História TT

Alkalmazotti családban született, apja pénztárnok, majd főkönyvelő volt. 1948-ban a debreceni Svetits Gyakorló Gimnáziumban érettségizett. A debreceni tudományegyetemen közben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult, végül 1952-ben, Debrecenben szerzett történelem- magyar szakos középiskolai tanári oklevelet. A KLTE gyakornoka lett, majd tanársegéd a történelem tanszéken. 1953-ban fegyelmi úton áthelyezték a Szegedi Tudományegyetem Egyetemes Történeti Tanszékére, ahol 1957-ig tanársegéd volt, majd egyetemi adjunktus lett. 1957-ben fegyelmi úton onnan is elbocsátották, a történészi pályáról is eltávolították. 1957-től a Magyar Országos Levéltár segédmunkása, külső munkatársa, 1958-tól a budapesti Laura úti általános iskola nevelőtanára volt. 1960-tól 1963-ig az Akadémiai Kiadó lexikonszerkesztősége felelős szerkesztője, 1963-ban visszatért a történészi pályára, az MTA Történettudományi Intézet Történeti Osztály tudományos munkatársa, 1970-től tudományos főmunkatársa volt. 1982-től félállásban. 1984-től főállásban a Janus Pannonius Tudományegyetem illetve a Pécsi Tudományegyetem főállású egyetemi tanára volt 2000. október 1-ig és az MTA-JPTE Európa Története Kutatócsoport vezetője 1996-2000-ban; közben az egyetem rektora 1984-től 1992-ig, a BTK megbízott dékánja 1996-2000-ben. – Az I. világháborút lezáró békékkel, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával és annak politikai következményeivel, Franciaország és Olaszország két világháború közötti történetével, Franciaország Közép-Európa politikájának a vizsgálatával foglalkozik. Új megközelítésben tárgyalta a nácizmus és a fasizmus, illetve a közép-európai „kisfasizmusok” kialakulását. A Magyar Tudományos Akadémia tagja 1986-ban, rendes tagja 1993-ban lett. Az MTA elnökségi tagja 1990-1996-ban, az MTA Doktori Tanács tagja 1995-től. A Magyar Dolgozók Pártja tagja 1951-ben lett. A Magyar Szocialista Munkáspártba 1969-ben lépett be. 1988. május 22-én beválasztották az MSZMP Központi Bizottságba, 1989. július és október között a párt 21 fős Politikai Intézőbizottságának volt tagja. Az 1989. októberi alapító kongresszuson az MSZP Országos Elnökségének tagja lett, funkcióját 1990. májusig látta el. Az 1990. évi választásokon az MSZP országos listáján került be a törvényhozásba, 1990. szeptember 10-én lemondott mandátumáról.

Kortárs magyar írók, 1945-1997

[AKL,DKA,MIL,MKK,KK92,KK94,KK96,MTAA,ÚML,ÚMIL,MNBCD]A történelemtud. kandidátusa 1968, doktora 1980; Akadémiai Díj 1984; az MTA lev. tagja 1987, r. tagja 1993; Széchenyi-díj 1995; Szent-Györgyi Albert-díj 1995.(Debrecen, 1930. okt. 1.): történész.M.: Az 1924. évi magyar államkölcsön, 1964; Merénylet Marseille-ben, 1968; Franciaország és a keleti biztonság, 1969; Európai fasizmusok. 1919-1939, 1976; A nők a történelemben, 1979; Faschismus und Krise. Über einige theoretische Fragen der europäischen faschistischen Erscheinungen, 1980; Padovától Trianonig. 1918-1920, 1983; Nácizmus, fasizmus, 1987; Mussolini, pol. életrajz, 1987; Soha, amíg élek! Az utolsó koronás Habsburg puccskísérletei 1921-ben [Pécs]: Baranya M. Kvt., cop. 1990; Civitas fidelissima. Népszavazás Sopronban, 1921, Győr, 1990; From Padua to the Trianon, 1918-1920, Boulder [Colo.]-Highland Lakes [N. J.]-Bp., 1990; From Padua to the Trianon, 1918-1920, 1990; A Hitler-életrajz buktatói, 1993; Hitler, 1993; A barna birodalom, 1995.ORMOS MÁRIA

