Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Schafarzik Ferenc (Debrecen, 1854. márc. 20. – Bp., 1927. szept. 5.): geológus, műegyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1902; r. 1916), a műszaki földtan, földrengéstan és hidrogeológia egyik hazai úttörője. Egy. i tanulmányait a bp.-i tudományegy.-en végezte. 1876-tól 1882-ig az egy. ásvány-földtan tanszékén, Szabó József mellett tanársegéd. 1882-től a Földtani Intézet geológusa. 1884- től 1888-ig szerk. a Földtani Közlönyt (Pethő Gyulával). 1891-től a bp.-műegy.-en a technikai geológia magántanára, 1904-től az ásvány-földtani tanszék ny. r. tanára. A Földtani Társaságnak 1904-től alelnöke, 1910 – 16-ban elnöke, a Társulat hidrológiai szakosztályának élete végéig elnöke. Munkásságának első szakaszában kőzettani tanulmányokkal foglalkozott. 1877 – 1885 között a Cserhát vulkanikus képződményeit vizsgálta; 1886-ban részt vett Déchy Mór kaukázusi expedíciójában, ahol számos jelentős megfigyelést tett nemcsak a leíró kőzettan, hanem a vulkanizmus és a morfológia területén is. 1881-ben az ő kezdeményezésére alakult meg a Földtani Társulat földrengéstani bizottsága. Az 1910-es években a román-magyar határhegységben és a Krassószörényi-érchegységben végzett földtani kutatásokat és részletesen foglalkozott Bp. környékének geológiai viszonyaival. Hidrológiai kutatásának fő területe a budai Duna-part és a budai hévvizek hidrológiája. Számos ásványvízforrásunk, védőterületi javaslatának szerzője. A Magyar Hidrológiai Társaság 1943-ban tiszteletére évenként kiosztásra kerülő Schafarzik-érmet alapított. – F. m. A Cserhát délnyugati részének eruptív kőzetei (Bp., 1881); A Cserhát piroxénandezitjei (Bp., 1892); Adatok a Szepes- Gömöri érchegység pontosabb ismeretéhez (Bp., 1904); A magyar korona országai területén létező kőbányák részletes ismertetése (Bp., 1904); Ruszkabánya környékének geológiai viszonyai (Bp., 1906); A Budapesti Duna paleohidrografiája (Földtani Közl. Bp., 1918); Visszapillantás a budai hévforrások fejlődéstörténetére (Hidrologiai Közl. Bp., 1928); Geológiai kirándulások Budapest környékén (Vendl Aladárral, Bp., 1929). – Irod. Rozlozsnik Pál: Sch. F. emlékezete (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1935): Vendl Aladár: Sch. F. a hazai műszaki földtan megalapítója (Bp., 1954).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

10. Az 1901. febr. 16. észak-bakonyi földrengésről. U. ott, 1901. (Különny. a Földtani Közlönyből.)11. Reambulálta az 1895–98. években Budapest É-i környékét képező 1:75000 térképlapot s megírta a hozzávaló magyarázó szöveget. Kiadta a M. kir. földtani intézet. U. ott, 1902.12. Szakértői javaslatok a Saxlehner András-czég tulajdonát képező keserűvizes-források védőterületei ügyében. Egy térképvázlattal. U. ott, 1903.13. A magyar korona országai területén létező kőbányák részletes ismertetése. Kiadja a m. kir. földtani intézet. Egy térképmelléklettel. U. ott, 1904. (Magyarul és németül.)14. A budapesti földrengést megfigyelő állomás első berendezéséről. U. ott, év n.1. Mű- és építőipari tekintetben fontosabb magyarországi kőzetek részletes katalogusa. Budapest, 1885. (Gesell Sándorral együtt.)2. Kirándulók Zsebkönyve. I. rész. Útmutató ásvány- és földtani gyűjtésekre. Kiadja a kir. m. természettudományi társulat. U. ott, 1888.3. A Cserhát piroxén andezitjei. Petrografiai és geologiai tanulmány. A kir. m. természettud. társulat megbizásából. 