Zimmermann Ágoston     ☰ Mór 1875.12.03   ☷ Budapest 1963.10.06   |   akadémikus, állatorvos, anatómus, férfi, egyetemi tanár, felsőházi tag, főiskolai tanár
Zimmermann Ágoston
 
kitüntetései
 
pozíciói

Magyar Tudományos Akadémia

levelező tag
1922.05.11 - 1935.05.15

Magyar Tudományos Akadémia

rendes tag
1935.05.16 - 1942.05.15

Magyar Tudományos Akadémia

tiszteleti tag
1942.05.15 - 1949.10.31

Magyar Tudományos Akadémia

rendes tag
1949.10.31 - 1963.10.06
 
életrajzai

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Zimmermann Ágoston (Mór, 1875. dec. 3. – Bp., 1963. okt. 6.): anatómus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1922, r. 1934, t. 1942), Kossuth-díjas (1957). Állatorvosi tanulmányait 1895-ben Bp.-en végezte, 1896-ról az állatorvosi ak.-n tanársegéd, majd 1903-tól segédtanár lett. Ugyanebben az évben bölcsészdoktorrá avatták. 1910-ben az egy. bölcsészkarán összehasonlító anatómiából magántanári képesítést nyert, és az Állatorvosi Főisk.-n az anatómiai tanszék ny. r. tanára lett. Emellett meghívták a bp.-í egy. állattani tanszékének vezetésére. Hosszabb időn át szerk. az Állatorvosi Lapokat. 1933-ban az Állatorvosi Főisk., 1939 – 1940-ben az Állatorvosi Főisk.-val bővült József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egy. rektora. 1946-ban vonult nyugalomba. Elnöke volt a Természettudományi Társulatnak. Oktatói munkája mellett nagy érdeme, hogy az anatómiát az egyszerű leíró kereteken túl az értelmező tudomány magaslatára emelte. F. m. Anatómiai gyakorlatok háziállatokban (Bp., 1911); Adatok a kérődzők gyomrának összehasonlító anatómiájához (Bp., 1912); Patkolástan (Bp., 1912); A pata ápolása (Bp., 1913); Fejlődéstan (Bp., 1917); A házinyúl természetrajza és hasznosítása (Bp., 1917): Háziállatok anatómiája (Bp., 1920). – Irod. Z. Á. (Term. tud. Közl. 1963. 11. sz.); Kovács Gyula: Z. Á. (Magy. Állatorv. L. 1963. 11. sz.); Szentágothai János: Z. Á. (Ma y. Tud. 1964. 1. sz.); Kovács Gyula: Z. Á. 1875 – 1963 (Állattani Közl. 1965. 1 – 4. sz.).

Magyar orvoséletrajzi lexikon, 2004

Zimmermann Ágoston (Mór, 1875. dec. 3. – Bp., 1963. okt. 6.) állatorvos, anatómus, egy. tanár, az MTA tagja (lev. 1922, r. 1934, tb. 1942), Kossuth-díjas (1957). 1895-ben szerezte meg állatorvosi oklevelét Bp.-en, 1903-ban bölcseleti doktor. 1896-tól tanársegéd az Állatorv. Akad. anatómiai int.-ben, 1903-tól h. tanár, 1910-ben magántanár, 1910-től ny. r. tanár az Állatorv. Főisk. összehasonlító anatómiai intézetében. 1910-től ny. r. tanár a bp.-i egy. állattani tanszékén. Az Állatorvosi Lapok szerk.-je, 1933-ban az Állatorv. Főisk., 1933–1940-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtud. Egy. rektora. Tudományos munkásságát az állatok összehasonlító és funkcionális anatómiája területén fejtette ki, foglalkozott a belső elválasztású mirigyek működésével, a szövettan, izület- és izomtan kérdéseivel. – Fm.: A ló ujjának anatómiája (Bp., 1909); A tejmirigy összehasonlító anatómiája (Bp., 1911); Anatómiai gyakorlatok (Bp., 1911); Adatok a kérődzők gyomrának összehasonlító anatómiájához (Bp., 1912); Patkolástan (Bp., 1912); Fejlődéstan (Bp., 1917); Háziállatok anatómiája (Zimmermann G.-val, Bp., 1920); Háziállatok anatómiájának kézi atlasza (Bp., 1922); A házinyúl természetrajza, tenyésztése és hasznosítása (Bp., 1941) – Irod.: Z. Á. (M. Tud., 1964, 1. sz.); Kovács Gy.: Z. Á. (M. Állatorvosok L., 1963, 11. sz.).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

