Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Trefort Ágoston (Homonna, 1817. febr. 6. – Bp., 1888. aug. 22.): művelődéspolitikus, reformer, publicista, miniszter, az MTA tagja (l. 1841, t. 1867, ig. 1874) és 1885-től elnöke, Jogi tanulmányok és külföldi utazások után főkg a bank- és vasútügy és a városok reformjának kérdéseivel foglalkozott. 1848 előtt élénk publicisztikai tevékenységet fejtett ki a Pesti Hírlapban. A reformellenzéken belül a centnlistákhoz tartozott. Az 1843 – 44-i ogy.-en Zólyom város követe. 1848-ban földművelés-, ipar- és kereskedekmügyi államtitkár. Eötvös Józseffel távozott külföldre, 1850-től visszavonultan élt csabacsüdi birtokán, 1860 ban Békés vm. alispánja lett, 1861-ben ogy.-i képviselő. 1863-ban Eötvös Józseffel megalapította a Politikai Hetilap c. lapot. A kiegyezés idején a Deák-párt tagja. 1872. szept. 4-től haláláig vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Lónyay-, a Szlávy-, a Bittó-, a Wenckheim- és a Tisza Kálmán-kormányban. 1876. aug. 21-től 1878. dec. 5-ig földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter is. Számos művelődéspolitikai intézkedést hozott, a közép- és felsőfokú oktatás fejlesztése támogatására. Szorgalmazta az Egyetemi Könyvtár építését. Megszervezte a Műemlékek Orsz. Bizottságát. Az 1883-i középisk. reform elrendelte a német nyelv kötelező oktatását. A hazai műemlékvédelem, a Zeneművészeti Főisk. és a rabbi képző felállítása érdekében sokat tevékenykedett. – F. m. Bankügy (Pest, 1842); Emlékbeszédek és tanulmányok (Bp., 1881); Kisebb dolgozatok… (Bp., 1882); Újabb emlékbeszédek és tanulmányok (Bp., 1887); Beszédek és levelek (Bp., 1888). – Irod. Szász Károly: T. Á. Élet- és jellemrajzi vázlat (Pozsony, 1886); Keleti Gusztáv: T. Á. Emlékbeszéd (Bp , 1889); Szalay Imre: Visszaemlékezés T. Á.-ra (Bp., 1909); Berzeviczy Albert: T. Á emlékezete születésének 100. évfordulója alkalmából (MTA Emlékbeszédek, XVII., Bp., 1917); Halász Gábor: T. A. (Nyugat, 1939. II.)

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

10. Emlékbeszéd Mignet F. felett. U. ott, 1885. (Emlékbeszédek II. 10. Németül: Bpest, 1885 Francziául: Eloge de Lukács et de Mignet. Bpest, 1885. Ford. Arányi M.).11. Emlékbeszéd Thiers Lajos felett. U. ott, 1885. (Emlékbeszédek III. 2.).12. Emlékbeszéd Guizot F. felett. U. ott, 1885. (Emlékbeszédek III. 5. Francziául. Bpest, 1886; németül: Ung. Revue 1886).13. Emlékbeszéd gróf Lónyay Menyhért felett. U. ott, 1885. (A m. tud. társaság Évkönyvei XVII. 2.).14. Ujabb emlékbeszédek és tanulmányok. U. ott, 1887. (Németül: Altenburg, 1887.).15. Beszédek és levelek. U. ott, 1888. (Ism. Fővárosi Lapok 68., 86. sz. Egyetértés 69., Nemzet 70. sz.).16. Emlékbeszéd Lukács Móricz felett. Győr, 1888. (Egyetemes Könyvtár 1.).17. Szemelvények emlékbeszédeiből. Bpest, 1888. (Tanulók Olvasótára 5.).1. Bankügy. Pest, 1842.2. Simonyi Lajos és Trefort Ágoston 1861. máj. 22. tartott országgyűlési beszédei. U. ott, 1861.3. Emlékbeszéd Fallmerayer J. Fülöp felett. U. ott, 1863. (M. tud. Akadémia Évkönyvei X. 12.).4. Előterjesztése a gazdasági tanintézetek fejlődése és állásáról. Bpest, 1878.5. Két beszéd és harmadik beszéde a választások után Zalaegerszegen és Sopronban. U. ott, 1881. Két füzet. (Németül is megjelent).6. Emlékbeszédek és tanulmányok. U. ott, 1881. (Németül: Leipzig, 1883).7. Kisebb dolgozatok az irodalom, közgazdaság és politika köréből. U. ott, 1882. (Ism. Nemzetgazdasági Szemle).8. A felsőház reformjáról. U. ott, 1882. (Különnyomat a Budapesti Szemléből).9. Eötvös J. «XIX. század uralkodó eszméi» cz. munkájáról. U. ott, 1883. (Értekezések a társad. tud. köréből VII. 3.).Akadémiai Értesitő 1906. 