Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Kruspér István (Miskolc, 1818. jan. 25. – Bp., 1905. júl. 2.): mérnök, műegyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1858, r. 1869, t. 1899), a geodézia és mérésügy neves művelője, alapító tagja a Magyar Mérnök- és Építész Egyletnek. Előbb Késmárkon a jogak.-t látogatta, majd Bécsben a műegy.-en szerzett diplomát, 1847-ig Stampfer professzor asszisztense. 1850-től itthon a József Ipartanodán a mechanika előadója. 1857-től 1899-ig, nyugdíjba vonulásáig a Műegy.-en a geodézia tanára. Geodézián kívül mechanikát, mértant, felső matematikát, géptant is tanított. 1878–94-ben a Mértékhitelesítő Bizottság (ma Orsz. Mérésügyi Hivatal) vezetője. Összeállította Pest város felmérésének feltételeit. Több mérőműszeren eszközölt javításokat és új műszereket is szerkesztett, melyekkel a párizsi és a brüsszeli kiállításokon díjakat nyert. Jelentős tevékenységet fejtett ki a meteorológia terén is. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége 1956-ban tiszteletére évenként kiosztásra kerülő Kruspér-emlékérmet alapított a kiemelkedő társadalmi és tudományos tevékenység, az egyesület szaklapjában megjelent, jelentős tudományos eredményt ismertető cikkek jutalmazására. – F. m. Adsptierung des Diopter-Lineals zur Vornahme der Reduction einer in schiefer Ebene gemessenen Länge auf den Horizont (Zeitschrift des Österreichischen Ingenieure und Architekten Vereins, 1857); Egy, a Stampfer-féle lejtmérő műszeren tett javításról (Magyar Mérnök- és Építész Egyl. Közl., 1867); Földmértan (Pest, 1869, az MTA nagyjutalmát kapta érte); Thermochronometer (Term. tud. Közlöny, 1873); A comparatorokról (Bp., 1873); Egy új mérlegrendszer (Ért. a matem. tud, köréből VI. 6.); Felső geodézia (Bp., 1880). – Irod. Ágoston József: K. I. (Magyar Mérnök és Építész Egy. Közl., 1905); Bodola Lajos: K. I. (Technika, 1921); Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók (Bp., 1958); Magyar műszaki alkotók (Bp., 1964).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

10. Thermochronometer. Előadatott a kir. magyar természetudomományi társulat 1873. ápr. 16. tartott szakülésén. Bpest, 1873. (Különny. a Természetudom. Közlönyből).11. A comparatorokról. U. ott, 1873. Tábla rajzzal. (Értekezések a mathem. tudom. köréből II. 2.)12. A vonásos hosszmértékek összehasonlítása folyadékban. U. ott, 1873. (Értek. a mathem. tud. kör. II. 3.)13. A párisi levéltári, méterrúd véglapjain levő mélyedések megméréséről. Ugyanott, 1873. (Értekezések a mathem. tud. kör. II. 6.)14. Annexes des Procčs-Verbaux de la Commission Internationale du Mčtre. Communication de ... a la sixičme Commission. Hely és év n.15. Mértékütő eszközök. U. ott, 1879. (Hivatalos jelentés a Párisban 1878-ban tartott egyetemes kiállításról VII. 1.).16. A mérlegrúd meghajlása a teher alatt. Bpest, 1877. (Különnyomat a Műegyetemi Lapokból).17. Egy uj mérlegrendszer. U. ott, 1878. (Értekezések a mathem. tudom. köréből VI. 6.)18. A Schwerdt-féle comparator módosított alkalmazása. U. ott, 1879.19. Felső geodesia. Budapest, 1880. (Kőnyomat.)1. Lehrbuch der ebenen Polygnometrie als Vorbereitungs-Wissenschaft zu den Vorlesungen über praktische Geometrie an technischen Instituten. Ofen, 1856. 