aranykora, 1894
- "Feindliche Pole", 1894
- Felhivás. A magyar irodalom egyik derék munkását, a Petőfi-Társaság érdemekben gazdag alelnökét vesztette el Komócsy Józsefben, 1894
- Hangok a vihar után, 1894
- Három királyné, 1894
- Hétköznapok, 1894
- Hétköznapok, 1894
- Hétköznapok, 1894
- Il tempo d'oro nella Transilvania, 1894
- Jókai Mór Dekameronja, 1894
- Jókai Mór félszázados irói jubileuma alkalmából tartandó ünnepély sorrendja. 1894. évi január hó 5-én és 6-án, 1894
- Jókai Mór írói Működésének ötvenedik évfordulója 1894. január 6., 1894
- Jókai Mór összes művei, 1894
- Jókai Mór összes művei nemzeti kiadás ... megrendelhető: Révai Testvérek könyvkereskedésében Budapesten, 1894
- Kárpáthy Zoltán, 1894
- Kárpáthy Zoltán, 1894
- Keltaruusu, 1894
- Magyarhon szépségei, 1894
- 'Midst the wild Carpathians, 1894
- Népvilág, 1894
- Népvilág, 1894
- Népvilág, 1894
- Petőfi és Juliskája, 1894
- Politikai divatok, 1894
- Politikai divatok, 1894
- Reve et vie, 1894
- Souboj s Bohem, 1894
- Souboj s Bohem, 1894
- Szegény gazdagok, 1894
- Szegény gazdagok, 1894
- Szomorú napok, 1894
- Szomorú napok, 1894
- Timar's two worlds, 1894
- Török világ Magyarországon, 1894
- Török világ Magyarországon, 1894
- Török világ Magyarországon, 1894
- Török világ Magyarországon, 1894
- Vadrózsa kisasszony, 1894
- Véres könyv, 1894
- Véres könyv, 1894
- Véres könyv, 1894
- Zwei Mädchenherzen und andere Novellen, 1894
- A medvék országában, [1895]
- Carinus und andere, [1895]
- Magneta, [1895]
- Neue Erzählungen, [1895]
- Šereda, [1895]
- A fehér rózsa, 1895
- A kőszívű ember fiai, 1895
- A kőszívű ember fiai, 1895
- A kőszívű ember fiai, 1895
- A kráó, 1895
- A magyar előidőkből, 1895
- A magyar előidőkből, 1895
- A magyar előidőkből, 1895
- Árnyképek, 1895
- Árnyképek, 1895
- Az elátkozott család, 1895
- Az elátkozott család, 1895
- Az elátkozott család, 1895
- Az új földesúr, 1895
- Az új földesúr, 1895
- Az új földesúr, 1895
- Die gelbe Rose, 1895
- Die gelbe Rose, 1895
- Die gelbe Rose, 1895
- Egy az Isten, 1895
- Egy az Isten, 1895
- Egy az Isten, 1895
- Egy az Isten, 1895
- Eine arme Frau, 1895
- Ein entgleister Stern, 1895
- Emerich Fortunát, 1895
- Erdélyi képek, 1895
- Erdélyi képek, 1895
- Erdélyi képek, 1895
- Felfordult világ, 1895
- Felfordult világ, 1895
- Felfordult világ, 1895
- Hangok a vihar után, 1895
- Hangok a vihar után, 1895
- Koronát szerelemért, 1895
- Magnéta, 1895
- Magyar nemzeti vértanúk, 1895
- Milyenek a nők?, 1895
- Milyenek a nők?, 1895
- Milyenek a nők?, 1895
- Milyenek a nők?, 1895
- Milyenek a nők? Milyenek a férfiak?, 1895
- Mire megvénülünk, 1895
- Mire megvénülünk, 1895
- Mire megvénülünk, 1895
- Névtelen vár, 1895
- Névtelen vár, 1895
- Novellák, 1895
- Novellák, 1895
- Novellák, 1895
- Politikai divatok, 1895
- Szélcsend alatt, 1895
- Szélcsend alatt, 1895
- Szélcsend alatt, 1895
- Színművek, 1895
- Színművek, 1895
- Színművek, 1895
- Tégy jót, 1895
- Trenk Frigyes, 1895
- Vadon virágai, 1895
- Vadon virágai, 1895
- Vadon virágai, 1895
- Valdivia, 1895
- Žena padlého bojovnika, 1895
- Budapestnek emlékűl, [1896?]
- Geschichten aus einem alten Schloss, [1896]
- A Barangok vagy, 1896
- A bűntárs, 1896
- A Damokosok, 1896
- A Damokosok, 1896
- A Damokosok, 1896
- A debreczeni lunátikus, 1896
- A debreczeni lunátikus, 1896
- A jövő század regénye, 1896
- A jövő század regénye, 1896
- A jövő század regénye, 1896
- A jövő század regénye, 1896
- A varchoniták, 1896
- A varchoniták, 1896
- Az arany ember, 1896
- Az arany ember, 1896
- Az arany ember, 1896
- Az élet komédiásai, 1896
- Az élet komédiásai, 1896
- Az új földesúr, 1896
- Az új földesúr, 1896
- Bálványos-vár, 1896
- Bálványos-vár, 1896
- Bálványos-vár, 1896
- Black diamonds, 1896
- Blaha Lujza élete, 1896
- Carinus, 1896
- Carinus, 1896
- De kár megvénülni!, 1896
- Délvirágok, 1896
- Die letzten Maurenkönige, 1896
- Die Teufelsbraut, 1896
- Egész az északi pólusig!, 1896
- Egész az északi pólusig!, 1896
- Egész az északi pólusig!, 1896
- Enyim, tied, övé, 1896
- Enyim, tied, övé, 1896
- Enyim, tied, övé, 1896
- Eppur si mouve, 1896
- Eppur si mouve, 1896
- Eppur si muove, 1896
- Észak honából, 1896
- Észak honából, 1896
- Észak honából, 1896
- Fekete gyémántok, 1896
- Fekete gyémántok, 1896
- Fekete gyémántok, 1896
- Fekete gyémántok, 1896
- Felfordult világ, 1896
- Föld felett és víz alatt, 1896
- Föld felett és víz alatt, 1896
- Föld felett és víz alatt, 1896
- Jókai Mór képviselőjelölti előrajza a karczagi választókhoz, 1896
- Kertészgazdászati jegyzetek, 1896
- Magneta, 1896
- Magneta, 1896
- Milyenek a férfiak?, 1896
- Milyenek a férfiak?, 1896
- Milyenek a férfiak?, 1896
- Népvilág, 1896
- Oceania, 1896
- Petki Farkas leányai, 1896
- Petki Farkas leányai, 1896
- Petki Farkas leányai, 1896
- Pretty Michal, 1896
- Rab Ráby, 1896
- Schicksalstücke, 1896
- Szélcsend alatt, 1896
- Szép Mikhál, 1896
- Szép Mikhál, 1896
- Szerelem bolondjai, 1896
- Szerelem bolondjai, 1896
- Targallyak, 1896
- Targallyak, 1896
- Targallyak, 1896
- Virradóra, 1896
- Virradóra, 1896
- Virradóra, 1896
- Der Flüchtling, [1897]
- Der Gefangene der Sieben Türme, [1897]
- Der Racheengel, [1897]
- Der Renegat, [1897]
- Eine Kaiserin, [1897]
- En lyckans guldgosse, [1897]
- Magneta, [1897]
- Neue Erzählungen, [1897]
- The lion of Janina or, [1897]
- Weibertücke, [1897]
- A gazdag szegények, 1897
- A gazdag szegények, 1897
- A három márványfej, 1897
- A három márványfej, 1897
- A kik kétszer halnak meg, 1897
- A kik kétszer halnak meg, 1897
- A kik kétszer halnak meg, 1897
- A kis királyok, 1897
- A kis királyok, 1897
- A kis királyok, 1897
- A lélekidomár, 1897
- A lélekidomár, 1897
- A lőcsei fehér asszony, 1897
- A lőcsei fehér asszony, 1897
- A serfőző, 1897
- A serfőző, 1897
- A tengerszemű hölgy, 1897
- A tengerszemű hölgy, 1897
- Az apja fia, 1897
- Buch der Novellen, 1897
- Den gula rosen, 1897
- Egy ember, aki mindent tud, 1897
- Egy ember, aki mindent tud, 1897
- Egy hírhedett kalandor a tizenhetedik századból, 1897
- Egy hírhedett kalandor a tizenhetedik századból, 1897
- Egy játékos, a ki nyer, 1897
- Egy játékos, a ki nyer, 1897
- Egy játékos, aki nyer, 1897
- Egy játékos, aki nyer, 1897
- Elbeszélések, 1897
- Elbeszélések, 1897
- Görög tűz, 1897
- Görög tűz, 1897
- Görög tűz, 1897
- Még egy csokrot, 1897
- Még egy csokrot, 1897
- Még egy csokrot, 1897
- Megtörtént regék, 1897
- Megtörtént regék, 1897
- Ne hagyd magad!, 1897
- Peter the priest, 1897
- Pretty Michal, 1897
- Rákóczy fia, 1897
- Rákóczy fia, 1897
- Szabadság a hó alatt vagy, 1897
- Szabadság a hó alatt vagy, 1897
- Szabadság a hó alatt vagy, 1897
- Szeretve mind a vérpadig, 1897
- Szeretve mind a vérpadig, 1897
- The green book or, 1897
- The green book or, 1897
- The lion of Janina or, 1897
- Tisztelt postamester ur! Egy kéréssel fordulok Önhöz, ... Mit venne a szegényebb sorsú magyar közönség is, ha nem Ezernyolczszáznegyvennyolcz nagy, uj és rendkivül gazdag képes történetét, ..., 1897
- Zwei Ehen, 1897
- A hazajáró lélek, [1898]
- Aki a szívét a homlokán hordja, [1898]
- A nagyenyedi két fűzfa, [1898]
- A peregrinus, [1898]
- A szabadságharcz jubileumára, de a nagyszerü korszak örök emlékére összeszedtük, fölépitettük és megszerkesztettük Ezernyolczszáz negyvennyolcz a magyar szabdságharcz képes történetét, [1898]
- A szabadságharcz jubileumára, de a nagyszerü korszak örök emlékére összeszedtük, fölépitettük és megszerkesztettük Ezernyolczszáz negyvennyolcz a magyar szabdságharcz képes történetét, [1898]
- A tengerszem tündére, [1898]
- Der Schein trügt, [1898]
- Emlékbeszéd Rudolf trónörökösről és egyéb beszédek, [1898]
- Fekete vér, [1898]
- Fekete vér, [1898]
- Fekete vér, [1898]
- Helvila, [1898]
- Kártya-kódex, [1898]
- Mátyás diák és Bente úr, [1898]
- Mátyás diák és Bente úr, [1898]
- Mátyás király és a szegény varga, [1898]
- Mátyás király és a szegény varga, [1898]
- Oroszlánhűség, [1898]
- Petőfiné Szendrey Júlia naplója és levelei Térey Marihoz, [1898]
- Puskás Klári, [1898]
- Puskás Klári, [1898]
- Thonuzoba pogány vezér hősi halála, [1898]
- A barátfalvi levita, 1898
- A barátfalvi lévita, 1898
- A barátfalvi lévita, 1898
- A czigánybáró, 1898
- A czigánybáró, 1898
- A fekete vér, 1898
- A fekete vér, 1898
- A fekete vér, 1898
- A két Trenk, 1898
- A két Trenk, 1898
- A két Trenk, 1898
- A magyar nemzet története regényes rajzokban, 1898
- An Hungarian nabob, 1898
- De kár megvénülni!, 1898
- De kár megvénülni!, 1898
- Durch alle Höllen, 1898
- Életemből, 1898
- Életemből, 1898
- Ezernyolczszáznegyvennyolcz, 1898
- Fráter György, 1898
- Fráter György, 1898
- Fráter György, 1898
- Helvila, 1898
- Helvila, 1898
- Kerjäläislapsi, 1898
- Költemények, 1898
- Költemények, 1898
- Költemények, 1898
- Levente, 1898
- Levente, 1898
- Levente, 1898
- Levente, 1898
- Magneta, 1898
- Magnéta, 1898
- Magnéta, 1898
- Magnéta, 1898
- Mesék és regék, 1898
- Mesék és regék, 1898
- Mesék és regék, 1898
- Midst the wild Carpathians, 1898
- Napraforgók, 1898
- Napraforgók, 1898
- Napraforgók, 1898
- Nincsen ördög, 1898
- Nincsen ördög, 1898
- Őszi fény, 1898
- Őszi fény, 1898
- Páter Péter, 1898
- Páter Péter, 1898
- Poruszymy z posad ziemiȩ, 1898
- Sárga rózsa, 1898
- Sárga rózsa, 1898
- Sárga rózsa, 1898
- The golden age in Transylvania, 1898
- The nameless castle, 1898
- Der Levite von Barátfalva, [1898 körül]
- Die guten alten Táblabírós, [1898 körül]
- Neue Erzählungen, [1898 után]
- Was der Totenkopf erzählt, [1898 után]
- A Hungarian nabob, [1899]
- A jövő század regénye, [1899]
- A nagyenyedi két fűzfa, [1899]
- Apotheose zur halbhundertjährigen Todtenfeier Petőfi's, [1899]
- Népvilág, [1899]
- Serce kamienne, [1899]
- Szép angyalka, [1899]
- Amato fino al patibolo, 1899
- Bánk Bán, 1899
- Csataképek a magyar szabadságharcból, 1899
- Hiuskihara, 1899
- Jókai Mór költeményei, 1899
- Kalastaja kummittelemassa, 1899
- Kárpáthy Zoltán, 1899
- Kárpáthy Zoltán, 1899
- Kis dekameron, 1899
- Költeményei, 1899
- The Poor Plutocrates, 1899
- The Poor plutocrats, 1899
- Török világ Magyarországon, 1899
- Magyar nemzet, 1899-1913
- Der Goldmensch, [19??]
- Die Allerhässlichste, [19??]
- Egy az Isten, [19??]
- Jókai Mór válogatott beszélyei, [19??]
- Schwarzes Blut, [19??]
- Was der Totenkopf erzählt, [19??]
- A legvitézebb huszár, [190?]
- Amado hasta el patibulo, [190?]
- A vörössipkás, [190?]
- Egy magyar nábob, [190?]
- Hangok a vihar után, [190?]
- Poor plutocrats, [190?]
- A cseregyermekek, [1900?]
- A gazdag szegények, [1900]
- A nagyenyedi két fűzfa, [1900]
- Az én életem emlékei, [1900]
- Die Tochter des Bojaren und andere Erzählungen, [1900]
- Jókai Mór kisebb alkalmi beszédei, [1900]
- Jókai Mór válogatott beszélyei, [1900]
- Két menyegző, [1900]
- Ne nyúlj hozzám és egyéb elbeszélések, [1900]
- Népvilág, [1900]
- Tallérossy Zebulon levelei Mindenváró Ádámhoz, [1900]
- Tallérossy Zebulon levelei Mindenváró Ádámhoz, [1900]
- The day of wrath, [1900]
- A Christian but a Roman, 1900
- A magyar előidőkből, 1900
- A magyar előidőkből, 1900
- A magyar előidőkből, 1900
- A magyar nép élcze szép hegedűszóban, 1900
- A magyar nép élcze szép hegedűszóban, 1900
- A párisi magyar kiállítás kalauza, 1900
- Az új földesúr, 1900
- Bujdosó naplója, 1900
- Debts of honor, 1900
- Der Erbschleicher, 1900
- Egy bujdosó naplója, 1900
- Ein bejahrter Mann ist kein alter Mann, 1900
- Eppur si muove, 1900
- Öreg ember nem vén ember, 1900
- Öreg ember nem vén ember, 1900
- Regék, 1900
- The Baron's sons, 1900
- The day of wrath, 1900
- The poor plutocrats, 1900
- Ein Verhängnis ..., [19001]
- Märtyrer des Herzens und andere Geschichten, [1900 k.]
