Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Réthy Mór, Rothbaum (Nagykőrös, 1848. nov. 3. – Bp., 1925. okt. 16.): fizikus, műegyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1878, r. 1900). A heidelbergi egy.-en szerzett doktorátust 1874-ben. 1865 – 70 közt a bécsi és bp.-i műszaki főisk., 1872 – 74-ben a göttingeni és heidelbergi egy. hallgatója. A kolozsvári egy.-en 1874-től mint rk., 1876-tól mint r. tanár elméleti fizikát adott elő. 1886-tól a műegy.-en az elemi matematika, 1891-től az analitikai mechanika és elméleti fizika tanára. 1919-ben nyugalomba vonult. Matematikai munkásságának kiemelkedő része a két Bolyai hagyatékának feldolgozása és továbbfejlesztése (Kőnig Gyulával, Kürschák Józseffel és Tötössy Bélával együtt). Fizikai vizsgálatai közül ismertek az inkompresszibilis folyadéksugár alakjára és a mechanika klasszikus elveire vonatkozó dolgozatai. – F. m. A háromméretű homogén tér (ún. nem euklidészi) síktani trigonometriája (Ért. a Matem. Term. Tud. Köréből, 1876). – Irod. Rados Gusztáv: R. M. (Akad. Ért. 1925.)

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1. A diffractio elméletéhez. Bpest, 1874. (Értekezések a mathem. tud. köréből III. 5.).2. A kerületre redukálható felület egészletek elméletéhez. U. ott, 1874. (Értekezések a mathem. tud. köréből III. 7.).3. A három méretű homogén tér (u. n. nem euklidikus) síktani trigonometriája. U. ott, 1875. (Értekezések a mathem. tud. köréből IV. 7.).4. A propeller és peripeller felületek elméletéhez. U. ott, 1875. (Értekezések a mathem. tud. köréből IV. 8.).5. A fény törése és visszaverése Neumann rendszerének általánosításával és bővítésével, székfoglaló értekezés. U. ott, 1880. (Értekezések a mathem. tud. köréből VII. 15.).6. A sarkított fényrezgés elhajlító rács által való mozgatásának magyarázata különös tekintettel Fröhlich észleleteire. U. ott, 1880. (Értekezések a mathem. tud. köréből VII. 16.).7. Folyadék-sugarak. U. ott, 1894. (Értekezések a mathem. tud. köréből XV. 4.).8. Über schwere Flössigstrahlen. U. ott, 1898. (Különny. a Mathem. és Naturw. Berichte aus Ungarnból).bölcseleti doktor, műegyetemi rendes tanár, a m. tudom. akadémia rendes tagjabölcseleti doktor, műegyetemi rendes tanár, a m. tudom. akadémia rendes tagja, szül. 1846. nov. 9. Nagy-Kőrösön (Pestm.); ugyanott végezte a gymnasiumot; főiskola tanulmányait a bécsi műegyetemen kezdte s 1866-tól a budai József-műegyetemen folytatta, a hol 1869 őszétől kezdve három félévig tanársegéd volt, aztán pedig ugyanannyi ideig Körmöczbányán a főreáliskolában tanár. 1872–74-ben állami ösztöndíjjal a göttingai és heidelbergi egyetemen járt és az utóbbin bölcseleti doktorrá lett. 1874–86-ig a kolozsvári egyetemen az elméleti physika és a mathematika tanára volt. 1886 óta a budapesti József-műegyetemen működik, még pedig 1891-ig mint a mathematikának, azóta pedig az analytikai mechanikának tanára. A m. tudom. Akadémia 1878. jún. 14. levelező, 1900. máj. 4. rendes tagnak választotta. 1870-ben Rothbaum családi nevét Réthire változtatta.Czikkei a m. tudom. Akadémia Értesítőjében (1874. A diffractio elméletéhez); a Kolozsvári Orvos-Természettudom. Társulat Értesítőjében (1879. A hydrodynamikai nyomás képlete lapra és ékre levezetve Hirschhoff módszere szerint, 1880. Elméleti vizsgálatok a rezgéstan köréből, 1884. A sarkított fény polárosítása); a Poggendorff Annalenjeiben (XII. 1880. Theorie d. Reflexion und Brechung, Ueber die Polarisation d. gebeugten Lichts); a Természettudományi Közlönyben (1884. Az elhajlított fény polározása, 1890. A végszerűen egyenlő területekről, 1892. A kinematikai alapfogalmak megállapítása, a gravitáczió, az elektromosság, a mágnesesség, a fény elméletének közös alapon való tárgyalása, 1894. Folyadék sugarak, 1895–96. A legkisebb akczio elve, 1899. Az erők egyensúlyának föltételei); a m. tud. Akad. Értesítőjében (1885. Megjegyzések Fröhlich Izor lev. tag dolgozatához: Kritikai megjegyzések az elhajlott fény elméletéhez, ugyanaz német fordításban a Wiedermann Annalenje XXIV. kötetében, 1894. A végszerűen egyenlő területen elméletéhez, ugyanez németül a Berichte aus Ungarn és Mathem. Annalenben); a Mathem. és Physikai Lapokban (1894. A surlódás elméletéhez, 1903. Bolyai János «Ujj, más világának» ismertetése); a Berichte aus Ungarnban (1894. Flössigkeitsstrahlen in incompressiblen reibenslosen Flüssigkeiten, 1896. Über das Princip der kleinsten, 1896. Über das Princip der kleinsten Action, Über das Princip der kleinsten Action und über das von Hamilton); a Mathem. és Természettudom. Értesítőben (1895. A legkisebb actió elvéről, 1896. A legkisebb actio elvéről és a Hamilton-féle elvről, 1897. Súlyos folyadék sugarakról, 1902. Az actio elve és a mechanikai variatio elvek azon osztálya, a melyhez tartozik, széhfoglaló értekezés); a Mathem. Annalenben (LIX. 1905. Das Ostwaldsche Princip vom Energieumsatz in der Mechanik). A Pallas Nagy Lexikonának is munkatársa volt.Egyenlőség 1891. 11. sz.Kiadta bolyai Bolyai Farkas: «Tentamen juventutum studiosam in elementa matheseos» cz. művének I. kötetét. Bpest, 1897. König Gyulával, a II. kötetét Kürschák és Tötössy társaságában a m. tudom. akadémia megbizásából.Kiszlingstein Könyvészete.Kőnyomatban: Mechanika. R. és ifj. Szily Kálmán előadásai és gyakorlatai alapján jegyezte Szücs Sándor. Bpest, 1898. 4rét 300 lap; Ugyanaz, jegyzete Windisch Iván, 4rét 288 lap; Ugyanaz, összeálította Enyedi Béla, Bpest, 1904. 8rét 601 lap.Munkái:Ország-Világ 1899. 39. sz. arczk.Pallas Nagy Lexikona XIV. 510. l.Petrik Könyvészete.Réthi MórSzily Kálmán, A kir. József-műegyetem tanárai és hallgatói. Bpest, 1883. 75. l.Szinnyei Könyvészete.szül. 1846. nov. 9. Nagy-Kőrösön (Pestm.);Zichy Hermann gróf és Derestye Gy. M., Magyar Zsidók a millenniumon. Bpest, 1896. 150. l. arczk.