Országgyűlési Almanach, 1990-94

1930. október 1-jén született Debrecenben (Hajdú vármegye). Édesapja, Ormos János érettségizett pénztárnok majd főkönyvelő volt a Felső-Tiszai Árvízmentesítő Hivatalnál. Édesanyja, Förster Elza polgári iskolát végzett, előbb háztartásbeli volt, majd egy műszaki rajzolói tanfolyam elvégzése után mint műszaki rajzoló dolgozott a Felső-Tiszai Árvízmentesítő Hivatalnál. Apai nagyapja mérnök, anyai nagyapja pedig ügyvéd volt Bécsben. Egyik húga, Eszter (1934) tanár, középiskolai igazgató, a másik, Katalin (1937) sebész-aneszteziológus. Elvált. Két gyermeke született, Erdélyi Zsuzsanna (1950) jogász és Szekeres László (1954) operatőr. @SZUKTAG = A református népelemit és a középiskolát Debrecenben végezte el, 1948-ban a Svetits Gyakorló Gimnáziumban érettségizett. A debreceni tudományegyetemen, azután a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, majd ismét Debrecenben történelmet, klasszika filológiát, szociológiát, filozófiát, továbbá magyar nyelvet és irodalmat tanult. 1952-ben szerzett történelem-magyar szakos középiskolai tanári diplomát a KLTE-n. 1951-1953 között a KLTE gyakornoka és tanársegéde. 1953-ban fegyelmi úton áthelyezték a Szegedi Tudományegyetemre, ahol 1957-ig tanársegéd és adjunktus volt. 1957-ben fegyelmi úton Szegedről is elbocsátották, a történész pályáról is eltávolították. 6 éven át mint 'szellemi napszámos' dolgozott: 1957-1958 között az Országos Levéltárban segédmunkás, majd 1958-tól 2 éven át állami gondozásban élő fiúkat nevelt egy általános iskolában. 1960-tól 1963-ig az Akadémiai Kiadó lexikonszerkesztőségének felelős szerkesztője. 1964-ben kaphatott csak útlevelet. 1963-ban Ránki György hívására visszakerült a kutatói pályára, az MTA Történettudományi Intézetébe, ahol tudományos munkatársként majd főmunkatársként dolgozott 1984-ig. 1968-ban lett a történettudományok kandidátusa, 1980-ban nagydoktor. 1986-ban az MTA levelező tagjai közé választották. 1983-tól félállásban, 1984-től teljes állásban a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen egyetemi tanár. 1984-1992 között az egyetem rektora volt. @SZUKTAG = Kutatási területe a 20. századi egyetemes és magyar történelem. Több könyvet és számos tanulmányt, cikket publikált e témakörben. 1971 óta az Acta Historica szerkesztőbizottságának, 1980-tól pedig az MTA Történettudományi Bizottságának tagja. 1980-ban választották meg a Nemzetközi Kapcsolatok Történelmi Bizottságának (Milánó) alelnökévé és az M. Baumon Kör (Párizs) magyar képviselőjévé. Az 1980-as évek elején szerkesztette a Világtörténet című folyóiratot. 1984-től a Pécsi Akadémiai Bizottság elnökségi tagja valamint a Janus Pannonius Társaság elnöke. 1989-től tagja a Palme Académique Körnek. 1990-ben lett a Magyar Történészek Nemzeti Bizottsága olasz-magyar vegyesbizottsága magyar delegációjának elnöke. Részt vett a rehabilitációt előkészítő történész-jogász csoport, majd az ún. Jelenkor Kutató Bizottság munkájában, jelenleg ez utóbbi programtanácsának elnöke. @SZUKTAG = Bár 1951-ben belépett az MDP-be, a politika csak 1953-tól kezdte érdekelni, igazából pedig 1956 volt rá nagy hatással. 1969-ben lett az MSZMP tagja, 1988. októberében a KB-ba is beválasztották. 1988. december és 1989. október között a KB művelődéspolitikai munkaközösségének elnökeként tevékenykedett. 1989. július és október között a párt 21 fős Politikai Intézőbizottságának tagja volt. Az 1989. októberi alapító kongresszuson az MSZP Országos Elnökségének tagja lett. Ezt a funkciót 1990. májusig - a párt második kongresszusáig - látta el. Az 1990. évi választásokon az MSZP országos listáján került be a parlamentbe; 1990. szeptember 10-én lemondott mandátumáról.

