Délmagyarország, 1994

A Háromszék megyei Sepsiszentgyörgyön születtem 1946-ban. Brassóban érettségiztem. 1972-ben végeztem a Marosvásárhelyi "Szentgyörgyi István" Színművészeti Akadémián. Vidéki színházi évek következtek, rengeteg tájolással. Előadások után faluhelyen divat volt megvendégelni a színészeket. Ez bizony nagyon jó alkalom volt megismerni a falun élők gondjait, bajait. Rendszerint megkértek, hogy ha hazaérünk a megyeszékhelyre, ezt vagy azt intézzük el nekik. És mi tettük. 1977-től több magyar film szerepére hívtak meg vendégként, aminek végeredménye az lett, hogy 1981-ben Szegedre szerződtem a Nemzeti Színházhoz. Soha nem voltam fővároscentrikus, így annak ellenére, hogy hívtak, hívnak budapesti színházakhoz, nem mentem, nem megyek. Csoóri Sándor, Sára Sándor filmjeiben játszottam, így nem ért váratlanul az MDF alakulásának híre, de ahogy Bíró, Csoóri és sokan mások távolodni kezdtek, én is abbahagytam a pártténykedést még 1990-ben. Bíró Zoltánt követtem, aki Pozsgay Imrével 1991. május 17én létrehozta a Nemzeti Demokrata Szövetséget. Alapító tag lettem. Csoóri Sándor "Nyolcvan huszár" című forgatókönyve így végződik: "A huszár, akitől utoljára búcsúzott el, továbbra is mozdulatlanul tiszteleg. Szemében ugyanaz a tartás és konok fájdalom látszik, mint amivel Bódog Szilveszterre nézett. Nem a sóbálvánnyá merevedők, hanem a mindenkori hűségesek és elszántak szemével néz. Tekintete kiolthatatlan emberi tekintet." - Nos, ezt a filmbeli szerepet én játszottam el. íme, a magyarázat, hogy miért követtem Bíró Zoltánt.

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Kátó Sándor(Sepsiszentgyörgy, 1946. aug. 9.– ): színész. A marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett, 1972-ben. Ezután a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színházban, 1976-tól Temesvárott játszott. 1981-től a Szegedi Nemzeti Színház tagja. F.Sz. Fejedelem (Vörösmarty M.: Csongor és Tünde); Teleki László (Illyés Gy.: A különc); Pál úr (Jókai M.: A kőszívű ember fiai).

• Fontos emberek lexikona - Ki kicsoda 2000 pótkötet. Összeáll. Apáti Miklós. Bp., Greger-Biográf, 2001. 426 o. [277-426. o.], ()
• Ki kicsoda Algyőn? Helyismereti kiadvány. Szerk. Ménesi Lajosné, Újszászi Ilona. Algyő, Algyői Faluház, Könyvtár és Tájház, 2006. 188 o., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()

• Allegro barbaro (r.: Jancsó Miklós, 1978)
• A lapítás iskolája | Könyörtelen idők (r.: Sára Sándor, 1991)
• A ménesgazda (r.: Kovács András, 1978)
• 80 huszár (r.: Sára Sándor, 1978)
• Rosszemberek | Se szó, se törvény (r.: Szomjas György, 1978)
• Magyar rapszódia (r.: Jancsó Miklós, 1978)