3 táblával. U. ott, 1892. (Különnyomat a m. kir. Földtani Intézet Évkönyvéből.)4. Die Beschreibung der geologischen Beobachtungen und deren Resultate des Grafen Széchenyi in Ost-Asien 1877–80. Wien, 1893. (Lóczy Lajos munkájának fordítása.)5. A magyar kir. földtani intézet minta kőzetgyűjteménye középiskolák számára. U. ott, 1885., 1896. Két sorozat. (M. kir. földtani intézet Kiadványa 5., 11.)6. Beolova és Pojána-Mörul környékének geologiai viszonyai. U. ott, 1898. (Különny. a m. kir. Földtani Intézet 1897. évi Jelentéséből.)7. Szakértői javaslat a Ráczfürdői gyógyforrások védőterületének megállapítása ügyében. U. ott, 1898.8. Adatok az ajnácskői csontos árkok geologiai ismeretéhez. U. ott, 1899. (Különny. a Földtani Közlönyből.)9. A magyarhoni földtani társulat 1899. évi társaskirándulása az erdélyi Érczhegységbe júl. 2-tól júl. 7-ig. U. ott, 1900. (Különny. a Földtani Közlönyből.)Akadémiai Almanach 1903. 191., 1905., 213. l.bölcseleti doktor, kir. bányatanácsos, főgeologus, a m. tudom. Akadémia levelező tagja, műegyetemi rendes tanárbölcseleti doktor, kir. bányatanácsos, főgeologus, a m. tudom. Akadémia levelező tagja, műegyetemi rendes tanár, szül. 1854. márcz. 20. Debreczenben; tanulmányait a nagyszebeni állami főgymnasiumban és a budapesti egyetem bölcseleti karán végezte. 1877. a középiskolai tanári, 1881. a bölcseletdoktori oklevelet szerezte meg. 1876-tól 1882-ig Szabó Józsefnek volt assistense. Ekkor a m. kir. földtani intézet tagjául meghivatván, abban jelenleg mint osztálygeologus működik. 1878-ban Bosznia occupatiójában részt vett; a Dolni-Tuzla és Doboj körüli ütközetekben tanusított kiváló magatartásáért megkapta a hadidiszítvényű katonai tiszti érdemkeresztet és a cs. és kir. hadiérmet. 1891-ben a királyi József-műegyetemen a technikai geologia magántanára lett, 1905. jan. pedig kinevezték ugyanoda az ásvány- és földtan rendes tanárának. 1886-ban a földmívelésügyi miniszter támogatásával Déchy Mórral bejárta a Kaukazus középső hegylánczait, Daghesztánt, a bakui petroleumterületet, orosz Örményország némely részét, Konstantinápoly és Brussza környékét és Görögországban Lauriumot. 1889-ben Olaszországban járt és különösen Nápoly környékét tanulmányozta. 1891-ben a földmívelésügyi miniszter Semsey Andor úti stipendiumával Svédországba és Norvégiába, 1892. Felső-Olaszországba és Isztriába, s 1893. Görögországba küldte ki ezen országok kőbányáinak és kőbányaiparának tanulmányozása czéljából. 1895 és 1896 őszén Budapest északi környékének geologiai reambulálását végezte. 