Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Vitális István (Pusztaszenttornya, Orosháza, 1871. márc. 14. – Bp., 1947. nov. 9.): geológus, műegyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1920, r. 1945). Egy.-i tanulmányait Bp.-en végezte. 1893-ban Lóczy Lajos mellett tanársegéd a műegy.-en. 1894-től rövid ideig Bp.-en, majd Selmecbányán volt gimn. tanár. 1903-ban a selmecbányai főisk. adjunktusa. 1912-től a selmecbányai főisk-n előbb az ásvány-földtani, 1923-tól Sopronban a földtan-telepismereti tanszék tanára. 1919 – 20-ban rektor. Szerepe volt a főisk: nak műegy.-i rangra emelésében. 1941-ben vonult nyugalomba, 1942-ben a Magyarhoni Földtani Társulat tb. tagjává, 1945-ben elnökévé választotta. Részt vett a Balaton környékének tanulmányozásában, az Erdélyi-medence, az Egbell környéki és kárpátaljai szénhidrogénkutatás földtani felvételeiben. Fő eredményeit a szénkutatás terén érte el. Javaslatára tárták fel a nagyegyházi, a zircijásdi, az esztergomi-ligethegyi eocén barnakőszenet, a Magyaregregy-Nagymányok közti liász kőszenet stb., felkutatta a mátraaljai pannóniai fás barnakőszéntelepeket. – F. m. A balatonvidéki bazaltok (Bp., 1911); Magyarországi magnezit előfordulások (Bány. és Koh., L. 1914); Új eocén szénkincs Németegyházán Bicske határában (Bány. és Koh. L. 1927); Halimbnvidéki bauxitok és hasznosításuk (Bány. és Koh. L, 1932); Recski arany-, ezüst és rézércbánya (Bány. és Koh. L. 1933): Úrkúti mangánérct (Bány. és Koh. L. 1935); Csonkamagyarországi földgáz- és földolajkutatás eredményei és kilátásai (Bány. és Koh. L. 1937); Kátrányos barnaszén a Mátrahegységben (Bány. és Koh. L. 1946); Szénkészletünk, a vízveszély és a védekezés (Bány. és Koh. L. 1947); Oligocén, eocén és paleocén fényes barnaszén felkutatása a Magyar Középhegység dunántúli részéhen (MTA székfoglaló, Bp., 1947). – Irod. Jakoby László: V. I. (Bány, és Koh. L, 1947); Vendel Miklós: V. I. emlékezete (Földtani Közl., 1947).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

bölcseleti doktor, ev. főgymnasiumi tanár,bölcseleti doktor, ev. főgymnasiumi tanár, szül. 1871. márcz. 14. Puszta-Szenttornyán (Békésm.); gymnasiumi oktatását Szarvason, egyetemi a műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Tanári működését a budapesti gyakorló gymnasiumnál kezdte mint ösztöndíjas rendes tag. 1894. nov. a selmeczi ev. lyceumhoz hívták meg helyettes tanárnak. 1896. rendes tanár lett. Az ezredéves orsz. kiállításon a vallás- és közoktatásügyi miniszterium megbízásából hegyvidéki természetrajzi mintagyűjteményt mutatott be. 1896 végén részt vett a középiskolai tanárok egyiptomi tanulmányútjában. 1901. az iskolai terület támogatásával a greifswaldi nyári kurzust látogatta. 1902-től a pénzügyi miniszterium emgbizásából a selmeczbányai bányászati és erdészeti főiskola ásvány-földtani tanszékénél az adjunktusi teendőket végezte. 1904. doktori oklevelet szerzett. A selmeczbányai gyógy- és természettudományi egyesületnek szakelnöke, a városi törvényhatósági bizottságnak választott, a budapesti egyetemi természetrajzi szövetség levelező s több más egyesületnek választmányi tagja. Jelenleg a budapesti ev. főgymnasium tanár, hol a földrajzot és természetrajzot adja elő.Kalmár Elek, Tanári Névkönyv. Lőcse, 1907. 163. l.Magyarország Vármegyéi. Hont vármegye. Bpest, 1907. 277. l.M. Könyvészet 1901.Munkája: Földrajz a gymnasiumok és reáliskolák száára. Bpest, 1900–1901. Két kötet. Szerkesztette a Selmeczbányai gyógyászati és természettudományi egylet Évkönyvét 1895. májustól 1903-ig.Petrik, M. Könyvészet 1886–1900.Szépirodalmi dolgozatai a Szarvas és Vidékében, a Czegléd és Vidékében és a Selmeczbányai Hetilapban jelentek meg. Breznyik Jánosról, Csemez Miklósról és Micsinay Jánosról életrajzot írt a selmeczi ev. lyceum Értesítőiben. A magyar tanárok Egyiptomban cz. tanulmánykönyvében Kairót ismertette. A Pallas Nagy Lexikon I. kötetébe Afrikáról írt hosszabb czikket; a Hontvármegye monographiájába ő írta a Hontvármegye természeti viszonyai cz. czikket; a Földrajzi Közleményekben (XIV. k. A Tisza vízválasztója); a Földtani Közlönyben (XXXIV. k. Adatok Balatonfölvidék bazaltos kőzeteinek ismertetéséhez. Különnyomatban is.)szül. 1871. márcz. 14. Puszta-Szenttornyán (Békésm.); Vitalis István

