Kossuth-díj, megosztva, I. fokozat
1948.03.15
Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Kozma László (Miskolc, 1902. nov. 28. – Bp., 1983. nov. 9.): villamosmérnök, egyetemi tanár, Kossuth-díjas (1948), az MTA tagja (l. 1962, r. 1975). Szolnokon érettségizett 1921-ben. A bp.-i József Műegy.-re a numerus clausus miatt nem vették fel, ezért az Egyesült Izzóban helyezkedett el, ahol 1925-ig villanyszerelőként dolgozott. A gyár vezetőinek anyagi segítségével beiratkozhatott a csehszlovákiai Brno német műszaki egy.-ére, ahol 1925-1930 között folytatta tanulmányait, és 1930-ban megszerezte a villamosmérnöki diplomát. 1930. máj.-tól a belgiumi Bell Telephone Társ. (Antwerpen) mérnöki irodájában, majd fejlesztési laboratóriumában mint kutatómérnök dolgozott. A cégnek 37 bejelentett szabadalma volt az ő nevén. 1942 végén – német nyomásra – el kellett hagynia Antwerpent. Hazajött, ismét az Egyesült Izzó alkalmazta, műszerészként dolgozott a rádiócsőmérési osztályon. 1944-45-ben deportálták, ahonnan súlyos betegen tért haza. A bp.-i Standard gyár (a későbbi BHG Híradástechnikai Vállalat) mérnöki irodájának telefonmérnöki osztályán mint főmérnök vezette a telefonberendezések tervezési munkáit. 1948-ban műszaki ig.-vá nevezték ki. A telefonközpontok újjáépítésében fejtett ki érdemes munkát. 1948-ban meghívták az Áll. Műszaki Főisk.-ra tanítani, 1949-ben, pedig a műegy. tanára lett, az akkor létesített vezetékes híradástechnikai tanszéken. 1949 végén az ún. Standard-ügy kapcsán koholt vádak alapján letartóztatták és elítélték. 1955-ben rehabilitálták, az egy.-i oktató munkát 1956 febr.-jától folytathatta. Az MTA anyagi támogatásával foglalkozott digitális számítógépek tervezésével is. Megtervezte és 1958 végére megépítette az első működő jelfogós, programozható, digitális számítógépet hazánkban. 1964-ben pedig megtervezte és elkészítette az első hazai nyelvstatisztikai automatát. 1960-1963 között a BME Villamosmérnöki Karának dékánja; irányításával hajtották végre első oktatási reformját. Tagja volt a Tudományos és Felsőoktatási Tanácsnak, a Híradástechnikai Tudományos Egyesületnek, a KPM Műszaki Kollégiumának, alelnöke az MTA Híradástechnikai Főbizottságának. 1961-ben megkapta a Puskás Tivadar-díjat – F. m. Távbeszélő-technika elemei (Bp., 1950); Műszaki értelmezőszótár. 23-25. Híradástechnika (szerk., Barta Istvánnal, Bp., 1964) Távbeszélő-technika. Átviteltechnika mérnökök számára (Bp. 1965). – Irod. Izsák Miklós; K. L. 70 éves (Híradástechnika, 1972. 10. sz.); Dr. K. L. 1902-1983 (A Jövő Mérnöke, 1983. dec. 19.); Géher Károly; K. L. (Magy. Tud., 1984. 4. sz.); K. L. (Híradástechnika, 1984. 6. sz.).
tudósportál
Az MTA tagja (l.: 1961. ápr. 14.; r.: 1976. máj. 7.).
- A gépesített távbeszélő technika mérnöki feladatai, 1948
- A távbeszélő technika elemei, [1950]
- Battery voltage problems in crossbar telephone exchanges, 1958 [!1959]
- Távbeszélőtechnika 1., 1959
- The new digital computer of the polytechnical university, Budapest, 1959
- Cross-bar típusú távbeszélő rendszerek bevezetésénél felmerülő problémák, 1960
- Távbeszélőtechnika 1., 1960
- Távbeszélőtechnika 1., 1960
- Development problems of telephone exchanges, 1961
- Távbeszélőtechnika 1., 1961
- Távbeszélőtechnika 2., 1961
- Távbeszélőtechnika 1., 1962
- Távbeszélőtechnika 2., 1962
- Távbeszélőtechnikai fejlesztési problémák, 1962
- Távbeszélőtechnika 1., 1963
- Távbeszélőtechnika 2., 1963
- Híradástechnika, 1964
- Távbeszélőtechnika, 1965
- Távbeszélőtechnika 2., 1965
- Távbeszélő technika 1., 1966
- Távbeszélőtechnika 2., 1966
- A híradástechnika társadalmi jelentősége, 1967
- Távbeszélő technika 2., 1967
- Távbeszélő technika 1., 1968
- Távbeszélőtechnika 2., 1968
- Távbeszélő technika 1., 1970
- Távbeszélőtechnika 2., 1970
- Távbeszélőtechnika 2., 1970
- A lumineszcencia kutatások aktuális kérdései, [1979]
- Egy Kossuth-díjas börtönévei, 2001
- Emlékezni csak pontosan..., cop. 2015
- Absztrakt adattípusok specifikációja párhuzamos programozási környezetben,
- Automatikus fotométer színképfelvételek vizsgálatára,
- Kommunikációs eszközök egy többgépes rendszerben,
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003. 3 db., ()
- Dobrossy István–Eszenyi Miklós–Zahuczky László: Miskolci életrajzi lexikon; Pfliegler J. Ferenc Emlékére a BAZ Megyei Levéltárért Alapítvány–Miskolc Megyei Jogú Város, Miskolc, 2008. 304 o., ill., ()
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
- Kislexikon. Szerk. Ákos Károly. Bp., Akadémiai Kiadó, 1968. 941 o., 16 t., 4 térk., ()
- Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
- Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. Bp., MVSZ-MTA-BME-MTESZ-Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986. 450 [1] o., ()
- Magyar tudományos akadémiai almanach az . . . évre; Bp., Magyar Tudományos Akadémia, Bp., 1861-1918, 1921, 1924-1943; 1973, 1986, 1991, 1997, 2001, ()
- Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997. 1024 o., ill., ()
- Mindenki lexikona. [Szerk. Ákos Károly]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1974. 2 db., ()
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
- Természettudományi lexikon. Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Szerk. biz. Bálint Andor [és mások]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1964-1976. 7 db., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
- Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()
ISNI | 
MTA Könyvtára | 
MTMT | 
OSZK MEK | 
PIM | 
tudosportal.hu | 
VIAF | 
web | 
wikipedia | 
Amicus: 15094 |