ABCD - Schéner Mihály

Schéner Mihály ☰ Medgyesegyháza 1923.01.09 ☷ Budapest 2009.05.11 | festő, festőművész, grafikus, keramikus, szobrász, bábtervező

781226

http://dka.oszk.hu/111900/111945/fenykepek_128.jpg

Schéner Mihály (1174252 | - )

kitüntetések

Kossuth-díj
1995.03.15

életrajzok

Kortárs magyar művészeti lexikon, 2001

1942-1947: Magyar Képzőművészeti Főiskola, tanára: Rudnay Gyula. 1978: Munkácsy-díj; 1984: érdemes művész; 1989: kiváló művész; 1995: Kossuth-díj. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia, 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 1956-ig tanított. 1982: Nagyatádi Faszobrász Alkotótelep, 1985: Nemzetközi Acélszobrász Alkotótelep, Dunaújváros. A stílusában felismerhető, mégis sokféle műtárgyat létrehozó ~ gazdag, állandóan alakuló életműve a folyton változó világban helyét kereső, az alkotói szabadságot megvalósító XX. századi képzőművész példázata lehetne. Magát expresszív-szürrealista alkotónak nevezi. Egyaránt dolgozik festékkel, textillel, fával, fémmel. Rajzol, szerkeszt, farag, épít, gyúr, varr és ragaszt, felhasználja a mézesbábok öntőformáit. Festő, rajzoló, textilszobor- és bábkészítő, fazekas, asztalos, esztergályos. Háromlépcsős folyamatban gondolkozik: rajzban tervez, majd fest, szobrot készít, "formába önt", mindig a végső plasztikai megoldást keresi. Ami állandó és mégis játékosan változékony megjelenésű ~ művészetében, az a gyermekkori emlékek által meghatározott népi mesterségek iránti tiszteletet kifejező motívumkincs, a tárgyi folklór formakészlete, amely már-már kézjegyként ismétlődik munkáin. Mitologikussá nőtt képzelete új lényeket teremt, pl: a Pigulát, amely disznótestű, emberfejű teremtmény. ~ festményein a szürrealista motívumokat konstruktív szerkezetbe rendezi, a geometriát és az organikus természeti motívumokat egyaránt beépíti műveibe. A népi, népművészeti formakincsből merített lovas huszárok, betyárok, szegénylegények cifra szűr mentéje, piros csákója, fekete csizmája, az önálló életet élő zsinórdíszek és mézeskalács bábok, a kiskocsik a gyermekkori vásárok, búcsúk színes forgatagába vezet. A primér motívumokat aztán felváltják a vastagon felhordott felületbe karcolt jelek, vonalhálózatok, amelyek a játszó gyermek homokba rajzolt ábráit, a pásztorember fába vésett üzeneteit, az ősember barlang falába rótt mágikus jeleneteit idézik meg. A művész pillanatnyi érdeklődésének megfelelően a színek búvópatakként tűnnek el és jelennek meg ismét. A 60-as években leginkább a formákkal való játék érdekelte, a festmények felülete egyre gazdagodott: a táblaképek felületén applikációk jelentek meg, vagy lemállasztott rétegek hagyták maguk után hiányukat, motívumok nélküli ősformák, archetipikus képzetek bukkantak fel művészetében. A véletlenszerűnek látszó rétegekkel való játék azonban tudatos komponálás eredménye, amely később nyilvánvaló ritmusnak és formai szerkesztettségnek adja át a helyét, mint a Törvénytáblák c. sorozaton. A különböző művészi kifejezési formák egymásra termékenyítő hatással vannak, át- meg áthatják egymást. Textilszobrai, amelyekkel új műfajt teremtett, ugyanazzal az automatikus, expresszív-szürrealista módszerrel készülnek, mint festményei. A hagyományosan a népművészetben