Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Szily Kálmán (Izsák, 1838. jún. 29. – Bp., 1924. júl. 24.): nyelvész, természettudós, műegyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1865, r. 1873, ig, 1883, t. 1920), főtitkára (1889 – 1905). Pesten és a bécsi műegy.-en tanult. 1861-től a pesti műegy.-en Stoczek József tanársegéde, ideiglenes tanár, 1869-től a kísérleti fizika, 1870-től 1889-ig az elméleti fizikai és analitikai mechanika ny. r. tanára. A termodinamika elveinek mechanikai elvekre való alapozásával foglalkozott. 1871 – 73-ban az egy. rektora. Ez idő alatt épült a műegy. épülete; az ő nevéhez fűződik az egy. szervezetének megreformálása. 1890-ben megindította és 1905-ig szerk. az MTA havi folyóiratát, az Akadémiai Értesítőt, 1905-től az MTA főkönyvtárosa. Megszervezte az MTA-n a Széchenyi Múz.-ot. Jelentős szerepe volt mint titkárnak a Természettudományi Társulat föllendítésében. 1869-ben mint a társulat főtitkára megindította és 1898-ig szerk. a Természettudományi Közlönyt, ő létesítette a természettudományi könyvkiadót, 1880-tól a társulat elnöke. A természettudományos mozgalmak múltjával foglalkozva a régi természettudományos műnyelv s ezzel kapcsolatban a nyelvtudomány iránt kezdett érdeklődni. A 90-es évek végén áttért a m. nyelvtudomány rendszeres művelésére. 1904-ben megalapította a Magyar Nyelvtudományi Társ.-ot, ennek elnöke és folyóiratának, a Magyar Nyelvnek, továbbá A magyar nyelvújítás szótárának (I – II., Bp., 1902, 1908) szerk.-je. Nyelvészeti munkásságáért 1913-ban az MTA nagyjutalmát kapta. 1915-től a főrendiház tagja. – F. m. A természettudományi műnyelvről (Bp., 1879); Magyar természettudósok száz évvel ezelőtt (Bp., 1888); Adalékok a magyar nyelv és irodalom történetéhez (Bp., 1898); Él-e a rovásírás a magyar nép között? (Bp., 1903). – Irod. Hellebrant Árpád: Sz. K. nyelvészeti munkássága (Emlék Sz. K.-nak, Bp., 1918); Ilosvay Lajos: Sz. K. (MTA Emlékbeszédek, 1924); Tolnai Vilmos: Sz. K., a nyelvtudós (MTA Emlékbeszéd, 1924); Gyarmati István: Sz. K. (Fiz. Szle, 1955. 5. sz.)

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

10. Műegyetemünk elhelyezésének kérdése 1836-tól 1882-ig. Rektori beszéd, a kir. József-műegyetem új épületének megnyitó ünnepén 1883. nov. 25. U. ott, 1884.11. Ki volt Calepinus magyar tolmácsa. U. ott, 1886. (Értekezések a nyelv- és széptud. köréből XIII. 8.).12. Magyar természettudósok száz évvel ezelőtt. Akadémiai felolvasás U. ott, 1888. (M. Tud. Társ. Évkönyvei XVII. 6. Ism. Nemzet, P. Napló, Egyetértés 127. sz.).13. Adalékok a magyar nyelv és irodalomtörténetéhez. U. ott, 1898. Egy kötet. (Ism. Bud. Hírlap 320., A Hét 47., M. Kritika II. 5. sz., 1899. M. Nyelvőr, M. Szemle 17., Irodalomtört. Közlem., Revue Critique, Nyelvtud. Közlemények).14. Az első állatorvosi könyv magyar nyelven. U. ott, 1899. (Különny. a Természettud. Közlönyből).15. Elnöki megnyitó beszéd a kir. m. Természettudom. Társulat közgyűlésén 1899. jan. 26. U. ott, 1899.16. A magyar nyelvújítás szótára. A kedveltebb képzők és képzésmódok jegyzékével. U. ott, 1902., 1908. Két kötet.17. Él-e a rovásírás a magyar nép között. U. ott, 1903.18. A mágnás czím a magyarban. U. ott. 1905. (Különny. a M. Nyelvből).19. A m. tudom. Akadémia Széchenyi-múzeumának tárgyjegyzéke. U. ott, 