- A legvitézebb huszár, [1900 körül]
- A legvitézebb huszár, [1900 körül]
- Seine eigene Frau zu küssen, ist strafbar, [1900 körül]
- The corsain king, [1901]
- Válogatott részek Jókai Mór Az új földesúr czímű regényéből, [1901]
- A janicsárok végnapjai, 1901
- A kétszarvú ember, 1901
- A kőszívű ember fiai, 1901
- A kőszívű ember fiai, 1901
- Asszonyt kísér - Istent kísért, 1901
- Asszonyt kísér - Istent kísért, 1901
- Az én életem regénye, 1901
- Az utolsó budai basa, 1901
- Debts of honor, 1901
- Halil the pedlar, 1901
- Il re dei pirati, 1901
- Manasseh, 1901
- Märtyrer des Herzens, 1901
- Mire megvénülünk, 1901
- Mire megvénülünk, 1901
- Népvilág, 1901
- Sírkő-album, 1901
- Szegény gazdagok, 1901
- Szegény gazdagok, 1901
- The nameless castle, 1901
- Ubozi boháči, 1901
- Erdélyi képek, 1901-1904
- Kleine Geschichten, [1902]
- Márczius 15-iki szózatok - A szabadságharcból, [1902]
- Petőfi Sándorról, [1902]
- Petőfi Sándorról, [1902]
- A magyar nemzet története regényes rajzokban, 1902
- Árpád és a magyarok őskora, 1902
- Árpád és a magyarok őskora, 1902
- Árpád és a magyarok őskora, 1902
- Az új földesúr, 1902
- Az új földesúr, 1902
- Egetvívó asszonyszív, 1902
- Hingewörgutaja, 1902
- Kedves atyafiak, 1902
- Teodor Dalnoki, 1902
- Thorheiten der Halbgötter, 1902
- Told by the death's head, 1902
- A magyar nemzet története regényes rajzokban, 1902-1904
- Öreg ember nem vén ember, [1903]
- Zlatý muž, [1903]
- A Damokosok, 1903
- Aki a szívét a homlokán hordja, 1903
- A mi lengyelünk, 1903
- Árnyképek, 1903
- Az arany ember, 1903
- Az új földesúr, 1903
- Csataképek a magyar szabadságharczból, 1903
- Czarna krew, 1903
- Dekameron, 1903
- Délvirágok, 1903
- Egy asszonyi hajszál, 1903
- Erdély aranykora, 1903
- Erdély aranykora, 1903
- Fortunatus Imre, 1903
- Hétköznapok, 1903
- Idalia, 1903
- Magyarhon szépségei, 1903
- Magyarhon szépségei, 1903
- Magyarhon szépségei, 1903
- Népvilág, 1903
- Politikai divatok, 1903
- Szegény gazdagok, 1903
- Szomorú napok, 1903
- Targallyak, 1903
- The slaves of the Padishah, 1903
- Véres könyv, 1903
- Hangok vihar után, 1903-1904
- Schwarze Diamanten, [1903-1906 között]
- Schwarze Diamanten, [1903-1906 között]
- A cseregyermekek, [1904]
- A cseregyermekek, [1904]
- Atlantyda, [1904]
- Damáz Margit, [1904]
- Egy magyar nábob, [1904]
- Hoia naisterahwa eest!, [1904]
- Ködös problémák, [1904]
- Ködös problémák, [1904]
- Seines Vaters Sohn, [1904]
- Tales from Jókai, [1904]
- Úti rajzok, [1904]
- A czigánybáró, 1904
- A fekete vér, 1904
- A gazdag szegények, 1904
- A három márványfej, 1904
- A hol a pénz nem Isten, 1904
- A két Trenk, 1904
- A kik kétszer halnak meg, 1904
- A kis királyok, 1904
- A lékeidomár, 1904
- A lélekidomár, 1904
- A lőcsei fehér asszony, 1904
- A lőcsei fehér asszony, 1904
- A magyar előidőkből, 1904
- A magyar nép élcze szép hegedűszóban, 1904
- A tengerszemű hölgy, 1904
- Az elátkozott család, 1904
- Az új földesúr, 1904
- Az új földesúr, 1904
- Az új földesúr, 1904
- Biala dama z Liwoczy, 1904
- Csataképek a magyar szabadságharczból, 1904
- De kár megvénülni!, 1904
- Egy asszonyi hajszál, 1904
- Egy az Isten, 1904
- Egy hírhedett kalandor a tizenhetedik századból, 1904
- Egy játékos, aki nyer, 1904
- Életemből, 1904
- Életemből, 1904
- Életemből, 1904
- Erdélyi képek, 1904
- Felfordult világ, 1904
- Fráter György, 1904
- Görög tűz, 1904
- Görög tűz, 1904
- Hangok a vihar után, 1904
- Három királyné, 1904
- Jókai Mór kisebb művei, 1904
- Jókai Mór önmagáról, 1904
- Kárpáthy Zoltán, 1904
- Költemények, 1904
- Koronát szerelemért, 1904
- Koronát szerelemért, 1904
- Levente, 1904
- Magnéta, 1904
- Még egy csokrot, 1904
- Még egy csokrot, 1904
- Megtörtént regék, 1904
- Mesék és regék, 1904
- Milyenek a nők?, 1904
- Mire megvénülünk, 1904
- Napraforgók, 1904
- Népvilág, 1904
- Névtelen vár, 1904
- Nincsen ördög, 1904
- Novellák, 1904
- Őszi fény, 1904
- Páter Péter, 1904
- Petki Farkas leányai, 1904
- Rákóczi fia, 1904
- Sárga rózsa, 1904
- Sonkolyi Gergely, 1904
- Szabadság a hó alatt vagy, 1904
- Szabadság a hó alatt vagy, 1904
- Szabadság a hó alatt vagy, 1904
- Szélcsend alatt, 1904
- Szélcsend alatt, 1904
- Szeretve mind a vérpadig, 1904
- Színművek, 1904
- Szomorú napok, 1904
- Vadon virágai, 1904
- Vadon virágai, 1904
- Véres könyv, 1904
- Véres könyv, 1904
- A magyar nemzet története regényes rajzokban, 1904-1905
- Kárpáthy Zoltán, 1904-1907
- A barátfalvi lévita, 1904eBudapest
- Die Narren der Liebe, [1904 után]
- Schwarze Diamanten, [1905]
- Timar's two worlds, [1905]
- A barátfalvi lévita, 1905
- A debreczeni lunátikus, 1905
- A janicsárok végnapjai, 1905
- A janicsárok végnapjai, 1905
- A janicsárok végnapjai, 1905
- A kalóz-király, 1905
- A kalóz-király, 1905
- A kétszarvú ember, 1905
- A kőszívű ember fiai, 1905
- A kőszívű ember fiai, 1905
- A magyar előidőkből, 1905
- A magyar előidőkből, 1905
- A régi jó táblabírák, 1905
- A régi jó táblabírák, 1905
- A régi jó táblabírák, 1905
- Árnyképek, 1905
- Az arany ember, 1905
- Az elátkozott család, 1905
- Az életből ellesve, 1905
- Az új földesúr, 1905
- Bujdosó naplója, 1905
- Csataképek a magyar szabadságharcból, 1905
- Csataképek a magyar szabadságharczból, 1905
- Csataképek a magyar szabadságharczból, 1905
- Dekameron, 1905
- Dekameron, 1905
- Délvirágok, 1905
- Der Zigeunerbaron und andere Novellen, 1905
- Die Himmelstürmerin, 1905
- Egy az Isten, 1905
- Egy az Isten, 1905
- Egy bujdosó naplója, 1905
- Egy magyar nábob, 1905
- Elbeszélések, 1905
- Elbeszélések, 1905
- Elbeszélések, 1905
- Enyém, tied, övé, 1905
- Eppur si mouve, 1905
- Erdély aranykora, 1905
- Erdély aranykora, 1905
- Fekete gyémántok, 1905
- Föld felett és víz alatt, 1905
- Fráter György, 1905
- Hétköznapok, 1905
- Hyazinth's Frau, 1905
- Kárpáthy Zoltán, 1905
- Kis dekameron, 1905
- Levente, 1905
- Levente, 1905
- Magnéta, 1905
- Mire megvénülünk, 1905
- Mire megvénülünk, 1905
- Napraforgók, 1905
- Népvilág, 1905
- Páter Péter, 1905
- Politikai divatok, 1905
- Politikai divatok, 1905
- Politikai divatok, 1905
- Politikai divatok, 1905
- Regék, 1905
- Regék, 1905
- Szegény gazdagok, 1905
- Szegény gazdagok, 1905
- Szegény gazdagok, 1905
- Szerelem bolondjai, 1905
- Szomorú napok, 1905
- Török világ Magyarországon, 1905
- Török világ Magyarországon, 1905
- Véres könyv, 1905
- Virradóra, 1905
- Jókai Mór dekameronja, 1905-
- Színművek, 1905-
- Török világ Magyarországon, 1905-1907
- 1848 és a magyar zsidók, [1906]
- Die Leibeigenen, [1906]
- Die Roseninsel, [1906]
- The green book or, [1906]
- A Damokosok, 1906
- A Damokosok, 1906
- A Damokosok, 1906
- A fehér rózsa, 1906
- A fehér rózsa, 1906
- A jövő század regénye, 1906
- A kőszívű ember fiai, 1906
- Asszonyt kísér - Istent kísért, 1906
- Az élet komédiásai, 1906
- Az élet komédiásai, 1906
- Az új földesúr, 1906
- Az új földesúr, 1906
- Bálványos-vár, 1906
- Bálványos-vár, 1906
- De kár megvénülni!, 1906
- Egész az északi pólusig!, 1906
- Egy az Isten, 1906
- Egy az Isten, 1906
- Egy hírhedett kalandor a tizenhetedik századból, 1906
- Egy játékos, a ki nyer, 1906
- Egy játékos, a ki nyer, 1906
- Entsagt, 1906
- Erdély aranykora, 1906
- Erdélyi képek, 1906
- Görög tűz, 1906
- Hangok a vihar után, 1906
- Hétköznapok, 1906
- Hétköznapok, 1906
- Hétköznapok, 1906
- Magyarhon szépségei, 1906
- Magyarhon szépségei, 1906
- Magyarhon szépségei, 1906
- Még egy csokrot, 1906
- Megtörtént regék, 1906
- Milyenek a férfiak?, 1906
- Milyenek a nők?, 1906
- Mire megvénülünk, 1906
- Névtelen vár, 1906
- Névtelen vár, 1906
- Rab Ráby, 1906
- Szabadság a hó alatt, vagy, 1906
- Szép Mikhál, 1906
- Targallyak, 1906
- Vadon virágai, 1906
- Véres könyv, 1906
- Véres könyv, 1906
- Jókai Mór munkái, 1906-
- A legvitézebb huszár, [1907]
- Az arany-ember, [1907]
- Der grüne Diamant, [1907]
- Fekete gyémántok, [1907]
- A barátfalvi lévita, 1907
- A czigánybáró, 1907
- A debreczeni lunátikus, 1907
- A fehér rózsa, 1907
- A fekete vér, 1907
- A janicsárok végnapjai, 1907
- A janicsárok végnapjai, 1907
- A janicsárok végnapjai, 1907
- A kalóz-király, 1907
- A kétszarvú ember, 1907
- A két Trenk, 1907
- A lélekidomár, 1907
- A lőcsei fehér asszony, 1907
- A lőcsei fehér asszony, 1907
- A magyar előidőkből, 1907
- A magyar előidőkből, 1907
- A magyar előidőkből, 1907
- A magyar nép élcze szép hegedűszóban, 1907
- A magyar nép élcze szép hegedűszóban, 1907
- A régi jó táblabírák, 1907
- A régi jó táblabírák, 1907
- A régi jó táblabírák, 1907
- Árnyképek, 1907
- A serfőző, 1907
- A tengerszemű hölgy, 1907
- A varchoniták, 1907
- Az elátkozott család, 1907
- Az elátkozott család, 1907
- Az életből ellesve, 1907
- Az új földesúr, 1907
- Az utolsó budai basa, 1907
- Az utolsó budai basa, 1907
- Az utolsó budai basa, 1907
- Az utolsó budai basa [Abdurrahman], 1907
- Bujdosó naplója, 1907
- Bujdosó naplója, 1907
- Carinus, 1907
- Csataképek a magyar szabadságharczból, 1907
- Csataképek a magyar szabadságharczból, 1907
- De kár megvénülni!, 1907
- Délvirágok, 1907
- Délvirágok, 1907
- Délvirágok, 1907
- Egy asszonyi hajszál, 1907
- Egy az Isten, 1907
- Egy az Isten, 1907
- Egy az Isten, 1907
- Egy bujdosó naplója, 1907
- Egy bujdosó naplója, 1907
- Egy ember, a ki mindent tud, 1907
- Egy ember, a ki mindent tud, 1907
- Egy magyar nábob, 1907
- Egy magyar nábob, 1907
- Elbeszélések, 1907
- Elbeszélések, 1907
- Életemből, 1907
- Erdély aranykora, 1907
- Erdély aranykora, 1907
- Észak honából, 1907
- Felfordult világ, 1907
- Felfordult világ, 1907
- Felfordult világ, 1907
- Felfordult világ, 1907
- Fortunatus Imre, 1907
- Fortunatus Imre, 1907
- Fráter György, 1907
- Jókai Mór dekameronja, 1907
- Jókai Mór dekameronja, 1907
- Jókai Mór dekameronja, 1907
- Kárpáthy Zoltán, 1907
- Kárpáthy Zoltán, 1907
- Költemények, 1907
- Költemények, 1907
- Koronát szerelemért, 1907
- Kummituskalastaja, 1907
- Levente, 1907
- Levente, 1907
- Magneta, 1907
- Magnéta, 1907
- Magyarhon szépségei, 1907
- Magyarhon szépségei, 1907
- Magyarhon szépségei, 1907
- Mesék és regék, 1907
- Milyenek a nők?, 1907
- Milyenek a nők?, 1907
- Mire megvénülünk, 1907
- Mire megvénülünk, 1907
- Napraforgók, 1907
- Népvilág, 1907
- Népvilág, 1907
- Nincsen ördög, 1907
- Nincsen ördög, 1907
- Novellák, 1907
- Oceania, 1907
- Oceania, 1907
- Oceania, 1907
- Őszi fény, 1907
- Páter Péter, 1907
- Petki Farkas leányai, 1907
- Politikai divatok, 1907
- Politikai divatok, 1907
- Rákóczy fia, 1907
- Rákóczy fia, 1907
- Regék, 1907
- Regék, 1907
- Sárga rózsa, 1907
- Sonkolyi Gergely, 1907
- Szegény gazdagok, 1907
- Szegény gazdagok, 1907
- Szélcsend alatt, 1907
- Szélcsend alatt, 1907
- Szélcsend alatt, 1907
- Színművek, 1907
- Színművek, 1907
- Színművek, 1907
- Színművek, 1907
- Szomorú napok, 1907
- Szomorú napok, 1907
- Szomorú napok, 1907
- Szomorú napok, 1907
- Török világ Magyarországon, 1907
- Török világ Magyarországon, 1907
- Un hombre de oro, 1907
- Színművek, 1907-1909
- A legvitézebb huszár, [1907-1914 között]
- A legvitézebb huszár, [1907-1914 között]
- A lélekidomár, 1907eBudapest
- Die unsichtbare Sängerin, [1908]
- A Damokosok, 1908
- A Damokosok, 1908
- A jövő század regénye, 1908
- A kőszívű ember fiai, 1908
- A régi jó táblabírák, 1908
- Árnyképek, 1908
- Árnyképek, 1908
- Árnyképek, 1908
- Asszonyt kísér - Istent kísért, 1908
- A varchoniták, 1908
- Az arany ember, 1908
- Az élet komédiásai, 1908
- Bálványos-vár, 1908
- Bálványosvár, 1908
- Csataképek a magyar szabadságharczból, 1908
- Dekameron, 1908
- Dekameron, 1908
- Délvirágok, 1908
- Egész az északi pólusig!, 1908
- Egész az északi pólusig!, 1908
- Egy asszonyi hajszál, 1908
- Egy asszonyi hajszál, 1908
- Egy magyar nábob, 1908
- Enyim, tied, övé, 1908
- Eppur si muove, 1908
- Eppur si muove, 1908
- Erdély aranykora, 1908
- Erdélyi képek, 1908
- Föld felett és víz alatt, 1908
- Föld felett és víz alatt, 1908
- Hétköznapok, 1908
- Koronát szerelemért, 1908
- Milyenek a férfiak?, 1908
- Milyenek a férfiak?, 1908
- Népvilág, 1908
- Népvilág, 1908
- Névtelen vár, 1908
- Politikai divatok, 1908
- Rab Ráby, 1908
- Szegény gazdagok, 1908
- Szép Mikhál, 1908
- Szép Mikhál, 1908
- Szerelem bolondjai, 1908
- Szerelem bolondjai, 1908
- Szomorú napok, 1908
- Targallyak, 1908
- Targallyak, 1908
- Török világ Magyarországon, 1908
- Véres könyv, 1908
- Véres könyv, 1908
- Virradóra, 1908
- Virradóra, 1908
- A kőszívű ember fiai, 1908-1914
- A legvitézebb huszár, [1908 körül]
- A medvék országában, [1908 után]
- The strange story of Rab Ráby, [1909]
- The yellow rose, [1909]
- A barátfalvi lévita, 1909
- A bűntárs, 1909
- A debreczeni lunátikus, 1909
- A gazdag szegények, 1909
- A gazdag szegények, 1909
- A három márványfej, 1909
- A három márványfej, 1909
- A janicsárok végnapjai, 1909
- A ki a szívét a homlokán hordja, 1909
- A kik kétszer halnak meg, 1909
- A kik kétszer halnak meg, 1909
- A kis királyok, 1909
- A kőszívű ember fiai, 1909
- A lélekidomár, 1909
- A lőcsei fehér asszony, 1909
- A lőcsei fehér asszony, 1909
- A régi jó táblabírák, 1909
- Asszonyt kísér - Istent kísért, 1909
- A tengerszemű hölgy, 1909
- A tengerszemű hölgy, 1909
- Az új földesúr, 1909
- Az új földesúr, 1909
- Bis zum Nordpol, oder, 1909
- De kár megvénülni!, 1909
- Egy az Isten, 1909
- Egy az Isten, 1909
- Egy ember, a ki mindent tud, 1909
- Egy ember, aki mindent tud, 1909
- Egy hírhedett kalandor a tizenhetedik századból, 1909
- Egy hírhedett kalandor a tizenhetedik századból, 1909
- Egy játékos, a ki nyer, 1909
- Egy játékos, aki nyer, 1909
- Erdély aranykora, 1909
- Észak honából, 1909
- Észak honából, 1909
- Görög tűz, 1909
- Hangok a vihar után, 1909
- Hangok a vihar után, 1909
- Kedves atyafiak, 1909
- Kedves atyafiak, 1909
- Kétszer kettő négy, 1909
- Levente, 1909
- Még egy csokrot, 1909
- Még egy csokrot, 1909
- Megtörtént regék, 1909
- Megtörtént regék, 1909
- Milyenek a nők?, 1909
- Milyenek a nők?, 1909
- Milyenek a nők?, 1909
- Milyenek a nők?, 1909
- Mire megvénülünk, 1909
- Mire megvénülünk, 1909
- Mire megvénülünk, 1909
- Oceania, 1909
- Oceania, 1909
- Páter-Péter, 1909
- Petki Farkas leányai, 1909
- Rákóczi fia, 1909
- Rákóczy fia, 1909
- Simonyi József a híres óbester, 1909
- Sonkolyi Gergely, Isten nyugosztalja meg szegényt!, 1909
- Szabadság a hó alatt, vagy, 1909
- Szélcsend alatt, 1909
- Szélcsend alatt, 1909
- Szép Mikhál, 1909
- Szeretve mind a vérpadig, 1909
- Szeretve mind a vérpadig, 1909
- Színművek, 1909
- Újabb elbeszélések, 1909
- Vadon virágai, 1909
- A czigánybáró, [191?]
