Kortárs magyar írók, 1945-1997

BODOR PÁL [álnevei: János István, Diurnus, Veress Tamás, Bóra Gábor, Tóth Balázs, Máthé Klára, Baál István, Zaláni János](Bp., 1930. júl. 28.): író, műfordító, publicista. [ROM, 1983-tól MO]Kulturális Érdemrend 1967 [Románia]; A Ro. Írószövetség Költészeti Díja 1969, Prózadíja 1981; Déry Tibor-jutalom 1988; A Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje 1989; Opusz Díj 1989; Fehér Rózsa-díj 1993; Szabó Zoltán-emlékdíj 1994; Demény Pál-emlékérem 1994; Aranytoll 1996; Kisebbségekért-díj 1996; Magyar Lajos-díj 1997; A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 1998.[MIL,KMIK,ROMIL,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,KKH,MIB8]M.: Két arasszal az ég alatt, v., Bk., 1961; Égetett agyag, v., Bk., 1963; Tengerpart az udvaron, riportok, Bk., 1964; A meztelen lány, v., Bk., 1969; Monológ zárójelben. Röplapok versben, prózában, Bk., 1971; Add magad hozzá a világhoz! Intarziakötet a mások s a magam verseiből, azaz műfordítások, parafrázisok, kommentárok versben és prózában, Kvár, 1975; A lány, aki nincs - Egy fél élet, két kisr., Bk., 1975; Kék folt, r., Bk., 1979, Bp., 1981; Apám könyve. Túlvilági röplapok versben és prózában, v., kisr., Bk., 1980, átdolgozott kiadás: Haldoklás anyanyelven, r., 1986; Svájci villa, r., Bk., 1981, Bp., 1985; Elszaporodtak a kenguruk, karcolatok, röplapok, Kvár, 1982; Szélmalomjáték. Tallózás régi és újabb feljegyzések között, Bk., Bp., 1983; Az olvasás ihlete. Irodalmi napló, 1988; Hazába kiáltott szó, irodalmi és közírói tárcák, 1989; Hogyan kell kastélyt építeni?, három kisr., 1989; Exodus a vaskapun át, Bécs, 1989; Pusztába kiáltott szó, tárcák, Bp., 1989; A hisztéria szükségállapota: Kellemetlen kézikönyv Romániáról, 1990; Erdélyi portrék, 1991.Műford.: G. Iuteş: A csodálatos parittya, elb., Bk., 1956; C. Petrescu: Prücsök, ifj. r., Bk., 1958; T. Mazilu: Sorompó, r., Bk., 1961; T. Buşecan: Atyafiság, d., Bk., 1961; R. Luca: Májusi reggel, r., Bk., 1962; P. Simion: Különös kőműves, elb., Bk., 1964; D. Rendis: Kaland Athéntól északra, r., Bk., 1967; L. Fulga: Alexandra és a pokol, Bk., 1973; G. Dumitrescu: Éjszakai támadás, vál. v., Bk., 1979; D. Săraru: A pillanat, r., Bk., 1980; T. Mazilu: Vadidegen világ, r., utószó, Bk., 1983.Szerk.: G. Sbârcea: Befejezetlen emlékirat, utószó, Bk., 1971; G. Sbârcea: Szép város Kolozsvár..., utószó, Bk., 1980; Szemlér Ferenc: Versek (1966-1978), összeáll., Bk., 1983; J. Weverberg: Az aranyfüstös ház, Békéscsaba, 1990.

