
Tötössy Béla, zepetneki
Töttössy Béla
zepethneki Tőtössy Béla
Tőtössy Béla
Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Tötössy Béla (Billéd, 1854. aug. 5. – Bp., 1923. szept. 2.): matematikus, műegyetemi tanár, a MTA l. tagja (1899). A zürichi műegy.-en végezte tanulmányait és kezdetben ott is működött. 1882-től a bp.-i műegy.-en a matematika repetítora. A műegy.-en a magántanári képesítés megszerzése után 1889-ben az ábrázoló geometria ny. rk., 1893-ban ny. r. tanárává nevezték ki. 1899-ben a kolozsvári egy. tb. bölcsészdoktori címmel tüntette ki. Sajtó alá rendezte Bolyai Farkas Tentamenjét és az Appendix második kiadását. – F. m. Über die Fläche vierter Ordnung mit Cuspidalkegelschnitt (Mathem. Annalen, XIX.). – Irod. Szily Kálmán: T. B. (Technika, 1923. 7 – 10. sz.); Szily Kálmán: T. B. (Akad. Ért. 1924).
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
Czikkeket írt a Math. Annalen (1882), Math. és Term. Értesítő (1882–83., 1898), Math. u. Naturwissenschaftlichen Berichte aus Ungarn (1882), Zeitschrift für math. u. naturwissenschaftl. Unterricht (1888), Math. és Physikai Lapok (1892), Math. Annalen (XIX. k.) cz. folyóiratokba; a Pallas Nagy Lexikona mathematikai részének is munkatársa volt. Készített több modellt az algebrai felületek elméletéhez.Készítette: Bolyai, Tentamen I. kötetének rajzait; közreműködött Bolyai, Tentamen ... II. kötetének kiadásában. Modellek és eszközök: Egy specziális negyedrendű torzfelület fonalmintája 1882; Schäffer-féle felület modelljének tervezete és szerkesztése 1885. (a modellt magát Balog főreáliskolai tanár készítette); Gömbvonalzó 1896.műegyetemi tanár, a m. tudom. Akadémia lev. tagjaműegyetemi tanár, a m. tudom. Akadémia lev. tagja, szül. 1854. aug. 5. Billéden (Torontálm.); főiskolai tanulmányait a zürichi műegyetemen végezte. 1878. mint hadnagy részt vett a boszniai hadjáratban és ott a legfelsőbb elismerési érmet a katonai érdemkereszt szalagjával és a hadi érmet nyerte. 1882–89. a kir. József-műegyetemen mint a mathematikának, majd mint az ábrázoló geometriának magántanára és repetitora működött. 1889. nov. 19. u. ott az ábrázoló geometria rendkívüli tanárának, 1893. jún. 9. pedig rendes tanárnak neveztetett ki. 1899. máj. 5. a m. tudom. Akadémiai levelező tagjává választotta.Munkája: Joannis Bolyai de Bolya Appendix spatii absolute veram exhibens. Editio nova. Lipsiae, 1903.Pallas Nagy Lexikona XVI. 350., XVIII. 730. l. és a m. n. múzeumi könyvtár példányáról.szül. 1854. aug. 5. Billéden (Torontálm.);Tőttösy Béla (zepethneki)
tudósportál
Az MTA tagja (l.: 1899. máj. 5.).
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003. 3 db., ()
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904., ()
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
- Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-. 14 db., ()
- Sain Márton: Matematikatörténeti ABC. 6. kiad. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó-TypoTEX, 1993. 327 o., ()
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

