Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Lipthay Sándor, 1885-ig Schwarzel (Tata, 1847. dec. 9. – Bp., 1905. máj. 1.): mérnök, műegyetemi tanár, vasútépítéstani szakíró, az MTA tagja (l. 1891, r. 1896). A bécsi műegy.-en vasúti mérnöki oklevelet szerzett, majd osztrák vasúti vállalatoknál dolgozott. 1870-ben a m. kir. vasútépítési igazgatóság alkalmazta, melynek kötelékében az ÉK-i vasút máramarosi vonalának építését vezette. 1873-ban az államvasutak bp.-i osztálymérnöke, 1875-ben a műegy.-en előadó, majd 1876-tól haláláig az út-, vasút-, víz- és hídépítészet r. tanára. 1886 – 89 és 1898 – 1900 között a műegy. rektora volt. 1896-tól az Orsz. Közoktatási Tanács, a Vízügyi Nagytanács és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja. 1891-től a Magy. Mérnök- és Építész-Egylet elnöke, 1879-től 1882-ig a Magyar Mérnök-és Építész Egylet Közlönyének szerk.-je. Műszaki és közlekedésügyi szakirodalmi tevékenysége egyaránt jelentős. Mint rektor a műszaki oktatás matematikai megalapozása, a gazdasági képzés kiszélesítése, valamint az oktatás, ill. a műegy. gyakorlati kapcsolatainak kiépítése terén végzett eredményes munkát. A mérnöki kari tekintély megteremtéséért folytatott küzdelmekben ő vetette fel 1888-ban a műszaki doktorátus bevezetésének gondolatát. Vezető szerepe volt a műegy.-i diákszociális intézmények megszervezésében. – F. m. A keskeny pályák (Bp., 1875); A vasúti vasfelszerkezetek (Bp., 1877); Vasútépítéstan (I – III., Bp., 1885 – 1908); A vasutak jövedelmezőségéről (Bp., 1892); Gr. Széchenyi István műszaki alkotásai (Bp., 1896). – Irod. Kherndl Antal: L. S. emlékezete (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1910); Magyar műszaki alkotók (Bp., 1964).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

