Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Zemplén Géza (Trencsén, 1883. okt. 26. – Bp., 1956. júl. 24.): kémikus, műegyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1923, r. 1927, ig, 1945. t. 1946); Kossuth-díjas (1948). ~ Győző öccse. Egy.-i tanulmányait az Eötvöskollégium tagjaként kezdte. 1904-ben a bp.-i tudományegy.-en bölcsészdoktori, 1905-ben középisk. tanári oklevelet szerzett. Ugyanebben az évben a selmecbányai főisk. kémiai tanszékére tanársegéddé, 1906-ban adjunktussá nevezték ki. 1907-ben állami ösztöndíjjal Berlinbe ment, ahol előbb Abderhalden osztályán az enzimek kémiájával foglalkozott, utóbb Fischer Emil közvetlen munkatársa lett. Mint ilyen főleg aminosavak szintézisével és az acetobróm-cellobióz élőállításával foglalkozott. Fischerrel közös munkásságának eredményei közé tartozik két optikailag aktív prolin szintézise, aminooxisavak és piperidon-származékok új szintézise. 1910-ben viszszatért Selmecbányára. 1912-ben a bp.-i egy. magántanára lett. 1913-tól a műegy. újonnan szervezett szerves kémiai tanszékének ny. r. tanára. Ez időben a szénhidrátok és enzimek kutatása foglalkoztatta. Az I. világháború alatt ipari problémákkal kezdett foglalkozni. Ekkor létesült kapcsolata a Chinoin gyárral. Jelentős szerepe volt szerves vegyiparunk kialakításában. Munkásságának fő eredményei a cukoracetátok nátriumetilátos szappanosítása, egy új cukorlebontó módszer kidolgozása, oligoszacharidok és glükozidok szintézise higanyacetátos módszerrel, úgyszintén több fontos glükozid szerkezetének felderítése és szintézise. Mint oktató is jelentős érdemeket szerzett. – F. m. Szerves kémia (Bp., 1952). – Irod. A bp.-i műszaki egyetem oktatóinak tudományos és műszaki alkotásai (Bp., 1952); Mester László: Z. G. 70 éves (Magy. Kém. L. 1953. 11. sz.); Bognár Rezső: Z. G. (Magy. Tud. 1956); Gerecs Árpád: Z. G. (Acta Chemica, 1959); Müller Sándor: Z. G. emlékezete (MTA Kém. Tud. Oszt. Közl. 1959. 2. sz. teljes bibliográfia Major Ádámtól).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

10. Übers-Amino a-guanido-capronsäure (Fischerrel együtt). Bpest, 1910. (Kny. a Berichte der deutschen Chemischen Gesellschaft-ból).11. Nachhang u. ezen tanulmányhoz (Bpest).12. Einige Derivate der Cellobiose (Fischerrel együtt). Bpest, 1911. (Kny. a Berichte der deutschen Chemischen Gesellschaft-ból).13. Studien über die Polysaccharide spaltenden Fermente in Pilzpressaften (Pringsheim Hans-szal együtt). Bpest, 1909. (Kny. a Zeitschrift für physiologische Chemieből.)14. Az ureáz ipari alkalmazását czélozó kísérletek. Budapest, 1912. (Kny. a Vegyészeti Lapokból. Németül a Z. für angewandte Chemie-ben. 1912.)15. Über die Verbreitung der Urease bei höheren Pflanzen. Berlin, 1912. (Kny. a Z. für physiol. Chemie-ből.)16. Beiträge zur chemischen Zusammensetzung der Korksubstanz. Berlin, 1913. (Kny. a Z. für phyxiol. Chemie-ből. Magyarul az Erdészeti Kísérletekben, 1913.)17. Beiträge zur partiellen Hydrolyse der Cellulose. Berlin, 1913. (Kny. a Z. für Phyziol Chemie-ből. Magyarul Erdészeti Kisérletek, 1913.)18. Uber die Gentiobiose. Berlin, 1913. (Kny. a Z. für Phyziol Chemie-ből.).19. Verhalten des Emulsins in Gegenwart von Pyridin. Berlin, 1913. (Kny. a Z. für Phyziol Chemie-ből).1. Vizes oldatok felületi feszültségéről (doktori értekezés). Bpest, 1904.2. Vizes oldatok felületi feszültségéről. Bpest, 1907. (Kny. a Math. és Term. Értesítőből, a M. Chemiai folyóiratból s az Annalen der Physik-ből.)3. A kaliumpermanganat hatása a czellulózéra. Bpest, 1907: (Kny. a Math. és Term. Ért.