Manninger Rezső     ☰ Sopron 1890.07.07   ☷ Budapest 1970.02.04   |   akadémikus, állatorvos, férfi, mikrobiológus, egyetemi tanár
Manninger, Rudolf
Manninger Rezső
 
kitüntetései
 
pozíciói

Magyar Tudományos Akadémia

levelező tag
1927.05.05 - 1939.05.12

Magyar Tudományos Akadémia

igazgatósági tag
1946.12.19 - 1949.10.31

Magyar Tudományos Akadémia

rendes tag
1939.05.12 - 1970.02.04
 
életrajzai

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Manninger Rezső (Sopron, 1890. júl. 7. – Bp., 1970. febr. 4.): állatorvos, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1927, r. 1939), Kossuth-díjas (1950, 1961). Oklevelét a bp.-i Állatorvosi Főisk.-n szerezte (1912), majd doktorátust tett 1914-ben. Közben Hutÿra Ferenc járványtani intézetében dolgozott. 1916-ban tanársegéd, 1917-ben adjunktus, 1918-ban az immunitástan magántanára lett. 1923-tól az immunitástan ny. rk. tanára, 1927-től az állatjárványtan ny. r. tanára, e tanszéknek vezetője 1963-ig, nyugdíjazásáig. 1928-ban megszervezte és 1943-ig vezette az Országos Állategészségügyi Intézetet. 1940–41-ben dékán, 1947–48-ban az Agrártudományi Egy. rektora. A Nemzetközi Állategészségügyi Hivatalban 1933-tól 1963-ig Mo. állandó képviselője. 1953-tól 1956-ig az MTA Agrártudományok Osztályának elnöke, 1960-tól 1967-ig az MTA alelnöke. A Magy. Mikrobiológiai Társaságnak 1955–1967 között, a Magy. Állatorvosok Társaságának 1961-től 1967-ig elnöke, majd mindkettőnek t. elnöke. Az Állatorvosok Világszövetségének t. tagja (1959). Több egy. t. doktora (Lipcse Bp., Tesszaloniki, Bécs), ill. t. tanára, számos külföldi tudományos társ. és ak. r., ill. t. tagja volt. Munkássága a háziállatok teljes kór- és gyógytanát felölelte. Vezető szerepe volt az állategészségügy tudományos szervezésében. Közel háromszáz dolgozatot tett közzé a járványtan, bakteriológia és mikrobiológia köréből m. és külföldi folyóiratokban. Mócsy Jánossal átdolgozta Hutÿra Ferenc: Spezielle Pathologie und Therapie der Haustiere (I–II., Jena) c. művét (1938–1959 között, mely angol, spanyol, szerb, olasz, lengyel, hindi nyelven is több kiadást ért meg). – F. m. A szárnyas baromfi fertőző és parazitás betegségei (Kotlán Sándorral, Bp., 1931); A házi emlősök fertőző betegségei (Bp., 1939); Állatorvosi belgyógyászat (Mócsy Jánossal Bp., 1943, francia és szlovák nyelven is); Állatorvosi bakteriológia, immunitástan és általános járványtan (Bp., 1950). – Irod. M. R. (Magy. Állatorv. L., 1970. márc.); Mócsy János: M. R. (Magy. Tud., 1970. 7-8. sz.); Karasszon Dénes-Holló Ferenc: M. R. (Magy. Állatorv. L., 1978. aug.-szept.); Búza László: M. R. (Magy. Állatorv. L., 1978. okt.).

Magyar orvoséletrajzi lexikon, 2004

Manninger Rezső (Sopron, 1890. júl. 7. – Bp., 1970. febr. 4.) állatorvos, egy. tanár, az MTA tagja (lev. 1927, r. 1939). Kossuth-díjas (1950, 1961). 1912-ben szerezte meg állatorvosi, 1914-ben doktori oklevelét a bp.-i Állatorv. Főisk.-án. 1912–1921-ben uo. a Járványtani Int.-ben tanársegéd, majd adjunktus, 1918-ban az immunológia magántanára, 1921-től e tárgy ny. r. tanára, intézetének igazgatója. 1928–1943-ban az Orsz. Állateü. Int. igazgatója. 1940–1941-ben dékán, 1947–1948-ban az Agrártud. Egy. rektora. 1933–1963-ban a Nemzetk. Állateü. Hiv. magyar képviselője. 1953–1956-ban elnöke az MTA Agrártud. Osztályának, 1960–1967-ben a M. Állatorv. Társ.-nak. 1959-től az Állatorvosok Világszöv.-nek tb. tagja, több egy. (Lipcse, Bp., Thesszaloniki, Bécs) díszdoktora, illetve tb. tanára, számos hazai és külf. társ. tb., lev. és r. tagja. Munkássága a háziállatok teljes kór- és gyógytanára kiterjedt. Vizsgálta a saprophyták tulajdonságait, a száj- és körömfájás vírusát, a sertésparatífusz és egyéb fertőző állatbetegségek kór- és oktanát, az ő elméleti munkássága tette lehetővé a malleus, a tenyészbénaság, a veszettség és a sertéspestis leküzdését Mo.-on. Jelentős bakteriológus, mikrobiológus és immunológus, számos könyve, közleménye idegen nyelveken is megjelent. Átdolgozta Mócsy Jánossal Hutÿra F.: Spezielle Pathologie und Therapie der Haustiere (I–II. köt., Jena) c. munkáját, amely hat nyelven több kiadást is megért. – Fm.: A baromfikolerabacillus mutatiójáról (Bp., 1919); A szárnyas baromfi fertőző és parazitás betegségei (Kotlán S.-ral, Bp., 1931); A házi emlősök fertőző betegségei (Bp., 1939); Állatorvosi belgyógyászat (Bp., 1943); Állatorvosi bakteriológia, immunitástan és általános járványtan (Bp., 1950) – Irod.: M. R. (M. Állatorv. L., 1970, 3. sz.); Mócsy J.: M. R. (M. Tud. 1970, 7-8. sz.); Szent-Iványi T.: M. R. (Bp., 1990).

tudósportál

Az Állatorvosi Fôiskolán állatorvosi okl. (1912), állatorvos-doktori okl. (1914), az immunitástan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1918), az MTA tagja (l.: 1927. máj. 5.; r.: 1939. máj. 12.).

könyvei

róla szóló könyvek

linkek
ISNI    |    MAP    |    MTA Könyvtára    |    MTMT    |    OSZK MEK    |    PIM    |    tudosportal.hu    |    VIAF    |    web    |    wikipedia    |    Amicus: 20217    |