27. szöveg-ábrával. (Uj kiadása, Pest, 1860.)2. Stampfer estelési és távmérési módszeréhez tartozó uj táblák. Székfoglaló. Pest, 1859. (M. Akadémiai Értesítő III. osztály (363–396. 1.)3. Légtüneti észleletek. (1841–1848.) Kiadja a m. tud. akadémia mathem. és természetud. állandó bizottsága. Szerkeszti ... U. ott, 1866., II. kötet. Bpest, 1884. (Observationes meteorologicae... mellékczímmel.)4. Földmértan. Kézikönyv, műegyetemi, erdőszeti és más rokonintézetek előadásaira és mérnöki használatra különös tekintettel hazai viszonyainkra. Pest, 1869. 16 kőnyom. táblával. (1871-ben a m. tudom. akadémia 200 arany nagy jutalmát nyerte. 2. bőv. kiadás. Bpest, 1885. 17 táblával).5. A Schwerdt-féle comporator módosított alkalmazása. Pest, 1869. (Értekezések a mathem. tudom. köréből I. 4.)6. Egy mértani feladat. U. ott, 1870. (Különny. a M. Mérnök-Egylet Közlönyéből).7. Pest város felmérésének megvizsgálása. U. ott, 1871. (Különny. a M. Mérnök-Egylet Közlönyéből).8. A párisi meter-prototyp az 1870. augusztusi meter-értekezleten. U. ott, 1871. (Értekezések a mathem. tudom. köréből I. 7.)9. Magnetikai meghatározások Magyarországban 1866. és 1867-ben. U. ott, 1872. (Schenki Guidóval együtt. Mathem. és term. tud. Közlemények VI. 1.)Akadémiai Értesítő 1868. 223., 226., 1869. 108., 160., 1870. 166., 198., 1871. 45., 155., 182., 1873. 116. 134., 191., 1878. 48., 1899. 307., 310. l.A kir. József-műegyetem tanárai és hallgatói. Bpest, 1883. 5. l.Borsodmegyei Lapok 1885. 25. sz.Czikkei a Hetilapban (1848. Egy szó a pesti egyetemi mérnöki növendék ifjusághoz); a M. természetudom. társulat Évkönyvében (III. 1857. Két uj mód az átlátszó testek, kiváltképen az üveg törési viszonyainak meghatározására, németül: Original-Abhandlungen. Pest, 1858.); a Zeitschrift des österr. Ingenieur-Vereines (1857. Adoptirung des Biopterlineals zur Vornahme der Reduction einer in Schiefer Ebene gemessenen Länge auf den Horizont); a Grunerts Archhiv f. Mathem. u. Physikben (1858. Berichtigungen); a M. Akadémiai Értesítőben (1859. Math. oszt. A Stampfer estelési és távmérési módszeréhez tartozó uj tábláimról); a K. M. Természettudom. Társulat Közlönyében (V. 1865. A noniusról, Négyszög feloldásáról, VI. 1866. A Stampfer lejtmérő műszerén tett javításról, ábrával, Láttani tanulmnyok, VII. 1867. Az 1867. évi napfogyatkozás és a számítások ösmertetése); a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (IX. Pesten, 1863. Az általa szerkesztett vonalzó készülék, mely egy a k. József-műegyetem birtokában lévő körosztógépnek egyik főalkotó részét teszi; annak leírása és magyarázata); a Poggendorff, Annalen der Physik CXXX. k. (Lipcse, 1867. Bemerkungen zum Aufsatz des Hrn C. Bohn über das Stampfersche Nivellir-Instrument); a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében (1867. Egy a Stampfer-féle lejtmérő műszerén tett javításról, ábrával, 1868. A ferde síkban mért hossznak a vízszintesre való áttételéről, 3 ábrával, A Pestvárosi határ felmérése, rajzzal, 1880. A Pothenot-féle feladatáról); a m. tudom. akadémia Mathem. és Term. Közlönyében (IV. 1866. Magnetikai helymeghatározások Magyar- és Erdélyországban; a csillagászati rész); a Természettudom. Közlönyben (1871. Az ausztráliai expeditio ügyéhez); a párisi nemzetközi méter-értekezlet jegyzőkönyvében (1873. Note sur le degré d'exactitude que comporte la