1897-ben a Retyezát hegycsomónak geologiai térképezésén dolgozott. A földtani intézet keretén belül az 1885. iparkiállításban és az 1896. millenniumi kiállításban tevékeny részt vett. 1902. május 9. a magyar tudományos Akadémia levelező tagjának választotta. A m. kir. földtani, a m. földrajzi és a m. turista-egyesület budapesti osztályának választmányi tagja.Czikkei a Földtani Közlönyben magyarul és németül (1875. A sár-szent-miklósi kvarcz-trachitok, 1879. Diabáz-Dobojról Boszniában, 1880. A Cserhát dny-i végének eruptiv kőzetei, A földrengések Dél-Magyarországban 1879-ben, 1882. A Pojana-Ruszka néhány eruptiv kőzetének tanulmányozása, 1883. A magyarhoni földrengési bizottság működéséről 1882-ben, 1884. A magyar földrengésekről 1883-ban, A Pilishegység geologiai felvételéről, 1885. A magyar földrengésekről 1884-ben, Mehádia és Herkules-fürdő környéke, 1887. A magyar földrengésekről 1885–86-ban, 1889. Kősókristályok Vízaknáról, Trachitjaink néhány ritkább zárványáról, A magyar földrengésekről 1887–88-ban, 1890. Adatok a Bakony geologiájához, 1891. Szabó József és a magyar geologia, Kőiparunk az 1891-ik évi agyag-, czement- és kőipar-kiállításon, 1893. Magyar építőkövek kiállításáról és megvizsgálásáról Bécsben, 1895. Geologiai adatok a dunai trachit-csoport balparti részére vonatkozólag, Szabó József hátrahagyott jegyzetei, sajtó alá rendezte, 1897. Az 1896. szept. 25–26-ig Budapesten tartott ezredévi bányászati, kohászati és geologiai congressus, Kőiparunk a millenáris kiállításon, 1898. A kis Vaskapu kőzetei, Calcit a Minus-völgyből, Calcit Békásmegyerről, A vingai földrengséről, 1901. Jelentés a Strassburgban tartott I. nemzetközi földrengéstani értekezletről, A szapáry-falvai diluvialiskorú babérczes agyagról, Az 1901. márcz. 11. porhullásról, 1902. A m. k. Földtani Társulat kirándulása a szepesi szirtekhez, valamint a Magas Tátrába 1902. szept. 6–13-ig, Előzetes jelentés a Gömör- és Szepesmegyei quarczporphyrokról és quarczporphyroidokról, 1903. Emlékbeszéd Pethő Gyula dr. vál. tag. felett, arczk., Budapest harmadik főgyűjtő csatornájának földtani szelvénye, egy táblával, Az aldunai Vaskapuhegység geologiai viszonyainak és történetének rövid vázlata, két tábl., 1904. Mastodon-lelet Temerest határában, Krassó-Szörénymegyében); a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (1880. Lángkisérletek mint petrografiai módszer); Die Mühlecz, folyóiratban (Lipcse, 1882. Die Mühlensteinbrüche Ungarns); a Természettudományi Közlönyben (1893. Az április 8. földrengésekről, 1895. A korinthusi csatornáról); a M. kir. földtani intézet évi Jelentéseiben magyarul és németül (1885. A Szverdinpatak környékének geologiai viszonyai Mehadia mellett, 1886. Utazási jegyzetek a Kaukazusból, 1887. A Jardisticza és Szekasticza patakok környékének geologiai viszonyai Toplecz mellett, 1888. Geologiai jegyzetek a krassó-szörényi hegység mehádiai vonulatából, 1889. Adatok a Csernavölgy geologiájához, 1890. Orsova, Jesselnicza és Ogradina környékének geol. viszonyairól, 1891. Az Alduna Kazán-szorosának g. v., 1892. Eibenthal-Ujbánya, Tiszavicza és Szvínyicza környékének g. v., Svédország és Norvégia kőbánya-iparáról, 1893. Bogoltin környékének, valamint a Felső-Cserna jobbpartjának g. visz., Isztria és Felső-Olaszország nevezetesebb kőbányáiról, 1894. Geologiai jegyzetek Görögországból, Kornyaréva környékének g. v., 1895. Teregova É-i és K-i környékének g. v., 1896. Örményes-Vercserova környékének g. v., 1898. Klopotiva és Malomvíz DNy-i környékének g. v., Nyitramegye ipari-szempontból nevezetesebb kőzeteiről, 1899. Bukova és Várhegy D-i környékének g. v., 1900. A