- A Damokosok, [191?]
- A kétszarvú ember, [191?]
- A kőszívű ember fiai, [191?]
- Auf der Flucht, [191?]
- Az ezerkettedik éjszaka, [191?]
- Bálványos-vár, [191?]
- Egy nő naplója és egyéb elbeszélések, [191?]
- Erdély aranykora, [191?]
- Görög tűz, [191?]
- Humoros apróságok, [191?]
- Ingerul vărsării de sânge, [191?]
- A czigánybáró, 1910
- A czigánybáró, 1910
- A fehér rózsa, 1910
- A fekete vér, 1910
- A fekete vér, 1910
- A kétszarvú ember, 1910
- A két Trenk, 1910
- A két Trenk, 1910
- A kőszívű ember fiai, 1910
- A magyar előidőkből, 1910
- A magyar előidőkből, 1910
- A magyar előidőkből, 1910
- A magyar előidőkből, 1910
- A magyar előidőkből, 1910
- A magyar nép élcze szép hegedűszóban, 1910
- A rózsák szigete, 1910
- Az elátkozott család, 1910
- Az elátkozott család, 1910
- Az életből ellesve, 1910
- Bujdosó naplója, 1910
- Bujdosó naplója, 1910
- Csataképek a magyar szabadságharczból, 1910
- Das geheime Goldland, 1910
- De kár megvénülni!, 1910
- De kár megvénülni!, 1910
- Egy bujdosó naplója, 1910
- Elbeszélések, 1910
- Felfordult világ, 1910
- Fortunatus Imre, 1910
- Fortunatus Imre, 1910
- Fortunatus Imre, 1910
- Fráter György, 1910
- Fráter György, 1910
- Hétköznapok, 1910
- Jókai Mór dekameronja, 1910
- Le nouveau seigneur, 1910
- Magneta, 1910
- Magnéta, 1910
- Magyarhon szépségei, 1910
- Magyarhon szépségei, 1910
- Magyarhon szépségei, 1910
- Magyarhon szépségei, 1910
- Magyarhon szépségei, 1910
- Mire megvénülünk, 1910
- Népvilág, 1910
- Névtelen vár, 1910
- Nincsen ördög, 1910
- Nincsen ördög, 1910
- Novellák, 1910
- Páter Péter, 1910
- Páter Péter, 1910
- Politikai divatok, 1910
- Sárga rózsa, 1910
- Sárga rózsa, 1910
- Szegény gazdagok, 1910
- Szélcsend alatt, 1910
- Szélcsend alatt, 1910
- Színművek, 1910
- Színművek, 1910
- Jókai Mór dekameronja, 1910-1912
- Politikai divatok, 1910-1912
- A legvitézebb huszár, [1910 körül]
- A legvitézebb huszár, [1910 körül]
- A szegénység útja, [1910 körül]
- A tengerszemű hölgy, [1910 körül]
- Az apja fia, [1910 körül]
- Az egyhuszasos leány, [1910 körül]
- Bálványos-vár, [1910 körül]
- Die weisse Rose, [1910 körül]
- Magnéta, [1910 körül]
- Sárga rózsa, [1910 körül]
- Politikai divatok, [1910körül]
- Die unsichtbare Sängerin, [1910 után]
- Der letzte Pascha von Ofen, [1911?]
- A czigánybáró, [1911]
- A dagői torony, [1911]
- A fekete sereg, [1911]
- A medvék országában, [1911]
- Az apja fia, [1911]
- Az ezerkettedik éjszaka, [1911]
- Bálványos-vár, [1911]
- Der letzte Pascha von Ofen, [1911]
- Ne hagyd magad, [1911]
- Párbaj Istennel, [1911]
- Páter Péter, [1911]
- Páter Péter, [1911]
- Sárga rózsa, [1911]
- Vén emberek nyara, [1911]
- A barátfalvi lévita, 1911
- A bűntárs, 1911
- A debreczeni lunátikus, 1911
- A janicsárok végnapjai, 1911
- A janicsárok végnapjai, 1911
- A janicsárok végnapjai, 1911
- A kalóz-király, 1911
- A kőszívű ember fiai, 1911
- A kőszívű ember fiai, 1911
- A magyar előidőkből, 1911
- A magyar előidőkből, 1911
- A magyar nép élcze szép hegedűszóban, 1911
- A régi jó táblabírák, 1911
- Árnyképek, 1911
- Árnyképek, 1911
- Árpád és a magyarok őskora, 1911
- A serfőző, 1911
- Asszonyt kísér - Istent kísért, 1911
- Asszonyt kísér - Istent kísért, 1911
- A varchoniták, 1911
- A varchoniták, 1911
- Az arany ember, 1911
- Az elátkozott család, 1911
- Az új földesúr, 1911
- Az utolsó budai basa, 1911
- Carinus, 1911
- Csataképek a magyar szabadságharczból, 1911
- Csataképek a magyar szabadságharczból, 1911
- Délvirágok, 1911
- Du noveloj el Mauro Jókai, 1911
- Egy asszonyi hajszál, 1911
- Egy az Isten, 1911
- Egy elsülyedt világrész története, 1911
- Egy ember, a ki mindent tud, 1911
- Egy magyar nábob, 1911
- Életemből, 1911
- Enyim, tied, övé, 1911
- Erdély aranykora, 1911
- Észak honából, 1911
- Észak honából, 1911
- Fekete gyémántok, 1911
- Felfordult világ, 1911
- Felfordult világ, 1911
- Föld felett és víz alatt, 1911
- Föld felett és víz alatt, 1911
- Kárpáthy Zoltán, 1911
- Keltaruusu, 1911
- Kis dekameron, 1911
- Költemények, 1911
- Költemények, 1911
- Koronát szerelemért, 1911
- Levente, 1911
- Levente, 1911
- Magyarhon szépségei, 1911
- Mesék és regék, 1911
- Mesék és regék, 1911
- Milyenek a férfiak?, 1911
- Milyenek a férfiak?, 1911
- Milyenek a nők?, 1911
- Napraforgók, 1911
- Napraforgók, 1911
- Névtelen vár, 1911
- Őszi fény, 1911
- Őszi fény, 1911
- Petki Farkas leányai, 1911
- Regék, 1911
- Silazite, 1911
- Sonkolyi Gergely, 1911
- Szegény gazdagok, 1911
- Szélcsend alatt, 1911
- Szerelem bolondjai, 1911
- Szerelem bolondjai, 1911
- Színművek, 1911
- Szomorú napok, 1911
- Török világ Magyarországon, 1911
- Véres könyv, 1911
- Véres könyv, 1911
- Virradóra, 1911
- Virradóra, 1911
- Csataképek a magyar szabadságharczból, 1911-
- Eppur si muove, 1911-1914
- A ki a szívét a homlokán hordja, [1911 - 1917 között]
- Fejedelem és Fra Diavolo, [1911 - 1917 között]
- Sírkőalbum, [1911 - 1917 között]
- Az aranyember, [1911-1917 között]
- Kétszer kettő négy, [1911-1917 között]
- Korrajzok, [1911-1917 között]
- Eppur si muove, 1911eBudapest
- Két menyegző, [1911 és 1917 között]
- Der letzte Pascha von Ofen, [1911 után]
- Enyim, tied, övé, [1912?]
- A Balaton vőlegényei és más elbeszélések, [1912]
- A barátfalvi lévita, [1912]
- A csigák regénye, [1912]
- A csigák regénye, [1912]
- A Damokosok, [1912]
- A fekete vér, [1912]
- A fránya hadnagy, [1912]
- A három királyok csillaga, [1912]
- A háromszínű kandúr, [1912]
- A jedikulai rab, [1912]
- A jó öreg asszony és más elbeszélések, [1912]
- A lőcsei fehér asszony, [1912]
- A magyar Faust és más elbeszélések, [1912]
- A magyar színészet hőskora, [1912]
- Amerikai történetek, [1912]
- A szamárrend története, [1912]
- A véres kenyér, [1912]
- Az északi pólusig, [1912]
- Az utolsó mór királyok, [1912]
- Babszemek és más elbeszélések, [1912]
- Csalavér, [1912]
- Der Piraten-König, [1912]
- Egetvívó asszonyszív, [1912]
- Egy hírhedett kalandor a tizenhetedik századból, [1912]
- Egy játékos, aki nyer, [1912]
- Életképek, [1912]
- Enyim, tied, övé, [1912]
- Házasság éhségből és más elbeszélések, [1912]
- Kalandos históriák, [1912]
- Kassári Dániel, [1912]
- Még sem lesz belőle tekintetes asszony, [1912]
- Minden poklokon keresztül, [1912]
- Nincsen ördög, [1912]
- Rendkívüli nők, [1912]
- Száz leány egy rakáson, [1912]
- Tarka élet, [1912]
- A bűntárs, 1912
- A bűntárs, 1912
- A Damokosok, 1912
- A Damokosok, 1912
- A debreczeni lunátikus, 1912
- A fehér rózsa, 1912
- A janicsárok végnapjai, 1912
- A janicsárok végnapjai, 1912
- A janicsárok végnapjai, 1912
- A jövő század regénye, 1912
- A jövő század regénye, 1912
- A kétszarvú ember, 1912
- A kik kétszer halnak meg, 1912
- A kik kétszer halnak meg, 1912
- A kőszívű ember fiai, 1912
- A magyar előidőkből, 1912
- A magyar nép élcze szép hegedűszóban, 1912
- A mi lengyelünk, 1912
- A régi jó táblabírák, 1912
- A régi jó táblabírák, 1912
- A régi jó táblabírák, 1912
- Árnyképek, 1912
- A serfőző, 1912
- A serfőző, 1912
- Asszony kísér - Istent kísért, 1912
- A varchoniták, 1912
- Az elátkozott család, 1912
- Az életem regénye, 1912
- Az élet komédiásai, 1912
- Az élet komédiásai, 1912
- Az én életem regénye, 1912
- Az új földesúr, 1912
- Bálványos-vár, 1912
- Bálványos-vár, 1912
- Börtön virága, 1912
- Csataképek a magyar szabadságharcból, 1912
- Csataképek a magyar szabadságharczból, 1912
- Csataképek a magyar szabadságharczból, 1912
- Csataképek a magyar szabadságharczból, 1912
- Délvirágok, 1912
- Egész az északi pólusig, 1912
- Egész az Északi Pólusig!, 1912
- Egetvívó asszonyszív, 1912
- Egy asszonyi hajszál, 1912
- Egy az Isten, 1912
- Egy bujdosó naplója, 1912
- Egy ember, a ki mindent tud, 1912
- Egy hírhedett kalandor a tizenhetedik századból, 1912
- Egy játékos, a ki nyer, 1912
- Egy játékos, a ki nyer, 1912
- Egy magyar nábob, 1912
- Egy magyar nábob, 1912
- Egy magyar nábob, 1912
- Elbeszélések, 1912
- Emlékeimből, 1912
- Emlékeimből, 1912
- Erdély aranykora, 1912
- Észak honából, 1912
- Félistenek bolondságai, 1912
- Forradalom alatt írt művek, 1912
- Görög tűz, 1912
- Görög tűz, 1912
- Hétköznapok, 1912
- Hétköznapok, 1912
- Hétköznapok, 1912
- Kárpáthy Zoltán, 1912
- Kárpáthy Zoltán, 1912
- Kárpáthy Zoltán, 1912
- Keltaruusu, 1912
- Koronát szerelemért, 1912
- Koronát szerelemért, 1912
- Még egy csokrot, 1912
- Még egy csokrot, 1912
- Megtörtént regék, 1912
- Megtörtént regék, 1912
- Milyenek a férfiak?, 1912
- Milyenek a nők?, 1912
- Milyenek a nők?, 1912
- Mire megvénülünk, 1912
- Népvilág, 1912
- Névtelen vár, 1912
- Oceania, 1912
- Oceania, 1912
- Öreg ember nem vén ember, 1912
- Petki Farkas leányai, 1912
- Rab Ráby, 1912
- Rab Ráby, 1912
- Sonkolyi Gergely, 1912
- Szabadság a hó alatt, vagy, 1912
- Szabadság a hó alatt, vagy, 1912
- Szegény gazdagok, 1912
- Szép Mikhál, 1912
- Szép Mikhál, 1912
- Szeretve mind a vérpadig, 1912
- Szomorú napok, 1912
- Targallyak, 1912
- Targallyak, 1912
- Török világ Magyarországon, 1912
- Túl a láthatáron, 1912
- Van még új a nap alatt, 1912
- Van még új a nap alatt, 1912
- Véres könyv, 1912
- Zabella, 1912
- Anekdótakönyv, [1912-1913]
- A Kráó, [1913]
- Álmodád, [1913]
- A rosszul osztozott testvérek, [1913]
- A szabadságharc hősei, [1913]
- A világlátott fiú, [1913]
- Az asztalos családja, [1913]
- Az én kortársaim, [1913]
- Bokáczius kalandjai, [1913]
- De kár megvénülni, [1913]
- Egy magyar költő életéből, [1913]
- Fantasztikus történetek, [1913]
- Flykten, [1913]
- Lenczi fráter, [1913]
- Magnéta, [1913]
- Rákóczy fia, [1913]
- Szabadság a hó alatt vagy, [1913]
- Szép Mikhál, [1913]
- Vőlegény-verseny és más elbeszélések, [1913]
- A fehér rózsa, 1913
- A fehér rózsa, 1913
- A gazdag szegények, 1913
- A három márványfej, 1913
- A három márványfej, 1913
- A janicsárok végnapjai, 1913
- A kalóz-király, 1913
- A kétszarvú ember, 1913
- A kis királyok, 1913
- A kis királyok, 1913
- A kőszívű ember fiai, 1913
- A lélekidomár, 1913
- A lélekidomár, 1913
- A lőcsei fehér asszony, 1913
- Árnyképek, 1913
- Asszonyt kísér - Istent kísért, 1913
- A tengerszemű hölgy, 1913
- A tengerszemű hölgy, 1913
- Az arany ember, 1913
- Az arany ember, 1913
- Az életből ellesve, 1913
- Az életből ellesve, 1913
- Az új földesúr, 1913
- Carinus, 1913
- Carinus, 1913
- Carinus, 1913
- Dekameron, 1913
- Dekameron, 1913
- Dekameron, 1913
- Délvirágok, 1913
- Délvirágok, 1913
- Délvirágok, 1913
- Egy asszonyi hajszál, 1913
- Egy az Isten, 1913
- Egy bujdosó naplója, 1913
- Elbeszélések, 1913
- Elbeszélések, 1913
- Elbeszélések, 1913
- Erdély aranykora, 1913
- Erdélyi képek, 1913
- Erdélyi képek, 1913
- Fortunatus Imre, 1913
- Hangok a vihar után, 1913
- Hangok a vihar után, 1913
- Hangok a vihar után, 1913
- Hétköznapok, 1913
- Jókai Mór dekameronja, 1913
- Koronát szerelemért, 1913
- Magyarhon szépségei, 1913
- Magyarhon szépségei, 1913
- Magyarhon szépségei, 1913
- Milyenek a nők?, 1913
- Milyenek a nők? Milyenek a férfiak?, 1913
- Mire megvénülünk, 1913
- Mire megvénülünk, 1913