1905. (Viszota Gyulával).1. A mechanikai hő-elmélet egyenleteinek általános alakjáról. Pest, 1867. (Székfoglaló. Értekezések a mathem. tud. köréből I. 1.).2. A Hamilton-féle elv és a mechanikai hő-elmélet második főtétele. U. ott, 1872. (Értek. a mathem. tud. kör. I. 10.).3. Tudnivalók a métermértékről. Készítve a m. k. központi mértékhitelesítési bizottság megbízásából. Bpest, 1874.4. A hő-elmélet második főtétele, levezetve az elsőből. U. ott, 1875. (Értek. a math. tud. kör. IV. 3.).5. Természettudományi mozgalmaink az utolsó évtizedben. U. ott, 1877. (A Budapesti Szemléből. Németül: a Literarische Berichte aus Ungarnban. U. ott, 1877. I. kötet 2 füzet).6. A természettudományi műnyelvről a magyar irodalomban. U. ott, 1879. (Különny. a Természettud. Közlönyből).7. A telített gőz nyomásának törvényéről. U. ott, 1880. (Értek. a math. tud. kör. VII. 17.).8. A kir. József-műegyetem tanárai és hallgatói. Bpest, 1883.9. Adatok Bolyai Farkas életrajzához. U. ott, 1884. (Értek. a mathem. tud. kör. XI. 9.).Czikkei a Természettudományi Társulat Közlönyében (1862–1903), az Akadémiai Értesítőben (1869. A magyar birodalom meteorologiai és magnetikai viszonyainak megvizsgálására és tudományos kipuhatolására való intézet szervezeti javaslatára benyujtott bizottsági vélemény sat.), a M. T. Akadémia Évkönyvében (XIII. 7. darab 1872. A physikai világ communistikus irányzata), a Poggendorff, Annalen der Physik und Chemieben (1872. Das Hamiltonische Princip und der zweite Hauptsatz der mechanischen Wärmetheorie, 1873. Das dynamische Princip von Hamilton in der Thermodynamik, angolul a Philosophical Magazineban, London, 1872. 46. k.), a Poggendorff, Annalen, Ergänzungstand VII. Der zweite Hauptsatz der mechanischen Wärmetheorie, abgeleitet aus dem ersten, angolul: Philosphical Magazine 1876. jan.), a Les Mondes-ben (XXVII. Vol. Sur la durée de la chute des planetes dans le soleil), a Budapesti Szemlében (XV. 1877. Természettudományi mozgalmak az utolsó évtizedben), az Irodalomtörténeti Közleményekben (1891. Az első geographia magyar nyelven, Szigligeti és Nagy Ignácz önéletrajzi adatai, 1899. Szentgyörgyi Mondolata, 1901. Gúnyirat a nyelvújítók ellen 1795-től), a M.-Nyelvben (1905. Régi magyar széljegyzetek, 1906. Aachs széljegyzetei, Mikes törökországi levelei nyelvi szempontból, 1908. A müncheni codex kora) sat. Czikkeinek jegyzékét l. az Akadémiai Almanachban 1863-tól és Anderkó Kálmán, Névjegyzék és tárgymutató a Természettudományi Társulat folyóiratához. Bpest, 1905. cz. munkában.Emlékkönyv a kir. m. Természettudom. Társulat félszázados jubileumára. Bpest, 1892. Fénnyom. arczk. (Természettud. Könyvkiadó Vállalat XLVII.).Kiszlingstein Könyvészete.Magyarország és a Nagyvilág 1875. 21. sz. arczk.M. Könyvészet 1902.M. Nemzetségi Zsebkönyv, Nemes Családok. Bpest, 1905. I. 594. l.Munkái:Pallas Nagy Lexikona XV. 706. XVIII. 646., II. Pótkötet 1904. 