10. Kötőszöveti rostok impraegnálása Bielschowsky eljárása szerint (Kny. a Közl. az összehasonlító élet- és kórtan köréből). Budapest, 1908. (németül a Zeitschrift für wissenschaftliche Mikroskopieban és kny.-ban).11. A kutya ujjainak idegágai (Kny. a Közl. az összehasonlító élet- és kórtan köréből).). Budapest, 1909.12. Adatok a szarvasmarha tejmirigyének anatomiájához különös tekintettel a magoszlási alakokra. Pályadíjjal kitüntetett dolgozat. (Kny. a Közl. az összehasonlító élet- és kórtan köréből). Budapest, 1909. (németül a Zeitschrift für Fleisch- und Milchhygiene-ben és Kny-ban).13. A ló ujjának anatomiája. (50 ábrával). A földm. minister támogatásával. Budapest, 1909.14. Corpora amylaceahoz hasonló képletek a szarvasmarha tejmirigyében (Kny. az Állatorvosi Lapokból). Budapest, 1910. (németül a Z. für Fleisch- u. Milchhygiene-ben és kny.-ban).15. A könyökizület izületi felületeiről (Kny. az Állatorvosi Lapokból). Budapest, 1910.16. Anatomiai gyakorlatok háziállatokban. Az anatomia repertitoriuma a nemzetközi állatorvosi anatomiai műszavakkal (191 ábrával). A földművelési minister támogatásával. Budapest, 1911.17 . A tejmirigy összehasonlító anatomiája (17 képpel). Budapest, 1911.18. A juh episternuma (Kny. az Állattani Közleményekből). Budapest. 1911.19. Összehasonlító anatomiai vizsgálatok a ló ujjnyujtóiról (Kny. az Állattani Közleményekből). Budapest, 1912.1. Adalék a bendő szövettanához. Pályadíjat nyert dolgozat. Budapest, 1893. (Kny. a Veterinariusból).20. Patkolástan (185 képpel). A földmívelésügyi ministerium kiadványa. Budapest, 1912.21. Adatok a kérődzők gyomrának összehasonlító anatomiájához. Pályadíjat nyert dolgozat. (Kny. a Közl. az összehasonl. élet- és kórtan köréből). Budapest, 1912.22 . A ló szarugesztenyéi (Kny. az Állattani Közleményekből). Budapest, 1913.23. A pata ápolása (36 képpel, a Köztelek Olcsó Könyvtárában). Budapest, 1913.24. A lovasszobrok lovai. Adatok a ló plasztikus ábrázolásához (27 képpel). Budapest, 1913.2. Az egészséges és fulladozó lovak hőmérsékletének, érverésének és lélekzésének módosulása munka közben. Pályadíjat nyert dolgozat. Budapest. 1895. (Kny. Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből).3. A lovak polydaktyliájáról. Budapest, 1902. (Kny. a Veterinariusból).4. Adatok az ungulaták pártájának anatomiájához. Budapest, 1903. (Kny. a Közleményekből).5 . A patacsont töréseiről. Budapest, 1903. (Kny. az Állatorvosi Lapokból).6 . A juhok körömcsöve. Budapest, 1905. (Kny. a Közleményekből).7 . A patkó eredetéről vonatkozással az Árpádház-korabeli magyar leletekre. Budapest, 1906. (Kny. a M. Gazdaságtörténelmi Szemléből).8. A kanári madár ápolásáról. Budapest, 1906. (Kny. az Állatvédelemből).9. Az Ehrlich-féle durvaszemcsés, ú. n. hízósejtek előfordulása a tekngeri malacz (Cavia cobaya) egyes szerveiben (Kny. a Közl. az összehasonlító élet- és kórtan köréből). Budapest, 1908. (németül az Arch. für. mikroskopische Anatomie und Entwickelungsgeschichte-ben és különnyomatban)bölcseleti doktor, állatorvos, állatorvosi főiskolai tanár,bölcseleti doktor, állatorvos, állatorvosi főiskolai tanár, szül. 1875. decz. 3. Moóron. Középiskolai tanulmányait a budapesti ág. ev. főgymnasiumban, az állatorvosi tanfolyamot az állatorvosi akadémián, egyetemi tanulmányait pedig a budapesti egyetem orvosi és bölcsészeti karán végezte. 1896. állatorvosi akadémiai tanársegéddé nevezték ki, 1904. állatorvosi főiskolai segédtanárrá, 1910. pedig ny. r. tanárrá az anatomiai tanszékre. Az anatomián kívül a fejlődéstannak is előadója. 1911. a budapesti tud. egyetem bölcsészeti karán az emlősállatok összehasonlító anatomiájának magántanára lett. 1898., 1905., 1907. több külföldi tanulmányutat tett. 1907. a bécsi, berlini és giesseni egyetemen, 1913. nyarán pedig a nápolyi zoologiai állomáson foglalkozott összehasonlító anatomiai vizsgálatokkal. 1901–1907. a M. Orsz. Állalorvos Egyesület titkára, 1905. a Budapesten tartott VIII. nemzetközi állatorvos-kongresszus titkára. volt. A koronás arany érdemkereszt tulajdonosa.Czikkei a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Veterinarius (Állatorvosi Lapok), Berliner Tierärztliche Wochenschrift, Archiv für mikroskopische Anatomie und Entwickelungs-geschichte, Deutsche Zeitschrift für Tiermedizin und vergleichende Pathologie, Archiv für wissenschaftliche und praktische Tierheilkunde, Zeitschrift für wissenschaftliche Mikroskopie, Monatschrift für praktiche Tierheilkunde, Oesterreichische Wochenschrift für Tierheilkunde, Deutsche Landwirtschaftliche Presse stb. Szerkeszti az Állatorvosi Lapok és a Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből cz. folyóiratokat (Dr. Rátz Istvánnal együtt). Rendes és állandó munkatársa a Berliner Tierärztliche Wochenschrift s az Oesterr. Wochenschrift für Tierbeilkunde cz. lapoknak.M. Könyvészet és önéletrajzi adatok.Munkái:Petrik Könyvészeteszül. 1875. decz. 3. Moóron.Zimmermann Ágoston

tudósportál

Az Állatorvosi Akad.-n állatorvosi okl. (1895), az Állatorvosi Főisk.-n állatorvos-doktori okl. (1905); közben a bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1903), majd a bécsi és a giesseni egyetemen is tanult (1908– 1909), az összehasonlító anatómia (1904), majd az emlős háziállatok összehasonlító anatómiája és az emlősök fejlődéstana tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1911). Az MTA tagja (l.: 1922. máj. 11.; r.. 1935. máj. 15.; t.: 1942. máj. 15.; ismét r.: 1949. okt. 31.).

könyvei

róla szóló könyvek

linkek
MAP    |    MTA Könyvtára    |    MTMT    |    OSZK MEK    |    PIM    |    tudosportal.hu    |    wikipedia    |    Amicus: 20706    |