- Mire megvénülünk, 1913
- Mire megvénülünk, 1913
- Népvilág, 1913
- Népvilág, 1913
- Népvilág, 1913
- Névtelen vár, 1913
- Öles Miska és más mesék, 1913
- Petki Farkas leányai, 1913
- Petki Farkas leányai, 1913
- Politikai divatok, 1913
- Politikai divatok, 1913
- Politikai divatok, 1913
- Rákóczy fia, 1913
- Rákóczy fia, 1913
- Regék, 1913
- Szélcsend alatt, 1913
- Színművek, 1913
- Szomorú napok, 1913
- Szomorú napok, 1913
- Szomorú napok, 1913
- Török világ Magyarországon, 1913
- Török világ Magyarországon, 1913
- Vadon virágai, 1913
- Véres könyv, 1913
- Véres könyv, 1913
- Véres könyv, 1913
- Véres könyv, 1913
- 1848, [1914]
- A gazdag szegények, [1914]
- A három márványfej, [1914]
- A két Trenk, [1914]
- A legvitézebb huszár [Simonyi József], [1914]
- A lélekidomár, [1914]
- A Magláy-család, [1914]
- A magyar király házatája, [1914]
- A Nemzeti Színház múltjából, [1914]
- A rútak rútja, [1914]
- Asszonyt kísér - Istent kísért, [1914]
- A szegénység útja, [1914]
- A tengerszemű hölgy, [1914]
- Bürgözdi bácsi csíntevései, [1914]
- Egy nagy élet apró emlékei, [1914]
- Esetek Petőfi életéből, [1914]
- Márczius tizenötödike, [1914]
- Mindenféle különczök, [1914]
- Ne nyúlj hozzám, [1914]
- Rab Ráby, [1914]
- Tarka világ, [1914]
- Tégy jót, [1914]
- Trenk Frigyes, [1914]
- A debreceni lunátikus, 1914
- A debreczeni lunátikus, 1914
- A debreczeni lunátikus, 1914
- A magyar előidőkből, 1914
- A magyar előidőkből, 1914
- A magyar nép élcze szép hegedűszóban, 1914
- A régi jó táblabírák, 1914
- Árnyképek, 1914
- A serfőző, 1914
- A varchoniták, 1914
- A varchoniták, 1914
- Az új földesúr, 1914
- Csataképek a magyar szabadságharczból, 1914
- Délvirágok, 1914
- Délvirágok, 1914
- Egy az Isten, 1914
- Egy ember, a ki mindent tud, 1914
- Egy ember, aki mindent tud, 1914
- Egy magyar nábob, 1914
- Enyim, tied, övé, 1914
- Enyim, tied, övé, 1914
- Enyim, tied, övé, 1914
- Eppur si mouve, 1914
- Erdély aranykora, 1914
- Észak honából, 1914
- Fekete gyémántok, 1914
- Fekete gyémántok, 1914
- Felfordult világ, 1914
- Felfordult világ, 1914
- Föld felett és víz alatt, 1914
- Kárpáthy Zoltán, 1914
- Magyarhon szépségei, 1914
- Regék, 1914
- Regék, 1914
- Regék, 1914
- Szegény gazdagok, 1914
- Szélcsend alatt, 1914
- Szerelem bolondjai, 1914
- Szerelem bolondjai, 1914
- Török világ Magyarországon, 1914
- Török világ Magyarországon, 1914
- A fekete vér, [1915]
- A fránya hadnagy, [1915]
- A két Trenk, [1915]
- A kráó, [1915]
- Diákok regénye, [1915]
- Diákok regénye, [1915]
- Egy játékos, aki nyer, [1915]
- Kassári Dániel, [1915]
- Kvinnogunst, [1915]
- Minden poklokon keresztül, [1915]
- Az elátkozott család, 1915
- Carinus, 1915
- Carinus, 1915
- Ráby Mátyás viszontagságai, 1915
- Ráby Mátyás viszontagságai, 1915
- Vežeň Akhtiarski, 1915
- Vtajemné zemi zlata, 1915
- Schwarze Diamanten, [1915 körül]
- A jövő század regénye, [1916]
- Die Tragödie des Menschen, [1916]
- Görög tűz, [1916]
- Petőfi eszmecsírái és egyéb följegyzések, [1916]
- Petőfi haláláról, [1916]
- Dvojrohovi človek, 1916
- Egy magyar nábob, 1916
- Verimuistelma vuodelta 1848, [eli 13 pöydässä], 1916
- Az új földesúr, 1916-1918
- Chinchilla herczeg, [1917?]
- A cigánybáró, [1917]
- Az én életem regénye, [1917]
- Korrajzok, [1917]
- Mégsem lesz belőle tekintetes asszony, [1917]
- Minden poklokon keresztül, [1917]
- Unkarilainen nábob, 1917
- Valkoruusu, 1917
- Ahol a pénz nem isten, [1918]
- Kétszer kettő négy, [1918]
- Sárga rózsa, [1918]
- Gospodja s morskim očima, 1918
- Onnen kultapoika, 1918-1919
- A börtön virága, [1919]
- A lőcsei fehér asszony, [1919]
- Aranyember, [1919]
- Ein ungarischer Nabob, [1919]
- Kétszer kettő - négy, [1919]
- Sírkő-album /kathlánneth/, [1919]
- A jövő század regénye, [192?]
- Die Narren der Liebe, [192?]
- Drei Freier, [192?]
- Jókai Mór meséskönyve, [192?]
- Staří dodří soudcové, [192?]
- A rútak rútja, [1920]
- Páter Péter, [1920]
- Életem naplója, 1920
- Kárpáthy Zoltán, 1920
- La rosa amarilla, 1920
- Biala dama, [1920 után]
- Fekete gyémántok, [1921]
- Mesék a sárgák világából, [1921]
- Úti levelek Erdélyből, [1921]
- A jedikulai rab, 1922
- A tűzön át az égbe, 1922
- Egy magyar nábob, 1922
- Egy magyar nábob, 1922
- Egy magyar nábob, 1922
- V tajemné zemi zlata, 1922
- Pater Petr, [1923]
- Bílá paní levočská, 1923
- Mire megvénülünk, 1923
- Szegény gazdagok, 1923
- Ubozi boháči, 1923
- A kráó, [1924]
- A Rózsák szigete, [1924]
- A szerelem bolondjai, [1924]
- Jókai 1825-1925., [1924]
- Jókai brevárium, [1924]
- Szeretve mind a vérpadig, [1924]
- A régi jó táblabírák, 1924
- Bezejmenný zámek, 1924
- Bokréta a legnagyobb magyar elbeszélő, Jókai Mór műveiből, 1924
- Krotitel duší, 1924
- Šilenci lásky, 1924
- Synové muže kamenného srdce, 1924
- Poruszymy z posad ziemie, [1924 után]
- Elbeszélések, [1925]
- Kis dekameron, [1925]
- A hazajáró lélek, 1925
- A pesti izr. hitközség Jókai emlékünepe 1925. január 18, 1925
- A régi jó táblabírák, 1925
- Az arany ember, 1925
- Az elátkozott család, 1925
- Az élet komédiásai, 1925
- Černá krev, 1925
- Csataképek a magyar szabadságharczból, 1925
- Egy magyar nábob, 1925
- Eppur si mouve, 1925
- Erdély aranykora, 1925
- Fekete gyémántok, 1925
- Jelenetek Jókai Mór novelláiból, 1925
- Kárpáthy Zoltán, 1925
- Komedianti života, 1925
- Melyiket a kilenc közül?, 1925
- Není dábla, 1925
- Proslulý sedmnácteho století, 1925
- Szegény gazdagok, 1925
- Szerelem bolondjai, 1925
- Török világ Magyarországon, 1925
- Török világ Magyarországon, 1925
- Ženu provázi - Boha pokouši, 1925
- Szerelem bolondjai, [1926?]
- Az arany ember, [1926]
- Inne czasy - inni ludzie, [1926]
- A kőszívű ember fiai, 1926
- A tengerszemű hölgy, 1926
- Az új földesúr, 1926
- Enyim, tied, övé, 1926
- Enyim, tied, övé, 1926
- Jeden jest Bůh, 1926
- Mali králové, 1926
- Milován až na popraviště, 1926
- Mire megvénülünk, 1926
- Névtelen vár, 1926
- Politické módy, 1926
- Politikai divatok, 1926
- Politikai divatok, 1926
- Ubozi boháči, 1926
- Uherský nabob, 1926
- Zoltán Kárpáthy, 1926
- De duabus salicibus Enyediensibus, [1927]
- De duabus salicibus Enyediensibus, [1927]
- Halil the pedlar, [1927]
- Turecký svět v Uhrách, [1927]
- A kik kétszer halnak meg, 1927
- A lőcsei fehér asszony, 1927
- Bezejmenný zámek, 1927
- Cikánský baron, 1927
- Egy az Isten, 1927
- Król piratów, 1927
- Krotitel duší, 1927
- Nový statkář, 1927
- Rab Ráby, 1927
- Szép Mikhál, 1927
- Szeretve mind a vérpadig, 1927
- Szeretve mind a vérpadig, 1927
- Zlatý muž, 1927
- Az élet komédiásai, [1928]
- Egy magyar nábob, [1928]
- Jókai Mór meséskönyve, [1928]
- Török világ Magyarországon, [1928]
- A Damokosok, 1928
- A janicsárok végnapjai, 1928
- A lélekidomár, 1928
- Árnyképek, 1928
- Az istenhegyi székely leány, 1928
- Dekameron, 1928
- Délvirágok, 1928
- Egy hírhedett kalandor a tizenhetedik századból, 1928
- Fráter György, 1928
- Jövő század regénye, 1928
- Novellák, 1928
- Povídky o růžích a jiné novely, 1928
- Rab Ráby, 1928
- Sárga rózsa, 1928
- Souboj s Bohem, 1928
- Staří dodří soudcové, 1928
- Szomorú napok, 1928
- Véres könyv, 1928
- Romány a povidky, 1928-
- A kalóz-király, [1929]
- A leaotungi emberkék, [1929]
- A lőcsei fehér asszony, [1929]
- A tengerszemű hölgy, [1929]
- Enyém, tied, övé, [1929]
- Jókai Mór meséskönyve, [1929]
- Kárpáthy Zoltán, [193?]
- Rab Ráby, [193?]
- Akik kétszer halnak meg, [1930]
- Fráter György, [1930]
- Jókai Mór politikai beszédei, [1930]
- Sárga rózsa, [1930]
- A gazdag szegények, 1930
- A három márványfej, 1930
- A magyar előidőkből, 1930
- A vadon virágai, 1930
- Bálványos vár, 1930
- Egész az északi pólusig, 1930
- Egy játékos, aki nyer, 1930
- Görög tűz, 1930
- Hangok a vihar után, 1930
- Hétköznapok, 1930
- Még egy csokrot, 1930
- Megtörtént regék, 1930
- Milyenek a nők?, 1930
- Novellák, 1930
- Rákóczy fia, 1930
- Szabadság a hó alatt vagy, 1930
- Színművek, 1930
- Targallyak, 1930
- Timar's two worlds, 1930
- Unkarilainen nábob, 1930
- Virradóra, 1930
- Szeretve mind a vérpadig, [1930 körül]
- A fekete vér, 1931
- A két Trenk, 1931
- Az arany ember, 1931
- De kár megvénülni!, 1931
- Felfordult világ, 1931
- Levente, 1931
- Napraforgók, 1931
- Nincsen ördög, 1931
- Őszi fény, 1931
- Páter Péter, 1931
- Tégy jót!, 1931
- Virradóra, [1932]
- A kis királyok, 1932
- A mi lengyelünk, 1932
- A mi lengyelünk, 1932
- A mi lengyelünk, 1932
- Egetvívó asszonyszív, 1932
- Életemből, 1932
- Emlékeimből, 1932
- Félistenek bolondságai, 1932
- Félistenek bolondságai, 1932
- Forradalom alatt írt művek, 1932
- Öreg ember nem vén ember, 1932
- Téli napsugár, 1932
- Túl a láthatáron, 1932
- Utazás egy sírdomb körül, 1932
- A leaotungi emberkék, [1933]
- Kedves atyafiak, [1933]
- Az új földesúr, [1935]
- Uusi kartanonherra, 1935
- Der Goldmensch, [1936]
- Jókai száz könyve, 1936
- Az aranyember, [1938]
- Fekete gyémántok, [1938]
- Nagy mesekönyv kicsinyeknek, [1938]
- A lőcsei fehér asszony, [1939]
- A negyvennyolcas magyar szabadságharc és a zsidók, 1939
- I diamanti neri, 1939
- Katonadolgok, 1939
- A tengerszemű hölgy, [194?]
- Háromszéki lányok, [194?]
- Eppur si mouve, [1940]
- Csataképek a magyar szabadságharcból, [1941]
- Egy magyar nábob, [1941]
- Kárpáthy Zoltán, [1941]
- Kedves atyafiak, [1941]
- Valekoullut, 1941
- A nagyenyedi két fűzfa, [1942]
- Az új földesúr, [1942]
- Sárga rózsa, [1942]
- Az új földesúr, 1942
- Dve otdanice, 1942
- Dve otdanice, 1942
- Jókai Mór levelezése, 1833-1859, 1942
- Maurice Jókai et l'Europe, 1942
- Ahol a pénz nem isten, [1943]
- A kalóz-király, [1943]
- A két menyasszony, [1943]
- A két Trenk, [1943]
- A kőszívű ember fiai, [1943]
- Az ezerkettedik éjszaka, [1943]
- Az új földesúr, [1943]
- Az új földesúr, [1943]
- Egy magyar nábob, [1943]
- Erdély aranykora, [1943]
- Szegény gazdagok, [1943]
- A bolondok grófja, 1943
- Kárpáthy Zoltán, 1943
- A nagyenyedi két fűzfa, [1943 után]
- A janicsárok végnapjai, [1944?]
- A cigánybáró, [1944]
- A kőszívű ember fiai, [1944]
- A nagyenyedi két fűzfa, [1944]
- A nagyenyedi két fűzfa, [1944]
- Az aranyember, [1944]
- Az új földesúr, [1944]
- Egy magyar nábob, [1944]
- Háromszéki leányok, [1944]
- Kárpáthy Zoltán, [1944]
- Kedves atyafiak, [1944]
- Névtelen vár, [1944]
- Az új földesúr, 1944
- Baradlay, 1944
- A két menyasszony, [1945]
- Bajo la sombra de Ali bajá, 1945
- Petőfi Sándorné Szendrey Júlia naplója és levelei Térey Marihoz, [1946?]
- Egy magyar nábob, [1946]
- Altin adam, 1947
- Az aranyember, 1947
- Kelet királynéja, 1947
- Melyiket a kilenc közül?, 1947
- A nagyenyedi két fűzfa, [1948]
- Kárpáthy Zoltán, [1948]
- Kedves atyafiak, [1948]
- Politikai divatok, [1948]
- A kőszívű ember fiai, 1948
- Rab Ráby, 1948
- Yeni çiftlik sahibi, 1948
- És mégis mozog a föld, [1949?]
- La rosa amarilla, [1949]
- Szabadság a hó alatt, [1949]
- Az aranyember, 1949
- Eppur si muove, 1949
- Fekete gyémántok, 1949
- Poruszymy z posad ziemie, 1949
- Rab Ráby, 1949
- Ter házáháv, [195?]
- Vom Golde verfolgt, [195?]
