Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Szabó István (Debrecen, 1898. jún. 30. – Bp., 1968. febr. 19.): agrártörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1941–49), a történelemtudományok doktora (1957). Oklevelet a debreceni tudományegy. jogi és bölcsészkarán szerzett (1923). 1923-tól a debreceni egy. történelmi intézetének tanársegédje, 1928–43-ban a M. Orsz. Levéltár munkatársa. 1941-ben a bp.-i tudományegy.-en a m. néptörténet a 14–15. sz.-ban c. tárgykör magántanárává képesítették. 1943-tól 1959-ig, nyugdíjazásáig a debreceni egy. m. történeti tanszékének vezetője volt. 1960-tól Bp.-en élt. A m. agrártársadalom történetének valamennyi sorsdöntő kérdésével foglalkozott. Alapvető jelentőségűek agrártörténeti, településtörténeti és történeti demográfiai tárgyú tanulmányai. A középkori m. mezőgazdaság fejlődésének meghatározó tényezőivel elsőként foglalkozott rendszeresen; érdeme a parasztság kapitalizmus kori története átfogó kutatásának megalapozása és megindítása is. Iskolát teremtett, amelynek hatása tanítványai kiterjedt munkássága révén jelentős hatást gyakorolt a m. agrártörténeti kutatásra. Szerk.-je volt A szabadságharc fővárosa Debrecen 1849. jan.–máj. (Debrecen, 1949); A parasztság Mo.-on a kapitalizmus korában 1848–1914 (I–II., Bp., 1965) c. köteteknek, 1935–43-ban a Levéltári Közleményeknek. – F. m. Debrecen 1848–49 (Debrecen, 1928); A magyar levéltárvédelem kérdése (Bp., 1931); A debreceni uradalom a mohácsi vész korában (Debrecen, 1934); A debreceni tanya rendszer kialakulása (Debrecen, 1929); A m. parasztság története (Bp., 1940); A magyarság életrajza (Bp., 1941); Ungarisches Volk, Geschichte und Wandlungen (Bp.–Leipzig, 1944); A jobbágy birtoklása az örökös jobbágyság korában (Bp., 1947); A küzdelem szervezése (Bp., 1948); Tanulmányok a m. parasztság történetéből (Bp., 1948); Bevezetés a történelem forrásaiba (tankönyv, Debrecen, 1951); Bács, Bodrog és Csongrád megye dézsmalajstromai 1522-ből (Bp., 1954); La répartition de la population de Hongrie entre les bourgades et les villages dans les années 1449–1526 (Bp., 1960); Magyarország népessége az 1330. és 1526. évek között (Bp., 1963); A falurendszer kialakulása Magyarországon (Bp., 1966); A középkori magyar falu (Bp., 1969); A magyar mezőgazdaság története a XIV. századtól az 1530-as évekig (Bp., 1975); Jobbágyok – parasztok (Értekezések a m. parasztság történetéből; sajtó alá rend. és bev. Für Lajos, Bp., 1976). – Irod. Szabad György: Sz. I., a történész köszöntése (Kortárs, 1968. 7. sz.); Rácz István: Búcsú Sz. I. történetírótól (Alföld, 1969. 4. sz.); Sinkovics István: Sz. I. (Levélt. Közl., 1969. 1. sz.); Balogh István: Sz. I. (Ethnogr., 1969. 2. sz.); Pamlényi Ervin: Sz. I. halálára (Magy. Nemzet, 1969. 51. sz.); Hoffmann Tamás: Sz. I. (Agrártörténeti Szle, 1970. 3–4. sz.); Szabad György: Sz. I. (Századok, 1970. 2. sz.).

tudósportál

Az MTA tagja (l.: 1941. máj. 16.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

• A tizenhetesek, [1918]
• Debrecen 1848-49-ben, 1928
• A "Szent Jobb" kalandos története, 1933
• Ugocsa megye térképe, [1937]
• A magyar parasztság története, 1940
• A magyarság életrajza, [1942]
• Ungarisches Volk. Geschichte und Wandlungen, [1944]
• Ungarn am Ende des Mittelalters, [1944]
• Ungarn im Jahre 1910, [1944]
• Ungarn nach der Konskription v. J. 1773, [1944]
• Ungarn nach der Landnahme, [1944]
• Ungarns Volksdichte im XVIII. Jahrhundert, [1944]
• Ungarisches Volk, [1946]
• A jobbágy birtoklása az örökös jobbágyság korában, 1947
• A szabadságharc fővárosa Debrecen 1849 január-május, 1948
• Tanulmányok a magyar parasztság történetéből, 1948
• Magyarország története 1711-től a század végéig, [1951]
• Magyar történelem az államalapításig, [1951]
• Magyar történelem az államalapításig, 1951
• A prédium, 1963
• A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában, 1965
• A falurendszer kialakulása Magyarországon, 1966
• A középkori magyar falu, 1969
• A falurendszer kialakulása Magyarországon, 1971
• A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában, 1972
• A magyar mezőgazdaság története a XIV. századtól az 1530-as évekig, 1975
• Agrárforradalom a Viharsarokban, 1976
• Jobbágyok, parasztok, 1976
• Jobbágyok-parasztok, 1976
• A magyarság életrajza, 1990
• A szabadságharc fővárosa Debrecen, 1998
• Népiségtörténeti tanulmányok, 2005
• Ugocsa megye, cop. 1994
• A nemzetiségek térnyerése és a magyarság,

• Agrártörténeti életrajzok. Szerk. Für Lajos, Pintér János. Bp., Magyar Mezőgazdasági Múzeum, 1985. 711 o., ill., ()
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003. 3 db., ()
• Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, Debrecen, 2009. 432 o., ()
• Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeáll. és szerk. Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984. 279 [1] o., ()
• Magyar agrártörténeti életrajzok. Szerk. Für Lajos, Pintér János. Bp., Magyar Mezőgazdasági Múzeum, 1987-1989. 3 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. XV, 900 o., ill. (Kiegészítések és helyesbítések az 1. és 2. kötethez 871-900. l.) 2. változatlan kiadás. 1985. XV, 956 l. (Függelék: Kiegészítések és helyesbítések a Magyar Életrajzi Lexikon I., II. és III. kötetéhez 871-956. l.), ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()
• Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()