Politika CD

1930. október 1-én született Debrecenben. Apja Ormos János, anyja Förster Elza. 1947-48 között a KLTE-n, 1948-49 között a Budapesti Tudományegyetemen történelem-magyar szakon, 1949-52 között ismét a KLTE-n, 1973-74 között Párizsban, 1976-ban Bonnban tanult. 1968-ban a történettudományok kandidátusa, 1980-ban doktora. 1987-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1952-56 között a KLTE tanársegéde, majd Szegeden adjunktus. 1956-60 között az Országos Levéltárban segédmunkás, majd általános iskolai nevelő. 1960-63 között az Akadémiai Kiadó lexikonszerkesztősége, 1963-84 között a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa. 1984-től a JPTE egyetemi tanára és rektora. 1988. május 22. és 1989. október 6. között a KB, 1989. június 24. és 1989. október 6. között a Politikai Intéző Bizottsága tagja. 1989 októberétől az MSZP Elnöksége tagja és 1990 tavaszán országgyűlési képviselő. 1990-ben lemondott képviselői mandátumáról.

• Az 1924. évi magyar államkölcsön megszerzése, 1964
• A fegyverkezés kérdése az európai diplomáciában Hitler hatalomrajutása után 1933-34., 1966
• Merénylet Marseille-ben, 1968
• Sur les causes de l'échec du pacte danubien, 1968
• A Rajna-vidék német megszállásának közép-európai hatása, 1969
• A szürke tábornok, 1969
• Franciaország és keleti biztonság, 1931-1936, 1969
• A propos de la sécurité est-européenne dans les années 1930, 1970
• A szürke tábornok, 1970
• Háború Etiópia földjén, 1970
• Az európai biztonság kérdései a két világháború között, 1972
• A Matteotti-ügy, 1973
• Francia - magyar tárgyalások 1920-ban, 1975
• Le probleme de la securité et l'Anschluss, 1975
• 1918-1919, 1919-1945, 1976
• Európai fasizmusok, 1976
• 1918-1919, 1919-1945, 1978
• 1918-1919, 1919-1945, 1978, cop. 1976
• A nők a történelemben, 1979
• Faschismus und Krise, 1980
• 1640-től 1970-ig, 1981
• A fasiszta ideológiák alapjairól, 1981
• 1640-től 1970-ig, 1981, cop. 1975
• A cárok Oroszországa az első világháború alatt, 1982
• Padovától Trianonig, 1983
• Merénylet Marseille-ben, 1984
• Padovától Trianonig, 1984
• 1918-1919, 1919-1945, 1984, cop. 1976
• Mussolini, 1987
• Nácizmus, fasizmus, 1987
• Feketepiac és hamis pénz a Harmadik Birodalomban, 1989
• Civitas fidelissima, 1990
• From Padua to the Trianon, 1918-1920, 1990
• From Padua to the Trianon, 1918-1920, 1990
• A Hitler-életrajz buktatói, 1993
• Hitler, 1993
• Hitler, 1994
• Napló, 1994
• A "barna" birodalom, 1995
• A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása, 1995
• Août 1919 - Juin 1920, 1995
• Iratok a magyar diplomácia történetéhez, 1956-1989, 1995-
• Kutatási füzetek, 1996-
• A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása, 1996, cop. 1993
• Diktátorok, diktatúrák, 1997
• Hitler, 1997
• Napló, 1997, cop. 1994
• Európa a nemzetközi küzdőtéren, 1998
• 1918-1919, 1999
• Civitas fidelissima, 1999
• Francia diplomáciai iratok a Kárpát-medence történetéről, 1999-2013
• Egy magyar médiavezér: Kozma Miklós, 2000
• Magyarország a (nagy)hatalmak erőterében, 2000
• Mussolini, 2000
• Hungary, 2001
• Habilitációs füzetek, 2002-
• A történelem és a történettudományok, 2003
• Magyar évszázadok, 2003
• Európa a nemzetközi küzdőtéren, 2003, cop. 1999
• 1919-1920, 2004
• A gazdasági világválság magyar visszhangja, 1929-1936, 2004
• A történelem vonatán, 2005
• Magyarország és a világ, 2005-
• Hungary in the age of the two World Wars 1914-1945, 2007
• Közép-Európa, 2007
• Németország története a 20. században, 2008
• Hommage à Kosáry Domokos, 2009
• Politikai eszmék, politikai gyakorlatok a 20-21. században, 2009
• Ormos Mária történész, 2010
• A katedrától a halálsorig, 2011
• A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása, 2015
• 1789-1945, cop. 1982
• 1945-1975, cop. 1982
• 1918-1919, 1919-1945, cop. 1984