Romániai magyar irodalmi lexikon, 1981

Bodor Pál (Budapest, 1930. júl. 28.) — szerkesztő, költő, közíró, műfordító. ~ Klára fia. Temesváron a piarista líceumban érettségizett 1948-ban. Egyetemi tanulmányait a filozófia–lélektan karon kezdte meg Bukarestben, majd a Bolyai Tudományegyetemen folytatta. Első írása 1946-ban a temesvári Szabad Szóban jelent meg. 1946 és 1948 között a temesvári Gaudeamus c. diáklap szerkesztője. Előbb a Romániai Magyar Szó, majd a kolozsvári Igazság szerkesztőségében dolgozott (1948–51), 1951 novemberétől az Utunk rovatvezetője, majd 1967 februárjáig szerkesztőségi főtitkára. Közben a Gaál Gábor Irodalmi Kör irányítójaként a második Forrás-nemzedék új törekvéseit támogatta. 1967-től 1970-ig az Irodalmi Könyvkiadó nemzetiségi részlegét, majd a Kriterion Könyvkiadó magyar szerkesztőségét vezette; nevéhez fűződik ebben az időszakban a Magyar Klasszikusok, a Téka és a Fehér Könyvek sorozat, számos folklórkötet megjelentetése, nyelvészeti és művelődéstörténeti sorozatok megindítása s hazai műfordítók bevonása a Horizont c. világirodalmi sorozatba. 1970től 1979-ig a Román Rádió és Televízió nemzetiségi műsorainak főszerkesztője. Ebben a munkakörben új területre talál sokoldalú és fáradhatatlan szervezőképessége (*televízió és irodalom); az ő nevéhez fűződik a TV magyar adása sajátos műfajainak és mai munkatársi gárdájának kialakítása. Ma az Előre főmunkatársa. Az 50-es években állandó publicisztikai rovata volt az Igazságban (Ablak), majd az Utunkban (Lírai röplapok, később Fanyar röplapok), a Brassói Lapokban, a Dolgozó Nőben és a kolozsvári rádióstúdió adásaiban. Egyéni műfajt teremtett “lírai röplapok”-nak nevezett glosszáival, pamfletjeivel, amelyekben társadalmi elkötelezettséggel jórészt az éppen időszerű politikai kérdésekhez szólt hozzá. Nagy kritikai visszhangot kiváltó első kötetébe (Két arasszal az ég alatt. 1961) két ciklusba osztva hetvenet vett föl irodalmi miniatűrjeiből, melyekben váltakozva keverednek finom és eredeti képzettársításai pátosszal, iróniája lendületes tirádákkal. Közírói munkásságából ad ízelítőt Tengerpart az udvaron (1964) c. riportgyűjteménye. Itt közölt írásai az irodalmi riport igényével készültek, sajátos agitátori szenvedélyességtől fűtött lírai hangvétel teszi őket vonzóvá. A közéletet erkölcsileg mérlegelve emberi kapcsolatok ferdeségeit jellemzi a hétköznapok realizmusával Monológ zárójelben c. “röplap”-gyűjteménye (1971). Sajátos “intarzia-kötet”-e a maga és mások verseiből, azaz műfordításokból, parafrázisokból, lírai és prózai kommentárokból áll (Add magad hozzá a világhoz, Kv. 1975). “Túlvilági röplapok versben és prózában” alcímmel megjelentetett, Apám könyve c. művében (1980) a halálfélelem problémája foglalkoztatja. Lírai termését az Égetett agyag (1963) és az Írószövetség országos díját elnyert A meztelen lány (1969) c. kötetben adta közre. Sokoldalú költő, tudatos formaművész; bár költeményei többségben szabad versek, kedveli a kötött formákat is. Legjobban sikerült verseinek sallangtalan egyszerűség az erénye. A lírától, sőt a szabadvers-formáktól az utóbbi években közölt publicisztikával és esszével ötvözött kisregényeiben sem szakad el (A lány, aki nincs, 1975), jellemkutató visszajátszásukban a történelmi kiforrás sok fájdalmas emléke zúdul fel. Legújabb regénye (Kék folt, 1979) gyermekkori sebeket idéz fel egy tragikus nősors kapcsán. Szerepelt a Hazánk magyar költői (1953), a Pellengér (1955), Egy nap történelem (1962) c. antológiákban. Prózafordításai között Cezar Petrescu, Teodor Mazilu, Alexandru Mirodan, Remus Luca, Pop Simion, Laurenţiu Fulga, D. Săraru és Isac Peltz művei szerepelnek, magyarul tolmácsolta Geo Dumitrescu verseit. Több versét Birtalan József és Csíky Boldizsár zenésítette meg. Írói álnevei: Tóth Balázs, Zaláni János, Bóra Gábor. (K. Á.)Majtényi Erik: Hibás úton. Utunk 1956/8. — Bálint Tibor: A röplapok líraiságáról. Utunk 1962/8. — Szilágyi Júlia: Még egyszer a lírai röplapokról. Korunk 1963/3. — Lászlóffy Aladár: Szemlélet és hatás. Utunk 1964/25; uő: A meztelen lányról és meztelen problémákról. Igaz Szó 1970/11. — Baróti Pál: B. P.: Égetett agyag. Igaz Szó 1964/9. — Láng Gusztáv: A tények költészete. Utunk 1964/49. — Csiki László: Az ember, aki megtalálta magát. Utunk 1970/18; uő: A barátság (fordítása, parafrázisa és kommentárja). A Hét 1976/35. — Soltész József: Líra — ökölbe szorítva. Utunk 1972/7. — Szekernyés János: B. P. színes írásai. Korunk 1972/12. — Beke György: Gyötrelmes emberszeretet. A Hét 1973/15; uő: Rendhagyó tévékrónika. Igazság 1979. szept. 5. — Markó Béla: Két kisregény. Igaz Szó 1976/4. — Mózes Attila: Játék az ötletekkel — különböző szinten. Korunk 1976/6. — Ágoston Vilmos: Egy fél élet és a többi. A Hét 1976/47. — Beszélgetés B. P.-lal. Kérdez: Forró László. Utunk 1977/40. — B. P. műhelyében. Igaz Szó 1980/7. ASZT: Versek, riportok, tabletták. LM 12, 751, 885, 1090.