-böl.)4. Erdei fák leveleinek nitrogén tartalmáról. Bpest. 1908, (Kny. u. onnan.)5. Verhalten der Cellobiose u. ihres Osons gegen einige Enzyme (Fischer Emillel együtt). Berlin, 1909–10. (Kny. a Liebig's Annalenból. Magyarul a M. Ch. folyóiratban 1909.)6. Synthese der inaktiven a,d-Diamino valleriansäure und des Prolnis (Fischer Emillel együtt). Bpest, 1909. (Kny. a Berichte der deutschen Chemischen Gesellschaft-ból. Magyarul M. Chem. Folyóirat. 1909.).7. Fából készített czukor és alkohol. Bpest, 1910.8. Synthese der beiden optisch aktiven Proline. Bpest, 1910. (Fischerrel együtt), (Kny. a Berichte der deutschen Chemischen Gesellschaft-ból. Magyarul M. Chem. Folyóirat 1911.)9. Neue Synthese von Amino-oxysäuren u. von Piperidon-Derivaten (Fischerrel együtt). Bpest, 1910. (Kny. a Berichte der deutschen Chemischen Gesellschaft-ból).bölcseleti doktor, a kir. József műegyetem tanára,bölcseleti doktor, a kir. József műegyetem tanára, szül. 1883. okt. 26. Trencsénben. Középiskolai tanulmányait Fiuméban elvégezvén, 1900. felvétetett a br. Eötvös József kollégiumba. Egyetemi tanulmányai alatt két ízben nyert pályadíjat tudományos dolgozataival. 1904. doktorátust tett s tanári gyakorlati éve után tanári oklevelet nyert. 1905. a selmeczbányai bányászati és erdészeti főiskola erdészeti chemiai tanszékénél tanársegéd, majd 1906. adjunctus lett. Hogy az organikus chemiában tovább képezze magát, állami segélylyel két és fél évre Berlinbe ment, hol a nagyhirű Fischer Emil tanítványa lett; ki másfél év mulva munkatársul hívta magánlaboratoriumába. Abderhalden, a biochemia kiváló képviselője, dolgozótársnak kérte fel Biochemisches Hand-lexikonához s Handbuch der b. Arbeitsmethoden cz. munkája megírásához. 1910. visszatért Selmeczbányára folytatni működését s időközben elnyerte az Orsz. Erdészeti Egyesület és a Vegyészeti Lapok pályadíjait. 1912. a budapesti tudományegyetemen magántanárrá habilitálták; 1913. kinevezték a József Műegyetem újonnan szervezett organikus chemiai tanszékére.Czikkei és tanulmányai a Berichte der Deutschen Chem. Gesellschaft, a Zeitschrift für physiol. Chemie, a Jahresbericht über Gärungschemie und Gärungsorganismen s a Zentralblatt für Physiologie-ban (melyeknek rendes referensük), a Vegyészeti Lapokban, Erdészeti Lapokban s az Urániában jelentek meg. A Biochemisches Handlexikon köteteiben a következő czikkei vannak: Stärke, Dextrine, Inulne, Cellulosen, Stickstoffhaltige Kohlenhydrate, Alanin, Leucin, Schwefelhaltige Aminosäuren, Histidin, Prolin, Oxyprolin, Indol und Indolabkömmlinge, Kohlenhydrate. A Handbuch der bíochem. Arbeismethoden-ban (1912–1913); Darstellung und Nachweis der Glukoside. Darstellung, Gewinnung, Nachweis u. Bestimmung der höheren Kohlenhydrate)Munkái:szül. 1883. okt. 26. Trencsénben.Vegyészeti Lapok 1911–13. évfolyamai: A Nemzeti múzeum példányai. Önéletrajzi adatok.Zemplén Géza

tudósportál

Az MTA tagja (l.: 1923. máj. 11.; r.: 1927. máj. 5.; t.: 1946. júl. 24.; ismét r.: 1949. okt. 31.).