619. l.Alföld 1888. 268. sz. (Varga Ottó emlékbeszéde).államtudományok doktora, val. belső titkos tanácsos, vallás- és közoktatásügyi miniszter, a m. tudom. Akadémia elnökeállamtudományok doktora, val. belső titkos tanácsos, vallás- és közoktatásügyi miniszter, a m. tudom. Akadémia elnöke, T. Ignácz megyei seborvos (kinek atyja katonaorvos volt egy vallon ezrednél és Belgiumból vándorolt be Magyarországba) és Beldovics Thekla fia, szül. 1817. febr. 7. Homonnán (Zemplénm.); korán árvaságra jutott (anyját 1829. szept. 6. vesztette el, atyja 1831. aug. 9. cholerában halt meg). T.-nak és öcscsének nevelését a homonnai kastély úrnője gróf Csáky Petronella gondozta. T. a gymnasium I. osztályát otthon, a II–IV. osztályokat 1827–29. az eperjesi kath. főgymnasiumban, az V. és VI.-at pedig Sátoralja-Újhelyt végezte; 1831-ben mint logikus az egri érseki lyceumban, 1833-tól pedig mint jogász a pesti egyetemen tanult. Tanulmányait 1836. befejezve, külföldön utazott hat hónapig, bejárta Német-, Angol-, Francziaországot, sőt Pétervárba, Helsingforsba, Moszkvába, Stokholmba és Kopenhágába is tett kirándulást; 1837-ben tért vissza Felső-Olaszországon át, mely utazásában ismerkedett meg Párisban br. Eötvös Józseffel. 1837. ápr. 17. ingyenes gyakornoknak neveztetett ki a m. kir. kamarához. 1837. decz. 22. az ügyvédi vizsgát is letette. Hivatalát azonban csakhamar elhagyta és az irodalmi s társadalmi téren működött. 1841. szept. 3. a m. tudom. Akadémia megválasztotta levelező tagjának (1867. jan. 30. lett tiszteleti tag és 1885. máj. 28. az Akadémia elnöke). Az 1843–44. pozsonyi országgyűlésre Zólyom város küldte követül, hol ő volt a királyi városok ügyének egyik legerélyesebb szószólója. E mellett br. Eötvössel a Pesti Hirlap mellett buzgólkodott. 1845–46. utazást tett Olasz-, Görög- és Törökországban. 1848 tavaszán államtitkárrá neveztetett ki Klauzál Gábor földmívelési, ipar- és kereskedelmi miniszteriumába. Tagja volt a pesti nemzeti gyűlésnek. A szabadságharcz kitörése után Szalay Lászlóval, br. Eötvös Józseffel ő is külföldre ment és csak 1850 végén tért vissza hazájába. A gyász éveit csendes visszavonultságban töltötte neje (Rosty Ilona) csabacsüdi birtokán, egyedüli vígasztalását családjában és tanulmányainak folytatásában keresve. A 60-as évek kezdetén Békés vármegye alispánja, majd az orosházi kerület országgyűlési képviselője volt. Ez időben indult meg közgazdasági gyakorlati tevékenysége, mely először is az alföld-fiumei vasut gondolatának felvetésében és kivitele sürgetésében nyilvánult. Ugyanez időben az olcsó s az érdekelt községek hozzájárulásával építendő vasutak eszméjét sürgette s ezzel mintegy alapját vetette meg a viczinális vasutak mai rendszerének. E mellett megalkotta a békésvármegyei gazdasági egyesületet és elfoglalta annak elnöki székét. Részt vett a földhitelintézet megalapításában és a megszüntetett iparegyesület újra felállítását indítványozta. Az 1865. országgyűlésen ismét az orosházi kerületet képviselte s mint a Deák-párt egyik kiváló tagja vett részt az akkori alkotásokban. 