


Bánki Donát
Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Bánki Donát (Bánk, 1859. jún. 6. – Bp., 1922. aug. 1.): gépészmérnök, egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1911), kiváló feltaláló. A bp.-i műegy. elvégzése után 1879–80-ban a műszaki mechanika tanszéken tanársegéd. Utána a MÁV gépgyár, majd a Ganz és Tsa cég szerkesztőmérnöke. 1899-től haláláig a bp.-i műegy.-en a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezettanának ny. r. tanára. ~ és munkatársa, Csonka János nevéhez fűződik a motorgyártás hazai bevezetése. Közös alkotásuk volt a m. motoripar első s a nemzetközi piacokon is versenyképes terméke, a Ganz-gyár által előállított Bánki–Csonka-motor, melynek legjelentősebb újítása az 1893-ban szabadalmaztatott porlasztó (karburátor). 1894-ben szabadalmaztatta az első nagynyomású robbanómotort, a korában világhírű Bánki-motort, melynél a robbanókeveréket a hengerbe porlasztott vízzel hűtötte le, s ezzel a motor hatásfokát korábban nem remélt mértékben sikerült fokoznia. (Bár a Bánki-motor elterjedését a néhány évvel később megjelent Diesel-motor megakadályozta, mind a kompressziónövelés, mind a vízbefecskendezés elvét később is alkalmazták.) Vízturbinája (1917), melyet halála után (1926) az MTA nagyjutalmával tüntetett ki, új utakat nyitott a törpe vízierőművek fejlesztésében. 1918-ban nagyszabású tervet dolgozott ki a Vaskapu vízierejének hasznosítására. Kiterjedt irodalmi munkásságában főként a gázmotorok elméletével, a gőzturbinák és hidrogépek szerkesztési alapelveivel foglalkozott. Emlékezetére a Gépipari Tudományos Egyesület 1955-ben ~-Emlékérem néven 3 fokozatú, díjazással egybekötött, évenként kiosztásra kerülő műszaki kitüntetést alapított. – F. m. Gyakorlati hydraulika és hydrogépek (jegyzet, I–II., Bp., 1901–02); Gőzturbinák. Légsűrítőgépek (kőnyomat, Bp., 1903); Energiaátalakulások folyadékokban (Bp., 1916, németül: Berlin: 1921); Neue Wasserturbine (Berlin, 1917); A Vaskapu-vízierőmű tervezete (I–II., Bp., 1918); Dugattyús szivattyúk és kompresszorok gépszerkezettana (Bp., 1932). Irod. Schimanek Emil: B. D. tudományos munkássága és alkotásai (Bp., 1954); In memoriam Donát Bánki 1859-1922. (Acta Technica Hung. Tom. 27. 1959); Varga József: B. D. élete és munkássága (Bp., 1959); Rácz Elemér: B. D. emlékezete (Magy. Tud., 1960).
tudósportál
Gyermekkorát Bánkon és Lovászpatonán töltötte, elemi iskoláit Lovászpatonán végezte. A bp.-i V. ker.-i főreáliskolában éretts. (1877), a József Műegyetemen végbizonyítványt (1881), gépészmérnöki okl. szerzett (1893). Az MTA tagja (l.: 1911. ápr. 27.).