• "Soha, amíg élek!", cop. 1990
• Octobre 1918 - Août 1919, cop. 1993
• Magyarország a két világháború korában, 1914-1945, cop. 1998
• Hitler, cop. 1999
• Juillet 1920 - Décembre 1921, cop. 1999
• Mussolini, cop. 2001
• Janvier 1922 - décembre 1927, cop. 2002
• Hitler élete és kora, cop. 2003
• Világháború és forradalmak, 1914-1919, cop. 2009
• Van-e történelem?, cop. 2012
• Múlt a jelenben, cop. 2013
• Specimina nova dissertationum ex Instituto Historico Universitatis Quinqueecclesiensis de Iano Pannonio Nominatae, impr. [19]86-2002
• 1945,
• 40 év fejlődéstörténetének főbb jellemzői,
• A fasiszta állam,
• A fasizmus és Kelet-Európa,
• A Károlyi-kérdés,
• A két világháború közötti Európa,
• A közép-európai fasiszta államrendszerek típusairól a két világháború között,
• A magyar közélet és a gazdasági világválság,
• A magyar külpolitikáról, 1918-1941,
• A mezőgazdaság válsága és a dunai államok az 1920-1930-as években,
• A Tanácsköztársaság és az antant-intervenció,
• A Tanácsköztársaság külpolitikája,
• A történelmi térről,
• A valóságot közelítő történelem,
• Az 1950-es évek keleten és nyugaton,
• Az antiszemitizmus alakváltozatai a XX. században,
• Az első agrártámogatásra irányuló kísérlet és kudarca, 1929-1932,
• Az első világháborút követő békerendszer néhány kérdéséről,
• Az Osztrák - Magyar Monarchia felbomlásának néhány kérdéséről,
• Bethlen e Mussolini,
• Bethlen koncepciója az olasz-magyar szövetségről, 1927-1931,
• Dal primo al secondo governo Imre Nagy,
• Die gesellschaftliche Basis des Faschismus im Donaubecken,
• Die "Modernisation" als geschichtliches Messgerät,
• Ein internationaler Versuch zur Rettung der Unabhängigkeit Österreichs,
• Etnikum és nemzetközi politika az első világháború után,
• Európa 1945-1957,
• Faschismus und Krise,
• Fasiszta ideológia, az elmaradottság "modernizálása",
• Fašizm i krizis kapitalizma 20-30-h godov,
• Fasizmus és egyház Közép-Kelet-Európában,
• Fasizmus és válság,
• Gondolatok a dunai régióról és az európai egységről az 1920-1930-as években,
• Hamis frankokkal teli bőröndök,
• Hatalom és történelem,
• Horthy era and the fascist epilogue, 1921-1945,
• I moventi di un negoziatore di pace,
• Jelző és történelem,
• Képek Magyarországról az első világháború után,
• Korunk varga betűi,
• Kun Béla, a külügyi népbiztos, világtörténelem, magyar történelem,
• L'Agenzia Telegrafica Ungherese e la Radio all'inizio della guerra,
• La Hongrie au XXe siècle,
• La Révolution française dans l'historiographie hongroise de la première moitié du XXe siècle,
• Lehet-e hiteles kép?,
• Les Allemands vus par les hommes politiques conservateurs hongrois,
• Le traité de paix de Trianon et l'assemblée nationale hongroise 1920-1926,
• Magyarok itthon, otthon, tegnap és ma,
• Magyarország az első világháború utáni hatalmi játéktéren,
• Magyarország és a versailles-i békerendszer,
• Magyarország és Európa a két világháború között,
• Magyarország és Európa a két világháború között,
• Magyarország szövetségesei szemében, 1939-1945,
• Mi a fasizmus? Ki a fasiszta?,
• Mouvements et partis d'extrême droite en Hongrie dans la période de l'entre-deux-guerres,
• Mussolinitől Hitlerig,
• Nácizmus - történelem,
• O socialʹnoj baze fašizma v stranah dunajskogo bassejna,
• Politikai ideológia a két világháború között,
• Sopron a nagypolitikában,
• The early interwar years, 1921-1938,
• The foreign policy of the Hungarian Soviet Republic,
• Tipy fašistskih gosudarstvennyh sistem v stranah Centralʹnoj Evropy,
• Trianon; a magyarság helyzetének alakulása a Kárpát-medencében,
• Trianon és a magyar gazdaság,
• Ungarskiât vʺtrešnopolitičeski život 1921-1938 g.,
• Ungheria, 1945-1956,
• Vita a mezőgazdaság kérdéseiről az 1930-as évek elején,
• World War and revolutions, 1914-1919,

