Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Zielinski Szilárd (Mátészalka, 1860. máj. 1. – Bp., 1924. ápr. 24.): mérnök, műegyetemi tanár. A vasbetonépítés meghonosítója M.-on. Mo.-ra települt lengyel családból származott. A pesti Műegy.-en végezte tanulmányait 1884-ben, majd ösztöndíjjal Párizsban tanult és az Eiffel-cégnél dolgozott. 1888-ban visszatért Bp.-re, ahol 1889-ben mérnöki irodát nyitott. 1897-ben műegy.-i magántanár, 1901-ben az első műszaki doktor, 1906-tól az út- és vasútépítéstan ny. r. tanára a műegy.-en. A Hennebique-féle szabadalmak alapján számos vasbeton szerkezetű víztornyot, hidat és más magasépítményt tervezett és épített: a kőbányai, a szegedi és a margitszigeti víztornyokat, az örményesi Temes-hidat, a Ganz Vagon és Gépgyár szerelőcsarnokát és egyéb gyár- és raktárépületeket. Tőle származnak a Lánchíd újjáépítésének tervei is. 1920-tól a Mérnök Egylet, 1921-től a Közmunkatanács elnöke, 1924-ben a Budapesti Mérnöki Kamara első elnöke. – Irod. Hermann Miksa: Z. Sz. (Technika, 1924. 1 – 3. sz.); Pirovits Aladár: Z. Sz. 1860 – 1924. (Vállalkozók Lapja, 1924. 18 – 19. sz.); Sármezey Endre: Z. Sz. (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl. 1924); Méhes Zoltán: Dr. Z. Sz. emlékezete (A magy. kir. József Műegy.-en tartott beszédek 1926 – 27); Maurer Gyula: Z. Sz. emlékezete (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl. 1928); Magyar műszaki alkotók (Bp., 1964); Z. Sz. (Élet és Tud. 1965. 16. sz.); Mihailich Győző – Haviár Győzö: A vasbetonépítés kezdete és első létesítményei Magyarországon (Bp., 1966).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1 .A vágány kapcsolások számító módja. Bpest, 1888 (Kny. a M. Mérnök- és Ép.-E. Közlönyéből.)2. Ajánlat az alsó Dunán Ó-Moldova- és Turn-Szeverin közt levő hajózási akadályok elhárításának módszerére. Bpest, 1890. (Kny. a M. Mérnök- és Ép.-E. Közlönyéből.).3. A helyiérdekű vasutakról szóló törvények módosítása és kiegészítésére vonatkozó kérdőpontok és javaslatok (Bene Györgygyel és Pulszky Garibaldival együtt) Bpest, 1899. (Kny. a Heti Értesítőből.)4. A román cementek összehasonlító vizsgálása és a gyakorlatban való felhasználásuk ellenőrzése (Zhuk Józseffel együtt.) Bpest, 1901.5. Budapest forgalmi viszonyainak rendezése és a központi fővasút terve. Bpest, 1902.6. A román- és portland-cementek szilárdulása pépben, habarcsban és betonban. Bpest, 1909.Az Est. 1912. 296.Czikkei: Magy. Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye (1886. München város csatornázása. 1887. A 300 méteres Eiffel-torony szerkezetének, erőtani számításának és építésének elvei.) Az I. m. technikus congressus Irataiban (1896. A magánmérnökség. A tervezések és építések határideje.) A II. m. techn. congressus Irataiban (1902. Hozzászólásai a hazai és portland-cementekről s az újabb vasbeton szerkezetekről tartott előadásokhoz.) A hajózó csatornákról a Magyar M. és Ép.- Egylet tárgyalásai cz: könyvben (1902.) megjelent a hajózó csatornákról tartott előadása. Ezenkívül jelentek meg czikkei a Magyarországban s Az Ujságban.M. Könyvészet 1901., 1902.Munkái:okl. mérnök, a műszaki tudományok doktora, műegyetemi ny. r. tanár,okl. mérnök, a műszaki tudományok doktora, műegyetemi ny. r. tanár, szül. 1860. máj. 1. Mátészalkán. Tanulmányait a budai reáliskolában s a pesti József műegyetemen végezte: Itt már hallgató korában megbízták a tanársegédi teendők ellátásával, az út- és vasútépitéstani tanszék mellett s e minőségben négy évig működött. 1885-ben állami ösztöndíjjal két évi külföldi tanulmányútra indult. Megfordult Ausztriában, Német-, Franczia-, Angolországban, Svájczban Hollandiában és Belgiumban s főleg a vasútépítést és felszerelést, a vas- és kőhidak építését s a városok vízvezetékeit és csatornarendszerét tanulmányozta. 1886. Eiffel irodájában dolgozott és résztvett az Eiffel-torony tervezési munkálataiban. Külföldről visszatérve, még egy évig volt tanársegéd, azután 1888. a budapesti városi vasút keletkezésekor a társulat szolgálatába lépett s vezette a vasúthálózat tervezését s az első vonatok építését. 1889. elhagyta ezt az állását, s magángyakorlatot kezdett. Akkor alapított mérnöki tervező irodáját ma is bírja és vezeti. 1888. a műegyetem meghívta a vasútépítéstani encyklopaediának a gépészmérnöki szakosztályon való előadására. Előadásait 1891-ig folytatta, mikor nagyarányú elfoglaltsága miatt lemondott erről a megbizatásról. 1897. műegyetemi magántanár lett a helyiérdekű vasutak tervezése és építése cz. tárgykörből. A habilitatiot későbben kiterjesztették a vasvázas beton építőmód előadására is. 1901., mikor a műegyetem megnyerte a doktorrá avatás jogát, elsőnek őt avatták műszaki doktorrá. 1906. kinevezték az út- és vasútépítéstan ny. rendes tanárává. A vasbeton építőmódnak Magyarországon való meghonosítása és propagálása az ő érdeme. Műszaki irodájának működési köre már régóta messze túlterjed az ország határain.Önéletrajzi adatok.Petrik Könyvészete.szül. 1860. máj. 1. Mátészalkán.Zielinski Szilárd

• A budapesti IV-ik dunai hid és a vele kapcsolatos budai rakparti vasút műszaki leirása, 1890
• A műszaki címek és a műszaki gyakorlat rendtartása, 1900
• A román cémentek összehasonlító vizsgálása és a gyakorlatban való felhasználásuk ellenőrzése, 1901
• A román cémentek összehasonlító vizsgálása és a gyakorlatban való felhasználásuk ellenőrzése, 1901
• Budapest forgalmi viszonyainak rendezése és a központi fővasút terve, 1902
• A román- és portland-cementek szilárdulása pépben, habarcsban és betonban, 1909
• Út- és vasútépítéstan, [1910?]
• Előadói jelentés az építőipar terén felmerült kérdésekről, 1916
• Tanulmány a Széchenyi-Lánchíd útburkolataian beállott romlásokról, 1919
• Út- és vasútépítéstan, 1920-