Heller Farkas     ☰ Budapest 1877.05.09   ☷ Budapest 1955.09.29   |   akadémikus, férfi, közgazdász, műegyetemi tanár
Heller Farkas Henrik
Heller Farkas
 
pozíciói

Közgazdasági Osztály

dékán
1920 - 1923

Közgazdasági Osztály

dékán
1925 - 1927

Gépészmérnöki Osztály

dékán
1927 - 1929

Magyar Tudományos Akadémia

levelező tag
1921.05.08 - 1934.05.11

Közgazdaságtudományi Kar

dékán
1934 - 1935

Magyar Tudományos Akadémia

rendes tag
1934.05.11 - 1949.10.31

Magyar Tudományos Akadémia

tanácskozó tag
1949.10.31 - 1955.09.29
 
életrajzai

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Heller Farkas Henrik (Bp., 1877. máj. 9. – Bp., 1955. szept. 29.): közgazdász, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1921, r. 1934–1949). Pályáját a Bp.-i Kereskedelmi és Iparkamaránál kezdte, majd 1902-ben a földművelésügyi min.-ba került. 1907-ben a bp.-i műegy.-en a kereskedelem és iparpolitika magántanára. 1914-ben a műegy.-en a közgazdaságtan és pénzügytan rk., 1917–48-ban ny. r. tanára. 1922-ben a genfi nemzetközi munkaügyi értekezleten képviselte Mo.-ot. 1925-től 1949-ig a Közgazdasági Szemle szerk.-je. A Magy. Közgazdasági Társ. alelnöke, a Magy. Társadalomtudományi Társ. elnöke, a Közgazdasági Lexikon (Bp., 1937) szerk.-je volt. Széles körű elméleti közgazdasági elmélettörténeti munkásságot fejtett ki. Az osztrák isk. híve és követője volt. Később az áralakulás, jövedelemeloszlás egyensúlyi elmélete felé hajlott. Behatóan foglalkozott a konjunktúrakutatással, e területen elméletileg a cambridge-i iskolához közeledett. A piaci folyamatok elemzésében Marshall tanaiból indult ki, és mind több figyelmet fordított a kvantitatív vizsgálatokra és azok eredményeire. Későbbi munkáiban nagy hatással voltak rá Keynes alapvető megállapításai a kapitalista gazdaság fejlődésével kapcsolatosan. Ezzel függ össze, hogy élete utolsó évtizedében nagyszabású pénzelméleti és külkereskedelem-elméleti kutatásokat végzett. Egész munkássága során sokat foglalkozott a gazdaságpolitika tudományos megalapozásának a bonyolult kérdésével. – F. m. A határhaszon elmélete (Bp., 1904); Közgazdaságtan (I. Elméleti közgazdaságtan, l. kiad. Bp., 1919; II. Gazdaságpolitika, Bp., 1920); A társadalmi kérdés megoldásának útjai (Bp., 1920); Valutapolitika (Bp., 1920); Pénzügytan (Bp., 1921); Die Entwicklung der Grundprobleme der volkswirtschaftlichen Theorie (Leipzig, 1921); Vámpolitika (Bp., 1922); Magyarország szociálpolitikája (Bp., 1923); Nationalökonomie (Halberstadt, 1925); Theoretische Volkswirtschaftslehre (Leipzig, 1927); Konjunktúra-elmélet és konjunktúra-kutatás (Bp., 1927); Pénzügytan (2. kiad. Bp., 1943); A közgazdasági elmélet története (Bp., 1944); Közgazdaságtan (I. Elméleti közgazdaságtan. 5. kiad. Bp., 1945. II. Alkalmazott közgazdaságtan. 4: kiad: Bp., 1947); Nemzetközi valutatervek (Bp., 1946).

tudósportál

A bp.-i tudományegyetemen államtudományi doktori okl. (1900), a vámpolitika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1907). Az MTA tagja (l.: 1921. máj. 8.; r.: 1934. máj. 11.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

könyvei

róla szóló könyvek

linkek
ADT    |    ISNI    |    MTA Könyvtára    |    MTMT    |    OSZK MEK    |    PIM    |    tudosportal.hu    |    VIAF    |    wikipedia    |    Amicus: 16203    |