Veszprém megyei életrajzi lexikon
Az MTA levelező tagja (1911). Édesapja: dr. Lőwinger Ignác körorvos volt, aki a szabadságharcban a fegyverletételig főorvosként szolgált. A család zsidó származása ellenére magyar hazafias nevelést adott gyermekeinek. 1867-ben átköltöztek Lovászpatonára Medgyesi Somogyi János uradalmába és 1881-ig éltek ott. 1879-ben már egyetemistaként magyarosította a nevét és szülőhelye iránti tisztelete miatt választotta a Bánki nevet. A budapesti Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát. Az iparban helyezkedett el, szerkesztőmérnökként (MÁV gépgyár, majd Ganz-gyár). 1879–1880-ban a Műegyetem műszaki mechanika tanszékén tanársegéd, majd 1899-től haláláig a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezettanának professzora volt. Csonka Jánossal 1890-re kifejlesztették az ún. Bánki-Csonka motort, 1893-ban a fúvókás benzinkarburátort (porlasztót). 1894-ben szabadalmaztatta az első nagynyomású robbanómotort, a saját korában méltán világhírű Bánki-motort. Az általa 1917-ben feltalált Bánki-turbina új utakat nyitott a törpe vízierőművek fejlesztésében. 1918-ban nagyszabású tervet dolgozott ki a Vaskapu vízerejének hasznosítására. A vízturbináért halála után négy évvel, 1926-ban az MTA nagyjutalmával tüntették ki. Több oktatási intézménynek, köztük Ajkán középiskolának, valamint egy kisbolygónak névadója.( Bánk [Bakonybánk], 1859. június 6. - Budapest, 1922. augusztus 1. )BÁNKI Donát, 1879-ig Lőwingergépészmérnök, feltaláló, egyetemi tanárI.: Bánki Donát (1859-1922). Emlékkönyv születésének 125. évfordulójára. (Szerk.: TERPLÁN Zénó.): Bp., 1984. – Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. (Főszerk.: NAGY Ferenc.) Bp., 1997. – BARTHÁNÉ BORSÓ Katalin: Lovászpatonának szeretettel. I. Lovászpatona, 2012. – MZsL – RÚL II. köt. – ÚMÉL I. köt.M.: Gyakorlati hidraulika és hidrogépek. (Jegyzet I–II.) Bp., 1901–1902. – Gőzturbinák. Légsűrítő gépek. Bp., 1903. – Energiaátalakulások folyadékokban. Bp., 1916. – Neue Wasserturbine. Berlin, 1917. – A Vaskapu-vízierőmű tervezete. I–II. Bp., 1918. – Dugattyús szivattyúk és kompresszorok gépszerkezettana. Bp., 1932.
- Racionális hőmotor szerkesztésének alapelvei, 1898
- Le moteur Diesel et les moteurs thermiques, 1899
- Gyakorlati hydraulika és hydrogépek, 1901/02
- Gőzturbinák szerkesztési alapelvei, 1905
- Emlékbeszéd Belecskai Mechwart András ... felett, 1908
- Über unrichtige Anwendung hydraulischer Sätze, 1909
- Der Energie-Satz der kreisenden Flüssigkeit, 1913
- Energia-átalakulások folyadékokban, 1916
- Neue Wasserturbine, 1917
- Energia-átalakítások folyadékokben, [1920]
- Energia-átalakulások folyadékokban, 1920
- Energie-Umwandlungen in Flüssigkeiten, 1921
- Dugattyús szivattyúk és kompresszorok gépszerkezettana, 1932
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003. 3 db., ()
- A Napkelet lexikona. Bp., Magyar Irodalmi Társaság, 1927. 2 db., ()
- Bödők Zsigmond: Magyar feltalálók az autómobil történetében. Dunaszerdahely, Nap Kiadó, 2003. 136 o., ill., ()
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918. 2 db. 640, 753 o., ()
- Encyclopaedia Hungarica. Főszerk. Bagossy László. [Calgary], Hungarian Ethnic Lexikon Foundation, 1992-1998. 4 db., ()
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
- Ki kicsoda a történelemben? Szerk. Szabolcsi Ottó, Závodszky Géza. [Bp.], Laude, [1990]. 414 o.; Utánnyomás: 1995, 1996, 1998,, ()
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
- Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. Bp., MVSZ-MTA-BME-MTESZ-Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986. 450 [1] o., ()
- Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997. 1024 o., ill., ()
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929. [12] 1028 o., ()
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny. 3 db. [13] 131, 397, 91 o., ()
- Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája, 1-18.; Pallas-Révai, 1893-Bp., 1904, ()
- Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941. 556 [3] o., ()
- Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933. 18+2 db., ()
- Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942. 24 db. 6256 o. 640 t., ()
- Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936. 8 db., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
 


