94-es képviselői életrajzok

1940. május 21-én született Tiszapolgáron (Szabolcs vármegye). Édesapja, Péchy Géza dohányjövedéki tiszt, édesanyja, Vámossy Irén háztartásbeli volt. 1969 óta férje Szűcs Lajos ötvenszeres válogatott labdarúgó, világválogatott, az olimpiai arany- (1968) és ezüstérmes (1972) csapat tagja, ma labdarúgóedző. Gyermekük, Csaba (1971) teniszező. Az általános és a középiskolát Battonyán, Hajdúdorogon, Debrecenben és Nyíregyházán végezte, 1958-ban érettségizett a Zrínyi Ilona Leánygimnáziumban. Budapesten, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, 1962-ben szerzett színészoklevelet. A diploma megszerzése után két évig a Pécsi Nemzeti Színház tagja. 1964 és 1985 között a Vígszínház, a Mikroszkóp Színpad, a kecskeméti Katona József Színház, illetve a Radnóti Színpad színésznője. 1985-től a Népszínház és a Budapesti Kamara Színház tagja. 1990. augusztus 1-jétől a budapesti József Attila Színház társulatának a tagja. Az ország szinte összes színházában játszott, számos kiemelkedő színdarabban szerepelt: drámákban (Amerikai Elektra, Antigoné, Warrenné mestersége, Hamlet, Boldogtalan hold), vígjátékokban (Bolond lány, Furcsa pár) és kortárs színdarabokban (Vasderes, Ünnepi ügyelet, Törököt fogtam). A prózai szerepeken kívül operettben és más zenés darabokban is játszott (Irma, te édes!, Koldusopera, Maya). Több mint száz tv- (Tenkes kapitánya, Linda, Indul a bakterház) és filmszerepe (Zápor, Pesti háztetők, Aranyember, Tilos a szerelem, Veri az ördög a feleségét) volt. Évek óta nemcsak szereplője, hanem írója (Örökké téged, Kerek erdő meséje, Könyörgöm, szeress!), illetve rendezője is színházi előadásoknak (Furcsa pár, Imádok férjhez menni, Csak veled). Munkája elismeréseként számos díjat kapott, többek között Jászai Mari-díjjal (1976), SZOT-díjjal (1979), Érdemes Művész (1980), Kiváló Művész (1987) címmel és MSZOSZ-díjjal (1993) jutalmazták. 1990. október 24-én megalapította és azóta kuratóriumi elnökként irányítja a színházi előadások létrehozására és a munkanélküli színészek támogatására létrehozott Segítsünk Alapítványt. 1975 és 1989 között tagja az MSZMP-nek, azóta pártonkívüli. Tagja volt a Budapest VI. kerületi pártbizottságnak, főként művészeti problémákkal foglalkozott, nevéhez fűződik azonban a Jókai utca sétálóutcává alakítása is. 1980-tól tagja a Színházi Dolgozók Szakszervezete elnökségének. 1985 és 1989 között a SZOT Központi Vezetősége elnökségében dolgozott. Az 1994. évi országgyűlési választásokon Budapest 22. sz. (XIV. ker.) választókerületében indult, s szerepelt a párt budapesti területi (16.) és országos (37.) listáján is. Mandátumát mint egyéni jelölt a választások második fordulójában, Pető Ivánt (SZDSZ) és Dobos Krisztinát (MDF) megelőzve, 40,70 százalékkal szerezte. Az Országgyűlés kulturális és sajtó állandó bizottságának, ezen belül a millecentenáriumi, majd a millenniumi albizottságnak a munkájában vesz részt. Az MSZP-frakcióban a kulturális munkacsoport tagja. Az IPU magyar csoportja magyar-finnugor és magyar-jugoszláv baráti tagozatainak az alelnöke. 1995. november 4-én közreműködésével jött létre a kormány és a színészszakma közötti találkozó, ahol többek között szó esett a Nemzeti Színházról és az Érdemes és Kiváló Művész kitüntető címek visszaállításáról is.

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Pécsi Ildikó(Polgár, 1940. máj. 21.– ): színésznő, rendező. 1962-ben végezte el a SzAk-t és a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött, majd 1966–1970 között a Vígszínház tagja volt. Három-három évet töltött a Mikroszkóp Színpadon és a kecskeméti Katona József Színházban. 1976–1985 között a Radnóti Színpadon, 1985-től 1990-ig a Népszínházban játszott. 1990 óta a József Attila Színház művésznője. Pályája kezdetén naivaszerepeket alakított, később erős jellemábrázoló készségének és jó humorának köszönhetően kiváló karakterszínész lett belőle. Sokoldalú művésznő. Színészeten kívül írással, rendezéssel, tanítással is foglalkozik. 1979-től a Színész Szakszervezet elnökségi tagja. A Gödöllői Nyári Játékok művészeti tanácsadója. Több sikeres film főszerepét játszotta el. 1976-ban Jászai Mari-díjat, 1980-ban érdemes művész, 1987-ben pedig kiváló művész kitüntetést kapott. F.Sz. Abigail (Miller: A salemi boszorkányok); Lavinia (O’Neill: Amerikai Elektra); Josie (O’Neill: Boldogtalan hold); Gertrud (Sh.: Hamlet); Biborka (Schwajda Gy.: Csoda magyar módra); Emily Dickinson (Luce: Amherst szépe); Muskátné (Molnár F.: Liliom); Warrenné (Shaw: Warrenné mestersége); Klára (Nádas P.: Takarítás). F.R. Maugham–Nádas G.–Szenes I.: Imádok férjhez menni!; Karinthy F.: Dunakanyar; Hámori T.: A gyilkos én vagyok. Önálló estjei: Szerelem; Virágok és kígyók között; Egyedül; Bizalom; Görögnek születtem (Melina Mercouri-est). Könyve: Kerek erdő meséje (1990).

