Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1942. szept. 3.– ): rendező, színész. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar–pedagógia szakon. Az 1960-ban megalakult Universitas együttes alapító tagja, amatőr színésze, rend.-je. 1965–1967 között a József Attila Színház, 1969-től 1972-ig az Irodalmi Színpad művésze. Az 1970-ben megalakuló Stúdió K színházi alkotóközösség létrehozója. 1986 óta a szolnoki Szigligeti Színház tagja, 1987-től főrend.-je. Pontosan kidolgozott rendezései színészi csapatmunkára épülnek. 1984-től 1988-ig a Zak színészet tanára volt. Jászai Mari-díjas (1988). 1990-től országgyűlési képviselő. F.Sz. Mesterlegény (Büchner: Woyzeck). F.R. Witkiewicz: Vízityúk; Schnitzler: Körtánc; Szilágyi Á.: A rettenetes Anya, avagy a Madarak élete; Csáth G.: Janika; Sh.: III. Richárd; Kafka–Fodor T.: A kastély; Ibsen: A vadkacsa; Sh.: Ahogy tetszik.Fodor Tamás

Néplap – Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap, 1990

Fodor Tamás, a Szigligeti Színház főrendezője azt tartja magáról: a közönséget nem kiszolgálni, szolgálni akarja. Ezt vallja most is, ezúttal azonban már nem csak művészként. A politika országos színpadán vállalt szerepet. Az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje a választókat – csakúgy, mint pártja, a Szabad Demokraták Szövetsége – nem kiszolgálni, szolgálni kívánja. – Fodor Tamás a párttá szerveződött ellenzéki lét minden stációját megjárta. Múltja predesztinálja arra, hogy olyan pártban tevékenykedjen, amelynek jövője van. Elhivatottan, szuggesztív erővel. – Ma sokan úgy látják, az SZDSZ-ben van meg az erő, amely az ország kátyúba ragadt szekerét ki tudja húzni. Honnan ez az erő, mely nyíltan hatalomátvételre tör? – Nem titkoljuk, hogy szükséges a hatalom. Ezt én se vitatom. A kérdés az, cél-e vagy eszköz. Hogy az én belső erőm miből táplálkozik? Aki átélte 1956-ot, gimnazistaként vett részt a demonstrációban; az érezte: nagy tettekre hivatott és képes. Kialakult bennem egyfajta küldetéstudat. – Marginális létnek nevezi életének jelentős szakaszát, a tudatosan vállalt különbözőség, ellenzékiség idejét. – A Táncsics Mihály Tanítóképző a néptanítói hivatástudattal bocsátott utamra. Erős volt bennem a hit: a tálentumot azok javára fordítsam, akik lehetővé tették, hogy tanuljak. – Független maradt azonban, képtelen volt beépülni a hatalom intézményrendszerébe. Fodor Tamás 1970 óta hosszas útkeresés után csatlakozik a demokratikus ellenzékhez. A szolnokiak már mint ellenzéki gondolkodású rendezőt ismerhették meg. Utóbb pedig az akkor még ellenzékinek nevezett pártok helyi vezéregyéniségeként. – Miért vállal most ‘hivatásos’ közszereplést? Miért döntött az SZDSZ mellett? – Azért, mert az SZDSZ a szabadság és szolidaritás pártja, ezért vállalhatom a teljes azonosulást a párt politikájával. Ha úgy tetszik, az SZDSZ-ben is megvan a küldetéstudat, hogy azt, ami rossz, gyökerestől megváltoztassa. – A radikalizmus, a szélsőségektől sem mentes szándék sokakban – mondjuk ki a szót – félelmet kelt. – A radikalizmus többnyire sehol sem szalonképes. Mi nyíltan felvállaljuk a rendszerváltás szükségességét. Ennek ellenzőit, a régi rend híveit azonban nem létükben veszélyeztetjük, mint tették ők velünk korábban, hanem a politikai hatalomból kívánjuk kiszorítani őket. Tehát jogilag tiszta keretek között, az emberi szabadságjogok tiszteletben tartásával. A radikalitástól önmagában nem, a jogtalanságtól már valóban félni kell. De mi éppenséggel a félelem nélküli szabad létért harcolunk. Az SZDSZ a diktatúrával szembe a demokráciát, a társadalmi tulajdonnal szembe a magántulajdont állítja. Tudjuk a magántulajdonról, hogy nem igazságos, de nincs jobb, hatékonyabban működő rendszer, mint az, amely az egyén tulajdonosi érdekeltségén alapul. A gazdaságban tehát a pénz valóságos folyamatára kell építeni, tudomásul kell venni, vagy ez, vagy az, nincs úgynevezett harmadik út. – Nehéz helyzetben van az ország, nehéz helyzetben van az a képviselőjelölt, akinek a kivezető út felmutatásával ígérnie is kell. De mégis megkérdem: mit ígér választóinak? – Elkerülhetetlen intézkedések sorozatát, amelyekről tudni kell: nem lehetnek mindenki számára kedvezőek. Az SZDSZ nem az ígérgetés pártok közé sorolja magát. Van kiutat jelentő programja. Ez azonban – erre számítani kell – nem igényt, szükségletet elégít ki. – Fodor Tamás marginális léte véget ért. Családjával, feleségével és immár nagykorú fiúgyermekével Szolnokon élve készülnek a változásokra, készítik elő a változásokat. Az élet, ez a legnagyobb rendező jól választotta ki arra a szerepre, amelyre Fodor Tamás és pártja elhivatottan készült.