- Rab Ráby, [1950]
- Szabadság a hó alatt vagy, 1950
- Sárga rózsa, [1951]
- A kőszívű ember fiai, 1951
- A legvitézebb huszár, 1951
- Csataképek, 1951
- La rosa gialla, 1951
- Novi spahija, 1951
- A kiskirályok, 1952
- A szabadságért, 1952
- Fekete gyémántok, 1952
- Die gelbe Rose, [1953]
- A kőszívű ember fiai, 1953
- A kőszívű ember fiai, 1953
- Fekete gyémántok, 1953
- Szegény gazdagok, 1953
- Zloty czlowiek, 1953
- Kárpáthy Zoltán, 1953 [!1954]
- A kőszívű ember fiai, [1954]
- A kőszívű ember fiai, [1954]
- A kőszívű ember fiai, [1954]
- A kőszívű ember fiai, [1954]
- A kőszívű ember fiai, [1954]
- A kőszívű ember fiai, [1954]
- A kőszívű ember fiai, [1954]
- A kőszívű ember fiai, [1954]
- Das Wunderkraut von Lohina, [1954]
- Kuka yhdeksästä?, [1954]
- A cigánybáró, 1954
- A kőszívű ember fiai, 1954
- A kőszívű ember fiai, 1954
- A kőszívű ember fiai, 1954
- A leaotungi emberkék, 1954
- A nagyenyedi két fűzfa és más elbeszélések, 1954
- A nagyenyedi két fűzfa és más elbeszélések, 1954
- Az arany ember, 1954
- Az aranyember, 1954
- Az aranyember, 1954
- Az élet komédiásai, 1954
- Cigánybáró, 1954
- Egy hírhedett kalandor a tizenhetedik századból, 1954
- Egy hírhedett kalandor a XVII. századból, 1954
- Eppur si mouve, 1954
- Eppur si mouve, 1954
- Erdély aranykora, 1954
- Fekete gyémántok, 1954
- Jókai Mór [emlékkiállítás halálának 50. évfordulója alkalmából], 1954
- Kedves atyafiak, 1954
- Kedves atyafiak, 1954
- Ona podičiila sebe sud'bu, 1954
- Rab Ráby, 1954
- Rab Ráby, 1954
- Sárga rózsa, 1954
- Szegény gazdagok, 1954
- Szegény gazdagok, 1954
- Szegény gazdagok, 1954
- Törökvilág Magyarországon, 1954
- Törökvilág Magyarországon, 1954
- Törökvilág Magyarországon, 1954
- Törökvilág Magyarországon, 1954
- Fekete gyémántok, 1954 [!1955]
- Kiskirályok, 1954 [!1955]
- Csataképek a magyar szabadságharczból, [1955]
- A debreceni lunátikus, 1955
- A janicsárok végnapjai, 1955
- A kalmár és családja, 1955
- A kőszívű ember fiai, 1955
- A lőcsei fehér asszony, 1955
- A lőcsei fehér asszony, 1955
- A lőcsei fehér asszony, 1955
- Az aranyember, 1955
- Crăiorii, 1955
- Crăiorii, 1955
- Einer stach ins Wespennest, 1955
- És mégis mozog a Föld, 1955
- És mégis mozog a Föld, 1955
- Fekete gyémántok, 1955
- Írói arcképek, 1955
- Pusstafrühling, 1955
- Rab Ráby, 1955
- Sárga rózsa, 1955
- Sonkolyi Gergely, 1955
- Szegény gazdagok, 1955
- Válogatott elbeszélések, 1955
- Zlatniât čovek, 1955
- Zlaton čovek, 1955
- Zlatý človek, 1955
- A kőszívű ember fiai, [1956?]
- A nagyenyedi két fűzfa és más elbeszélések, [1956]
- A nagyenyedi két fűzfa és más elbeszélések, [1956]
- A nagyenyedi két fűzfa és más elbeszélések, [1956]
- Der Abenteurer, [1956]
- Der Abenteurer, [1956]
- A kőszívű ember fiai, 1956
- A kőszívű ember fiai, 1956
- A kőszívű ember fiai, 1956
- A nagyenyedi két fűzfa és más elbeszélések, 1956
- A tűzön át az égbe, 1956
- Benyovszky Móric emlékiratai Ázsián át Madagaszkárig, 1956
- Csataképek a magyar szabadságharcból, 1956
- Egy magyar nábob, 1956
- Egy magyar nábob, 1956
- Egy magyar nábob, 1956
- Eppur si mouve, 1956
- Erdély aranykora, 1956
- Facija Negra ili bedni bogataši, 1956
- Fekete gyémántok, 1956
- I ko hsziung-ja-li fu hao, 1956
- Kárpáthy Zoltán, 1956
- Kárpáthy Zoltán, 1956
- Kárpáthy Zoltán, 1956
- Levočská biela pani, 1956
- Magyarhon szépségei, 1956
- Melyiket a 9 közül? ..., 1956
- Rab Ráby, 1956
- Rab Ráby, 1956
- Želtaâ roza, 1956
- Fekete gyémántok, 1956 [!1957]
- Reise in die Vergangenheit, [1957]
- A debreceni lunátikus, 1957
- A kis dobos, 1957
- A kiskirályok, 1957
- Az aranyember, 1957
- Az aranyember, 1957
- Az aranyember, 1957
- Bokáczius kalandjai és más elbeszélések, 1957
- Egy magyar nábob, 1957
- Kárpáthy Zoltán, 1957
- Kisregények, 1957
- Kisregények, 1957
- Mire megvénülünk, 1957
- Mire megvénülünk, 1957
- Mire megvénülünk, 1957
- Poruszymy z posad ziemię, 1957
- Sárga rózsa, 1957
- Szegény gazdagok, 1957
- Szerelem bolondjai, 1957
- Szerelem bolondjai, 1957
- Szerelem bolondjai, 1957
- A kiskirályok, 1957 [!1958]
- Ij háoser, [1958]
- A gazdag szegények, 1958
- A kőszívű ember fiai, 1958
- A kőszívű ember fiai, 1958
- A kőszívű ember fiai, 1958
- Az aranyember, 1958
- Az új földesúr, 1958
- Bálványosvár, 1958
- Bálványosvár, 1958
- Die Baradlays, 1958
- Egy hírhedett kalandor a tizenhetedik századból, 1958
- Erdély aranykora, 1958
- Erdély aranykora, 1958
- Fekete gyémántok, 1958
- Fekete gyémántok, 1958
- Juodieji deimantai, 1958
- Král' pirátov, 1958
- Posledné dni Janičiarov, 1958
- Szegény gazdagok, 1958
- Žovta troânda, 1958
- És mégis mozog a Föld, 1958 [!1959]
- Politikai divatok, 1958 [!1959]
- És mégis mozog a föld, [1959]
- 20.000 rokìv pìd krìgoû, 1959
- A cigánybáró, 1959
- A gazdag szegények, 1959
- A két Trenk, 1959
- A két Trenk, 1959
- A kőszívű ember fiai, 1959
- A kőszívű ember fiai, 1959
- Az aranyember, 1959
- Az aranyember, 1959
- Az aranyember, 1959
- Az elátkozott család, 1959
- Biedni bogacze, 1959
- Egy magyar nábob, 1959
- Enyém, tied, övé, 1959
- Fekete gyémántok, 1959
- I due Trenk, 1959
- Janicsárok végnapjai, 1959
- Kárpáthy Zoltán, 1959
- Kárpáthy Zoltán, 1959
- Kárpáthy Zoltán, 1959
- Melyiket a kilenc közül?, 1959
- Omul de aur, 1959
- Sary begul, 1959
- Sini lûdini z kamʹânim sercem, 1959
- Sini lûdini z kamʹânim sercem, 1959
- Synovʹâ čeloveka s kamennym serdcem, 1959
- Synové muže kamenného srdce, 1959
- Szegény gazdagok, 1959
- Szegény gazdagok, 1959
- Úbohí boháči, 1959
- Zloty czlowiek, 1959
- Egy magyar nábob, 1959 [!1960]
- Kat a láska, [196?]
- A Fehér Rózsa, 1960
- A kőszívű ember fiai, 1960
- A kőszívű ember fiai, 1960
- A kőszívű ember fiai, 1960
- Az arany ember, 1960
- Az aranyember, 1960
- Az aranyember, 1960
- Egy az Isten, 1960
- Egy magyar nábob, 1960
- És mégis mozog a Föld, 1960
- Geltonoji rože, 1960
- Huang csiang vej, 1960
- Írások életemből, 1960
- Jókai Mór elbeszélései, 1960
- Kárpáthy Zoltán, 1960
- Két menyegző, 1960
- Levočská bielá pani, 1960
- Szegény gazdagok, 1960
- Szegény gazdagok, 1960
- Szegény gazdagok, 1960
- Szegény gazdagok, 1960
- Un hombre de oro, 1960
- A bolondok grófja, 1961
- A három királyok csillaga, 1961
- Akik kétszer halnak meg, 1961
- Akmeniné Širdis, 1961
- A kőszívű ember fiai, 1961
- A kőszívű ember fiai, 1961
- A kőszívű ember fiai, 1961
- A lőcsei fehér asszony, 1961
- A lőcsei fehér asszony, 1961
- A lőcsei fehér asszony, 1961
- A mi lengyelünk, 1961
- A régi jó táblabírák, 1961
- Az elátkozott család, 1961
- De kár megvénülni, 1961
- Egy játékos, aki nyer, 1961
- Enyém, tied, övé, 1961
- Földönjáró csillagok, 1961
- Rab Ráby, 1961
- Rab Ráby, 1961
- Rab Ráby, 1961
- Synovʹâ čeloveka s kamennym serdcem, 1961
- Synovʹâ čeloveka s kamennym serdcem, 1961
- Szadbargi zard, 1961
- Szarü kul, 1961
- Szép Mikhál, 1961
- A gazdag szegények, [1962]
- A Damokosok, 1962
- A fehér rózsa, 1962
- A fehér rózsa, 1962
- A kőszívű ember fiai, 1962
- A kőszívű ember fiai, 1962
- Az aranyember, 1962
- Az aranyember, 1962
- Az aranyember, 1962
- Az aranyember II. rész, 1962
- Az új földesúr, 1962
- Egy magyar nábob, 1962
- Egy magyar nábob, 1962
- Egy magyar nábob, 1962
- Erdély aranykora, 1962
- Erdély aranykora, 1962
- És mégis mozog a föld, 1962
- És mégis mozog a föld, 1962
- És mégis mozog a Föld, 1962
- Hétköznapok, 1962
- Hétköznapok, 1962
- Les Baradlay, ou les trois fils de Coeur-de-Pierre, 1962
- Névtelen vár, 1962
- Nincsen ördög, 1962
- Rosa gialla, 1962
- Sárga rózsa, 1962
- Szabadság a hó alatt, 1962
- Szegény gazdagok, 1962
- Szegény gazdagok, 1962
- Szeretve mind a vérpadig, 1962
- Jókai Mór összes művei, 1962-
- Fekete gyémántok, 1962 [!1961]
- Jókai Mór összes művei, 1962-1981
- A három királyok csillaga, 1963
- A kőszívű ember fiai, 1963
- A kőszívű ember fiai, 1963
- A kőszívű ember fiai, 1963
- A kőszívű ember fiai, 1963
- A kőszívű ember fiai, 1963
- A kőszívű ember fiai, 1963
- A régi jó táblabírák, 1963
- A régi jó táblabírák, 1963
- Az aranyember, 1963
- Az aranyember II. rész, 1963
- Az elátkozott család, 1963
- Az elátkozott család, 1963
- Az új földesúr, 1963
- Az új földesúr, 1963
- Egy magyar nábob, 1963
- Ein Goldmensch, 1963
- És mégis mozog a Föld!, 1963
- Felfordult világ, 1963
- Felfordult világ, 1963
- Kárpáthy Zoltán, 1963
- Kárpáthy Zoltán, 1963
- Kárpáthy Zoltán, 1963
- Kárpáthy Zoltán, 1963
- Kárpáthy Zoltán, 1963
- Melyiket a kilenc közül?, 1963
- Melyiket a kilenc közül?, 1963
- Mire megvénülünk, 1963
- Mire megvénülünk, 1963
- Politikai divatok, 1963
- Politikai divatok, 1963
- Schwarze Diamanten, 1963
- Szerelem bolondjai, 1963
- Szerelem bolondjai, 1963
- Szomorú napok, 1963
- Szomorú napok, 1963
- The man with the golden touch, 1963
- Török világ Magyarországon, 1963
- Török világ Magyarországon, 1963
- A gazdag szegények, 1963 [!1962]
- Az aranyember, 1963 [!1962]
- Eppur si mouve, 1963 [!1962]
- Szegény gazdagok, 1963 [!1962]
- A kőszívű ember fiai, 1964
- A kőszívű ember fiai, 1964
- A nagyenyedi két fűzfa, 1964
- Az arany ember, 1964
- Az arany ember, 1964
- Az új földesúr, 1964
- Bálványosvár, 1964
- Bálványosvár, 1964
- Ein Goldmensch, 1964
- Enyim, tied, övé, 1964
- Enyim, tied, övé, 1964
- Erdély aranykora, 1964
- Fekete gyémántok, 1964
- Fekete gyémántok, 1964
- Fekete gyémántok, 1964
- Synové muže kamenného srdce, 1964
- Szép Mikhál, 1964
- Szép Mikhál, 1964
- Szeretve mind a vérpadig, 1964
- Szeretve mind a vérpadig, 1964
- Jókai Mór válogatott novellái, 1964 [!1963]
- A kis dobos, 1965
- A kis dobos, 1965
- A kőszívű ember fiai, 1965
- Az új földesúr, 1965
- Az új földesúr, 1965
- Diamantele negre, 1965
- Die Kleinkönige, 1965
- Eppur si muove, 1965
- Eppur si muove, 1965
- Erdély aranykora, 1965
- Erdély aranykora, 1965
- És mégis mozog a föld, 1965
- Fekete gyémántok, 1965
- Fekete gyémántok, 1965
- Két krajcárért füge, 1965
- Névtelen vár, 1965
- Névtelen vár, 1965
- Omul de aur, 1965
- Rab Ráby, 1965
- Rab Ráby, 1965
- Rab Ráby, 1965
- Rab Ráby, 1965
- Synovia človeka s kamennym srdcom, 1965
- Szabadság a hó alatt vagy, 1965
- Szabadság a hó alatt vagy, 1965
- Szeretve mind a vérpadig, 1965
- Szeretve mind a vérpadig, 1965
- Zolotoj čelovek, 1965
- Cikkek és beszédek, 1965-1980
- Jókai Mór összes művei, 1965-1980
- Egy magyar nábob, [1966]
- Kárpáthy Zoltán, [1966]
- Kárpáthy Zoltán, [1966]
- Kárpáthy Zoltán, [1966]
- A cigánybáró, 1966
- A Damokosok, 1966
- A Damokosok, 1966
- A három márványfej, 1966
- A három márványfej, 1966
- Akik kétszer halnak meg, 1966
- Akik kétszer halnak meg, 1966
- A kőszívű ember fiai, 1966
- A kőszívű ember fiai, 1966
- A lőcsei fehér asszony, 1966
- A lőcsei fehér asszony, 1966
- A lőcsei fehér asszony, 1966
- A szerelem bolondjai, 1966
- A szerelem bolondjai, 1966
- Aukso žmogus, 1966
- Az aranyember, 1966
- Az aranyember, 1966
- Az aranyember, 1966
- Cigánsky barón, 1966
- Egy az Isten, 1966
- Egy az Isten, 1966
- Egy az Isten, 1966
- Egy játékos, aki nyer, 1966
- Egy játékos, aki nyer, 1966
- Egy magyar nábob, 1966
- Kárpáthy Zoltán, 1966
- Kárpáthy Zoltán, 1966
- Levočská bielá pani, 1966
- Minden poklokon keresztül, 1966
- Rab Ráby, 1966
- Szegény gazdagok, 1966
- Uhorský nabob, 1966
- Zlati človek, 1966
- Zlatý človek, 1966
- Jókai Mór regényei, 1966-
- A cigánybáró, 1967
- A két menyasszony, 1967
- A királykisasszony babái, 1967
- A kőszívű ember fiai, 1967
- A kőszívű ember fiai, 1967
- A kőszívű ember fiai, 1967
- A kőszívű ember fiai, 1967
- A kőszívű ember fiai, 1967
- A lélekidomár, 1967
- A lélekidomár, 1967
- A lőcsei fehér asszony, 1967
- A lőcsei fehér asszony, 1967
- Az arany ember, 1967
- Az élet komédiásai, 1967
- Az élet komédiásai, 1967
- Čierné diamanty, 1967
- Diamantele negre, 1967
- Egy hírhedett kalandor a XVII. századból, 1967
- Egy hírhedett kalandor a XVII. századból, 1967
- Egy magyar nábob, 1967
- Egy magyar nábob, 1967
- Egy magyar nábob, 1967
- Ein Goldmensch, 1967
- Erdély aranykora, 1967
- És mégis mozog a föld, 1967
- Fekete gyémántok, 1967
- Följegyzések, 1967
- Gróf Benyovszky Móric életrajza, saját emlékiratai és útleírásai, 1888-1891, 1967
- Gróf Benyovszky Móric életrajza, saját emlékiratai és útleírásai, 1888-1891, 1967
