Kortárs magyar művészeti lexikon, 2001
1932-33: kolozsvári Szépművészeti Iskola; 1934-38: Temesvár (az iskola átköltözése után). 1953: Munka Érdemrend; 1967: Romániai Képzőművészek Szövetsége szobrászati díja; 1968: Kulturális Érdemrend. 1940-44 között gimnáziumi rajztanár, 1945-48 között hadifogoly a Szovjetunióban. 1949-ben a Magyar Művészeti Intézetben, 1950-80 között a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán a szobrászat tanára, tanszékvezető. 1939-44 között a Barabás Miklós Céh tagja, 1994-től a művészszervezet egyik újraalakítója. Emberközpontú, figuratív művészete a közösségi összetartozás érzését, valamint ember és természet alkotó kapcsolatát fejezi ki. Pályája kezdetén fával, terrakottával és kővel dolgozott, majd a fát részesítette előnyben. Korai grafikai munkái a népművészet iránti vonzódását tanúsítják, s ez az elkötelezettsége szobrászatán is végigvonul. A sztánai szülőházban töltött ifjúsága és apja, Kós Károly példája határozta meg a néprajzában, népművészetében változatos és színes Kalotaszeg iránti érdeklődését. Szobrainak stilizáltsága a népi fafaragás egyszerűsítő törekvéseire utal.1967 • Bukarest1969 • Kolozsvár1979, 1990 • Képzőművészeti Galéria, Kolozsvár1991 • Szentendrei GalériaAndrásBudai Nagy Antal-parasztfelkelés emlékműve (kő dombormű, 1957, Bábolna).Egyéni kiállításokGAZDA J.: A különbözőségek egysége, Korunk, 1989/9.IrodalomKÓSKöztéri műveiMURÁDIN J.: ~ emberközpontú szobrászata, Szabadság, 1990. május 6.Murádin Jenőmuvesz_3362szobrász, (Sztána, 1914. november 4. - )
Romániai magyar irodalmi lexikon, 1981
Borghida István: Az emberség szobrai. K.A. kiállítása; Ioan Noja: A bölcsesség szelleme. Kiállítási megnyitó beszéd. Korunk 1979/7–8. – Gazda József: A különbözőségek egysége. K. A. újabb szobrairól. Korunk 1989/9. – Bihari József: Erdély szellemi ereje. Reformátusok Lapja Bp. 1990. máj. 27. – Vetró Artúr: K. A. kiállításáról. Helikon 1990/23. ASZT. K. A. művészi munkásságáról. IM. 2357.Kós András (Sztána, 1914. nov. 4.) – szobrászművész. ~ Károly fia, ~ Balázs, Károly, Koós Zsófia testvére. Középiskolai tanulmányait Bánffyhunyadon kezdte, és a kolozsvári Református Kollégiumban végezte (1932), Temesvárt a Szépművészeti Akadémián szerzett rajztanári oklevelet (1938). A II. világháború után hadifogságba került (1948-ig). Színházi díszlettervező Kolozsvárt (1948), a Magyar Színművészeti Intézet rendező szakos tanára (1949), majd a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola tanszékvezetője nyugalombavonulásáig (1950–80). Már gyermekkorában saját meséit illusztrálta és nyomtatta ki apja sztánai műhelyében. Színpadi díszletet tervezett Szentimrei Jenő Csáki bíró lánya c. kalotaszegi balladája és Erkel Hunyadi László c. operája kolozsvári bemutatójához; elkészítette Tamási Áron Rügyek és reménység c. elbeszéléskötete (1935) és a Versekben tündöklő Erdély c. antológia (1941) címlapját. Művei közül kiemelkedik Bethlen Gábor-szoborterve; kiállításon mutatta be a Bábolnai felkelés (bánpataki mészkő, 1957), Bolyai (bronz, 1965), Apáczai (tölgyfa, 1975), Déryné (körtefa, 1975) és Tótfalusi Kis Miklós (tölgyfa, 1976) fejszobrát. Újabb szobrairól szólva Gazda József a feszültségek és ellentét-elemek szerepét emeli ki: “Hallatlan energiákat szorít műveibe [...] Minden mű a maga nemében kettős egység, s mint ilyen polarizált, ellentétpólusok szelídülnek benne egységgé.” Vitacikkeiben Az Ima és az Akt c. alatt Brâncuşi és Korondy Jenő művészetét méltatta (Utunk 1977/48), s a megtámadott Nagy Imre védelmére kelt (Utunk 1978/29), Válogassuk meg szavainkat c. tanulmányában pedig saját ars poeticáját fogalmazta meg, leszögezve a művészetkritikusok sürgette európai felzárkózással kapcsolatban: “...nem len-ne-e kézenfekvőbb itthon kezdeni a fölzárkózást, egyelőre a magunk Európájához: saját magunkhoz, saját eszményeinkhez, saját törekvéseinkhez, Apáczai, Misztótfalusi, Mikes, Kőrösi Csoma Sándor szelleméhez?” (Korunk 1982/9). Művészetének reprezentatív bemutatására 1990-ben Kolozsvárt, 1991-ben a magyarországi Szentendrén került sor. (B. E.)
- Erdélyi magyar ki kicsoda 2000. Igazgató főszerk. Stanik István. [Bukarest]-Nagyvárad, Romániai Magyar Demokrata Szövetség-Scripta Kiadó, [2000]. 847 o., ()
- Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig? Szerk. Simon Anita, Tál Mariann. Csíkszereda, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, 1996-1997. 2 db. 343, 269 [1] o., ()
- Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001. 3 db., ()
- Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002. 396 [2] o., ()
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
- Romániai magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Balogh Edgár, 3. kötettől Dávid Gyula. Bukarest, Kriterion, 1981-2010. 6 db., ()
- Szó, eszme, látvány (1920-2000). Erdélyi magyar művészek írásaiból vál., összeáll. és a bev. tanulmányt írta Banner Zoltán. Marosvásárhely, Mentor Kiadó, 2002. 319 [2] o., ill., ()
PIM
wikipedia
Amicus: 27951