tudósportál

Az MTA tagja (l.: 1878. jún. 14.; r.: 1900. máj. 4.).

• A diffractio elméletéhez, 1874
• A kerületre redukálható felület-egészletek elméletéhez, 1875
• A három méretű homogén tér (u. n. nem euklidikus) síktani trigonometriája, 1876
• A propeller és peripeller felületek elméletéhez, 1876
• A fény törése és visszaverése homogén isotrop átlátszó testek határán Neumann módszerének általánosításával és bővítésével, 1880
• A sarkított fényrezgés elhajlító rács által való forgatásának magyarázata, 1880
• Folyadék-sugarak, 1894
• Conspectus arithmeticae generalis, 1897
• Elementa geometriae et appondices, 1900
• Bólyai János "ujj, más világának" ismertetése, [1903]
• Appendix, 1903
• Oswald elve az energiaforgalomról a mechanikában, [1904]
• Über das Prinzip der Aktion und über die Klasse mechanischer Prinzipien, der es angehört, [1904]
• Elementa geometriae et appendices, 1904
• Anyagi pont labilitásáról ellenálló közegben, [1908]
• Anyagi pont stabilitásáról és labilitásáról ellenálló közegben, [1908]
• Vályi Gyula lev. tag emlékezete, 1915

ISNI    |    MTA Könyvtára    |    MTMT    |    OSZK MEK    |    PIM    |    tudosportal.hu    |    VIAF    |    web    |    wikipedia    |    Amicus: 16750    |