• A csodálatos parittya, 1956
• Prücsök, 1958
• Atyafiság, 1961
• Két arasszal az ég alatt, 1961
• Sorompó, 1961
• Májusi reggel, 1962
• Égetett agyag, 1963
• Különös kőműves, 1964
• Tengerpart az udvaron, 1964
• Kaland Athéntól északra, 1967
• A meztelen lány, 1969
• Fii bun pînă la moarte, 1969
• Befejezetlen emlékirat magyar írókról és művészekről, 1971
• Fehér vadászat, 1971
• Monológ zárójelben, 1971
• Alexandra és a pokol, 1973
• Add magad hozzá a világhoz!, 1975
• A lány, aki nincs, 1975
• A lány, aki nincs, 1975
• Éjszakai támadás, 1979
• Kék folt, 1979
• Apám könyve, 1980
• Szép város Kolozsvár ..., 1980
• Kék folt, 1981
• Svájci villa, 1981
• Elszaporodtak a kenguruk, 1982
• 1966-1978, 1983
• Szélmalomjáték, 1983
• Vadidegen világ, 1983 [!1984]
• Svájci villa, 1985
• Haldoklás anyanyelven, 1986
• Az olvasás ihlete, 1988
• Hazába kiáltott szó, 1989
• Hogyan kell kastélyt építeni?, 1989
• Az aranyfüstös hullaház, [1990]
• A hisztéria szükségállapota, 1990
• Erdélyi portrék, [1991]
• Hindu erotika, [1996]
• A kíváncsiság mestersége, [1999]
• , 1999
• Diurnus, [2002]
• Svájci villa, 2004
• Válogatott versek, 2004
• Búcsúlevél nincs, [2006], cop. 1981
• Apám könyve, cop. 1994
• Demény Pál 1901-1991, cop. 1995
• Die Schweizer Villa, cop. 1999
• Die Schweizer Villa, cop. 2000
• , cop. 2009
• Titkaim, cop. 2011
• A humanizmus és a gyűlölet nemzeti jellege,
• A kíváncsiság sosem lakik jól - avagy,
• Az elfogult véleményújságírás és a tárgyilagos tájékoztatás viszonya a mai magyar sajtóban,
• Az írástudó felelőssége a kisebbségi kérdésben,
• Interjú Bodor Pállal a Magyar Újságirók Országos Szövetsége elnökével,
• Szélmalomjáték,
• ,
• ,
• ,
• ,

• A magyar irodalom évkönyve 1988-2008; változó szerk.; Széphalom Könyvműhely, Bp., 1989-2009, ()
• Erdélyi magyar ki kicsoda 2000. Igazgató főszerk. Stanik István. [Bukarest]-Nagyvárad, Romániai Magyar Demokrata Szövetség-Scripta Kiadó, [2000]. 847 o., ()
• Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001. 447 [1] o., ()
• Ki kicsoda a hírközlésben? Szerk. Bodrits István és Viczián János. Szekszárd, Babits, 1994. 487 o. (A századvég magyarsága 2. A Révai új nagylexikona segédkönyvei I. sorozat.), ()
• Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig? Szerk. Simon Anita, Tál Mariann. Csíkszereda, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, 1996-1997. 2 db. 343, 269 [1] o., ()
• Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000. 2 db., ()
• Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerk. Fazakas István. Bp., Magvető, 1989. 471 o., ()
• Magyar és nemzetközi ki kicsoda; főszerk. Hermann Péter; Biográf, Bp., 1991-2001, ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. 667 o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Romániai magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Balogh Edgár, 3. kötettől Dávid Gyula. Bukarest, Kriterion, 1981-2010. 6 db., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()
• Who is who Magyarországon. 7. kiad. Zug. 2009. Hübners Who is Who., ()
• Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiad. 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004. 1639 o., ill., ()

• Maradékok   |☰  1993   |☰  forgatókönyvíró

• Képzelt béke (r.: Jancsó Miklós, 1995)