Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Kiss Mihály (Arad, 1857 – Gombospuszta, 1914. aug. 11.): énekes, színész. Vidéki pályakezdés után (Ungvár, Miskolc stb.) 1891-ben a Népszínház szerződtette Tamássy József helyére. Működése egybeesik a zenés népszínmű fénykorával. Blaháné partnere A piros bugyellárisban (Csepreghy), A falu rosszában (Tóth Ede), A sárga csikóban (Csepreghy). A korabeli kritika szép baritonját dicséri. 1910-ben Temesvárott lépett fel utoljára. Hegyesi Maritól rövid házasélet után elvált. Színdarabokat is írt. – M. Népszínművek: Cifra Jancsi (1880); Szikra Panna (1885); Az árva pipacs (1887; bem. a Városligeti Színkör, Bp., 1894).
Magyar színházművészeti lexikon, 1994
(Arad, 1857–Gombospuszta, 1914. aug. 11.): színész, énekes (bariton). 1874-ben Krecsányi Ignácnál lett színész Szatmáron, nála működött 1892-ig. 1892–1907 között a Népszínház tagja volt, majd 1910-ig ismét Krecsányinál játszott. Három oktávra terjedő baritonja jól érvényesült népszínműben, operettben. Hős-, bonviván- és szerelmesszerepekben nyújtott emlékezeteset. Játékát temperamentum és humor jellemezte. Blaha Lujza partnere, Tamássy József utóda volt a Népszínházban. F.Sz. Kancsukoff (Suppé: Fatinica); Csillag Pál (Csepreghy F.: A piros bugyelláris); Lefèbre (Sardou: Szókimondó asszonyság). F.M. Cifra Jancsi (1880); Szikra Panna (1885); Az árva pipacs (1887); Sugár Borcsa (1892).Kiss Mihály
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
Czikkei a M. Philosophiai Szemlében (1884–86. szociologiai tanulmányai a társadalom és gazdászat fogalmáról); a M. Közigazgatásban (1884 óta több százra menő czikke jelent meg, melyeknek főtárgya a községi közigazgatás); a tübingai Zeitschrift für die gesammte staatswissenschaftban (1889. Gegen den Naturalismus in der Gesellschaftswissenschaft); a Jegyzői Almanachban (1892. Község és járás, 1894. A községrendezés és a jegyzői intézmény); a Községi Közlönynek is munkatársa.Jegyzői Almanach 1892-re (Szerk. Hegedüs János.) Nagy-Becskerek 123., 125. l. arczk.jogi doktor, megyei szolgabiró,jogi doktor, megyei szolgabiró, szül. 1856-ban Garam-Szőllősön (Barsm.), hol atyja K. János a beszterczebányai püspöki uradalom tiszttartója volt. K. Léván és Beszterczebányán végezte a gymnasiumot; 1874-ben a budapesti egyetemre iratkozott be, hol 1878-ig jogot hallgatott. Önkéntes katonai szolgálatának eleget téve, 1880-ban az államtudományi szigorlatot letette s jún. 12-én doktorrá avatták. Ekkor megyéje garami járásában segédszolgabirónak választották. Ipolyi püspök nagy hatást gyakorolt szellemi művelésére. 1889-ben az aranyos-maróti járásban előbb helyettesi minőségben, majd választás útján jelenleg főszolgabírói állásába helyeztetett.Kiss Mihályszül. 1856-ban Garam-Szőllősön (Barsm.), h
- A magyar színművészet. Szerk. B. Virágh Géza. Bp., Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1900. 168 [3] o., ill., ()
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
- Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986. 390, [1] o., ill., ()
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
- Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
- Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999. 240 [8] o. (A Tisza Hangja No. 17.), ()
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
- Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
- Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-. 14 db., ()
- Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()
OSZK MEK
PIM
wikipedia