Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Hegyesi Mari (Padua, 1861. dec. 28. – Bp., 1925. jún. 10.): színésznő. Krecsányi Ignác fedezte fel 16 éves korában. 1886-ban a Nemzeti Színházhoz szerződött, 1918-ban örökös tagja lett. A század első negyedében a Nemzeti Színház egyik legszélesebb skálájú és legbensőségesebb drámai művésze. Eleinte a klasszikus műsorban szerepeltették (Shakespeare Portiája és Hermionéja; Katona Melindája; Madách Évája), s ezekben főképp mint ritka szép színpadi jelenség érvényesült. Egyénisége később modern drámák nőalakjaiban bontakozott ki. – F. sz. Lady Windermere (Wilde); Rose Bernd (Hauptmann); Gina (Ibsen: Vadkacsa). – Irod. Csathó Kálmán: Ilyennek láttam őket (Bp., 1957); Kaffka Margit: H. M. (Hullámzó élet, Bp., 1959.)

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Hegyesi Mari, K.(Padova, 1861. dec. 28.–Bp., 1925. nov. 28.): színésznő. 1878-ban Békéscsabán Krecsányi Ignác társ.-ában lépett először színpadra, majd Pécsett szerepelt. 1879–1886 között Kassán, Debrecenben, Aradon újra Krecsányi Ignác volt az ig.-ja. 1886-ban szerződtette a Nemzeti Színház, 1918-ban örökös tag lett. Vidéken drámai és hősnő szerepkörben ért el sikereket s az ország első színháza is erre szerződtette, de igazi tehetségét működése későbbi korszakában anyaszerepekben bontakoztatta ki igazán. Céltudatos színésznő volt, akit sem a kritika, sem a közönség közönye nem tudott letéríteni kitűzött pályájáról. Szerepeit részletesen kidolgozta, egyszerű, bensőséges és természetes eszközökkel alakított. F.Sz. Rózsi (Szigligeti E.: Cigány); Olívia (Sh: Vízkereszt); Éva (Madách I.: Az ember tragédiája); Hermione (Sh.: Téli rege); Gina (Ibsen: A vadkacsa); Melinda (Katona J.: Bánk bán); Lady Windermere (Wilde: Lady Windermere legyezője); Bernd Róza (Hauptmann); Róza (Heijermans: Remény); Tanítóné (Zilahy L.: Süt a nap). Szerepelt A szökött katona (1914), és a Meseország (1922) c. korai m. filmekben.

• A magyar színművészet. Szerk. B. Virágh Géza. Bp., Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1900. 168 [3] o., ill., ()
• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Magyar asszonyok lexikona. Összeáll., előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Bp., 1931. Stephanum ny. VI, 1066 h., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• A szökött katona (r.: Pásztory M. Miklós, 1912)
• A Magyar Nemzeti Színház múltja, jelene és jövője (r.: , 1925)
• Meseország (r.: Bolváry Géza, 1922)