- Gulkhva kacis švilebi, 1967
- Jövendölés, 1967
- Kárpáthy Zoltán, 1967
- Kárpáthy Zoltán, 1967
- Kárpáthy Zoltán, 1967
- Mégis mozog föld, 1967
- Nincsen ördög, 1967
- Nincsen ördög, 1967
- Otrokyňa, 1967
- Rab Ráby, 1967
- Tajomná krajina zlata, 1967
- The man with the golden touch, 1967
- Törökvilág Magyarországon, 1967
- Törökvilág Magyarországon, 1967
- Törökvilág Magyarországon, 1967
- A debreceni lunátikus, 1968
- A kiskirályok, 1968
- A kiskirályok, 1968
- Az arany ember, 1968
- Az arany ember, 1968
- Az új földesúr, 1968
- Egy magyar nábob, 1968
- Egy magyar nábob, 1968
- Ein ungarischer Nabob, 1968
- Erdély aranykora, 1968
- Erdély aranykora, 1968
- És mégis mozog a föld, 1968
- Fekete gyémántok, 1968
- Kárpáthy Zoltán, 1968
- Král' pirátov, 1968
- Magister kaminarius, 1968
- Milovany až na popravisko, 1968
- Mire megvénülünk, 1968
- Mire megvénülünk, 1968
- Mire megvénülünk, 1968
- Politikai divatok, 1968
- Szeretve mind a vérpadig, 1968
- The dark diamonds, 1968
- A barátfalvi lévita, 1969
- A barátfalvi lévita, 1969
- A fekete vér, 1969
- A fekete vér, 1969
- A gazdag szegények, 1969
- A gazdag szegények, 1969
- A két Trenk, 1969
- A két Trenk, 1969
- A kőszívű ember fiai, 1969
- A kőszívű ember fiai, 1969
- A magyar nemzet története regényes rajzokban, 1969
- A magyar nemzet története regényes rajzokban, 1969
- A mi lengyelünk, 1969
- A mi lengyelünk, 1969
- Az arany ember, 1969
- Črni diamanti, 1969
- Enyém, tied, övé, 1969
- Enyém, tied, övé, 1969
- Enyim, tied, övé, 1969
- És mégis mozog a föld, 1969
- Fekete gyémántok, 1969
- Minden poklokon keresztül, 1969
- Minden poklokon keresztül, 1969
- Nový zemepán, 1969
- Szegény gazdagok, 1969
- Szegény gazdagok, 1969
- Szegény gazdagok, 1969
- Velikaš, 1969
- Žlutá ruže, 1969
- Rab Ráby, [1970]
- Rab Ráby, [1970]
- Rab Ráby, [1970]
- A gazdag szegények, 1970
- A kőszívű ember fiai, 1970
- Az új földesúr, 1970
- Az új földesúr, 1970
- Diákpantheon, 1970
- Egy az isten, 1970
- Egy az isten, 1970
- Eppur si muove, 1970
- Fiii omului cu inima de piatră, 1970
- Görögtűz, 1970
- Görögtűz, 1970
- Levočská bilá pani, 1970
- Šialenci lásky, 1970
- Velikašev sin, 1970
- Zoltán Kárpáthy, 1970
- Die schwarze Maske, [1971]
- Egy magyar nábob, [1971]
- Eppur si muove, [1971]
- Ahol a pénz nem isten, 1971
- Ahol a pénz nem isten, 1971
- A kőszívű ember fiai, 1971
- A lőcsei fehér asszony, 1971
- Černye almazy, 1971
- De kár megvénülni!, 1971
- De kár megvénülni!, 1971
- Dobrodružstvá rytiera Trenka, 1971
- Drámák, 1971
- Egy magyar nábob, 1971
- Elbeszélések, 1842-1848, 1971
- Elbeszélések, 1842-1848, 1971
- Eppur si muove, 1971
- Jókai Mór levelezése, 1833-1859, 1971
- Kárpáthy Zoltán, 1971
- Kárpáthy Zoltán, 1971
- Rab Ráby, 1971
- Szabadság a hó alatt, vagy, 1971
- Szabadság a hó alatt, vagy, 1971
- Szeretve mind a vérpadig, 1971
- Szeretve mind a vérpadig, 1971
- Voszki marde, 1971
- Zoltán Kárpáthy, 1971
- Jókai Mór összes művei, 1971-
- Jókai Mór összes művei, 1971-
- Jókai Mór összes művei, 1971-
- A királylány babái, 1972
- A kiskirályok, 1972
- A kőszívű ember fiai, 1972
- A kőszívű ember fiai, 1972
- A tengerszemű hölgy, 1972
- A tengerszemű hölgy, 1972
- Az arany ember, 1972
- Erdély aranykora, 1972
- És mégis mozog a föld, 1972
- Fekete gyémántok, 1972
- Fekete gyémántok, 1972
- Fráter György, 1972
- Fráter György, 1972
- Névtelen vár, 1972
- Omul de aur, 1972
- Sinovete na čoveka s kamennoto sǎrce, 1972
- Szerelem bolondjai, 1972
- 18negyvennyolcz, 1973
- A három királyok csillaga, 1973
- A három királyok csillaga, 1973
- A kétszarvú ember, 1973
- A kétszarvú ember, 1973
- Akmenssirds cilveka deli, 1973
- A kőszívű ember fiai, 1973
- A lőcsei fehér asszony, 1973
- Asszonyt kísér - Istent kísért, 1973
- Asszonyt kísér - Istent kísért, 1973
- Az arany ember, 1973
- Az arany ember, 1973
- Dvoji život, 1973
- Egy magyar nábob, 1973
- Elbeszélések, 1851, 1973
- Elbeszélések, 1851, 1973
- És mégis mozog a föld, 1973
- Fekete gyémántok, 1973
- Szabadság a hó alatt vagy, 1973
- Szabadság a hó alatt vagy, 1973
- Szegény gazdagok, 1973
- Zlatý vek Sedmohradska, 1973
- Jókai Mór összes művei, 1973-
- A kráó, 1974
- A kráó, 1974
- A lőcsei fehér asszony, 1974
- Az arany ember, 1974
- Börtön virága, 1974
- Börtön virága, 1974
- Drámák, 1974
- Egetvívó asszonyszív, 1974
- Egetvívó asszonyszív, 1974
- Fečorii omului cu inima de piatra, 1974
- Fekete gyémántok, 1974
- Fekete gyémántok, 1974
- In vino veritas, 1974
- In vino veritas, 1974
- In vino veritas, 1974
- Óceánia, 1974
- Rab Ráby, 1974
- Sárga rózsa, 1974
- Szegény gazdagok, 1974
- Szeretve mind a vérpadig, 1974
- Törökvilág Magyarországon, 1974
- Uherský nabob, 1974
- Ex libris Dr. Gombos László, [1975]
- In vino veritas, [1975]
- In vino veritas, [1975]
- Kertészgazdászati jegyzetek, [1975]
- Kertészgazdászati jegyzetek, [1975]
- A huszti beteglátogatók, 1975
- A huszti beteglátogatók, 1975
- A janicsárok végnapjai, 1975
- A kőszívű ember fiai, 1975
- Egy hírhedett kalandor a XVII. századból, 1975
- Ein Goldmensch, 1975
- Ein Goldmensch, 1975
- Jókai Mór levelezése, 1860-1875, 1975
- Jövő század regénye, 1975
- Kuldaväärt mees, 1975
- Mire megvénülünk, 1975
- Okrokači, 1975
- Posledni dny janičáru, 1975
- Rákóczy fia, 1975
- Rákóczy fia, 1975
- Szegény gazdagok, 1975
- Szép Mikhál, 1975
- Szerelem bolondjai, 1975
- Szerelem bolondjai, 1975
- The man with the golden touch, 1975
- Zlati človek, 1975
- Zoltán Kárpáthy, 1975
- A kőszívű ember fiai, 1976
- Az arany ember, 1976
- Az aranyember, 1976
- Az utolsó budai basa, 1976
- Die Baradlays, 1976
- Egy ember, aki mindent tud, 1976
- Egy ember, aki mindent tud, 1976
- Ein ungarischer Nabob, 1976
- Fekete gyémántok, 1976
- Los diamantes negros, 1976
- Mali králi, 1976
- Nincsen ördög, 1976
- Öreg ember nem vén ember, 1976
- Öreg ember nem vén ember, 1976
- Vengerskij nabob, 1976
- Voievodul iganilor, 1976
- Die letzten Tage der Janitscharen, [1977]
- A gazdag szegények, 1977
- A kőszívű ember fiai, 1977
- A kőszívű ember fiai, 1977
- A kőszívű ember fiai, 1977
- Az arany ember, 1977
- Egy magyar nábob, 1977
- Fekete gyémántok, 1977
- Gróf Benyovszky Móric, 1977
- Syn uherského naboba, 1977
- A kiskirályok, 1978
- A kiskirályok, 1978
- A nagyenyedi két fűzfa, 1978
- Az aranyember, 1978
- Bánk bán, 1978
- Ein Goldmensch, 1978
- És mégis mozog a föld, 1978
- És mégis mozog a föld, 1978
- És mégis mozog a föld, 1978
- La filoj de l'ŝtonkora homo, 1978
- Sárga rózsa, 1978
- Szegény gazdagok, 1978
- Szegény gazdagok, 1978
- The dark diamonds, 1978
- Žǎltata roza, 1978
- A kőszívű ember fiai, [1979]
- Kárpáthy Zoltán, [1979]
- A cigánybáró, 1979
- A kiskirályok, 1979
- Egy az Isten, 1979
- Kárpáthy Zoltán, 1979
- Sárga rózsa, 1979
- Un hombre de oro, 1979
- Fekete gyémántok, 1979, cop. 1977
- Névtelen vár, [1980]
- A kőszívű ember fiai, 1980
- Bednye bogači, 1980
- Černé démanty, 1980
- Der neue Gutsherr, 1980
- Emléksorok, 1980
- Hei zuanshi, 1980
- Hugo von Habenichts, 1980
- Névtelen vár, 1980
- Egy magyar nábob, 1980, cop. 1977
- A lélekidomár, [1981]
- A jövő század regénye, 1981
- A lélekidomár, 1981
- Az arany ember, 1981
- Az arany ember, 1981
- Az arany ember, 1981
- Az új földesúr, 1981
- Černye almazy, 1981
- Ein Goldmensch, 1981
- Erdély aranykora, 1981
- Jin ren, 1981
- Kárpáthy Zoltán, 1981
- Rab Ráby, 1981
- Rab Ráby, 1981
- Turecky svet v Uhorsku, 1981
- Fekete gyémántok, 1981, cop. 1977
- Fekete gyémántok, 1981, cop. 1977
- És mégis mozog a föld, 1981, cop. 1978
- Sárga rózsa, 1981, cop. 1979
- A gazdag szegények, 1982
- A huszti beteglátogatók, 1982
- A kőszívű ember fiai, 1982
- A lőcsei fehér asszony, 1982
- A lőcsei fehér asszony, 1982
- Die letzten Tage der Janitscharen, 1982
- La rosa amarilla, 1982
- Egy magyar nábob, 1982, cop. 1977
- Fekete gyémántok, 1982, cop. 1977
- A kőszívű ember fiai, 1983
- A tengerszemű hölgy, 1983
- Az arany ember, 1983
- Černite diamanti, 1983
- Eppur si muove, 1983
- Kelet királynéja, 1983
- Kelet királynéja, 1983
- Les trois fils de Coeur-de-pierre, 1983
- Szegény gazdagok, 1983
- Szegény gazdagok, 1983
- Zoltán Kárpáthy, 1983
- Az arany ember, 1983, cop. 1980
- Névtelen vár, [1984]
- A leaotungi emberkék és más mesék, 1984
- Ciganski baron, 1984
- Egy hírhedett kalandor a XVII. századból, 1984
- Eppur şi muove, 1984
- És mégis mozog a föld, 1984
- Fekete gyémántok, 1984
- Fekete gyémántok, 1984
- Szegény gazdagok, 1984
- Sárga rózsa, 1984, cop. 1979
- Szaffi, [1985]
- Akmeninć širdis, 1985
- Atlantyda, 1985
- Cigánsky barón, 1985
- Der unglückliche Wetterhahn, 1985
- Die weisse Frau von Löcse, 1985
- Erdély aranykora, 1985
- Erdély aranykora, 1985
- Guld värd, 1985
- Xinyu zhi zhai, 1985
- Zlati človek, 1985
- Ein Goldmensch, 1985, cop. 1964
- A kőszívű ember fiai, 1986
- Az eltűnt leányok, 1986
- Egy magyar nábob, 1986
- Egy magyar nábob, 1986
- Kárpáthy Zoltán, 1986
- Kárpáthy Zoltán, 1986
- Vengerskij nabob, 1986
- Węgierski magnat, 1986
- Jókai Mór válogatott művei, 1986-
- Jókai Mór válogatott művei, 1986-
- A kiegyezés avagy, 1987
- A kőszívű ember fiai, 1987
- A kőszívű ember fiai, 1987
- A kőszívű ember fiai, 1987
- Az arany ember, 1987
- Az új földesúr, 1987
- Az új földesúr, 1987
- Az új földesúr, 1987
- Černye almazy, 1987
- Drámák, 1987
- És mégis mozog a föld, 1987
- És mégis mozog a föld, 1987
- És mégis mozog a föld, 1987
- Fekete gyémántok, 1987
- Fekete gyémántok, 1987
- Pohozhdeniâ avantûrista Gugo fon Habenihta, 1987
- Sárga rózsa, 1987
- Szegény gazdagok, 1987
- Szegény gazdagok, 1987
- A császár messze van, 1988
- A császár messze van, 1988
- Aki a szívét a homlokán hordja, 1988
- Aki a szívét a homlokán hordja, 1988
- Csataképek a magyar szabadságharcból, 1988
- Kogda my sostarimsâ, 1988
- Levočská biela pani, 1988
- Prizrak v Lublo, 1988
- Rab Ráby, 1988
- Savi almasebi, 1988
- Sini lûdini z kam'ânim sercem, 1988
- Ungarski magnat, 1988
- Vengerskij nabob, 1988
- Vengru nabobas, 1988
- Erdély aranykora, [1989]
- Elbeszélések, 1850, 1989
- Elbeszélések, 1853-1854, 1989
- Erdély aranykora, 1989
- Őszi fény, 1989
- Törökvilág Magyarországon, 1989
- Az istenhegyi székely leány, 1990
- Az istenhegyi székely leány, 1990
- Die beiden Trenck, 1990
- Elbeszélések, 1850, 1990
- Elbeszélések, 1853-1854, 1990
- Hymnus-Szózat, 1990
- Kelet királynéja, 1990
- Synov'â čeloveka s kamennym serdcem, 1990
- Uhorský nabob, 1990
- Zolotoj čelovek, 1990
- A kőszívű ember fiai, [1991]
- Az arany ember, 1991
- Az új földesúr, 1991
- Egész az északi pólusig, 1991
- Ezernyolczszáznegyvennyolcz, 1991
- Omul de aur, 1991
- A Damokosok, [1992]
- A tengerszemű hölgy, [1992]
- Az elátkozott család, [1992]
- Az új földesúr, [1992]
- Bálványosvár, [1992]
- De kár megvénülni!, [1992]
- Egy magyar nábob, [1992]
- Kárpáthy Zoltán, [1992]
- Öreg ember nem vén ember, [1992]
- Jókai Mór művei sorozat, [1992]-
- A három márványfej, 1992
- Ahol a pénz nem isten, 1992
- A janicsárok végnapjai, 1992
- A kőszívű ember fiai, 1992
- Bálványosvár, 1992
- Egetvívó asszonyszív, 1992
- Enyim, tied, övé, 1992
- Erdély aranykora, 1992
- Hétköznapok, 1992
- Jókai Mór levelezése, 1876-1885, 1992
- Jövő század regénye, 1992
- Sárga rózsa, 1992
- Szerelem bolondjai, 1992
- Az önkényuralom adomái, 1992-
- Jókai Mór összes művei, 1992-
- Jókai Mór összes művei Erdélyben, 1992-
- Jókai Mór munkái, 1992-2008
- Akik kétszer halnak meg, [1993]
- Sárga rózsa, [1993]
- A cigánybáró, 1993
- A gazdag szegények, 1993
- A jövő század regénye, 1993
- A kőszívű ember fiai, 1993
- A nagyenyedi két fűzfa, 1993
- A tengerszemű hölgy, 1993
- Az arany ember, 1993
- Az élet komédiásai, 1993
- Csataképek a magyar szabadságharcból, 1993
- Egész az északi pólusig vagy, 1993
- Elbeszélések, 1993
- És mégis mozog a föld, 1993
- Fekete gyémántok, 1993
- Írói arcképek, 1993
- Juodoji kauké, 1993
- Le nouveau seigneur, 1993
- Megtörtént regék, 1993
- Páter Péter, 1993
- Rákóczy fia, 1993
- Szegény gazdagok, 1993
- Szép Mikhál, 1993
- Szeretve mind a vérpadig, 1993
- Tégy jót!, 1993
- Zolotoj čelovek, 1993
- Rab Ráby, 1993, 1964
- A kőszívű ember fiai, 1993, 1965
- Rab Ráby, [1994]
- A háromszínű kandúr, 1994