Pojána-Ruszka Ny-i végének g. v., A kőipar a párisi kiállításon, 1903. Furdia és Német-Gladna környékének, valamint Nadrág Ny-i vidékének g. v., 1904. Román-Gladna környékének g. v.); a Gonda Béla, Az aldunai Vaskapu cz. munkájában (1892. Az Alduna geologiai viszonyainak vázlatos ismertetése, magyarul és francziául); az Anyagvizsgálatok nemzetközi budapesti congressusa Munkálataiban (1901. Magyarország építőkövei és kőbányái, magyarul és németül); a Strassburgi Congressus kiadványában (1902. Ueber der Thätigkeit der ungarischen Erdbeben-Commission. Előadás, mondotta az I. nemzetközi földrengéstani értekezleten Strassburgban 1901. ápr. 11.); a M. Mérnök- és Építész-Egylet heti Értesítőjében (1902. Magyarország kőiparáról, különös tekintettel a dísz- és építőkövekre); a Földrajzi Közleményekben (1903. A földrengéstan mai állásáról).Jelentéseivel kapcsolatban elkészítette az illető Esztergom-, Krassó-Szörény- és Hunyadmegyékbe eső területekről a részletes geologiai térképeket 1:25000, illetve 1:75000 mértékben. Résztvett Magyarország geologiai térképének megszerkesztésében (1:1000000), valamint a Magyarország földtani viszonyainak rövid vázlata cz. magyarázó szöveg megirásában. Kiadja a M. kir. földtani társulat, Budapest, 1897. magyarul és németül. Geologiailag felvette az 1900–1904. években a Pojana Ruszka-hegység Ny-i (az az Facset, Lugos és István-hegy közé eső) részét 1:25000, illetve 1:75000 mértékben.Kiszlingstein Könyvészete.M. Könyvészet 1904.Munkái:Pallas Nagy Lexikona XIV. 925., II. Pótlék 1904. 568. l.Petrik M. Könyvészete 1886–1900.Schafarzik X. FerenczSzerkesztette a Földtani Közlöny cz. havi folyóiratot 1884-től 1888-ig Pethő Gyulával együtt.szül. 1854. márcz. 20. Debreczenben; Vasárnapi Ujság 1905. 3. sz.

tudósportál

A bp.-i tudományegyetemen földrajz–természetrajz szakos tanári okl. (1877), bölcsészdoktori (1883), a technológiai geológia tárgykörben magántanári képesítést okl. szerzett (1891), az MTA tagja (l.: 1902. máj. 9.; r.: 1916. máj. 4.).

Veszprém megyei életrajzi lexikon

Az MTA-nak 1902-től levelező-, 1916-tól rendes tagja. A műszaki földtan, földrengéstan és hidrogeológia egyik hazai úttörője. A budapesti tudományegyetemen 1876-ban középiskolai tanári vizsgát tett, 1881-ben ásványtan–geológia tantárgyakból bölcsészdoktori címet szerzett. 1876 és 1882 között ugyanott tanársegéd. 1982-től a Földtani Intézet geológusa. A Földtani Közlöny szerkesztője, 1904 után a budapesti műegyetem tanára. Hidrológiai vizsgálatainak fő területe a budai Duna-part és a budai hévizek. Új adatokkal gazdagította a Bakony geológiáját is. Vizsgálta a Balaton vidék és a Déli-Bakony erupciós kőzeteit, Zirc és Bakonybél márga-telepeit. Több tanulmánya jelent meg a Bakonyról és részben a Balaton-felvidékről. Beszámolt az 1901. évi Észak-bakonyi földrengésről.( Debrecen, 1854. március 20. - Budapest, 1927. szeptember 5. )geológus, tanárI.: TELEGDI RÓTH Károly: ~ emlékezete. =FtK., 1928. 58. sz. – BIDLÓ Gábor: ~ munkássága a Kaukázus kutatásában. = FMT., 1992. 11. sz – Jármai. – MKtL X. köt. – RÚL XVI. köt. – Szinnyei. XII. köt. – ÚMÉL V. köt.M.: Adatok a Bakony geológiájához. = FtK., 1890. – Az 1901. február 16.-i észak-bakonyi földrengésről. = FtK., 1901. – A Magyar Szent Korona országi területén létező kőbányák részletes ismertetése. Bp., 1904. – Hazánk márga telepei. = TtKl., 1909. – Ásványtan. Bp., 1917 – Geológiai kirándulások Budapest környékén. (Tsz.) Bp., 1929.SCHAFARZIK Ferenc

