


Kármán Tódor, szőllőskislaki
Kármán von Theodore
Szöllöskislaki Kármán Tódor
Theodor von Kármán
Kármán Tódor
Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Kármán Tódor (Bp., 1881. máj. 11. – Aachen, 1963. máj. 7.): gépészmérnök, az aerodinamika világhírű művelője. ~ Mór fia. Oklevelét 1902-ben szerezte a bp.-i műegy.-en. Schimanek Emil és Bánki Donát mellett tanársegéd, 1906-tól Göttingenben Prandtl hallgatója, később tanársegéde. Felfedezte a mozgó hajó mögött keletkező, később róla elnevezett örvénysor törvényét. 1912-ben Aachenbe hívták meg tanárnak, egyben megbízták az Aeronautikai Kutató Intézet megszervezésével, majd vezetésével. Az I. világháború idején a fischamendi repülőtelepen szerkesztette meg. Petróczy Istvánnal és Zurovecz Vilmossal együttesen (PKZ helikopter) a könnyen sebezhető kötött léggömbök helyettesítésére kötéllel rögzített helikopterét. A Tanácsköztársaság idején a Műegy. meghívott előadója volt, s az Oktatásügyi Népbiztosság felsőoktatási osztályán a mérnökképzés reformjának előkészítésén dolgozott, erőteljesen szorgalmazta a műszaki felsőoktatás korszerű matematikai megalapozását. 1919-ben visszatért Aachenbe. 1926-ban a California Institute of Technology a Pasadenában létesítendő Guggenheim Aeronautical Laboratory megszervezésére hívta meg. 1930-ban a fasizálódó Németo.-ot elhagyta, s a pasadenai intézet ig.-ja lett. Tudományos munkásságát több mint száz tanulmánya és könyve őrzi. Megalkotta a határfelület elméletét, ezzel kapcsolatban a szárnyfelület alakítása és méretezése elméletét hangsebességen felüli repüléshez. Eredményei miatt ~t a hangsebességen felüli repülés atyjának nevezik. Fontos eredményeket ért el a szilárdságtan, képlékeny alakítás, kristályrács-szerkezet, súrlódási áramlási ellenállás, a szilárd rakétahajtóanyagok, a hőátadás és áramlási ellenállás összefüggése vizsgálatában, valamint a magnetohidrodinamikában. A NATO repülőügyi kutatási és fejlesztési elnöke volt. Számos amerikai, európai és ázsiai egy. és műszaki egy., 1962-ben a bp.-i Műszaki Egy. is tb. doktorává avatta: 1963-ban megkapta az USA legnagyobb tudományos kitüntetését, a First National Medal of Science-t. Tulajdonosa a Prandtl-emlékgyűrűnek, a Watt International Medalnak és a Gauss-éremnek. Főbb művei valamennyi világnyelven megjelentek. – M. Advances in Applied Mechanics (K. T. szerkesztésében); Mathematical Methods in Engineering (M. A. Biot-val közösen, New York-London, 1939); Colletted Works of Theodore von Kármán (New York, 1956); Matematikai módszerek műszaki feladatok megoldására (Bp., 1963). – Irod. A magyar műszaki értelmiség és a Műegyetem a Tanácsköztársaság idején (Bp., 1960); Nagy Ernő: K. T. (Élet és Tud. 1962. 43. sz.); Fonó Albert: K. T. (Fiz. Szle, 1963. 8. sz.); Varga József: K. T. (MTA Műsz. Tud. Oszt. Közl., 1964.)
- Die Kncikfestigkeit gerader Stäbe, [1907]
- Untersuchungen über Knickfestigkeit, 1909
- Über die Formänderung dünnwandiger Rohre..., 1911
- Vorträge aus dem Gebiete der Hydro- und Aerodynamik, 1924
- Vorträge aus dem Gebiete der Aerodynamik und verwandter Gebiete, 1930
- Mathematical Methods in Engineering, 1940
- Metodi matematici nell'ingegneria, 1951
- Aerodynamics, 1954
- Aérodynamique, 1956
- Collected works, 1956
- Freiheit und Organisation in der Luftfahrtforschung, 1959
- Magnetofluidmechanics, 1959
- Proceedings of the 1. International Congress in the Aeronautical Sciences, 1959
- Rezgések térrácsokban, 1962
- From lowspeed aerodynamics to astronautics, 1963
- Matematikai módszerek műszaki feladatok megoldására, 1963
- Matematikai módszerek műszaki feladatok megoldására, 1966
- The wind and beyond, 1967
- Bánki Donát ..., 1984
- Aerodynamics, 2013
- Örvények és repülők, cop. 1994
- Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerk. Tanka László. Szerk. Balás Róbert. Bp., Médiamix Kiadó. 2003. 370 [6]o., ill., ()
- Bödők Zsigmond: Magyar feltalálók a repülés történetében. Dunaszerdahely, Nap Kiadó, 2002. 144 o., ()
- Bödők Zsigmond: Nobel díjas magyrok. Dunaszerdahely, Nap Kiadó, 2003. 150 o., ill., ()
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
- Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. Bp., MVSZ-MTA-BME-MTESZ-Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986. 450 [1] o., ()
- Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997. 1024 o., ill., ()
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929. [12] 1028 o., ()
- Marx György: A marslakók érkezése. Magyar Tudósok, akik Nyugaton alakították a 20. század történelmét. Bp., Akadémiai Kiadó, 2000. 425 o., ()
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
- Ribár Béla: Híres magyar tudósok. Újvidék, Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, 1997. 3. kiad. 125 [1] o., ill. (A Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság Kiskönyvtára. Természettudomány és -tudománytörténet 3.), ()
- Sain Márton: Matematikatörténeti ABC. 6. kiad. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó-TypoTEX, 1993. 327 o., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()