Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Hunyady Jenő (Pest, 1838. ápr. 28. – Bp., 1889. dec. 26.): matematikus, műegyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1867, r. 1883). Pesten, majd 1857-től külföldi egy.-eken (Bécs, München, Karlsruhe, Berlin, Párizs és Göttingen) tanult, 1864-ben Göttingenben doktorált. Hazaérkezése után 1866-ban a műegy.-en magántanárrá képesítették. 1867-től a műegy.-en helyettes, 1869-től az elemi mennyiségtan és politikai számtan, 1873-tól a geometria ny. r. tanára. Kutatási területe az algebra és geometria új, 19. sz.-i segédeszköze, a determinánsok vizsgálata. – F. m. A kúpszeleten fekvő hat pont föltételi egyenletének különböző alakjairól (Bp., 1875, az MTA nagyjutalmát kapta érte); Apollonius feladata a gömbfelületen (Bp., 1877); A másodfokú felületek elméletéhez (Bp., 1879); A Möbius féle critériumokról… (Bp., 1880); Néhány determináns egyenletről (Bp., 1882); Az orthogonális substitutió együtthatóinak paraméteres értékei (Bp., 1889. Akad. székfoglaló). – Irod. H. J. életrajza és arcképe (Magyarország és a Nagyvilág, 1875. 21. sz.): Kőnig Gyula: H. J. emlékezete (Akad. Ért. 1891).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

10. Tételek a componált determinansok egy különös neméről. Bpest, 1880. (Értekezések a mathem. tud köréből, VII. 21.)11. A Steiner-féle criteriumról a kúpszeletek elméletében. Bpest, 1880. (Értekezések a mathem. tud köréből, VII. 24.)12. A pontokból vagy érintőkből és a conjugált háromszögből meghatározott kúpszelet nemének eldöntésére szolgáló criteriumok. Bpest, 1880. (Értekezések a mathem. tud köréből, VII. 25.)13. Egy negyedrendű felületről. Bpest, 1883. (Értekezések a mathem. tud köréből, VIII. 12.)14. Néhány determináns-egyenletről. Bpest, 1882. (Értekezések a mathem. tud köréből, IX. 10.)15. Az orthogonális substitutio együtthatóinak paraméteres értékei. Székfoglaló. Bpest, 1889. (Értekezések a mathem. tud köréből, XIV. 2., 3.)1889. decz. 26. meghalt.1889: Nemzet 356. sz., P. Napló 356. sz. és gyászjelentés.1. Über die fundamentalen Eigenschaften der algebraischen Curven und eine Eintheilung der Linien III. und IV. Ordnung. Inaugural-Dissertation zur Erlangung der philosophischen Doctorwürde. Göttingen, 1864.2. A polus és a polárok. A viszonyos polárok elve. Bpest, 1867. (Értekezések a mathem. tud köréből I. 2.)3. A kupszeleten fekvő hat pont feltételi egyenletének különböző alakjairól. Bpest, 1875. (Értekezések a mathem. tud köréből IV. 6., V. 4.)4. Apollonius feladata a gömbfelületen. Bpest, 1877. (Értekezések a mathem. tud köréből, V. 5.)5. Poncelet J. V. külső tag emlékezete. Bpest, 1878. (Értekezések a mathem. tud köréből, VI. 7. sz. Ugyanez az Ungarische Revueben.)6. A másodfokú felületek elméletéhez. Bpest, 1879. (Értekezések a mathem. tud köréből, VII. 5.)7. A Möbius-féle criteriumokról a kúpszeletek elméletében. Bpest, 1880. (Értekezések a mathem. tud köréből, VII. 6.)8. Másodfokú görbék és felületek meghatározásáról. Bpest, 1880. (Értekezések a mathem. tud köréből, VII. 18.)9. Tételek azon determinánsokról, melyek elemei adjungált rendszerek elemeiből vannak componálva. Bpest, 1880. (Értekezések a mathem. tud köréből, VII. 19.)Akadémiai Értesítő 1867. 49., 1868. 13., 224., 1871. 256., 1873. 158., 1875. 250., 1877. 27., 69., 187., 1879. 131, 158., 1880. 179., 1881. 20., 169., 1882. 39., 109., 1883. 31., 95., 101., 1890. 