676. l.Petrik Könyvészete és Bibliogr.Petrik, M. Könyvészet 1886–1900.Poggendorf, Biographisch-Literarisches Handwörterbuch. Leipzig, 1904. IV. 1470.Szerkesztette 1867-ben a Magyar Mérnök-Egylet Közlönyét; a Természettudományi Közlönyt 1869–98-ig; a Műegyetemi Lapokat 1876 és 1877-ben és a m. tud. Akadémia Értesítőjét 1890-től 1905. márcziusig. Álnevei: Király Károly, Lukács Lőrincz és Nagyszigethi Kálmán.Szily Kálmán (nagy-szigethi)Szinnyei Könyvészete.szül. 1838. jún. 29. Izsákon (Pestm.)tiszt. bölcseleti doktor, cz. miniszteri tanácsos, a m. tudom. Akadémia rendes és igazgató tagja és főkönyvtárnokatiszt. bölcseleti doktor, cz. miniszteri tanácsos, a m. tudom. Akadémia rendes és igazgató tagja és főkönyvtárnoka, Sz. Ádám, birtokos és nagy-jeszeni Jeszenszky Sarolta fia, szül. 1838. jún. 29. Izsákon (Pestm.); miután a gymnasium hat osztályát a szülői háznál elvégezte, Pestre jött és a VII. és VIII. osztályt a piaristáknál tanulta. 1855-ben a József-ipariskola növendéke lett. 1857. a bécsi műegyetemen folytatta tanulmányait és 1860-ban be is végezte. A pesti József-ipariskola akkoriban alakult műegyetemmé s Sz. itt nyert alkalmazást, mint Stoczek József tanársegéde. 1862. júl. 22. kineveztetett igazgatói segédnek és ideiglenes tanárnak, a kísérleti természettan ny. rendes tanárává pedig 1869. decz. 22.; áthelyeztetett a mathematikai természettani és analytikai mechanikai tanszékre 1870. szept. 7. A kir. József-műegyetem egyetemes osztályának dékánja az 1871–72. és 1872–73. A kir. József-műegyetem rektora volt az 1879–83. tanévekben. 1863 őszén két évi szabadságot nyert, hogy tudományát hírneves külföldi iskolákban tovább fejlessze. Először is a zürichi műegyetemet látogatta meg, hol Clausius és Zeuner előadásait hallgatta. Itt egy évet töltött, mely után Berlinbe ment. Itteni tanárai közül különösen Magnus említendő. Félévi tartózkodás után Heidelbergbe utazott, hol szabadságának hátralévő idejét a híres Kirchhoff előadásainak hallgatásával töltötte. 1865 őszén visszatérve utazásából, elfoglalta tanári székét. Rektorsága alatt épült a műegyetem épülete és akkor reformálták az intézet szervezetét a modern igényeknek megfelelőleg. A középiskolai tanárképző intézet szervezésében is folyton élénk részt vett. De Sz.-nek egyik legfontosabb szerepe, mely neki a Természettud. társulatnál jutott. Midőn 1868. a társulat Sz.-t első titkárának választotta, tagjainak száma alig multa felül a hatszázat és a költségei felemésztették az alapítványokat, sőt még néhány ezer forint adósság is terhelte a társulatot. Sz. 1869 elején megindította a Természettudományi Közlönyt, a mely annyira növelte a közérdeklődést, hogy a tagok száma egy év alatt 804-ről 1658-ra emelkedett, napjainkban pedig a 9000-et meghaladja. Az ő titkársága alatt indult meg a természettudományi könyvkiadó vállalat is. 1880. a társulat elnökének választotta. A m. tudományos Akadémia 1865. decz. 10. levelező taggá, 1873. máj. 21. rendessé, 1883. máj. 17. igazgató taggá, 1889. okt. 13. főtitkárrá választotta és ez alkalomból lemondott műegyetemi tanári állásáról. A főtitkári tisztet 1905. márcz. 27-ig viselte, mikor is erről lemondván, főkönyvtárnokká választatott meg. A kormány Kruspérral 1869. Párisba küldte, hogy ott a magyar méterrudat a francziával hasonlítsák össze. 1870. és 1872. ismét ő képviselte Kruspérral együtt hazánkat a párisi méterkongresszuson. 