Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Kherndl Antal (Zseliz, 1842. máj. 10. – Bp., 1919. okt. 7.): mérnök, műegyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1884, r. 1898). Műszaki tanulmányait Bp.-en, Karlsruhéban, Zürichben (Culman mellett) végezte, majd Badenben (Becker mellett) dolgozott. 1866-ban Zürich város műszaki hivatalának alkalmazottja, 1867-től a pesti műegy.-en tanársegéd, 1869-től a víziút- és vasútépítéstan, 1881-től a hídépítéstan ny. r. tanára. 1914-ben nyugalomba vonult. A hídépítés elmélete terén elért kutatási eredményei új irányt mutattak a statikailag határozatlan reakciójú tartók problémáinak megoldására. A grafosztatikában úttörő elméleti megállapításait (amelyekkel elnyerte 1897-ben az MTA Marczibányi-díját, 1905-ben a Mérnök Egylet aranyérmét és 1910-ben az MTA nagydíját) többek között a II. világháború előtti Erzsébet-híd építkezése igazolta, amelynek tervezését részben ~ vizsgálta felül. A Magy. Mérnök és Építész Egylet egyik alapítója, titkára (1869–70), majd t. tagja, az Orsz. Középítési Tanács alelnöke (1906–14). – F. m. A sztatikailag határozatlan reakciójú tartók elméletéről (Magy. Mérnök- és Építész Egyl. Közl. 1583–84); A lánchidak merevítő tartóinak grafikai elméletéről (Ért. a Matem. Tud. Köréből. Ak.-i székfoglaló, 1891); A többtámaszú gerendák és a többnyílású függőhidak merevítő gerendáinak grafikai elméletéről (hagy. Mérnök- és Építész Egyl. Közl, 1895. Az 1897. évi Marczibányi-díjjal kitüntetve.); A többtámaszú ívek és merev függőtartók grafikai elméletéről (Magy. Mérnök- és Építész Egyl. Közl. 1897); A tartók grafosztatikája (I. Bp., 1893–1903); A sztatikailag határozatlan reakciójú csuklós tartók grafikai elméletéről (Magy. Mérnök- és Építész Egyl. Közl. 1904. Az MTA 1910. évi nagydíjával kitüntetve.); A többnyílású merevítő gerendás függőhidak grafikai elmélete (Magy. Mérnök- és Építész Egyl. Közl. 1908). – Irod. Fáber Miklós: K. A. (Mélyépítéstud. Szle, 1955. 11. sz.); Mihailich Győző: A XIX. és XX. századbeli magyar hídépítés története (Bp., 1960); Magyar műszaki alkotók (Bp., 1964).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1. Jegyzetek a graphostatikából. Előadásaiból összeállították Décsi Lajos és Szilágyi Zsigmond. Bpest, 1874. (Kőnyomat.)2. A hidanyagoknál megengedhető legnagyobb igénybevétel megállapításáról. U. ott, 1879. (Különnyomat a M. Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyéből.)3. Czáfolat ama műszaki vélemény ellenében, melyet Tolnay Lajos, K. A. és Cathry Salos a Beiwinkler-féle csatornázási tervezet fölött nyilvánítottak. U. ott, 1880.4. Néhány elfogulatlan szó a budapesti Dunáról. U. ott, 1880. (Különny. az Építési Iparból és németül a Pester Lloydban.)5. A lánczhidak merevítő gerendáinak elméletéről. U. ott, 1890. (Értekezések a mathem. tudom. köréből XIV. 4.)6. A székesfővárosi dunai hidak terveire kiírt pályázatról. U. ott, 1894. (Különny. a M. Mérnök- és Építész-Egylet közlönyéből.)7. A többtámaszú gerendák és a többnyilású függőhidak merevítő gerendáinak grafikai elméletéről. U. ott, 1895. (Különny. a Mathem. és Term. Tud. Értesítőből.)8. A tartók grafosztatikája. U. ott, 1893. (A M. Mérnök- és Építész-Egylet Könyvkiadó-Vállalata I. 1.)A kir. József-műegyetem tanárai s hallgatói 1851–1882. Bpest, 1883. 8. l.Czikkei a M. Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében (1867-től a szerkesztő bizottság tagja, 1879-től a Hídépítés cz. rovat vezetője, 1868. Értekezés a pest-lipótvárosi templomnak építés közben beomlott kupola dobjáról, Vasviadukt a meckesheim-jogsfeldi vaspályán a hesseni nagyherczegségben, két tábla rajzzal, Megjegyzések Hercz Antal: Néhány szó a falkapcsokról cz. czikkére, 1869. Néhány szó a Larmanját-féle vasúti rendszerről, 1872. A margit-sziget híd, 1874. Jelentése azon bizottságnak, mely a fővárosi közmunkatanács technikai osztályának igazgatója által a fővárosi csatornázás tárgyában szerkesztett programmot illető vélemény kidolgozására küldetett ki a m. mérnök-és építészegylet 1873. jún. 14. tartott egyetemes szaküléséből, többekkel együtt, 1880. A hosszú nyomott rudak szilárdságáról, 1883–84. A sztatikailag határozatlan reakcziójú tartók elméletéről. A vonólánczos ívtartók grafikai elmélete, 1895. Többtámaszó gerendáknak és a többnyílású függőhidak merevítő gerendáinak grafikai elméletéről); a Mathem. és Term. tud. Értesítőben (1891. A vonólánczos ívtartók grafikai elmélete).Emléklapok a Mérnök-, és Épitész-Egylet 25 éve jubilaeumára. Bpest, 1893. 54. l. arczk.Kherndl AntalKiszlingstein Könyvészete.műegyetemi tanár,műegyetemi tanár, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1842. máj. 10. Zelizen (Barsm.); középiskoláit a budai főreáliskolában végezte; 1859–60-ban a budapesti József-műegyetem hallgatója volt; 1860–62-ben a karlsruhei műegyetemen a gépész-mérnöki szakosztályt látogatta s ugyanott mérnöki oklevelet is szerzett; félévet a zürichi műegyetemen töltött, Culmann vezetése alatt a grafosztatikát tanulmányozva. 1865–66. Badenben mint államvasúti mérnök a heidelberga-heilbronni vasút előmunkálataiban vashidak tervezésével és költségvetéseivel foglalkozott. 1866 nyarán Zürich város műszaki hivatalában lépett, hol Bürkli-Ziegler vezetése alatt a Zürich számára építendő új vízvezeték és csatornázás tervezésével volt elfoglalva. 1867. okt. 22. nevezték ki a kir. József-műegyetem segédtanárává, 1869. decz. 22. a víz-, út- és vasútépítészet rendes tanárává. A József-műegyetem mérnöki szakosztályának dékánja volt 1874–1877. A m. tudom. akadémia 1884. jún. 5. levelező tagjai sorába választotta. 1887-ben a kereskedelemügyi miniszteriumban fennállott műszaki tanács tiszeletbeli tagja lett s 1891. óta a földmívelésügyi miniszteriumban szervezett vízügyi műszaki tanács tagja. A mérnök- és építészegyesületnek több ízben választmányi tagja, 1869–70. titkára volt. Tanári tevékenysége mellett kormány, hatóságok és egyesületek meghívására számos nagyfontosságú technikai kérdés előkészítésében és eldöntésében részt vett.Munkái:Pallas Nagy Lexikona X. 496. l.Petrik Könyvészete.szül. 1842. máj. 10. Zelizen (Barsm.);

tudósportál

A karlsruhei mûegyetem gépészmérnöki okl., a zürichi mûsz. egyetemen mérnöki okl. szerzett (1865), az MTA tagja (l.: 1884. jún. 5.; r.: 1898. máj. 6.).

• Jegyzetek a graphostatikából, 1874
• Grapho-statika, 1878
• A hídanyagoknál megengedhető legnagyobb igénybevétel megállapítása, 1879
• A lánczhidak merevítő tartóinak grafikai elméletéről, [1890]
• A tartók grafosztatikája, 1893-1903
• Jelentés a Londonban 1897-ben tartott technikai oktatásügyi nemzetközi congressus tárgyalásairól, 1897
• A sztatikailag határozatlan reakciójú csuklós tartók grafikai elméletéről, 1904
• Kisfaludi Lipthay Sándor rendes tag emlékezete, 1910