alkalmazott anyag, a filc lehetőséget ad a népi formakincs felelevenítésére, amely azonban a művész különös szürrealista átiratában jelenik meg. A szívekkel kivarrt, zsinórdíszes Posztókotlós c. művén mézesbábok lógnak, hátán huszárok lovagolnak. Egész sor textilből készült kéz-plasztikát alkot, amelyeket az ujjakra rávarrt díszekkel öltöztet, személyesít meg. A színes-különös világból aztán ~ újra puritán képi és formai rendbe juttatja el a nézőt, majd nemsokára tépett, gyűrt, vágott, csorgatott, repedezni hagyott szenvedélyesen vonagló képi felületeket hagy hátra. ~ készített apró gyermekjátékokat, térstruktúra-tereket, mászókákat is. A magyar népi formák mellett szürreális játékaiban gyakran alkalmaz görög mitológiai alakokat, "elkentaurosodott" lovakat, Gorgó-fejeket, sellőket, hárpiákat, Pán-ábrázolásokat. ~ nemcsak saját művészetéről publikál, hanem művésztársairól is számos írása jelenik meg, elsősorban az Új Auróra c. folyóiratban, amelynek egy ideig főmunkatársa volt.1956 • Megyei kiállítás, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest1960 • 8. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest1962, 1969 • Csók Galéria, Budapest1964 • Grosvenor Gallery, London1968 • Medgyesegyháza • Vaszary Terem, Kaposvár • KISZ-klub, Budapest, Népköztársaság út 112.1969 • Csabai festők jubileumi kiállítása, Békéscsaba1970 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba1971, 1972 • Salon de la Jeune Sculpture • Grands et Jeunes d'Aujourd'hui, Párizs1971 • III. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs1972 • Párizs1972 • [Vígh Tamással], Városi Kiállítóterem, Vác • Táblakép '72, Debrecen1973 • Egry J. Terem, Nagykanizsa • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba1973 • Kortárs festők..., Csontváry Terem, Pécs • Tél a művészetben, Aba Novák Terem, Szolnok1974 • Pécs1975 • Atelier Mensch, Hamburg • Magyar Intézet,Varsó • Hajdúszoboszló • Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Frankel Leó Művelődési Ház, Óbuda, Budapest1976 • Rudnay Terem, Eger1976 • XIX. Alföldi Tárlat, Békéscsaba1977 • Festészet '77, Műcsarnok, Budapest1977 • Kamarakiállítás, Iparművészeti Múzeum, Budapest1978 • Magyar Ház, Berlin1978 • Mall Gallery, London1979 • Magyar Kiállítás (kat.), Milánó1979 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba (kat.) • Műhelykiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Múzeum, Tihany1980 • Pápa • Monza [I].1983 • Művelődési Ház, Szeged • Képcsarnok, Salgótarján • Műcsarnok, Budapest (gyűjt.)1984 • Uitz Terem, Dunaújváros • Magyar Intézet, Szófia1985 • Derkovits Terem, Szombathely1987 • Beethoven Művelődési Központ, Martonvásár1993 • Art Galéria, Szeged • Munkácsy Mihály Múzeum és Meseház, Békéscsaba1995 • Széchenyi Akadémia, Békéscsaba1996 • Csontváry Terem, Pécs • Körmendi Galéria, Budapest • Széchenyi Akadémia, Békéscsaba1997 • Ópusztaszer • Körmendi Galéria, Budapest1999 • Vigadó Galéria, BudapestÁramlások (Várnai Gitta), Tiszatáj, 1981/10.Báb- és díszletterveiBanner Z.: Diogenész üveghordóban, Napóra, 1990/11.Baránszky-Jób L.: ~, Művészet, 1969/9.Barta J.: Egy különös művész, Alföld, 1974/6.Berlinerkendős nyanya (Dunaújváros, 1985, Szoborpark)Bozóky M.: ~, Tiszatáj, 1968/5.Csikó-huszár (Dunaújváros, Szoborpark).Cs. Tóth J.: Az éteri Schéneri mítosz, Bárka, 1993/1.D. Fehér Zs.: Húsz év után, Művészet, 1965/4.Diabolikon, Békéscsaba, 1988; Kézkivirágzások, Budapest, 1997.Dorottyás kocsi (Vörösmarty úti lakótelep)Egyéni kiállításokEgy útkereső fiatal művész, Új Auróra, 1980/8.