keresés (regex):
keresési tartomány:
teljes
szavak
dolgok
jogszabályok
 keresés (id):
 keresés (idő):
Csernus Tibor     ☰ Kondoros 1927.06.27   ☷ 1927.06.26   |   festő, festőművész, grafikus, illusztrátor
783195
Csernus Tibor (1176877 | - )
 
kitüntetések

Kossuth-díj
1997.03.15
életrajzok

Kortárs magyar művészeti lexikon, 2001

1964 • Galerie Lambert, Párizs1967 • Galerie du Fleuve, Párizs1973 • Galerie Claude Bernard, Párizs1978 • Galerie Claude Bernard, Párizs1979 • Grand Palais, FIAC (Foire Internationale d'Art Contemporain, Galerie Claude Bernard), Párizs1982 • Galerie Claude Bernard, Párizs1984 • Chicago International Art Exposition, Gallery Claude Bernard, Chicago1985 • Claude Bernard Gallery, New York • Csernus grafikai kiállítás, Erzsébetvárosi Műhely1986 • Gallery Claude Bernard, Párizs1988 • Claude Bernard Gallery, New York1989 • Műcsarnok, Budapest (gyűjt., kat.)1990 • Á la FIAC, Grand Palais, Párizs • Galerie Claude Bernard, Párizs • Espace Bonnard, Le Cannet1993 • Stiebel Modern Gallery, New York1994 • Mayern-Bugel Galerie, Párizs1997 • Olaj/vászon, Műcsarnok, Budapest.1998 • Espace Bonnard, Le Cannet1999 • A szajha útja, Műcsarnok, Budapest (kat.) • Espace Bonnard, Le Cannet.Beal, J.: A letter to Tibor Csernus, Arts Magazine, 1985. májusBeke L.: ~ újabb festményei (kat., Műcsarnok, 1999).Beke ZsófiaBernáth M.: ~ról, M. fp., 1965/2.Clair, J.: T. Cs., Chroniques d'Art Vivant 36, Febr. 1971Clay, J.: ~, XX. Siecle 45, Dec. 1975CSERNUSEgyéni kiállításokFővárosi Képtár, Budapestgrafikus, festő, (Kondoros, 1927. június 27. - )IrodalomJeancolas, C.: ~ une lumiere sereine et nostalgique, Magazine Mersué a la Tribune du Geneve, 1985. november 6.Kortárs Művészeti Múzeum/Ludwig Múzeum, BudapestLajta G.: Kinek ígértem meg? Beszélgetés ~ral, Új Művészet, 1998/3.Magyar Képzőművészeti Főiskola: 1953, mesterei: Sárkány Lóránt, Bernáth Aurél. 1952: Munkácsy-díj a II. Magyar Képzőművészeti Kiállításon (Orlay Petrich Soma festi Petőfit című képével, festészeti munkásságáért); 1953: Derkovits-ösztöndíj; 1957-ben a budapesti Tavaszi Tárlat zsűrijének tagja. 1963: Munkácsy-díj (grafikai illusztrációs munkásságáért); 1967: Premio Lissone, Olaszország; 1986: Chevalier d'Arts et Lettres, Franciaország; 1997: Kossuth-díj. 1964 óta Párizsban él. Apja lakatos. Kezdetben kereskedelmi iskolában tanult. 1943-tól kezdte el az Iparrajziskola grafikai szakát, közben litográfus-tanoncként dolgozott a Posner-nyomdában, amelynek művezetője, Benkő András tanítgatta a rajzolás elemeire. 1944-ben beiratkozott az Iparművészeti Iskolába. 1945-ben hadifogságba esett. A háború után az Iparművészeti Iskolában Sárkány Lórántnál folytatta a grafikai szakot. 1946-1953 között a Képzőművészeti Főiskola festő szakára járt, Bernáth Aurél osztályába. (Diplomamunkája: A Landerer nyomdában kinyomják a 12 pontot.). A modern francia festészet, a kubizmus foglalkoztatta. Nyaranta a szigligeti művésztelepen dolgozott, Derain hatása alatt festett tájképeket, a kompozíciók foglalkoztatták. 1954-1964 között könyveket illusztrált és plakátokat tervezett. 1957-ben Párizsba utazott, ahol megismerkedett a két világháború közti francia festészettel, az automatista kalligráfiával; elsősorban Mathieu és Hantai Simon; a szürrealisták közül Max Ernst és Tanguy voltak rá nagy hatással. 1964 óta Párizsban él. 1952-1953 közti tájképei alkotják első egységesebb festői korszakát: Városkép az Országházával; Sashegyi látkép; Déli pályaudvar. 1954-1956 közt festette Juhász Ferenc arcképét, a Taxiállomást, a Három lektort és az Újpesti Dunapartot. Ez utóbbi a modern festést követő fejlődésvonal utolsó állomása. 1957-től Párizsban egyfajta természetmisztikus alkotó-folyamat foglalkoztatta. 1958-1959-ben főbb művei a bécsi Világifjúsági Találkozó kiállításán szerepelt Saint Tropez; a Triptichon és a Haszonvastelep. Ebben az időben több monotípiát is készített. 1960-tól festi a Tengeri csata (1961), a Lehel téri piac (1962), a Színésznők és a Nádas (1964) "természetmisztikus" - szürrealisztikus festményeit. A 70-es években a hiperrealista ábrázolás felé fordult. Fotografikus vágású, műteremrészletet, lakótelepet, csendéleteket ábrázoló festményeinek nem adott címet. A 80-as években Caravaggio stílusában fest többalakos, "ál-akademikus" akt-kompozíciókat; többnyire bibliai jeleneteket - Saul I., Kékrops lányai (1985-86); József és testvérei II. (1986); József elmeséli álmát; Izsák feláldozása; Lóth (1987-88); Dávid meglepi Bethsabét a fürdőben (1988), valamint csendéleteket (csirkével, halak) és állatképeket (ló, papagájok, hattyúk). A 90-es évek legimpozánsabb, nagy méretű, expresszív-realista sorozata a Szajha útja, amit William Hogarth metszetsorozata és Georg Christoph Lichtenberg magyarul is megjelent könyve - s ami a festői stílushatásokat illeti, Gaspare Traversi olasz látvány-festő - nyomán vitt vászonra. A virtuóz festő stílusáról egyaránt elmondható, hogy moziplakátfestészet, szürnaturalizmus, hiperrealizmus, hogy neobarokk, sőt még a szocreál hagyománya is felfedezhető benne.Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.MestereiMicha, R.: FIAC '79: ~, Art International 23, Jan-Febr, 1980/9.Művek közgyűjteményekbenmuvesz_48Naggar, C.: ~, Opus International 33, March 1972Németh L.: ~ és a Kép, Literatura, 87/88. 1-2. 1988Néray K., Juhász F., Németh L.: (kat., bev., Műcsarnok, 1989)Paget, J.: ~, Cimaise 25, Febr-May 1978Prat, V.: Les découvertes du "Figaro-Magazine" Tibor Csernus, Figaro Magazine, Párizs, 1988. november 19.Sárkány Lóránt, Bernáth Aurél, id..Szabó J.: ~: Nádas, Jelenkor, 1966. májusTiborVálogatott csoportos kiállítások

könyvei

róla szóló könyvek

filmszereplés
linkek
ISNI
PIM
VIAF
wikipedia
Amicus: 841