1872. szept. lett T. kultuszminiszterré. Ez állásával kezdődik közpályájának legizgalmasabb, hasznos munkában és sikeres eredményekben gazdag korszaka. Haláláig megmaradt e magas állásában. Tárczája legnagyobb fontosságú kérdéseiben erős küzdelmei voltak, különösen a középiskolák rendezése alkalmából főképen a protestáns felekezetek ellenzése miatt az állami felügyelet kérdésében. Ezekhez járult a gymnasiumok és reáliskolák czélszerűsége felőli erős vitatkozás, melyben T. a két nembeli középiskola mellett foglalt állást. A klasszikus nyelvek oktatása feletti vitában a régi nyelvek tanításának szükségéhez ragaszkodott. Ő hozta a törvényt, mely a magyar nyelvet köteles tantárgyul vitte a népiskolákba; azonban a német nyelvet is kötelezővé tette a középiskolákban. Fölállította a rabbiképző-intézetet, a mivel nagy mértékben hozzájárult a magyarországi izraeliták magyarosításához. Ápolta a képzőművészet ügyét: felállította a zenészeti akadémiát s új otthont teremtett Liszt Ferencznek, kit annak élére állított. Gondoskodott a hazai műemlékek fentartásáról, a fenmaradt gyér építmények stílszerű felújításáról, iparművészeti és üvegfestészeti szakiskolákról. Az önálló magyar vámterület elkülönítésére vonatkozó vitatkozásokban, a vámkérdés és vámtarifák nehéz kérdéseiben fényes sikerrel érvényesítette közgazdasági ismereteit. Az 1876. aug. Budapesten megtartott nemzetközi statisztikai kongresszusnak ő volt az elnöke. A Kisfaludy-Társaság alapító tagja és a vaskoronarend I. oszt. lovagja volt. Meghalt 1888. aug. 27. Budapesten. A m. tudom. Akadémiában Keleti Károly tartott felette emlékbeszédet. (Akadémiai Évkönyv XVII. kötet, 1889). Szülőházát 1899. Homonnán emléktáblával jelölték meg. 1904-ben szobrát állították fel Budapesten a műegyetem kertjében (mintázta Strobl). Arczképe ifjúkorából ismeretlen művésztől (eredetije özv. gróf Battyány Ferenczné Trefort Edith tulajdonában); Gerhart Henrik rajzolta kőnyom. arczképe (Vereby Soma, Honpolgárok Könyve VIII. kötetében 1873).Budapesti Hirlap 1882. 283. sz.Családi Kör 1875. 33. sz. arczk.Czikkeket írt a következő hirlapokba és folyóiratokba: Társalkodó (1838. 102. sz. Néhány szó a Pesten alapítandó művészeti egyesületről, Trefour Ágoston névvel), Pesti Hirlap (1841. 69. sz. Fogarasy magyar bankterve körül, 101. Farkas Ferencz hitelbankja, 1842. 142. Wildner dr. s a magyar finánczok, 118. Terve B. Corvajának földmívelési s műipari takarékpénztárról, 120. Vámviszonyok, 1843. 220. A városok ügye s az ipar, 132. sz. Felelet Wildnernek, a 40-es években), Budapesti Szemle (1840. Anyagi érdekekről, A birhatási jogról Magyarországon), Budapesti Árvízkönyv (1841. IV. Utazási töredékek), Vierteljahrschrift aus u. für Ungarn (Leipzig, 1843. II. Die ungarischen Zollverhältnisse und dr. Wildner's Flugschriften), Tudománytár (1842. XII. A nemzeti gazdaságnak rendszerei); Pesti Napló (1858. 45. sz. Az uzsora kamatokról), Budapesti Szemle (IX. 1860. Macaulay emlékezete, XIV. 1862. Tocquille emlékezete, XVI. A társadalomtudomány és Riehl munkái, XXXIII. 1883. Az első vasutról és Nyilt levél a szerkesztőhöz, XL. 1886. Néhány szó a középiskoláról, L. 1887. Nyilt levél a szerkesztőhöz, LII. 1887. Nyilt levél a szerkesztőhöz); Magyarország anyagi érdekei (1865. Mire törekedjünk?), Magyarország, Ország. Megnyitó beszédei az Akadémiai Évkönyveiben és országgyűlési beszédei a Naplóban.Ferenczy és Danielik M. Irók I. 498. (598) l.Figyelő XII. 320. l. (Trefort-ünnepély). XV., XVI., XXV. 240. l. (Életr. és nekr. repert.).Győri Közlöny 1869. 13. sz.Halász, Képviselőházi Almanach. Bpest, 1886.Hazánk és a Külföld 1872. 37. sz. arczk.Hunyadmegye tört. és rég. társulat VI. Évkönyve. Déa, 1891. (Téglás Gábor emlékbeszéde).Irodalomtörténeti Közlemények 1901. 208. l.Képes Világ 1872. arczk.Kisfaludy-Társaság Évlapjai (III. 1841–42. sat.).Kiszlingstein Könyvészete.Magyarország és a Nagyvilág 1866. 5., 9. sz. arczk., 1872. 37. sz. sz. arczk., 1876. 10. sz. arczk.M. Akadémia Almanachja 1889. 356. l.Máramarosi Tanügy 1887. 36. sz. (Tr. mint író. László Mihálytól).Meghalt 1888. aug. 27. Budapesten. M. Szalon X. 1888. (Tr. gyermekkorából).M. Tisztviselő 1882. 