• Besondere Ausführungen über unstetige Bewegungen in Flüssigkeiten, 1905
• Fából készített czukor és alkohol, 1910
• Die einfachen Zuckerarten, 1914
• Glucoside, 1914
• Az enzímek és gyakorlati alkalmazásuk, 1915
• Kohlenhydrate, 1922
• Cyclosen, 1923
• Adatok a phlorrhizin és a quercitrin szerkezetéhez, 1929
• Az alizaringlukosid és az alizarinbiosidok, 1930
• 6-glükozido-(Sa (B-glükóz származékok szintézise és az izomáltóz-kérdés, 1931
• Egy tetrasaccharidglükozid szintézise, 1931
• Gentiobioz és cellobiozido-6-glükóz származékok szintézise higanysók segítségével, 1931
• Higanysók hatása aceto-halogéncukrokra, 1931
• Szublimált vaskloriddal végzett szintézisek a szénhidrátok csoportjában: (Sa(B-sorbeli cellobiozidok előállítása, 1931
• Az atómok világában, 1932
• Egy rhamnozido-glükóz szintézise, 1935
• A robininról, a robinobiózról és a kämpferol-rhamnozidról, 1936
• A rutin glükózid disaccharidjának, a "rutinóz"-nak szerkezete és szintézise, 1936
• Ilosvay Lajos, 1936
• Acetylezett szénhidrátok elszappanosítása, 1937
• A "lusitanicosid"-nak, a Cerasus lusitanica Lois. glükozidjának szerkezete és szintézise, 1937
• A neolinarin-ról, a linarin vulgárisnak új glükozidjáról, 1937
• A trehalóznak egy egyszerű előállításáról, 1937
• A hesperidinnek és a neohesperidinnek szerkezete, 1938
• A rutinóznak előállítása rutinból enzimhatás nélkül, 1938
• A scillabióz szerkezete, 1938
• Darstellung der Rutinose aus Rutin ohne Fermentwirkung, 1938
• Über die Biose des Hesperidins und des Neohesperidins, 1938
• Über einige Umwandlungen der Nitrile der Zuckerreihe, 1938
• A primveróznak és származékainak új, kiadós szintézise, 1939
• A "rubierythrinsav"-nak, a festőbuzér főglükozidjának szintézise, 1939
• Az izoprimveróznak, az -1-d-xylosido-6-d-glükóznak, a primveróz -izomérjének és származékainak szintézise, 1939
• Az izoprimverzónak, az (Sa(B-1-d-xylosido-6-d-glükóznak, a primveróz (Sa(B-izomérjének és származékának szintézise, 1939
• Einwirkung von Quecksilbersalzen auf Acetonalogenzucker, 1939
• Synthese der Ruberythrinsäure, des Hauptglykosids der Krappwurzel, 1939
• Über Lävomannosan, 1940
• A robinin-glükozidnak végérvényes szerkezete, [1941]
• A festőbuzér a szerves kémia mai megvilágításában, 1941
• A linarin és pektolinarinnak szerkezete és szintézise, 1941
• A szénhydrátkutatás újabb eredményei, 1941
• Endgültige Konstitutionsaufklärung des Robinias, 1941
• A neolinarinnak végérvényes szrekezete, [1942]
• A para-phlorrhyzin szintézise, [1942]
• A sakuranin glükozid szintézise, [1942]
• A "sophorabiozid"-ról, a Sophorajaponica L. új glükozidjáról, [1942]
• Synthese der natürlichen Phlorrhizins, 1942
• Synthese des Glucohesperetins, des Hesperetin-glucosids-/7/, 1942
• Synthese des Sakuranins, des p-Isosakuranins und des 4-Methyl-p-phlorrhizins, 1942
• Über Sophorabiosid, ein neues Glykosid der Sophora japonica L., 1942
• A hesperetinnek átalakítása diosmetinné, [1943]
• A hesperidinnek átalakítása diosminná, [1943]
• A p-isosakuranin és a 4-methyl-phiorrhyzin szintézise, [1943]