1880. a vaskorona-rend lovagja lett és a budapesti egyetem bölcseleti kara tiszteleti doktorrá választotta, 1896. pedig a miniszteri tanácsosi czímet nyerte. Arany László halála után 1898 a vallás- és közoktatási miniszter a szerzői jogról szóló törvény értelmében alakított szakértő bizottság elnökévé nevezte ki. 1898-ban a m. tudom. Akadémia állandó szótári bizottságot alakított, főfeladatául tűzvén ki a magyar nyelv szótára új kiadásának előkészítését; e bizottság elnökévé választotta s e minőségében egybeállította Melich János közreműködésével az eddigi magyar szótárak czímjegyzékét előkészületül a Magyar nyelv szótára új kiadásához (kézirat gyanánt megjelent 1899.). A Természettudományi Társulat Sz. működése emlékére 1900. jan. 24. közgyűlésén 30 darab tíz-koronás arany súlyának megfelelő aranyérmet alapított, melyet róla nevezett el, egyszersmind 20,000 koronás jutalom-díj alapítványt tett, melynek kamatait (200 db. tíz koronás aranyat) az éremmel három évenként a természettudománynak hazánkban legkiválóbb népszerűsítője vagy művelője kapta, 1906-ban Herman Ottó, harmadszor 1909-ben Semsey Andor kapta). Az 1904-ben alakult M. Nyelvtudományi Társaság elnöke s folyóiratának szerkesztője. Alapította a M. Tudom. Akadémiában a Gróf Széchenyi-Múzeumot.Vasárnapi Ujság 1880. 5. sz. arczk., 1902. 20. sz. arczk., 1903. 6. sz. (Érme), 1905. 14. sz. arczk.

tudósportál

Az MTA tagja (l.: 1865. dec. 10.; r.: 1873. máj. 21.; ig.: 1883. máj. 17.; t.: 1920. máj. 6.).

• A mechanikai hő-elmélet egyenleteinek általános alakjairól, 1867
• A Magyar Mérnök-Egyesület közlönye, 1867-1868
• A Magyar Mérnök-Egyesület évi jelentése, 1867-1881
• Természettudományi közlöny, 1869-1944
• A Hamilton-féle elv és a mechanikai hő-elmélet második főtétele, 1871
• A physikai világ communistikus irányzata, 1871
• A physikai világ communistikus irányzata, 1871
• A hő mint a mozgás egyik neme, 1874
• A hő-elmélet második főtétele, levezetve az elsőből, 1875
• A kir. magyar Természettudományi Társulat pályahirdetései 1876-ra, 1876
• Ueber die dynamische Bedeutung der in der mechanischen Wärmetheorie vorkommenden Grössen, [1877]
• A telített gőz nyomásának törvényeiről, 1880
• Adatok Bolyai Farkas életrajzához, [1884]
• Műegyetemünk elhelyezésének kérdése 1836-tól 1882-ig, 1884
• A mágnesség és elektromosság, 1885
• Ki volt Calepinus magyar tolmácsa?, 1886
• Magyar természettudósok száz évvel ezelőtt, 1888
• Akadémiai értesítő, 1890-1955
• Tisztelt Tagtárs Úr!, 1891
• Értesítés. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó Vállalatnak 1893. évi illetményéből a még a hátralevő negyedik ... kötet ... nem készülhetett el, 1893
• Milosin, aleksandrolit i avalit, 1894
• Tisztelt Tagtárs Úr! Engedje meg, hogy könyvkiadó vállalatunk új cziklusának a tulsó lapon levő előrajzát becses figyelmébe ajánlhassuk, 1896
• Adalékok a magyar nyelv és irodalom történetéhez, 1898
• A természettudományi megismerés alapjai, 1898
• Az első állatorvosi könyv magyar nyelven, [1899]
• Gúnyirat a nyelvújítók ellen 1795-ből, 1901
• A magyar nyelvújítás szótára, 1902-1908
• Széchenyi István munkái, 1904-1905
• A mágnás-czím a magyarban, 1905
• A Magy. Tud. Akadémia Széchenyi-Múzeumának tárgyjegyzéke, 1905
• Magyar nyelv, 1905-
• A mágnás-czím a magyarban, [1970]
• A magyar nyelvujítás szótára, 1994
• A magyar nyelvujítás szótára, 1999
• A magyar nyelvujítás szótára, 2014
• Tisztelt tagtárs! Van szerencsém hivatalosan tudósítani, hogy a kir. magyar Természettudományi Társulat ... rendes tagúl megválasztotta ..., [ante 1879]
• György mester aritmetikája 1499-ből,
• ,