• Akadémiai kislexikon. Főszerk. Beck Mihály, Peschka Vilmos. Bp., Akadémiai Kiadó, 1989-1990. 2 db., ()
• A Kossuth-díj, az Állami-díj és a Széchenyi-díj fél évszázada 1948-1998. Szerk. biz. elnöke Kiss Elemér. Bp., Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1998. 342 o., ()
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003. 3 db., ()
• Az 1990-ben megválasztott Országgyűlés Almanachja. Főszerk. Kiss József. Bp., Magyar Országgyűlés, 1992. 606 [1] o., ill., ()
• Díjasok és kitüntetettek adattára 1981-1990. Összeáll. és szerk. Csapó Tamásné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1994. 154 [1] o., ()
• Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000. 2 db., ()
• Magyar és nemzetközi ki kicsoda; főszerk. Hermann Péter; Biográf, Bp., 1991-2001, ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. 667 o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar tudományos akadémiai almanach az . . . évre; Bp., Magyar Tudományos Akadémia, Bp., 1861-1918, 1921, 1924-1943; 1973, 1986, 1991, 1997, 2001, ()
• Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010. 2 db, 545, 473 o., ill., DVD-melléklet, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()
• Új magyar lexikon 8. köt. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()

• IV. Károly, az utolsó magyar király   |☰  2004   |☰  szakértő
• Leszármazottak   |☰  2004   |☰  szakértő    

• Van-e történelem? (r.: , 2003)    
• IV. Károly, az utolsó magyar király (r.: Tálas Péter, 2004)
• Leszármazottak (r.: Varga Ágota, 2004)