• A természetben előforduló phlorrhyzin szintézise, [1943]
• Az izosakuranetinnak átalakítása acacetinné, [1943]
• A glükohesperetinnek, a hesperetin-7-glükozidnak szintézise, 1943
• Az asebotin szintézise, 1943
• Konstitutionsermittlung des Sophoricosids, eines Isoflavonglykosids der Sophora japonica L., 1943
• Synthese des Apigenin-glykosids-/5/ der Amorpha fruticosa L., 1943
• Synthese des Eriodictyols und des 3-Oxy-p-phlorrhizins, 1943
• Synthese des Genistins, 1943
• Synthese des Hesperidins, 1943
• Synthese des Salipurposids und des Isosalipurposids, 1943
• Synthese von zwei Glucosiden des Salirepols, 1943
• Umwandlung des Hesperetins in Diosmetin, des Hesperidins in Diosmin und des Isosakuranetins in Acacetin, 1943
• Vollständige Synthese des Linarins und des Pektolinarins, 1943
• Természetes és mesterséges glükozidok, 1944
• Szerves kémia, 1952
• Cukorformazánok oxidációja és redukciója, 1953
• A chinasavból előállított aceton-trioxiciklohexanon szerkezetéről, 1954
• Az úgynevezett (Sb(B-acetoklórglükóz közvetlen előállítása, 1954
• Diszaccharidok szintézise kationcserélő gyantával, illetőleg szabad savval, 1954
• Kísérletek a 4,6-diamino-tetraoxibenzolnak és származékainak előállítására, 1954
• Pentaoxipimelinsav-származékok redukáló képességéről, 1954
• Synthese von Disacchariden mittels Kationaustauschharzes bzw. freier Säure, 1954
• Über das Reduktionsvermögen der Pentaoxypimelinsäure-Derivate, 1954
• Über die Struktur des aus der Chinasäure dargestellten Acetontrioxycyclohexanons, 1954
• Unmittelbare Darstellung der als - Acetochlorglucose bezeichneten Verbindung, 1954
• Versuche zur Darstellung von 4, 6-Diaminotetraoxy-Benzol und dessen Derivate, 1954
• A p-metoxibenzaldehid-tioszemikarbazon (Tb. II.) cukortartalmú analógjairól, 1955
• Orto-helyzetű nitrocsoport hatása a formazán- és tetrazoliumképzésre, 1955
• The effect of a nitro-group in ortho-position on the formation of formazan and tetrazolium, 1955
• Über die zuckerhaltigen Analoga des p-Methoxybenzaldehyd-thiosemicarbazons (Tb. II), 1955 [!1956]
• A glükogenkvanin szintézise, 1956
• A gyapjú diazotálásának kérdéséről, 1956
• Katalizátor promótorok hatásának tanulmányozása nitrilek dehidratálásos előállításánál, 1956
• Pentózok acetátjairól, 1956
• Pirokatechin elkülönítése kátrányolajokból, 1957
• Über Acetate von Pentosen, 1957
• Über die Synthese von Glykogenkwanin, 1957
• Die Gewinnung von Pyrokatechin aus Toerölen, 1958
• Struktur und Synthese des Isocarthamidins, 1958
• Über die Struktur und eine neue Synthese des Scutellareins, 1958
• Untersuchung der Katalysator-Promotor-Wirkung bei der dehydrierenden Darstellung von Nitrilen, 1958
• Attempts to synthesize salicyloyl-populin and salicyloyl-salicin, 1959
• Über eine neue Synthese des Genisteins, 1959
• A Magyar Tudományos Akadémia hatása a kémiai tudományok fejlődésére, 926
• Természetes és mesterséges glükozidok,

ISNI    |    MTA Könyvtára    |    MTMT    |    OSZK MEK    |    OSZK MEK    |    PIM    |    tudosportal.hu    |    VIAF    |    web    |    wikipedia    |    Amicus: 14970    |