Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Bárány Nándor (Kisbér, 1899. máj. 31. – Bp., 1977. okt. 6.): gépészmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1953), Kossuth-díjas (1951). Már 17 éves korában díjat nyert színképelemzéssel foglalkozó pályamunkájával. Érettségi után (1917) katonai szolgálatra hívták be. A Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg tagja volt. A Tanácsköztársaság bukása után négy éven keresztül nem folytathatta tanulmányait, a Székesfővárosi Gázműveknél vállalt fizikai munkát. 1923-ban iratkozott be a bp.-i műegy. gépészmérnöki karára, itt szerezte oklevelét 1928-ban. Utána átvették a honvédség kötelékébe, s mint műszaki tiszt mérnök őrnagyi rangot szerzett; 1945-ig a Süss Nándor-féle Precíziós Mechanikai Intézetben végzett optikai kutatómunkát. 1954-től a bp.-i műszaki egy.-en docens, 1956-tól egy.-i tanár, 1957-től a finommechanikai-optikai tanszék tanszékvezető egy.-i tanára, az alkalmazott optika hazai úttörője. 1967-ben ment nyugdíjba. Az optikai-finommechanikai műszerszerkesztés területén számos új, tudományosan megalapozott tervezési metodika fűződik nevéhez. 1974-től társszerk.-je volt a Finommechanika-Mikrotechnika c. tudományos folyóiratnak. Tehetséges amatőrfényképész volt, több pályázatot nyert. A Fotóművészet c. lapba számos népszerű tudományos cikket írt. – F. m. Optikai műszerek elmélete és gyakorlata (I-VI., Bp., 1947-56); Bevezetés az optikai műszerek elméletébe, különös tekintettel a katonai távcsöves műszerekre és távolságmérőkre (Bp., 1932); Optimechanikai műszerek (Mitnyán Lászlóval, Bp., 1961); A látás. Az emberi szem és a fényfelfogó szervek (Bp., 1963); Optika-fényméréstan (Bp., 1966); Műszaki értelmező szótár. 16. Finommechanika, optika (szerk., Bp., 1961); Finommechanikai kézikönyv (szerk., Bp., 1974). – Irod. B. N. (Jövő Mérnöke, 1977. okt. 22.); Vajda Pál: Dr. B. N. (Fotó, 1977. dec. 24.); Petrik Olivér: B. N. (Magy. Tud., 1978. 7-8 sz.).

tudósportál

A bp.-i Markó u.-i Állami Főreáliskolában éretts. (1917), a József Műegyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1928), a műsz. tudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952). Az MTA tagja (1.: 1953. máj. 30.).

• Az egy és két szemmel való látás, a stereoszkopia és a távolságmeghatározás, 1930
• Bevezetés az optikai műszerek elméletébe különös tekintettel a katonai távcsöves műszerekre és távolságmérőkre, [1932]
• Éles és lágy fénykép, 1932
• Elméleti és gyakorlati műszertan, [1944]
• Optikai műszerek elmélete és gyakorlata, 1947
• Optikai műszerek elmélete és gyakorlata, 1951-1954
• A színszórás és a prizma, 1952
• A színszórás és a prizma, 1954
• A pentatükör mint optikai mikrométer, 1955 [!1956]
• Der Pentaspiegel als optisches Mikrometer, 1955 [!1956]
• A new instrument for testing stereoscopic vision, 1957
• Wide-angle image forming systems, 1957
• Continuous image-forming systems of large field of vision (telescopes), 1957 [!1958]
• Mirror micrometers, 1958
• Optikai műszerek, 1958
• Optikai műszerek 1. r., 1958
• Considerations regarding the possible use of some optical elements, 1959
• Micrometer adjustment of mirrors and prisms, 1960
• The photographical aspects of rod vision, 1960
• Deflection disk as a vision-influencing phenomenon, 1961
• Finommechanika, optika, 1961
• Optimechanikai műszerek, 1961
• A látás, 1963
• Optikai műszerek 1., 1964
• Optika, fényméréstan, 1966
• Optikai műszerek 1., 1966
• Optimechanika, 1967
• Optimechanika, 1969
• Technikai fotometria és vékonyrétegek, 1970
• Finommechanikai kézikönyv, 1974
• Tudós fotós, [2007]