Építészet és textilművészet, Csete György építész, Csete Ildikó textilművész, Új Auróra, 1987/2.festő, grafikus, szobrász, keramikus, bábtervező, (Medgyesegyháza, 1923. január 9. - )Fogarassy A. - Kocsis I.: Kukulla és az íriszek, Opus, 1993/1.Frank J.: Bemutatjuk ~t, Élet és Irodalom, 1972. május 6.Frank J.: ~, in: Szóra bírt műtermek, Budapest, 1975Gondolatok Kohán Györgyről, Új Auróra, 1983/3.Hommage a Huszárik Zoltán, Élet és Irodalom, 1986. május 23.Illyés Gyula: Tűvétevők, Pocci, Tersánszky Józsi Jenő: A varázshegedű, Bábszínház.IrodalomIszlai Z.: Sötétkék kokasok, Élet és Irodalom, 1973. szeptember 9.Juhász F.: A halál ellen játszani, Élet és Irodalom, 1975. május 17.Kabdebó L.: ~ mítoszai, Magyar Napló, 1993. szeptember 17.Katkics Ilona, Új Auróra, 1983/3.Körner É.: ~ kiállítása, Magyar Építőművészet, 1962/4.Köztéri műveiLáncz S.: A demiurgosz, Új Művészet, 1992/6.Láncz S.: Kiállítási Krónika, Jelenkor, 1983/6.László Gy.: ~, in: Művészetről, művészekről, Budapest, 1978László Gy.: ~ kaposvári kiállítása, Jelenkor, 1969/4.Lóska L.: Békési művészet, Művészet, 1978/7.Magyar Nemzeti Galéria, BudapestMajor M.: ~ játékai, Élet és Irodalom, 1974. július 27.Major M.: Pásztorok, betyárok, huszárok - kezek, Tükör, 1970. szeptember 15.Meditáció Barcsay művészetéről, Új Auróra, 1984/2.Menyhárt L.: ~, Budapest, 1982MestereiMezei O.: Archetipikus képzetek, ősformák, Kortárs, 1998/2.MihályMiklós P.: Mit akar ez a múzeum?, Művészet, 1979/10.Mucsi A.: Arcok és sorsok, Hevesi Szemle, 1984/3.Muladi BrigittaMűvek közgyűjteményekbenmuvesz_218Nagy I.: Játék és művészet, Művészet, 1976/6.Nagy M.: Golgota, Művészet, 1984/9.Nagy Z.: Vándorévek és kibontakozás, Új Művészet, 1996/12.Németh L.: ~ műveiről, Művészet, 1979/4.Pap G.: Kincsek és műkincsek, Művészet, 1975/6.Perneczky G.: Nincs uborkaszezon, Élet és Irodalom, 1969. augusztus 8.P. Szabó E.: Ősformák üvegből és mézeskalácsból, Életünk, 1997/4.P. Szűcs J.: Az utak kettéválnak, Művészet, 1978/3.Ritter, T. P.: Spielzeug von ~, Budapester Rundschau, 1983. április 11.Rozgonyi I.: Hosszú út a játszótérig, Beszélgetés a művésszel, Művészet, 1980/5.Rudnay Gyula.SCHÉNERSolymár I.: ~ról kiállítása ürügyén, Képzőművészeti Almanach, Budapest, 1972Szakolczay L.: Kikötő, Új Forrás, 1998/3.Szamosi F.: ~ [kismonográfia], Budapest, 1978Székely A.: A beskatulyázhatatlan, Új Tükör, 1978. augusztus 27.Szent István Király Múzeum, SzékesfehérvárSzombathelyi Képtár, Szombathely.Szuromi P.: Mozdulatlan horizont, Tiszatáj, 1983/11.Szuromi P.: Rezignáltan, kultúráltan, Művészet, 1983/6.Tamás Ervin: Bolhabál, Békéscsaba, Jókai SzínházVadas J.: Játék a játékkal, Élet és Irodalom, 1979. augusztus 18.Vadas J.: Szárnykészítők, Élet és Irodalom, 1975. október 4.Válogatott csoportos kiállításokVálogatott írásaiVáradi Zoltán fotói, Új Auróra, 1987/1.Várnagy I.: Túlélő bábuk, Mozgó Világ, 1983/6.

könyvei

róla szóló könyvek

filmszereplés

linkek

ISNI

MMA

PIM

VIAF

wikipedia

Amicus: 18123