Országgyűlési Almanach, 1990-94

1942. szeptember 3-án született Budapesten. Édesapja, Fodor László magántisztviselő. 1945 után a MÉH, majd a Bizományi Áruház osztályvezetője illetve statisztikusa volt. Édesanyja, Filk Anna a második világháború előtt szintén magántisztviselő volt, később előadóként dolgozott, majd a Budapesti Fodrász Szövetkezet titkárnőjeként ment nyugdíjba. Testvére Éva (1946). Nős (1980), felesége Németh Ilona tanár, jelmeztervező. Első házasságából született gyermeke, Gergely (1968) világosító. Általános és középiskoláit Budapesten végezte. 1960-ban érettségizett a Táncsics Mihály Tanítóképző Intézetben. Ugyanebben az évben felvételt nyert az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom-pedagógia szakára. 1965-ben szerzett középiskolai tanári diplomát. Mire elvégezte az egyetemet, már - 1964 és 1967 között - a József Attila Színház színésze volt, majd 1967-68-ban a Pannónia Filmstúdió, 1969-től 1972-ig az Irodalmi Színpad színésze, ezzel párhuzamosan, 1966-tól 1969-ig az Egyetemi Színpad rendezője. Irodalmi estekkel járta az országot, ifjúsági klubokat, teaházakat, egész megyére kiterjedő tájszínházi akciókat szervezett. 1982-től 1987-ig színészmesterséget tanított a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Több önálló estjét betiltották. 1972-től 1983-ig a Pannónia Filmstúdió szinkronrendezőjeként dolgozott. 1983-tól három éven át szabadúszó. 1986 óta a Szolnoki Szigligeti Színház színésze és rendezője, három évig - 1990-ig - főrendezője. 1971-ben alapítója és azóta is művészeti vezetője a 'Stúdió K' alternatív színháznak (előbb Orfeó Stúdió). 1988-ban munkája elismeréseként Jászai Mari-díjat kapott. 1986 óta a Színházművészeti Szövetség tagja. Az 1980-as évek elejétől kezdve részt vett az ellenzékinek számító társadalomtudományi-politikai irodalom terjesztésében, szamizdat-esteken, vitaklubokon. 1989 óta tagja az SZDSZ-nek. Az 1990. évi választásokon egyéni jelöltként indult Jász-Nagykun-Szolnok megye 4. sz. Szolnok központú választókerületében, ahol a második fordulóban a második helyen végzett, mandátumát pártja megyei listáján szerezte. Az SZDSZ frakció kulturális szóvivője, az országgyűlés kulturális, oktatási, tudományos, sport, televízió és sajtó állandó bizottságának 1991. március 20-tól tagja, 1991. április 11-től alelnöke. 1992. október 13. óta az átszervezett kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió, rádió és sajtó állandó bizottság alelnöke. 1991. december 2-án egyik alapító tagja a frakción belül alakult SZDSZ Szabadelvű Körnek.

• Kintorna, [1981]
• Tutajosok, 1992, 1989
• Idő van, 1993, 1985
• Grimm-mese, [1996]
• 133 nap,
• Kultúra,

• Az 1990-ben megválasztott Országgyűlés Almanachja. Főszerk. Kiss József. Bp., Magyar Országgyűlés, 1992. 606 [1] o., ill., ()
• Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999. XXXII, 1820 o. 2 db, ()
• Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? Akik a magyar filmeket csinálják. Főszerk. Dr. Papp Sándor. Szerk. Karsai Kulcsár István. Bp., 1983. 399 o., ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. 667 o., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiad. 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004. 1639 o., ill., ()

• Kisszínpadon nagy színház (r.: Saár Tamás, 1999)
• Tutajosok I-II. (r.: Elek Judit, 1989)
• A próféta | Hanussen (r.: Szabó István, 1988)
• Torzók (r.: Sopsits Árpád, 2001)
• Egy szerelem három éjszakája (r.: Révész György, 1967)
• Szerelmes biciklisták (r.: Bacsó Péter, 1965)
• Boldog születésnapot! (r.: Fazekas Csaba, 2002)
• Universitas (r.: Sipos István, 2004)    
• Fedőneve: Lukács | Kóbor lovag | Pszevdonyim - Lukacs | Zalka Máté (r.: Köő Sándor, Zahariasz, Manosz, 1977)
• Énekek éneke | Nyáron egyszerű (r.: Bacsó Péter, 1963)
• Térmetszés (r.: Fábry Péter, 1979)
• Utazás a koponyám körül (r.: Révész György, 1970)
• Idő van | Tiszán innen, Dunán túl (r.: Gothár Péter, 1985)
• 6:3 (r.: Tímár Péter, 1998)
• Mária-nap (r.: Elek Judit, 1983)
• Napszállta (r.: Nemes Jeles László, 2018)
• Budapest Noir (r.: Gárdos Éva, 2017)
• A napfény íze (r.: Szabó István, 1999)    
• Szomorú vasárnap (r.: Schübel, Rolf, 1999)
• Vizsgálat Martinovics Ignác szászvári apát és társai ügyében (r.: Elek Judit, 1981)    
• Csodálatos Júlia (r.: Szabó István, 2004)
• Magyarázat mindenre (r.: Reisz Gábor, 2023)