- A kiskirályok, 1994
- A magyar nemzet története regényes rajzokban, 1994
- A mi lengyelünk, 1994
- A szegénység útja, 1994
- Az arany ember, 1994
- Az arany ember, 1994
- Az aranyember, 1994
- Cikkek a forradalom évéből, 1994
- Emléksorok 1848-1849-ből, 1994
- Fekete gyémántok, 1994
- Forradalmi és csataképek, 1994
- Mire megvénülünk, 1994
- Névtelen vár, 1994
- Nincsen ördög, 1994
- Szegény gazdagok, 1994
- Szomorú napok, 1994
- Tégy jót, 1994
- A tűzön át az égbe, [1995]
- A fehér rózsa, 1995
- A fekete vér, 1995
- A gazdag szegények, 1995
- A háromszínű kandúr, 1995
- A kőszívű ember fiai, 1995
- A kőszívű ember fiai, 1995
- A kőszívű ember fiai, 1995
- A magyar nép élce, 1995
- A régi jó táblabírák, 1995
- Asszonyt kísér - Istent kísért, 1995
- A tengerszem tündére, 1995
- A varchoniták, 1995
- Egy magyar nábob, 1995
- Erdély aranykora, 1995
- Felfordult világ, 1995
- Görögtűz, 1995
- Kárpáthy Zoltán, 1995
- Politikai divatok, 1995
- Szabadság a hó alatt, 1995
- Török világ Magyarországon, 1995
- Węgierski magnat, 1995
- A cigánybáró, [1996]
- Ahol a pénz nem isten, [1996]
- A janicsárok végnapjai, [1996]
- A kőszívű ember fiai, [1996]
- Az arany ember, [1996]
- Az arany ember, [1996]
- Az elátkozott család, [1996]
- De kár megvénülni!, [1996]
- Egész az északi pólusig vagy, [1996]
- Enyim, tied, övé, [1996]
- Mire megvénülünk, [1996]
- Sárga rózsa, [1996]
- Szegény gazdagok, [1996]
- Szerelem bolondjai, [1996]
- Szomorú napok, [1996]
- Tégy jót, [1996]
- A históriai tarokkparti, 1996
- A két Trenk, 1996
- A kőszívű ember fiai, 1996
- A kőszívű ember fiai, 1996
- A lélekidomár, 1996
- A lőcsei fehér asszony, 1996
- A magyar nemzet története regényes rajzokban, 1996
- Az arany ember, 1996
- Egy az Isten, 1996
- Egy hírhedett kalandor a XVII. századból, 1996
- Eppur si muove, 1996
- Rab Ráby, 1996
- Útleírások, 1996
- Az aranyember, [1997]
- Egy magyar nábob, [1997]
- A jövő század regénye, 1997
- A tengerszemű hölgy, 1997
- Az aranyember, 1997
- Dekameron, 1997
- Egy az Isten, 1997
- Egy játékos, aki nyer, 1997
- Életemből, 1997
- Emlék lapok az állandó színház megnyitása alkalmából, 1997
- Fráter György, 1997
- Minden poklokon keresztül, 1997
- A kőszívű ember fiai, [1998]
- Sárga rózsa, [1998]
- A kőszívű ember fiai, 1998
- A kőszívű ember fiai, 1998
- Az arany ember, 1998
- Az arany ember, 1998
- Egy dal keletkezésének története, 1998
- Ezernyolczszáznegyvennyolcz, 1998
- Jókai Mór, 1998
- A kőszívű ember fiai, [1999]
- A kőszívű ember fiai, [1999]
- A kőszívű ember fiai, [1999]
- A kőszívű ember fiai, [1999]
- Az arany ember, [1999]
- Egy magyar nábob, [1999]
- Jókai olvasókönyv, [1999]
- A kőszívű ember fiai, 1999
- A kőszívű ember fiai, 1999
- A nagyenyedi két fűzfa, 1999
- A nagyenyedi két fűzfa, 1999
- A tábornok és az asztrálszellem, 1999
- Az arany ember, 1999
- Forradalmi és csataképek 1848- és 1849-ből, 1999
- Kártya-kódex, 1999
- Árpád és a magyarok őskora, [2000]
- Az arany ember, [2000]
- Magyar fejedelmek és vezérek könyve, [2000]
- , [2000]
- A kőszívű ember fiai, 2000
- A kőszívű ember fiai, 2000
- A legvitézebb huszár, 2000
- A magyar Tempevölgy, 2000
- A népdalok hőse, 2000
- Az én iskolatársaim, 2000
- De kár megvénülni!, 2000
- Elbeszélések, 1858, 2000
- Madách Imre és Jókai Mór válogatott versei, 2000
- Regényes rajzok a Felföldről, 2000
- Százszorszépek és más régi történetek, 2000
- A kőszívű ember fiai, [2001]
- A kőszívű ember fiai, [2001]
- A tengerszem tündére és más mesék, [2001]
- Az arany ember, [2001]
- Jókai összes művei, [2001]
- Sárga rózsa, [2001]
- A dagői torony, 2001
- A debreceni lunátikus, 2001
- Az arany ember, 2001
- Ein Goldmensch, 2001
- Erdély aranykora, 2001
- "...őrültek házába akartatok záratni", 2001
- The man with the golden touch, 2001
- Az arany ember, [2002]
- Egy magyar nábob, [2002]
- A kétszarvú ember, 2002
- A kőszívű ember fiai, 2002
- A kőszívű ember fiai, 2002
- Az 1848-1849-es magyar szabadságharc története, 2002
- Az arany ember, 2002
- Fráter György, 2002
- Kertészgazdászati jegyzetek, 2002
- A kőszívű ember fiai, [2003]
- Milyenek a nők? Milyenek a férfiak?, [2003]
- Afanázia, 2003
- A három királyok csillaga és más elbeszélések, 2003
- A nagyenyedi két fűzfa, 2003
- A nagyenyedi két fűzfa, 2003
- Bárou-l dă cîgán, 2003
- Die letzten Tage der Janitscharen, 2003
- Emléksorok, 2003
- Félistenek bolondságai, 2003
- Gróf Benyovszky Móric életrajza, saját emlékiratai és útleírásai, 1888-1891, 2003
- Jókai Mór meséskönyve, 2003
- A kőszívű ember fiai, [2004]
- A nagyenyedi két fűzfa, [2004]
- Óceánia és más elbeszélések, [2004]
- Thirteen at table, [2004]
- A kétszarvú ember és más elbeszélések, 2004
- Az arany ember, 2004
- Bölcsesség és bohóság, 2004
- Börtön virága és más elbeszélések, 2004
- Ezernyolczszáznegyvennyolcz, 2004
- Jókai Mór levelezése, 1886-1890, 2004
- Lenci fráter és más elbeszélések, 2004
- Mégsem lesz belőle tekintetes asszony, 2004
- Párbaj istennel és más elbeszélések, 2004
- Szélcsend alatt, 2004
- Szeretve mind a vérpadig, 2004
- A tengerszem tündére és más mesék, [2005]
- Az arany ember, [2005]
- Bánk bán, [2005]
- Kártya-kódex, [2005]
- Mátyás király forrása, [2005]
- A kőszívű ember fiai, 2005
- A kőszívű ember fiai, 2005
- A kőszívű ember fiai, 2005
- Az arany ember, 2005
- Az arany ember, 2005
- Az arany ember, 2005
- Egy asszonyi hajszál és más elbeszélések, 2005
- Kakas Márton Füreden, 2005
- Kártya-kódex, 2005
- Magnéta és más elbeszélések, 2005
- Magyarhon szépségei, 2005
- Petőfi Sándorról, 2005
- A fekete sereg és más művek, 2006
- A kőszívű ember fiai, 2006
- A magyar előidőkből, 2006
- A nagyenyedi két fűzfa, 2006
- A nagyenyedi két fűzfa, 2006
- Az arany ember, 2006
- Az arany ember, 2006
- Egy magyar nábob, 2006
- Jocus és Momus, 2006
- Juodoji kauké, 2006
- Sárga rózsa, 2006
- Vénemberek nyara és más elbeszélések, 2006
- A janicsárok végnapjai, [2007]
- A magyar nemzet története regényes rajzokban, [2007]
- Az arany ember, [2007]
- Egy az Isten, [2007]
- Erdély aranykora, [2007]
- Fekete gyémántok, [2007]
- Frivol akta, [2007]
- Török világ Magyarországon, [2007]
- A bűntárs, 2007
- A kőszívű ember fiai, 2007
- A kőszívű ember fiai, 2007
- A kőszívű ember fiai, 2007
- A tengerszem tündére, 2007
- Az arany ember, 2007
- Az arany ember, 2007
- Kis dekameron, 2007
- Sárga rózsa, 2007
- Szegény gazdagok, 2007
- Véres könyv, 2007
- Zolotoj čelovek, 2007
- A Hungarian nabob, [2008]
- A kőszívű ember fiai, [2008]
- A magyar nemzet története regényes rajzokban, [2008]
- És mégis mozog a föld, [2008]
- Jókai Mór válogatott művei, [2008]-
- A kőszívű ember fiai, 2008
- A nagyenyedi két fűzfa, 2008
- Az arany ember, 2008
- Az én életem regénye, 2008
- Egy az Isten, 2008
- Őszi fény, 2008
- Tarka élet, 2008
- Útleírások, 2008
- A kétszarvú ember, [2009]
- A kőszívű ember fiai, [2009]
- A kőszívű ember fiai, [2009]
- A kőszívű ember fiai, [2009]
- A kőszívű ember fiai, [2009]
- A kőszívű ember fiai, [2009]
- A kőszívű ember fiai, [2009]
- A lőcsei fehér asszony, [2009]
- Az arany ember, [2009]
- Egy magyar nábob, [2009]
- És mégis mozog a föld, [2009]
- Ezernyolczszáznegyvennyolcz, [2009]
- Fekete gyémántok, [2009]
- Keresd a szíved, [2009]
- Névtelen vár, [2009]
- Politikai divatok, [2009]
- A gazdag szegények, 2009
- A nagyenyedi két fűzfa, 2009
- Debreceni idill, 2009
- Erdély aranykora, 2009
- A gyevi törvény, [2010]
- Akik kétszer halnak meg, [2010]
- Szegény gazdagok, [2010]
- A kőszívű ember fiai, 2010
- A kőszívű ember fiai, 2010
- Az arany ember, 2010
- Az arany ember, 2010
- Benyovszky Móric emlékiratai Ázsián át Madagaszkárig, 2010
- Egyszer volt Budán kutyavásár, 2010
- Emléksorok 1848-49-ből, [2011]
- Olvasókönyv Jókai Mór műveiből, [2011]
- Sárga rózsa, [2011]
- A kőszívű ember fiai, 2011
- A kőszívű ember fiai, 2011
- A kőszívű ember fiai, 2011
- A legvitézebb huszár, 2011
- A lőcsei fehér asszony, 2011
- Az arany ember, 2011
- Utazások Jókaival Európában, 2011
- A kőszívű ember fiai, [2012]
- Benyovszky Móric emlékiratai Ázsián át Madagaszkárig, [2012]
- A cigánybáró, 2012
- A fehér rózsa, 2012
- Ahol a pénz nem isten, 2012
- A janicsárok végnapjai, 2012
- A kalózkirály, 2012
- A kétszarvú ember, 2012
- Aki a szívét a homlokán hordja, 2012
- A kőszívű ember fiai, 2012
- A kőszívű ember fiai, 2012
- A kőszívű ember fiai, 2012
- A legvitézebb huszár, 2012
- A nagyenyedi két fűzfa, 2012
- Árpád és a magyarok őskora, 2012
- Az arany ember, 2012
- Bálványosvár, 2012
- Egy bujdosó naplója, 2012
- Egy ember, aki mindent tud, 2012
- Elbeszélések, 1861-1862, 2012
- Erdély aranykora, 2012
- Gazdag szegények, 2012
- Gróf Benyovszky Móric életrajza, 2012
- Jókai és Abbázia, 2012
- Magyarhon szépségei, 2012
- Sárga rózsa, 2012
- Egy magyar nábob, [2013]
- A fekete vér, 2013
- A háromszínű kandúr, 2013
- A Hungarian nabob, 2013
- A kőszívű ember fiai, 2013
- A kőszívű ember fiai, 2013
- A nagyenyedi két fűzfa, 2013
- A serfőző, 2013
- Az arany ember, 2013
- Az arany ember, 2013
- Az arany ember, 2013
- Az új földesúr, 2013
- Börtön virága, 2013
- Egy magyar nábob, 2013
- Fekete gyémántok, 2013
- Felfordult világ, 2013
- Halil the pedlar, 2013
- Kárpáthy Zoltán, 2013
- Kárpáthy Zoltán, 2013
- Mire megvénülünk, 2013
- Nincsen ördög, 2013
- Tégy jót, 2013
- Utazás egy sírdomb körül, 2013
- A kőszívű ember fiai, 2014
- A kőszívű ember fiai, 2014
- A nagyenyedi két fűzfa és más elbeszélések, 2014
- Az arany ember, 2014
- Elbeszélések, 1863-1864, 2014
- És mégis mozog a Föld, 2014
- Fráter György, 2014
- "Oh, te édes szép magyar nyelvem!", 2014
- Török világ Magyarországon, 2014
- A cigánybáró, [2015]
- Az arany ember, [2015]
- Ein Goldmensch!, [ca. 1874]
- Ein Goldmensch!, [ca. 1874]
- Andere Zeiten, andere Menschen, [ca 1890]
- Budapestnek emlékül írta Jókai Mór, [ca 1900]
- Die Tragödie des Menschen, [ca. 1920]
- A czigánybáró, [ca 1944]
- Fekete gyémántok, [ca. 1976]
- Fekete gyémántok, [ca. 1976]
- A kőszívű ember fiai, [ca 1999]
- Thespis kordéja, [ca 2008]
- Egy magyar nábob, cop. 1979
- Kárpáthy Zoltán, cop. 1979
- Mire megvénülünk, cop. 1979
- Politikai divatok, cop. 1979
- Politikai divatok, cop. 1979
- Egy magyar nábob, cop.1979
- A fehér rózsa, cop. 1980
- Emléksorok, cop. 1980
- Az arany ember, cop. 1981
- De man van goud, cop. 1983
- És mégis mozog a föld, cop. 1984
- Az arany ember, cop. 1988
- Bis zum Nordpol, cop. 1989
- A lőcsei fehér asszony, cop. 1993
- A negyvennyolcas magyar szabadságharc és a zsidók, cop. 1998
- A kőszívű ember fiai, cop. 1999
- A kőszívű ember fiai, cop. 1999
- Magyar királyok könyve, cop. 1999
- Son Budin paşası, cop. 1999
- A kőszívű ember fiai, cop. 2000
- Poor plutocrats, cop. 2003
- The nameless castle, cop. 2003
- Eyes like the sea, cop. 2004
- Peter the priest, cop. 2004
- Pretty Michal, cop. 2004
- The golden age in Transylvania, cop. 2004
- The lion of Janina or, cop. 2004
- Told by the death's head, cop. 2004
- Ahol a pénz nem isten, cop. 2005
- Aki a szívét a homlokán hordja, cop. 2005
- Az arany ember, cop. 2005
- Az arany ember, cop. 2005
- Kártya-kódex, cop. 2005
- A barátfalvi lévita, cop. 2006
- A cigánybáró, cop. 2006
- A Damokosok, cop. 2006
- A fehér rózsa, cop. 2006
- A fekete vér, cop. 2006
- A gazdag szegények, cop. 2006
- A három márványfej, cop. 2006
- A janicsárok végnapjai, cop. 2006
- A jövő század regénye, cop. 2006
- A kalózkirály, cop. 2006
- A kétszarvú ember, cop. 2006
- Akik kétszer halnak meg, cop. 2006
- A kiskirályok, cop. 2006
- A kőszívű ember fiai, cop. 2006
- A lélekidomár, cop. 2006
- A lőcsei fehér asszony, cop. 2006
- A magyar nemzet története regényes rajzokban, cop. 2006
- A magyar nép élce, cop. 2006
- A mi lengyelünk, cop. 2006
- A régi jó táblabírák, cop. 2006
- A szegénység útja, cop. 2006
- A tengerszemű hölgy, cop. 2006
- A varchoniták, cop. 2006
- Az elátkozott család, cop. 2006
- Az élet komédiásai, cop. 2006
- Az új földesúr, cop. 2006
- Bálványosvár, cop. 2006
- Bölcsesség és bohóság, cop. 2006
- Bosszú a túlvilágon, cop. 2006
- Cikkek a forradalom évéből, cop. 2006
- Dekameron, cop. 2006
- De kár megvénülni!, cop. 2006
- Egész az északi pólusig, cop. 2006