117., 1891. 1–9. l. (Emlékezete König Gyulától.)A kir. József-műegyetem Tanárai és Hallgatói. Bpest, 1883. 8., 43. l.bölcseleti doktor, műegyetemi tanárbölcseleti doktor, műegyetemi tanár és a m. tud. akadémia rendes tagja, előbbinek fia, szül. 1838. ápr. 28. Pesten; kedvező anyagi körülmények között nevelkedett a szülői házban, mely a pesti polgári köröknek, különösen a főváros zene-életének egyik központja volt. Midőn kedve s tehetsége a mathematikára, mely már a középiskolában feltűnt, 1855-től, mikor a József-műegyetem hallgatója lett, még inkább izmosult, 1857-ben Bécsbe, onnét Német- és Francziaországba ment tanulmányait fotytatandó. Tanult Münchenben, Carlsruhéban, Berlinben, Párisban és Göttingában, míg végre 1864-ben az utóbbi egyetemen a doktori oklevelet megszerezte. Clebsch és Hesse tanárok gyakoroltak legtöbb befolyást későbbi önálló működésére; de ezeknél többet köszönt Kruspér Istvánnak, ki először tanította az ifjút igaz mathematikai tudományra. 1865-ben tért vissza Budapestre. 1866-ban a József-műegyetem magántanára, 1867-ben helyettes tanára lett. 1867. jan. 30. a m. tudom. akadémia levelező tagjai közé fogadta (1883. máj. 17. rendessé lett). 1869. szept. 15. a József-műegyetemen az elemi mennyiségtan és politikai számtan tanszékét ny. r. tanári minőségben foglalta el. 1873-ban új tanszék fölállításával végre lehetséges lett a mathematikai tanítás ujjászervezése a műegyetemen, úgy a mint azt H. már régebben sürgette. Az évenként ismétlődő előadásokból neki a geometria jutott osztályrészül; ez az előadás százakra menő hallgatóságra hatván és számtalan jegyzetben föntartva, működésének mintegy középpontja volt, melyben jeles tanítói tehetségének fényes bizonyítékát adta. Az 1873. év pénzügyi válsága megfosztotta vagyonától; a rendezkedés kisérlete még tovább vitte a lejtőn és rövid idő alatt a legszűkebb anyagi viszonyok közé került. De azért hű maradt tudományához. 1876-ban több tanártársával együtt megindította a Műegyetemi Lapokat, mely azonban a pártolás elégtelen volta miatt három év után megszünt. 1884-ben léptek föl szívbajának tünetei. E csapás sem bírta megrontani munkaktedvét. Nagy tervével, az analytikai geometria rendszerének megírásával, sem hagyott föl, mint azt a hagyatékában maradt terjedelmes, bár kiadásra nem kész töredékek bizonyítják. 1888 végén újabb súlyos betegség végleg megtörte testét és 1889. decz. 26. meghalt. A tanárképző-intézet tanára s az országos középiskolai tanárvizsgáló bizottság tagja volt. A m. tudom. akadémiában 1890. decz. 15. König Gyula tartott fölötte emlétbeszédet.Czikkei a M. tudom. akadémia Értesítőjében (1864–65. A harmadrendű vonalakról, 1868. Néhány magasabb algebrai görbék és felületekről, Jelentés a bordeauxi akadémia kiadványaiban megjelent, Bolyai Farkast és Jánost illető értekezésekről, 1871. A trigonometriai sor állandóinak meghatározása); a Mathematikai és természettudományi Értesítőben (I. A kúpszeletsereg középpontjainak geometriai helye); a Műegyetemi Lapokban (I. Desargues tétele a perspectiv háromszögekről, A determinansok elméletéhez. A determinansok alkalmazása a geometriában, II. Toldalék Scholtz Ágoston értekezéséhez, Apollonius feladatának megoldásához, A kúpszeleten fekvő hat pont föltételi egyenletének egy különös alakjáról, ezen értekezéseért a m. tud. akadémia 1883-ban odaítélte az 1876–82. cziklusra szóló mathematikai nagy