• A Gyurkovics lányok, 1991
• Az úrhatnám polgár, 1991
• Mitől nem fogytam le..., 1993
• A Tenkes kapitánya, 1993, 1964
• Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?!, 1993, 1964
• A nagy mesealbum 2., 2003
• A nagy mesealbum III., 2005
• Egy gésa emlékiratai, [2006]
• Szóló szőlő, hatalmas alma, csengő barack és más népszerű mesék feldolgozása, [2007]
• Zeneképzelet, 2008
• Mese-ház, 2009
• Mesés játékok..., játékos versek..., cop. 2001
• A lemez két oldala, cop. 2007
• A koppányi aga testamentuma,
• Alfonso's passions,
• A Tenkes kapítánya,
• Hattyúdal,
• Pécsi Ildikó beszél sikereiről, problémáiról, reményeiről, életéről,
• Ripacsok,

• Az 1994-ben megválasztott Országgyűlés Almanachja. Főszerk. Kiss József. Bp., Magyar Országgyűlés, 1996. 778 [1] o. 1. mell., ill., ()
• Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeáll. és szerk. Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984. 279 [1] o., ()
• Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999. XXXII, 1820 o. 2 db, ()
• Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? Akik a magyar filmeket csinálják. Főszerk. Dr. Papp Sándor. Szerk. Karsai Kulcsár István. Bp., 1983. 399 o., ill., ()
• Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 4. átd., bőv. kiad. Szerk. Hermann Péter. Bp., Kossuth, 1981. 781 o., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. 667 o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969. 535 o., 38 t., ()
• SZOT-díjasok. Szerk. Kulcsár Ödön. [Bp.], Táncsics, 1981. 317, [1] o., ()
• Új filmlexikon. Főszerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1971-1973. 2 db., ()
• Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiad. 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004. 1639 o., ill., ()

• Verjétek szét azt a zongorát! | Zongora a levegőben (r.: Bacsó Péter, 1976)
• Sztálin menyasszonya (r.: Bacsó Péter, 1990)
• Pesti háztetők (r.: Kovács András, 1961)
• "Egyedül nem megy" | Ripacsok (r.: Sándor Pál, 1981)
• Montecarlo! (r.: Fischer Gábor, 2003)
• Mese habbal (r.: Bácskai Lauró István, 1979)
• Hattyúdal (r.: Keleti Márton, 1963)
• Isten őszi csillaga (r.: Kovács András, 1962)
• Te rongyos élet (r.: Bacsó Péter, 1983)
• Tilos a szerelem (r.: Rényi Tamás, 1965)
• Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? | Szelistyei asszonyok (r.: Makk Károly, 1964)
• A koppányi aga testamentuma (r.: Zsurzs Éva, 1967)
• Egyszeregy (r.: Kardos Ferenc, 1978)
• Plusz-mínusz egy nap (r.: Fábri Zoltán, 1972)
• Kojak Budapesten (r.: Szalkai Sándor, 1980)
• Veri az ördög a feleségét (r.: András Ferenc, 1977)
• Ámokfutás (r.: Fazekas Lajos, 1974)
• Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét …? (r.: Szász Péter, 1979)
• Visszaesők (r.: Kézdi-Kovács Zsolt, 1982)
• Névtelen vár (r.: Zsurzs Éva, 1982)
• Az ötödik pecsét (r.: Fábri Zoltán, 1976)
• Segít a szabvány (r.: Hárs Mihály, 1958)
• Herkulesfürdői emlék (r.: Sándor Pál, 1976)
• N.N. a halál angyala (r.: Herskó János, 1970)
• A Tenkes kapitánya I-II. (r.: Fejér Tamás, 1964)
• Csillag a máglyán (r.: Ádám Ottó, 1978)
• Egri csillagok I-II. (r.: Várkonyi Zoltán, 1968)    
• Fény a redőny mögött (r.: Nádasy László, 1965)
• Legenda a vonaton (r.: Rényi Tamás, 1962)
• Anyahajó | Olyan, mint otthon (r.: Mészáros Márta, 1978)
• Hekus lettem | R csoport, riadó! (r.: Fejér Tamás, 1972)
• Mennyei seregek (r.: Kardos Ferenc, 1983)
• A merénylet | Az aranyember | Der Goldmensch (r.: Gertler Viktor, 1962)
• Az ígéret földje (r.: Mészáros Gyula, 1961)
• Pókfoci (r.: Rózsa János, 1976)
• Szabadíts meg a gonosztól (r.: Sándor Pál, 1978)
• Ballagó idő (r.: Fejér Tamás, 1975)
• Érik a fény (r.: Szemes Mihály, 1970)
• Tücsök (r.: Markos Miklós, 1963)
• Az öreg (r.: Révész György, 1975)
• Zápor (r.: Kovács András, 1960)    
• Amphitryon (r.: Almási Tamás, 1984)