- Egetvívó asszonyszív, cop. 2006
- Egy az Isten, cop. 2006
- Egy bujdosó naplója, cop. 2006
- Egy ember, aki mindent tud, cop. 2006
- Egy hírhedett kalandor a tizenhetedik századból, cop. 2006
- Egy hírhedett kalandor a XVII. századból, cop. 2006
- Egy játékos, aki nyer, cop. 2006
- Egy magyar nábob, cop. 2006
- Elbeszélések, cop. 2006
- Életemből, cop. 2006
- Emléksorok 1848-49-ből, cop. 2006
- Enyim, tied, övé, cop. 2006
- Eppur si muove, cop. 2006
- Erdély aranykora, cop. 2006
- Fekete gyémántok, cop. 2006
- Felfordult világ, cop. 2006
- Forradalmi és csataképek, cop. 2006
- Fráter György, cop. 2006
- Görögtűz, cop. 2006
- Hétköznapok, cop. 2006
- Jókai Mór válogatott elbeszélései, cop. 2006
- Kárpáthy Zoltán, cop. 2006
- Madagaszkár, cop. 2006
- Minden poklokon keresztül, cop. 2006
- Mire megvénülünk, cop. 2006
- Névtelen vár, cop. 2006
- Nincsen ördög, cop. 2006
- Öreg ember nem vén ember, cop. 2006
- Politikai divatok, cop. 2006
- Rab Ráby, cop. 2006
- Rákóczy fia, cop. 2006
- Sárga rózsa, cop. 2006
- Sírkő-album, cop. 2006
- Szabadság a hó alatt, cop. 2006
- Szegény gazdagok, cop. 2006
- Szerelem bolondjai, cop. 2006
- Szeretve mind a vérpadig, cop. 2006
- Szeretve mind a vérpadig, cop. 2006
- Szomorú napok, cop. 2006
- Tégy jót, cop. 2006
- Török világ Magyarországon, cop. 2006
- Trenk Frigyes, cop. 2006
- Utazás egy sírdomb körül, cop. 2006
- Útleírások, cop. 2006
- A kőszívű ember fiai, cop. 2007
- A lőcsei fehér asszony, cop. 2007
- Kárpáthy Zoltán, cop. 2007
- Névtelen vár, cop. 2007
- Rab Ráby, cop. 2007
- Szegény gazdagok, cop. 2007
- A kőszívű ember fiai, cop. 2008
- A kőszívű ember fiai, cop. 2008
- A kőszívű ember fiai, cop. 2008
- Az arany ember, cop. 2008
- Az arany ember, cop. 2008
- Az új földesúr, cop. 2008
- Az új földesúr, cop. 2008
- Egy magyar nábob, cop. 2008
- Erdély aranykora, cop. 2008
- Kárpáthy Zoltán, cop. 2008
- Névtelen vár, cop. 2008
- Sarlós Endre képregényei, cop. 2008
- Szegény gazdagok, cop. 2008
- A három márványfej, cop. 2009
- A kiskirályok, cop. 2009
- A kőszívű ember fiai, cop. 2009
- A lélekidomár, cop. 2009
- A lőcsei fehér asszony, cop. 2009
- A régi jó táblabírák, cop. 2009
- A szerelem bolondjai, cop. 2009
- A tengerszemű hölgy, cop. 2009
- Az arany ember, cop. 2009
- Az elátkozott család, cop. 2009
- Bálványosvár, cop. 2009
- Egetvívó asszonyszív, cop. 2009
- Egy az Isten, cop. 2009
- Egy hírhedett kalandor a XVII. századból, cop. 2009
- Enyém, tied, övé, cop. 2009
- És mégis mozog a föld, cop. 2009
- Fekete gyémántok, cop. 2009
- Gazdag szegények, cop. 2009
- Öreg ember nem vén ember, cop. 2009
- Rab Ráby, cop. 2009
- Rákóczy fia, cop. 2009
- Szabadság a hó alatt vagy, cop. 2009
- Szép Mikhál, cop. 2009
- Török világ Magyarországon, cop. 2009
- A Damokosok, cop. 2010
- A három márványfej, cop. 2010
- A janicsárok végnapjai, cop. 2010
- A janicsárok végnapjai, cop. 2010
- A jövő század regénye, cop. 2010
- A két Trenk, cop. 2010
- A két Trenk, cop. 2010
- A kiskirályok, cop. 2010
- A kőszívű ember fiai, cop. 2010
- A lélekidomár, cop. 2010
- A lőcsei fehér asszony, cop. 2010
- A magyar nemzet története regényes rajzokban, cop. 2010
- A mi lengyelünk, cop. 2010
- A nagyenyedi két fűzfa és más elbeszélések, cop. 2010
- A régi jó táblabírák, cop. 2010
- A szerelem bolondjai, cop. 2010
- A tengerszemű hölgy, cop. 2010
- Az arany ember, cop. 2010
- Az elátkozott család, cop. 2010
- Az élet komédiásai, cop. 2010
- Az élet komédiásai, cop. 2010
- Az új földesúr, cop. 2010
- Bálványosvár, cop. 2010
- De kár megvénülni!, cop. 2010
- De kár megvénülni!, cop. 2010
- Egy az Isten, cop. 2010
- Egy hírhedett kalandor a XVII. századból, cop. 2010
- Egy magyar nábob, cop. 2010
- Enyém, tied, övé, cop. 2010
- Erdély aranykora, cop. 2010
- Gazdag szegények, cop. 2010
- Hétköznapok, cop. 2010
- Hétköznapok, cop. 2010
- Híres bűnügyi történetek, cop. 2010
- Minden poklokon keresztül, cop. 2010
- Minden poklon keresztül, cop. 2010
- Mire megvénülünk, cop. 2010
- Nincsen ördög, cop. 2010
- Sárga rózsa, cop. 2010
- Szegény gazdagok, cop. 2010
- Szép Mikhál, cop. 2010
- Szeretve mind a vérpadig, cop. 2010
- A Damokosok, cop. 2011
- A koldusgyermek, cop. 2011
- Az arany ember, cop. 2014
- Erdély aranykora, cop. 2014
- A kőszívű ember fiai, cop. 2015
- Az arany ember, cop. 2015
- Fekete gyémántok, cop. 2015
- Andere Zeiten, andere Menschen, [s.a.]
- Aug' um Auge, [s.a.]
- Az elátkozott család, [s.a.]
- Blitz und Schwertklinge, [s.a.]
- Das namenlose Schloss, [s.a.]
- Dem Verhängnis erlegen, [s.a.]
- Der Fluch des Priesters, [s.a.]
- Der Gefangene der Sieben Thürme, [s.a.]
- Der Mann mit dem steinernen Herzen, [s.a.]
- Der Piraten-König, [s.a.]
- Der Racheengel, [s.a.]
- Der Seelenbändiger, [s.a.]
- Der Thurm von Dagő, [s.a.]
- Die Allerhässlichste, [s.a.]
- Die armen Reichen, [s.a.]
- Die armen Reichen, [s.a.]
- Die bösen Sieben, [s.a.]
- Die feindlichen Nachbarn, [s.a.]
- Die goldene Larve und andere Erzählungen, [s.a.]
- Die letzten Tage der Janitscharen, [s.a.]
- Die Narren der Liebe, [s.a.]
- Die Narren der Liebe, [s.a.]
- Die nur einmal lieben, [s.a.]
- Die nur einmal lieben, [s.a.]
- Die reichen Armen, [s.a.]
- Die schöne Michal, [s.a.]
- Die Teufelsbraut, [s.a.]
- Die Varchoniten, [s.a.]
- Die weisse Rose, [s.a.]
- Die weisse Rose, [s.a.]
- Dr. Dumány's wife, [s.a.]
- Eine Ballnacht, [s.a.]
- Eine Kaiserin, [s.a.]
- Eine Königin, [s.a.]
- Ein entgleister Stern, [s.a.]
- Ein Frauenhaar, [s.a.]
- Ein Goldmensch, [s.a.]
- Ein Goldmensch, [s.a.]
- Ein moderner Cagliostro, [s.a.]
- Ein ungarischer Dichter, [s.a.]
- Ein Verhängnis, [s.a.]
- "Entsagt!", [s.a.]
- Es gibt keinen Teufel, [s.a.]
- Fekete gyémántok, [s.a.]
- Geliebt bis zum Schafott, [s.a.]
- Komedianti života, [s.a.]
- Leben und Lieben, [s.a.]
- Levočská biela pani, [s.a.]
- Life in a cave, [s.a.]
- Manasseh, [s.a.]
- Mein, dein, sein, [s.a.]
- 'Midst the wild Carpathians, [s.a.]
- 'Midst the wild Carpathians, [s.a.]
- Mire megvénülünk, [s.a.]
- Nach dem Tode gerächt, [s.a.]
- Oceanien, [s.a.]
- Oceanien, [s.a.]
- Phantasmagoria, [s.a.]
- Schlachtenbilder und Scenen aus Ungarns Revolution 1848 und 1849, [s.a.]
- Schwarze Diamanten, [s.a.]
- Súboj s Bohom, [s.a.]
- Szeretve mind a vérpadig, [s.a.]
- The Baron's sons, [s.a.]
- The nameless castle, [s.a.]
- Tollhäuslerwirtschaft, [s.a.]
- Tollhäuslerwirtschaft, [s.a.]
- Traurige Tage, [s.a.]
- Verkehrte Welt, [s.a.]
- Von Stufe zu Stufe, [s.a.]
- Wandert aus, [s.a.]
- Was der Todtenkopf erzählt, [s.a.]
- Was ein Weib vermag, [s.a.]
- Wir bewegen die Erde!, [s.a.]
- Zlatá maska, [s.a.]
- Zweimal sterben, [s.a.]
- Zweimal sterben, [s.a.]
- Zwei mal zwei sind vier, [s.a.]
- Zwischen zweien die dritte, [s.a.]
- A cigánybáró 1-2., s.a.
- Cigánybáró, s.a.
- Cigánybáró, s.a.
- A bolondok grófja,
- A holt költő szerelme,
- A holt költő szerelme,
- A két gyám,
- A kőszívű ember fiai,
- A kőszívű ember fiai,
- A kőszívű ember fiai,
- A kőszívű ember fiai,
- A kőszívű ember fiai,
- A kőszívű ember fiai,
- A kőszívű ember fiai,
- A kőszívű ember fiai,
- A kőszívű ember fiai,
- A kőszívű ember fiai,
- A kőszívű ember fiai,
- A magyar előidőkből,
- A régi jó táblabírák,
- Az 1848/49-iki magyar szabadságharc és a zsidók,
- Az elátkozott család,
- Az elátkozott család,
- Az új földesúr,
- Bal,
- Barangok,
- Bolondok grófja,
- Csillagok csillagok,
- Délvirágok,
- Délvirágok,
- Die ungarische Linke als die wirkliche Reformpartei, Wahlrede etc.,
- Erdélyi képek,
- Fekete gyémántok,
- Fekete gyémántok,
- Földönfutó,
- Fordult világ,
- Fortunatus,
- Fortunatus,
- "Gazdag szegények",
- Gazdag szegények,
- Gazdag szegények,
- Gróf Benyovszky Móric saját emlékiratai és útleírásai,
- Hogyan mesél, hogyan dalol Jókai,
- Hrdina národnich pisni,
- Jókai Mór,
- Keresd a szívet,
- Két dal Jókai Mór szövegeire a "Férges almák" ciklusból,
- Két menyegző,
- Király hymnus,
- Király-hymnusz,
- [Magyar Királyhimnusz],
- [Magyar Királyhimnusz],
- Magyar Királyhimnusz,
- Milton,
- Népvilág,
- Sárga rózsa,
- Szeit-te-zá,
- Szigetvári vértanúk,
- Tödliches Spiel,
- Véres könyv,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- ,
- Alapi Gyula: Komárom vármegye kultúrtörténetéből. Tatabánya, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat és a Kernstok Károly Művészeti Alapítvány, 2000. 252 o., ()
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003. 3 db., ()
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904., ()
- Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, Debrecen, 2009. 432 o., ()
- Ferenczy Jakab-Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Pest, Szent István Társulat, 1856. VIII, 641, X o., 1858. VI, 441 o., ()
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
- Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008. 473 o., ill., ()
- Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001. 447 [1] o., ()
- Kecskés László: Komárom irodalmi élete. Tatabánya, Komárom Megyei Tanács VB, Hazafias Népfront Honismereti Bizottsága, 1979. 78 o. (Komárom megyei honismereti kiskönyvtár), ()
- Keresztyén Balázs: Kárpátaljai művelődéstörténeti kislexikon. Bp.-Beregszász, Hatodik Síp Alapítvány-Mandátum Kiadó, 2001. 290 o., ()
- Kertész Sándor: Comics szocialista álruhában. A magyar képregény ötven éve. Nyíregyháza, Kertész Nyomda és Kiadó, 2007. 319 o., ill., ()
- Ki kicsoda a történelemben? Szerk. Szabolcsi Ottó, Závodszky Géza. [Bp.], Laude, [1990]. 414 o.; Utánnyomás: 1995, 1996, 1998,, ()
- Kluger Lászlóné: Irodalmi emlékhelyek Borsodban. Miskolc, II. Rákóczi Ferenc Könyvtár, 1969. 135 o., ()
- Magony Imre: Székesfehérvári olvasókönyv. Székesfehérvár, Árgus Kiadó, 2002. 368 o., ill., ()
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
- Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
- Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
- Országgyűlési almanach / Sturm–féle országgyűlési almanach; szerk. Sturm Albert et al.; Bp., 1886-1940, ()
- Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992. 260 o. (Kecskeméti Füzetek 4.), ()
- Pethő Németh Erika-G. Sin Edit: Írók, költők Szentendrén. Szentendre, Pest Megyei Művészeti Központ és Könyvtár-Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1990. 169 o., ill., ()
- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941. 556 [3] o., ()
- Színház az egész!... Játékos színháztörténeti keleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005. 403 o., ()
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
- Tököly Gábor: Ki kicsoda Rozsnyón. Somorja, Méry Ratio, 1999. 447 o. (Gömör-kishonti téka), ()
- Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973. [8] 383 o. (Südosteuropäische Arbeiten 70.), ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()
- Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968. 95, [1] o. (Aranyhomok Kiskönyvtár 2.), ()
- Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998. 569 o., ill., ()
- Veszprém megyei színházművészeti lexikon. Szerk. Poór Ferenc. Veszprémi Petőfi Színház, Veszprém, 2008. 230 o., ()
- Az Áronffy család végzete | Mire megvénülünk | Mire megvénülünk I-II. | Tíz év múlva |☰ 1916 |☰ író
- Halálítélet |☰ 1917 |☰ író
- A kettős élet | Aranyember | Az aranyember I-II-III. |☰ 1917-1918 |☰ író
- Az elátkozott család |☰ 1917 |☰ író
- Fekete gyémántok |☰ 1917 |☰ író
- A szerelem bolondjai |☰ 1917 |☰ író
- Gazdag szegények |☰ 1917 |☰ író
- Fehér rózsa |☰ 1919 |☰ író
- A lélekidomár | A lélekidomár I-II. |☰ 1919-1920 |☰ író
- Névtelen vár |☰ 1920 |☰ író
- Az egyhuszasos lány | Egy dollár | Per un Dollaro |☰ 1923-1924 |☰ író
- Az új földesúr |☰ 1935 |☰ író
- Aranyember | Az aranyember |☰ 1936 |☰ író
- Fekete gyémántok |☰ 1938 |☰ író
- Szegény gazdagok |☰ 1938 |☰ író
- Sárga rózsa |☰ 1940 |☰ író
- Melyiket a kilenc közül? |☰ 1956 |☰ író
- Szegény gazdagok |☰ 1959 |☰ író
- A merénylet | Az aranyember | Der Goldmensch |☰ 1962 |☰ író
- Rab Ráby |☰ 1964 |☰ író
- A kőszívű ember fiai I-II. |☰ 1965 |☰ író

- Egy magyar nábob |☰ 1966 |☰ író

- Kárpáthy Zoltán |☰ 1966 |☰ író

- Fekete gyémántok I-II. |☰ 1976 |☰ író
- Névtelen vár |☰ 1982 |☰ író
- Szaffi |☰ 1984 |☰ író
- Az új földesúr |☰ 1988 |☰ író

