Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Reischl Antal (Bp., 1916. dec. 30. – Bp., 1978. ápr. 15.): építészmérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa (1961), Ybl-díjas (1970). A bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egy.-en szerzett építészmérnöki oklevelet (1939). Szerződéses mérnökként kezdte pályáját Bp. Székesfővárosnál. 1939-től több ízben teljesített katonai szolgálatot. Szovjet hadifogságba esett és ott is építészmérnökként dolgozott. 1947-ben hazatérése után az első áll. tervező intézetnél (MATI) volt egy esztendeig tervezőmérnök. 1948-ban a bp.-i műszaki egy.-re került tanársegédnek, 1949-től intézeti tanár, 1951-től tanszékvezető docens, 1961-től tanszékvezető egy.-i tanár az egy. lakóépülettervezési tanszékén. Közben részt vett az Áll. Műszaki Főisk. építész-tagozatának megszervezésében, s a tagozat vezetőjeként előadásokat tartott a főisk.-n (1949–1951). Oktatómunkája mellett a Közoktatásügyi Min. Felsőoktatási Főosztálya oktatási osztályát is vezette (1951–1952). 1954–1957 között az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egy. rektorhelyettese. Alapító tagja, majd elnöke volt a Magyar Építőművészek Szövetségének (1964–68), tagja az Építészek Nemzetközi Szövetsége (UIA) elnökségének. 1960-tól a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, majd bp.-i bizottságának alelnöke. 1960-tól a Fővárosi Tanács városfejlesztési állandó bizottságának elnöke, 1971-től a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának tagja. – Számos lakó- és középületet tervezett és épített (a Bp., Hunyadi János úti MÁV Vasútépítő Vállalat székháza, az Istenhegyi úti óvoda, a Feneketlen tó melletti Park Étterem, az Állami Gyermeklélektani Intézet a Sashegyen, a Kútvölgyi úti Mozgássérültek Nevelőképző és Nevelőintézete stb.). – Tudományos kutatómunkájában foglalkozott tervezési alapkérdésekkel és lakóépület-tervezéssel, az építési terek, formák, anyagok, megvalósítások pszichológiájával, az építészet-építés igényszintjének változásaival, a szín szerepével az építészetben, valamint a lakóépület-típusok rendszeres korszerűsítésének elméleti előkészítésével, az építészeti módszerek kidolgozásával a lakótelepek egyhangúságának felszámolására, a tömörebb, gazdaságosabb családiház-rendszerek kialakításával, a falusi lakóházak korszerűsítésével. 1972-ben Pro Urbe aranyérmet kapott. – F. m. Contemporary Principles of Hospital Building (Hungarian Foreign Trade, News, 1954. 15. sz.); Mérnöki kézikönyv (5. k. szerk., I–II–III. fejezet szerzője, Bp., 1960); Tanulmányok időszakos üdülők típusterveinek elkészítésére. I. Motelek (Bp., 1963); A lakás- és kommunális építés 20 éves műszaki fejlesztési irányai (Bp., 1965); A lakásépítés legújabb fejlődési irányai (Bp., 1971); A panelos építés továbbfejlesztése a budapesti tapasztalatok alapján (Bp., 1972); Lakóépületek tervezése (egy.-i tankönyv, Bp., 1973); Lakóépületek tervezése (Bp., 1973); A házgyári építés továbbfejlesztése (Bp., 1974). – Irod. Kövendi Judit: R. A. (Budapest, 1972. 4. sz.); Dr. R. A. (Jövő Mérnöke, 1978. ápr. 29.); [N. N.]: R. A. (Népszabadság, 1978. ápr. 18.).