
Bodola Lajos, zágoni
zágoni Bodola Lajos
Bodola Lajos
Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Bodola Lajos (Sampierdarena, Itália, 1859. okt. 9. – Bp., 1936. jún. 28.): mérnök, műegyetemi tanár, az MTA l. tagja (1905). Lajos (1825-1897) fia. 1879-ben szüleivel jött Mo.-ra. Tanulmányait a József Műegy.-en 1885-ben végezte és a hídépítéstani tanszék tanársegéde lett. 1888-ban magántanári képesítést szerzett, 1893-tól adjunktus, 1894-től ny. rk. tanár, 1896-tól 1912-ig, nyugdíjba vonulásáig a geodézia ny. r. tanára. 1910-11- ben a műegy. rektora. Tudományos érdeklődése a geodézián kívül kiterjedt a matematika, fizika, mechanika és csillagászat terére is. A geodéziát mint a közelítő matematika példáját tárgyalta. A József Műegy. 1922-ben avatta tiszteletbeli műszaki doktorrá. 1923-tól a Nemzetközi Súly- és Mértékbizottság titkára, 1928-tól tiszteletbeli tagja. – M. Útmutatás magasságmérésekre (Bp., 1888); Az elsőrendű háromszögelési szögmérésekről (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl., 1888); A prizmatikus tükörrendszerekről és a háromélű prizmáról, különös tekintette! a szögkitűzésre (Bp., 1893); A mérési hibák elmélete és a legkisebb négyzetek módszere (Bp., 1905). – Irod. Oltay Károly: Zágoni B. L. élete és művei (Geodéziai Közl., 1938. 1-4. sz.); Czettler Jenő: Gyászbeszéd B. L. tag felett (MTA Emlékbeszédek, 1936); Magyar műszaki alkotók (Bp., 1964).
tudósportál
Gyermekkorát Itáliában töltötte; Genovában és Cataniában tanult (1879-ig, ekkor a családja Magyarországra költözött). A József Műegyetemen mérnöki okl. (1885), a geodézia tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1889). Az MTA tagja (l.: 1905. máj. 12.).
- A kender termesztése és kikészítése, 1880
- A ris meghonosítása Magyarországon, 1880
- A kender jövője Magyarországon, 1881
- A ris meghonosítása Magyarországon, 1881
- A rizs meghonosítása Magyarországon, 1885
- Háromszékmegye gazdasági viszonyai s teendői körvonalazása, 1893
- A mérési hibák elmélete és a legkisebb négyzetek módszere, 1905
- A mérési hibák elmélete és a legkisebb négyzetek módszere, 1905
- A rudas területmérőkről, 1923
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003. 3 db., ()
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
- Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932. 10 db., ()
- Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Bp., Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911-1932. 11 db., ()
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
- Magyar földmérők arcképcsarnoka. Bp. 1976. Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat. 84, [8] p., ()
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
- Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. Bp., MVSZ-MTA-BME-MTESZ-Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986. 450 [1] o., ()
- Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997. 1024 o., ill., ()
- Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája, 1-18.; Pallas-Révai, 1893-Bp., 1904, ()
- Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
- Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933. 18+2 db., ()
- Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919. 8 db.; Bp., Kassák Kiadó, 1999-, ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
 