methode de comparaison proposée par M. Fizeau et sur influence de l'immersion des étalons dans un liquide pendand leur comparaison, Note sur la détermination des petites dépressions de l'étalon des Archives); az Egyetemes Magyar Encyclopaediának is munkatársa volt. Kruspér IstvánM. Hirlap 1894. sz.Munkái:nyug. műegyetemi tanár,nyug. műegyetemi tanár, a m. tudom. akadémia tiszteleti tagja, szül. 1818. jan. 25. Miskolczon (Borsodm.); gymnasiumi és bölcseleti tanulmányait ugyanott végezte, majd Késmárkon jogot hallgatott. Azután mérnökgyakornoknak állt be két évre, mire Bécsbe ment és három évig látogatta a műegyetemet. 1844-ben Stampfer tanár assistense lett, mely állásában három évet töltött. Hazájába visszatérve, 1850-ben a József-ipariskolához hívták meg, hogy ott a mechanikából népszerű előadásokat tartson és márcz. 31. helyettes tanárnak neveztetett ki. Később az intézet műegyetemmé alakíttatott és K. 1857. máj. 25. történt nyugalomba vonulásáig előadta a mennyiségtant, a mechanikát, a technologiát, utóbb a tanintézet fejlődésével együtt főtárgyát: a geologiát 1858. decz. 18. a m. tudom. akadémia megválasztotta levelező, 1869. máj. 25. rendes, 1899. máj. 5. tiszteleti tagjává. A mérnöki műszerek közül nem egyen tett rendkívül elmés javítást. 1870-ben Szily Kálmán műegyetemi tanárral együtt kiküldték Párisba, hogy a Nagy-Károly-féle méter- és kilogramm-etalonokat az eredetiekkel összehasonlítsák. Ekkor jöttek rá, hogy a comparator sínjeinek elgörbüléséből a mérőpálczákat hordó kocsi kerekei egyenetlenül fognak gördülni, a miből hiba származik. Megadták a módszert is a hiba kiszámítására és kiküszöbölésére. A külföld nagyban méltatta a magyar tudós működését. Még ez évben mint a kormány küldötte szerepelt a méter-conferentián; később a bizottság tagjának is megválasztották. 1874-ben felállította a kormány a méterhitelesítő bizottságot, melynek igazgatója lett. Itt két új mérlegrendszert készített, melyeknek egyike az 1878. párisi kiállításon ezüst érmet, a másik az 1885. brüsszeli kiállításon arany érmet nyert. Bírja a vaskorona-rendet és a Lipót-rend lovagkeresztjét, a szerb Takova-rend II. osztályát és a franczia becsületrend tiszti keresztjét.Pallas Nagy Lexikona XI. 80. l. (Cholnoky).Petrik Könyvészete és Bibliogr.Szerkesztette a M. Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyét 1868. júl. – decz. 5-ig és a Műegyetemi Lapok cz. havi folyóiratnak egyik szerkesztője volt 1876–1878-banSzinnyei Könyvészete.szül. 1818. jan. 25. Miskolczon (Borsodm.);Vasárnapi Ujság 1876. 2. sz. arczk.

tudósportál

Az MTA tagja (l.: 1858. dec. 15.; r.: 1870. máj. 25.; t.: 1899. máj. 5.).

• Magnetikai helymeghatározások Magyar- éa Erdélyországban, [1866]
• Légtüneti észleletek, 1866-1884
• Földmértan, 1868
• A Schwerdt-féle comparator módosított alkalmazása, 1869
• Földmértan, 1869
• Magnetikai helymeghatározások Magyarországon 1866. és 1867. években, 1869
• A párisi meter-prototyp az 1870. augustusi meter-értekezleten, 1871
• A comparatorokról, 1873
• A párisi levéltári méterrúd véglapjain lévő mélyedések megméréséről, 1873
• A vonásos hosszmértékek összehasonlítása folyadékban, 1873
• A mérlegrúd meghajlása a teher alatt, 1877
• Felsőbb geodaesia, 1877
• Egy új mérlegrendszer, 1878
• Mű- és hangszerek, 1879
• Földmértan, 1885