• Mű- és építőipari tekintetben fontosabb magyarországi kőzetek részletes katalógusa, 1885
• A Magyar Kir. Földtani Intézet minta kőzet-gyűjteménye magyarországi kőzetekből, 1885-1896
• Utazási jegyzetek a Kaukázusból, 1887
• A Cserhát pioxén-andezitjei, 1892
• Die Pyroxen-andesite des Cserhát, 1895
• Emlékirat intézve a m. kir. Földtani Intézet tisztviselői által Budapest Fő- és Székvárosa Tekintetes tanácsához, egy az intézet részére emelendő külön épület czéljaira kérelmezett ingyen telek ügyében, 1895
• Borlova és Pojana-Mörul környékének geológiai viszonyai, 1898
• Budapest és Szent-Endre vidéke, 1898
• Über das Erdbeben im nördlichen Bakony vom 16. Februar 1901., [1901]
• Über die geologischen Verhältnisse der SW-lichen Umgebung von Klopotiva und Malomvíz, 1901
• Über die industriellen Zwecken verwendbaren Quarz- und Quarzsand-Vorkommen in Ungarn, 1901
• Über die industriell wichtigeren Gesteine des Comitates Nyitra, 1901
• A Mh. Földtani Társulat társas kirándulása a szepesi szirtekhez, valamint a Magas Tátrába 1902 szeptember 6. - 13.-ig, [1902]
• A Windgälle quarczporphyrjának koráról, [1902]
• Über das Alter des Quarzporphyrs der Windgälle, [1902]
• A Magyar Korona országai területén található mű és építőipari szempontból fontosabb kőzetek előfordulási helyeinek átnézetes térképe, 1902
• A Pojána - Ruszka ny. végének geológiai viszonyai, 1902
• Az 1900. évi párisi világkiálíltás kőiparáról, 1902
• Budapest és Szt.-Endre vidéke, 1902
• Die geologischen Verhältnisse der S-lichen Umgebung von Bukova und Várhely, 1902
• Emlékbeszéd Pethő Gyula dr vál. tag felett, [1903]
• Gedenkrede über das Ausschussmitglied weiland Dr. Julius Pethő, [1903]
• Die geologischen Verhältnisse der westl. Ausläufer der Pojana-Ruszka, 1903
• Forasest és Tomest környékének geológiai viszonyairól, Krassó Szörény megyében, 1903
• Furdia és Német-Gladra környékének, valamint Nadrág ny-i vidékének geológiai viszonyairól, 1903
• Román-Gladna környékének geológiai viszonyai, 1903
• Über die geologischen Verhältnisse d. Umgebung von Furdia u. Német-Glanda, sowie der Gegend w-lich von Nadrág, 1903
• Über die Steinindustrie auf der Pariser Weltausstellung 1900, 1903
• Krassova és Teregova, 1903 [1906]
• A magyar korona országai területén létező kőbányák részletes ismertetése, 1904
• Lukány és Pojén községek környékének, valamint a nadrági Kornyet-völgy geológiai viszonyai Krassó-Szörény megyében, 1904
• Über die geologischen Verhältnisse der Umgebung von Romángladna, 1904
• Über die geologischen Verhältnisse der Umgebung von Lukány und Pojén sowie des Kornyettales dei Nadrág, 1905
• A krassószörényi Pojána-Ruszkahegység DNy-i részének geológiai viszonyai, 1906
• Krassova és Teregova környéke, 1906
• Nyíresfalva és Vaspatak környékének geológiai viszonyai Hunyad vármegyében, 1907
• Ruszkabánya környékének geológiai visznyai, 1907
• Über die geologischen Verhältnisse des SW-lichen Pojána-Ruszkagebirges im Komitate Krassó-Szörény, 1907