10. A kir. József-műegyetem részéről Erzsébet királyné ő felsége halála alkalmából tartott gyászünnepély. U. ott, 1898. (Beszéd.)11. Rektori székfoglaló beszéd a technikai tudományok térfoglalásáról és a műegyetemek fejlődéséről. U. ott, 1898.1. A keskeny pályák mint a mellékforgalom hivatott eszközei. A m. tudom. Akadémia dicséretével kitüntetett pályamunka. Bpest, 1876.1. A keskeny pályák, mint a mellékforgalom hivatott eszközei. Az akadémia dicséretével kitüntetett pályamű. Bpest, 1874.2. A vasuti vasfelszerkezetek. 4 darab rajzlappal. U. ott, 1878. (Különny. a M. Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyéből.)2. A vasúti vasfelszerkezetek. Ugyanott, 1877.3. A vasúti üzlet befolyásáról a nyomjelzésre. U. ott, 1878.3. Vasuti üzlet befolyásáról a nyomjelzésre. U. ott, 1878. (Különny. a M. Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyéből.)4. A vasutak valószinü bevételeinek előzetes megállapításáról. U. ott, 1880. (A 2–4. sz. munkái különnyomatok a M. Mérnök- és Építészegylet Közlönyéből.)5. Vasútépítéstan. U. ott, 1885–98. (A Mérnök- és Építész-Egylet Könyvkiadó Vállalat kiadásában, I. Általános rész 258 szövegábr. II. A vasúti felépítmény, I. f. A vágány 457 ábr. 1886.; 2. f. Kereszteződések és kitérők, 781 ábr. 1891.; 3. f. Fordító korongok és tolópadok; felépítményi árelemzések 344 ábr. 1892. E kötetnek egyik része németül is megjelent: Die Berechnung der Weichen- und Geleis-Anlagen cz. Thierring Arthur ford. U. ott, 1891. III. A vasuti alépítmény. 1. füzet. Geometriai előmunkálatok, költségek elemzése 1898. Három rajzmelléklet és 201 ábr.)6. Rektori székfoglaló beszéd a technikai tanulmányok méltánylásáról és a technikusoknak a közszolgálatban s a társadalomban elfoglalt állásáról. U. ott, 1886.7. Rektori beszámoló 1887., 1888., 1889., 1899. és 1900. U. ott. Öt füzetben.8. A vasutak jövedelmezőségéről, kapcsolatban a tarifák kérdésével. Akadémiai székfoglaló értekezés. Ugyanott, 1892. (Értekezések a Mathem. tudom. köréből XV. 1.)9. Gr. Széchenyi István műszaki alkotásai. A m. tudom. akadémia megbizásából az 1895. nov. 3. tartott Széchenyi-ünnepen kivonatosan előadta. U. ott, 1896. (Ism. M. Gazdaságtörténelmi Szemle.)A kir. József-műegyetem tanárai és hallgatói 1851–1882. Bpest, 1883. 2. l.Czikkei a M. Közlekedésügyben (1875. A talpfák megóvásáról, czikksorozat); a M. Mérnök- és Építész-egylet Közlönyében (1879. A Wagner-féle tachygraphometer, 1881. A vasúti pályaszin befolyásáról a szénfogyasztásra, 1895. Adalékok műegyetemünk történetéhez, 1896. Bosznia és Herczegovina vasútai); a Pesti Naplóban (1880. A műszaki kar érvényesülése érdekében, czikksorozat); az I. M. Országos Technikus Congressus Irásaiban (1896. Előadói jelentés a műszaki gyakorlatjog szabályozása dolgában, Előadói jelentés a műszaki neveléssel egybefüggő kérdésekről); a Vasuti és Gőzhajózási Közlönyben és a M. Közlekedésügy cz. szaklapokban több kisebb műszaki dolgozat, egynehány czikk napilapokban is, a mérnöki kart illető kérdésekben.Czikkeket írt a M. Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyébe (1877. A vasuti vasfelszerkezetek, 1878. A vasuti üzlet befolyásáról a nyomjelzésre, 1879. A trachygraphometer, 4 fam. és rajzokban, 1880. A vasutak valószinű bevételei előzetes meghatározásáról, 4 szöveg ábrával, 1881. A vasuti pályaszin befolyásáról a szénfogyasztásra, 2 ábrával.)Horváth Ignácz Könyvészete 1891. 103. l.Kiszlingstein Könyvészete.Kiszlingstein Könyvészete és a m. n. múzeumi könyvtár példányáról.Lipthay Sándor (kisfaludi)M. Könyvészet 1886., 1892., 1894., 1896.műegyetemi mérnöki-tanár, udvari tanácsos,műegyetemi mérnöki-tanár, udvari tanácsos, a m. tudom. akadémia rendes tagja, Schwarczel József megyei főorvos és kisfaludi Lipthay Borbála fia, született 1847. deczember 9-én Tatában (Komárommegyében), de már gyermekségétől fogva Esztergomban nevelkedett; itt és Budapesten végezte a középiskolát, mérnöki tanulmányait pedig a bécsi műegyetemen. Ezután önkéntes lett a 2. mérnökkari ezredben és tartalékos tisztté neveztetett ki. Mint vállalati mérnök Ausztriában a Stadlautól Laaig terjedő pályaszakaszon, majd Budapesten a m. kir. vasútépítési igazgatóságnál, később az Unio-bank felszólítására, újra mint vállalati mérnök az északkeleti vasút mármarosi vonalának építésénél volt alkalmazva, hol a Taracz-hídnak ő volt vezető mérnöke; ez volt az első híd, a melyet Magyarországon kutakkal alapoztak. 1873-ban a m. kir. államvasutak budapesti osztálymérnöke lett. 1875. máj. 2. a kir. József-műegyetemhez helyettes tanárnak hivatott meg és már 1876. okt. 24. az út-, vasút-, víz- és hídépítészet rendes tanára lett. 1882–84-ig a műegyetem mérnöki és építészeti szakosztályainak dékánja, 1886–1889-ig és 1898–900-ig öt tanévben a műegyet. rectora volt. 1885. aug. 25. Schwarczel családi neve helyett ő felsége a kisfaludi Lipthay nevet az azzal járó magyar nemességgel együtt reá átruházta. A magy. tudom. akadémia megválasztotta 1891. máj. 8. levelező s 1896. máj. 15. rendes taggá. A m. mérnök- és építészegyletnek 1879-től titkára, majd alelnöke s elnöke volt. 1896-ban kinevezték az országos közoktatási tanács tagjává. A statisztikai szakvizsgálati bizottság, az országos vízügyi nagy tanács és a fővárosi közmunkatanács tagja. 1899. november 25. a tudomány és oktatás terén kifejtett működése elismeréseül megkapta a m. kir. udvari tanácsosi czímet. Tanulmányi czélból több ízben beutazta Németországot, Francziaországot, Olaszországot és Boszniát, volt a Korinthuson, Athenben, Konstantinápolyban, főleg a műszaki és közgazdasági dolgok iránt érdeklődve.műegyetemi tanárműegyetemi tanár, szül. 1847. decz. 9. Tatán (Komáromm.); előbb a m. kir. államvasutak osztály-mérnöke, cs. kir. mérnökkari t. hadnagy volt. A kir. József-műegyetem helyettes-tanárává meghivatott 1875. máj. 2.; az út-, vasut-, víz- és híd-építészet egyik tanszékére rendes tanárnak kineveztetett 1876. okt. 24. A mérnöki és építészeti szakosztály dékánja volt az 1882–83. tanévben.Munkái:Pallas Nagy Lexikona XI. 556., XVIII. 161. l.Schwarczel SándorSzerkesztette a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyét 1879-től 1882. máj. 29-ig, midőn a titkári állástól is megvált.Szerkesztette mint titkár a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyét 1879-től 1882 június végeig Budapesten.Szily Kálmán, A kir. József-műegyetem tanárai és hallgatói 1851–1882-ig. Bpest, 1883. 9. l.szül. 1847. decz. 9. Tatán (Komáromm.); született 1847. deczember 9-én Tatában (Komárommegyében),Vasárnapi Ujság 1898. 48. sz. arczk.Zelliger Alajos, Esztergom-vármegyei irók. Bpest, 1888. 114. l.

tudósportál

Az MTA tagja (l.: 1891. máj. 8.; r.: 1896. máj. 15.).

• A keskeny pályák, mint a mellék-forgalom hivatott eszközei, 1875
• A vasúti üzlet befolyásáról a nyomjelzésre, 1878
• A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet heti-értesítője, 1882-1910
• Vasútépítéstan, 1885-1908
• A vasutak jövedelmezőségéről, kapcsolatban a tarifák kérdésével, 1892
• Die Berechnung der Weichen und Geleisanlagen, 1892
• Gróf Széchényi István műszaki alkotásai, 1896
• Kisfaludi Lipthay Sándor rektori megnyitó beszéde az 1899-1900. tanévre, [1899]
• Útmutatás, 1928
• Út-vasútépítészet, [ca. 1880]