tudósportál

A bp.-i tudományegyetemen természetrajz–földrajz szakos tanári okl. (1895), bölcsészdoktori okl. szerzett (1906), az MTA tagja (l.: 1920. máj. 5.; r.: 1945. máj. 30.).

Veszprém megyei életrajzi lexikon

Az MTA-nak 1920-tól levelező-, 1945-től rendes tagja. Szarvason, az Evangélikus Főgimnáziumban érettségizett, a budapesti tudományegyetemen szerzett oklevelet, 1893-tól ugyanott Lóczy Lajos mellett tanársegéd. Egy évvel később gimnáziumi tanár Budapesten, majd Selmecbányán, ahol 1903-tól főiskolán tanított. 1923 után Sopronban tanár. Nagy szerepet vállalt a főiskola egyetemmé történő átszervezésében. A Magyar Földtani Társaság 1942-ben tagjává, 1945-ben elnökévé választotta. Részt vett a Balaton környékének tanulmányozásában. Eredményesen dolgozott a szénvagyon felkutatásában. Javaslatára tárták fel többek között a nagyegyházi, a Zirc-dudari, Jásd-bakonycsernyei és az esztergomi eocén barnakőszenet. Kutatott bauxitot Nyirád, Csabrendek és Eplény környékén. Kabhegyen bazaltkutatásokat végzett, Herend környékén fullerföldet, Úrkúton és Eplényben mangánt kutatott. Zircen utcanév, a Bakonyi Panteonban tábla őrzi emlékét.geológus, tanárI.: VENDEL Miklós: ~ emlékezete. = FtK.,, 1947. – JAKOBI László: ~ (1871–1947). = BáKL., 1947. – VITÁLIS György: Megemlékezés ~ról (1871–1947) születése 100. évfordulóján. = BáKL.,, 1971. 3. sz. – Magyarok a természettudomány és technika történetében. 2. köt. Bp., 1989. – Jármai. – Kertész. – RÚL XVIII. köt. – Szinnyei. XIV. köt. – ÚMÉL VI. köt.M.: A balatonvidéki bazaltok. Bp., 1911. – Halimbavidéki bauxitok és hasznosításuk. = BáKL.,, 1932. – Úrkúti mangánérc. = BáKL.,, 1935. – Magyarország szénelőfordulásai. Sopron, 1939.( Pusztaszenttornya [Orosháza], 1871. március 14. - Budapest, 1947. november 9. )VITÁLIS István

