Kisfaludy Lajos     ☰ Sajógömör 1924.08.30   ☷ Budapest 1988.10.30   |   akadémikus, férfi, kémikus, vegyészmérnök
639335
archontológia

Magyar Tudományos Akadémia

levelező tag
1982.05.07 - 1988.10.30
életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Kisfaludy Lajos (Sajógömör, 1924. aug. 30. – Bp., 1988. okt. 30.): vegyészmérnök, Állami díjas (1970), az MTA l. tagja (1982). A bp.- i Műszaki Egy. Vegyészmérnöki Karán szerzett diplomát (1948). Az egy. Zemplén Géza vezette Szerves Kémiai Intézetének munkatársa volt először tanársegédként. 1956-ban került a Kőbányai Gyógyszerárugyárba. 1958-tól haláláig a szintetikus I. labor vezetője volt kutatóprofesszori rangban. 1958-ban kezdte meg a labor peptidkémiai profiljának kialakítását, felismerve e terület hatalmas lehetőségeit a gyógyszerkutatásban. Kandidátusi disszertációjában (1963) a P-klór benzihoxi-karbonil, p-klór benziléter, ill. észter származékok bevezetését vizsgálta az alkalmazott védőcsoportokhoz. 1975-ben doktori disszertációja a „gyors peptid szintézis” kidolgozását tette lehetővé. Munkacsoportjával szabadalmi eljárást dolgozott ki a Suprastin, a Seduxen, az Eunoctin, a Cavinton stb. gyártásához. Ipari kutatási eredményeit közel 80 szabadalom védi. A kiváló feltaláló cím többszörös kitüntetettje. Az Állami díjat munkatársaival megosztva a mellékvesék működését serkentő emberi hormon (ACTH) szintézisének kimunkálásáért kapta. 1965-66-ban New Yorkban a St. John's University vendégkutatója volt. Több mint 150 tudományos dolgozata és könyvrészlete tanúskodik életművéről. – F. m. Az elmélet és gyakorlat kapcsolata a peptidkémiában (Bp., 1982). – Irod. Pető Gábor Pál: Vonások egy akadémikus arcképéhez. K. L.-ról (Népszabadság, 1984. jan. 3.); Görög Sándor: K. L. (Magy. Tudomány, 1989. 5. sz.).

tudósportál

József Nádor Mûsz. és Gazdaságtud. Egyetem Vegyészmérnöki Oszt.-án végzett (1948), a BME-n doktorált (1963); a kémiai tudományok kandidátusa (1963), doktora (1976), az MTA tagja (l.: 1982. máj. 7.).

könyvei
róla szóló könyvek

linkek