37. sz. arczk.Munkái:M. Világ 1866. 91., 95. sz. (Érkövy).Nemzet 1885. 148., 1888. 263. sz.Nemzeti Nagy Képes Naptár 1874. 94., 96. l. arczk.Nemzeti Nőnevelés 1880. arczk. 1888.Országgyűlési Emlékkönyv 1866. 205., 395. arczk.Ország Tükre 1862. 13. sz. arczk. (Marastoni rajza).Ország-Világ 1885. 16. sz.Paedagogiai Plutarch I. 1886. arczk.Pallas Nagy Lexikona XVI. 371., XVIII. 735. I. Pótlékkötet II. 1904. 757. l.Pesti Napló 263. sz.Petrik Könyvészete, Bibliogr. és M. Könyvészet 1886–1900.Szalay Imre, Visszaemlékezés Trefort Ágostonra. Bpest, 1909. (Arczképével, szülőháza, Csabacsüd rajzával és hasonmásokkal. Barátjához br. Eötvös Józsefhez, Szalay Lászlóhoz és leányaihoz írt leveleivel. Ism. Budapesti Hirlap 1909. 167. sz. sat.).Szász Károly, Trefort Ágoston. Pozsony év n. (Kortársaink 8.).Századok 1869., 1874–76.szül. 1817. febr. 7. Homonnán (Zemplénm.);Tanáregylet Közlönye XX. 415., 541. l.Trefort ÁgostonÚjabbkori Ismeretek Tára VI. 407. l.Ung. Revue 1888.Vasárnapi Ujság 1862. 23. sz. arczk., 1872. 37. sz. arczk., 1875. 52. sz. arczk., 1878., Trefort Ervin 1882. 47. sz. arczk., 1885. 23. sz. arczk., 1904. 24. sz. képpel. (Emlékszobra).Vereby Soma, Honpolgárok Könyve VIII. 1873. kőny. arczk.Verédy Károly, Paedagogiai Enciclopaedia. Bpest, 1886. 928. l.

tudósportál

Az MTA tagja (l.: 1841. szept. 3.; t.: 1867. jan. 30.; ig.: 1874. máj. 28.).

• Bankügy, 1842
• A ház költségei ügyében kirendelt bizottmány jelentése, 1848
• B. Simonyi Lajos, Tréfort Ágoston május 22-kén tartott beszédei, 1861
• Emlékbeszéd Fallmerayer Jakab Fülöp m. akad. külső levelező tag felett, 1863
• Drei Reden vor den Wahlen 1872, 1872
• Trefort Ágoston három beszéde a választások előtt 1872-ben, 1872
• Előterjesztése Trefort Ágoston ... vallás- és közoktatásügyi m. k. ministernek a gazd. tanintézetek fejlődése és állásáról, 1878
• Dritte Rede nach der Wahl, 1881
• Emlékbeszédek és tanulmányok, 1881
• Harmadik beszéd a választások után, 1881
• Két beszéd a választások után, 1881
• Se. Excellenz Herr Cultus- und Unterrichtsminister August von Trefort vor seinen Wählern in Oedenburg am 8. September 1881, 1881
• Zwei Reden nach der Wahl, 1881
• A felsőház reformjáról, 1882
• Kisebb dolgozatok az irodalom, közgazdaság és politika köréből, 1882
• Kisebb dolgozatok az irodalom, közgazdaság és politika köréből, 1882
• Trefort Ágoston jelentése a Kassai Convictus tárgyában, 1882
• B. Eötvös József A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra czímű munkájáról, 1883
• Három beszéd a felsőházról, 1883
• Reden und Studien, 1883
• A Békésmegyei Gazdasági Egyesület nyilatkozata Trefort Ágoston, vallás- és közoktatási m. kir. minister azon levelére, a melyet a Békés-Csabán uralkodó nagy halandóság ügyében hozzá intézett, 1884
• Berathung in der Frage der Wiederherstellung der Josephinischen Akademie, 1885
• Éloges de Lukács et de Mignet, 1885
• Emlékbeszéd Guizot Ferencz ... felett, 1885
• Emlékbeszéd Mignet Ferencz ... felett, 1885
• Emlékbeszéd Thiers Lajos Adolf ... felett, 1885
• Emlékbeszéd Thiers Lajos Adolf felett, 1885
• Denkrede auf Graf Melchior Lónyay, 1886
• Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister tisztelettel meghivja ... a királyi várkert-bazár Tabán felőli részében elhelyezett magyar történelmi képcsarnoknak, ... megnyitására, 1886
• Essays und Denkreden, 1887
• Újabb emlékbeszédek és tanulmányok, 1887
• A m. kir. állami elemi tanítónőképezdék tanterve, 1888
• Beszédek és levelek, 1888
• Emlékbeszéd Lukács Móricz felett, 1888
• Szemelvények Trefort Ágoston emlékbeszédeiből, 1888
• Eötvös és Trefort, 1988
• Trefort Ágoston önéletleírása, 1991