• Adatok a Balaton-fölvidék bazaltos kőzeteinek ismeretéhez, [1904]
• Beiträge zur Kenntnis der Basaltgesteinde des Balaton-Berggebietes, [1904]
• Adatok a Balaton-fölvidék bazaltos kőzeteinek ismeretéhez, 1904
• A Bódva - Tornaköz környékének földtani viszonyai, 1907
• Hont vármegye természeti viszonyai, 1907
• A tihanyi Fehérpart pliocénkorú rétegsora és faunája, [1908]
• Die pliozäne Schichtenreihe des Fehérpart bei Tihany und deren Fauna, [1908]
• Bemerkungen zur Mitteilung des Herrn Dr I. Lőrenthey: Über die Pannonischen Schichten des Fehérpart bei Tihany, [1909]
• Észrevételek Lőrenthey Imre dr úrnak "A tihanyi fehérpart pannóniai rétegeiről" írt cikkére, [1909]
• Die geologischen Verhältnisse der Umgebung Bodva- und Tornabaches, 1909
• Adatok a Rima és a Nagybalog patak között fekvő terület földtani viszonyaihoz, 1910
• Adatok a balatonvidéki pliocén- és pleisztocénkorú képződmények sztratigrafiájához, [1911]
• A balatonvidéki bazaltok, 1911
• A balatonvidéki kecskekörmök és lelőhelyeik, 1911
• Beiträge zur Geologie des Gebietes zwischen dem Rima- und Nagybalogbach, 1911
• Die Ziegenklauen der Balatongegend und ihre Fundorte, 1911
• A peremartoni Somlódomb pliocénkorú rétegsora és faunája, [1912]
• Mitteilungen aus den Fachsitzungen, [1915]
• Kőszegi Winkler Benő emlékezete, 1915
• Alumíniumvasérceink, 1931
• A halimbavidéki bauxitok és hasznosításuk, 1932
• A congeria Soproniensis n. sp., 1933
• Adatok a Kabhegy bazaltlávaömlésének a megismétlődéséhez, 1933
• A recski arany-, ezüst- és rézércbányászat, 1933
• A Limnocardium soproniense n. sp., 1934
• A Limnocardium variocostatum n. sp., 1934
• A Salgótarján-egercsehi szénmedence, tekintettel az alsómiocén szén és a "Schlier" földtani viszonyára, 1934
• Az úrkuti mangánérc, 1935
• Das Manganerz von Urkut, 1935
• Fuller-Erde-Bergbau in Rumpfungarn, 1936
• Orygocerasok a sopronvidéki alsópontusi üledékekben s elterjedésük hazánkban és a környező országokban, 1936
• A soproni Virágvölgy fossilis bagliviái és kortársaik, [1937]
• A lipsei és bükkszéki földgáz és földiolaj, 1937
• A nagytétényi fullerföld és bányászata, 1937
• Die kgl. ung. Erzgrube bei Recsk, 1937
• A recski arany-, ezüst- és rézércbánya, 1938
• Az első magyarországi fossarulusok a fertőrákosi alsó pontusi üledékekben, 1938
• Die ersten ungarländischen Fossarulen aus den unterpontischen Ablagerungen von Fertőrákos, 1938
• Die Kohlenvorkommnisse Rumpfungarns, 1938
• Papyrotheca mirabilis (Brus.) és Succinea gracilis (Lörent.) a sopronvidéki alsó pontusi üledékekben, 1938
• Papyrotheca mirabilis Brus. und Succiena gracilis Lőrent. aus den unterpontischen Ablagerungen der Umgebung von Sopron, 1938
• Die Kohlenvorkommen des rückgekehrten Oberungarns und des Karpathenlandes, [1939]
• Magyarország szénelőfordulásai, 1939
• Magyarország széntermelése, 1939
• Magyarország szénvagyona, 1939
• A báró Eötvös Lóránd-féle torziós ingamérések és a szénkutatás, 1940
• A bauxit és az alumínium, 1940
• A visszatért magyar- és erdélyországi részek arany- és ezüsttermelése, 1940
• A visszatért Magyar- és Erdélyországi részek ásványkincsei és bányászatuk, 1940
• Die Kohlenvorkommen der rückgegliederten ostungarischen und siebenbürgischen Landesteile, 1941
• Die Messungen mit der Eötvös'schen Drehwaage und die Kohlenforschung, 1941
• Feltűnően nagy fűtőértékű barnaszenekről, [1942]
• Über ungarische Braunkohlen von auffallend hohem Heizwert, [1942]
• A recens notidanusok és a fosszilis notidanus primigenius ag. fogazata, fő tekintettel a mátraszőllősi miocénkorú notidanus-fogakra, 1942
• Felszálló víz okozta veszély a mátraalji lignitbányászatban, 1942
• Karbonszakaszú kőszén a Zempléni Szigethegységben, [1944]
• A szénkutatásról, 1944
• Fejtésreméltó eocén "fornai" szén az esztergomvármegyei paleocén medencében, [1948]
• Sopron környékének szármáciai és pannóniai-pontusi üledékei és kövületei, 1951
• A soproni Deinotherium giganteum Kaup-fogak, 1954 [!1955]
• A szén keletkezése és kárpát-medencei előfordulásai, 2012

ISNI    |    MTA Könyvtára    |    MTMT    |    OSZK MEK    |    PIM    |    tudosportal.hu    |    VIAF    |    web    |    wikipedia    |    Amicus: 18937    |