• A bukaresti petroleumkongresszusról és a romániai petroleum geologiai viszonyairól, [1908]
• A naptól fölmelegedő szovátai konyhasós tavaknak, főleg a forró Medvetónak geologiai, hidrografiai és egynémely fizikai viszonyairól, [1908]
• Ásványtani közlemények, [1908]
• Ásványtani közlemények, [1908]
• Mineralogische Mitteilungen, [1908]
• Über den Petroleumkongresz zu Bucureşti und die geologischen Verhältnisse des rumänischen Petroleums, [1908]
• Über die geologischen, hydrographischen und einige physikalische Verhältnisse der durch Insolation erwärmten Salzseen, insbesondere des heiszen Medvetó-Sees bei Szováta, [1908]
• Die geologischen Verhältnisse der Umgebung von Ruszkabánya, 1908
• Emlékbeszéd Schmidt Sándor lev. tag felett, 1908
• Über die geologischen Verhältnisse der Umgebung von Nyíresfalva und Vaspatak im Komitat Hunyad, 1909
• Gyalár környékének földtani viszonyai, 1910
• A Balatonfelvidéken és a déli Bakonyban található régibb erupcziós kőzetek, 1911
• Die geologischen Verhältnisse der Umgebung von Gyalár, 1911
• Hazánk vasérckészletéről és a földigázról, valamint Bosznia szénkincseiről, 1911
• Reambuláció a Déli Kárpátokban és a Krassó-szörényi középhegységben 1909-ben, 1911
• Über die Eisenerzvorräte und das Erdgas in Ungarn, sowie über die Kohlenschätze Bosniens, 1911
• Elnöki megnyitóbeszéd és megemlékezés Uhlig Viktorról, [1912]
• Eröffnungsvortrag und Erinnerung an Viktor Uhlig, [1912]
• Reambulation in den südlichen Karpathen und im Krassó-Szörényer Mittelgebirge im Jahre 1909, 1912
• A magyar nemesopálról, 1913
• Vortrag anlässlich der Eröffnung der Generalversammlung der Ung. Geologischen Gesellschaft am 5. Februar 1913., 1913
• Böckh János levelező tag emlékezete, 1914
• Dr. Ludwig von Lóczy: Geologie des Balaton und seiner Umgebung, 1914
• Lóczy Lajos dr.: A Balaton környékének geologiája, 1914
• Geológiai kirándulás az Erzsébetfalvai Holt Dunához, [1915]
• Eröffnungsrede anlässlich der LXV. Generalversammlung der Ungarischen Geol. Gesellschaft, 1915
• A "hadi geológia" jelentősége és munkaköre, [1916]
• Eröffnungs-Vortrag anlässlich der am 9. Februar 1916 abgehaltenen Hauptversammlung der Ungarischen Geologischen Gesellschaft, 1916
• Geologiai kirándulás Fótra 1916. ápril 2.-án, 1916
• A budapesti Duna paleohidrográfiája, 1918
• A hevesmegyei Egercsehi barnaszéntelepének geológiai koráról, 1918
• Kurze Skizze der Palaeohydrographie des Budapester Donau Abschnittes, 1918
• Zur geologischen Altersfrage des Braunkohlen-Vorkommens von Egercsehi im Komitate Heves, 1918
• Adatok a mátrántúli barnaszénterület geológiai alkotásához, 1920
• Déchy Mór l. tag emlékezete, 1922
• Adatok a Csernavölgy és Mehádia geológiájához, [1923]
• A hajdúszoboszlói mélyfúrásról, 1926
• Talbildung im südlichen Teile des Ofner Gebirges, 1926
• Völgyképződés a Budai-hegység déli részében, 1926
• A hajdúszoboszlói hévvízről, 1927
• A kemenceszéki medence szerkezete, 1933
• Budapest székesfőváros dunajobbparti részének hidrogeológiai térképe, 1939
• Geológiai kirándulások Budapest környékén, 1962
• Geológiai kirándulások Budapest környékén, 1964
• Geológiai kirándulások Budapest környékén,