díjat, A conjugált átmérők négyzetes egyenlete, III. A kúpszeletek előállítása projectiv sugársorok által, ugyanezen folyóiratban számos ismertetés, kitüzött és megoldott föladat); a Mathem. u. naturwiss. Berichte aus Ungarnban (I. Der geometrische Ort der Mittelpunkte des Kegelschnittbüschels, VII. Über die Parameterdarstellung der orthogonalen Substitutions-Coefficienten); a Zeitschrift für Mathematik und Physikben (VII. Über einen geometrischen Satz von Mac-Laurin, XI. Note über zwei geometrische Probleme, Note über einen Satz der algebraischen Curven, Über Volumina von Tetraädern, über Tetraëdral symmetrische Flächen, Über ein Product zweier Determinanten, XII. Über einige Identitäten, Über die Auflösung des sphärischen Dreiecks, wenn die Höhen desselben gegeben sind); a Journal für die reine und angewandte Mathematikban (LXXXIII. Über die verschiedenen Formen der Bedingungsgleichung, welche ausdrückt, dass sechs Punkte auf einem Kegelschnitte liegen, LXXXIX. Beitrag zur Theorie der Flächen 2-ten Grades, Über die von Möbiusgegebenen Kriterien in der Theorie der Kegelschnitte, Der Satz von Desargues über perspectivische Dreiecke, XCI. Über ein Kriterium von Steiner in der Theorie der Kegelschnitte, XCII. Über den geometrischen Ort der Kegelspitzen der durch sechs Punkte gehenden Kegelflächen zweiten Grades, Zusatz zur Abhandlung: Über die verschiedenen Formen der Bedingungsgleichung, XCIV. Über die Determinantengleichungen); a Comptes rendus hebdomadaires de l'Academie des sciences-ben (LIV. Sur une espčce particuličre des surfaces et des courbes algébriques, et sur de propriétés générales des courbes du quatričme ordre, LXV. Sur les courbes du quatričme ordre); a Nouvelles Annales des mathematiques-ben (1872. Solution de la question 979., Remarques sur un theorčme de M. Pelissier, 1881. Sur la détermination du cercle osculateur d'une courbe a double courbure, 1882. Question 1416. determinans egyenlet.)Hunyady JenőKiszlingstein Könyvészete.Magyarország és a Nagyvilág 1875. 21. sz. arczk.M. Könyvészet 1889.Munkái:Petrik Könyvészete.Szinnyei Könyvészete.szül. 1838. ápr. 28. Pesten

tudósportál

Iskoláit részben magánúton végezte, a pesti József Műegyetemen (1855–1857), Bécsben, Karlsruhéban, Berlinben és Párizsban tanult, a göttingeni egyetemen bölcsésztudori okl. (1864), geometria tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1865). Az MTA tagja (l.: 1867. jan. 30.; r.: 1883. máj. 17.).

• A pólus és a polárok, 1867
• A kúpszeleten fekvő hat pont feltételi egyenletének különböző alakjairól, 1876
• A kúpszeleten fekvő hat pont feltételi egyenletének különböző alakjairól, 1877
• Apollonius feladata a gömbfelületen, 1877
• Poncelet Jean Victor emléke, 1878
• A másodfokú felületek elméletéhez, 1879
• A Möbius-féle kritériumokról a kúpszeletek elméletében, 1879
• A másodfokú görbék és felületek meghatározásáról, 1880
• A Steiner-féle kritériumról a kúpszeletek elméletében, 1880
• Tételek a componált determinánsoknak egy különös neméről, 1880
• Tételek azon determinánsokról, melyek elemei adjungált rendszerek elemeiből vannak componálva, 1880
• A pontokból vagy érintőkből és a conjugált háromszögből meghatározott kúpszelet nemének eldöntésére szolgáló kritériumok, 1881
• Egy negyedrendű felületről, 1881
• Néhány determináns-egyenletről, [1882]
• Az orthogonális substitutio együtthatóinak paraméteres értékei, [1889]