Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Zemplén Győző (Nagykanizsa, 1879. okt. 17. – Monte Doloro, Olaszo., 1916. júl. 29.): fizikus, műegyetemi tanár, az MTA l. tagja (1908). ~ Géza bátyja. 1896 – 1900-ban az Eötvös-kollégium tagjaként végezte a bp.-i egy.-en tanulmányait. 1898-ban a gázok belső súrlódásáról írt dolgozatával Pasquich- díjat, a kutatás továbbfolytatásáért 1901-ben Than-díjat nyert. 1902-ben avatták doktorrá, Eötvös Loránd mellé került gyakornoknak, majd tanársegédnek. Két év múlva Göttingenbe és Párizsba ment tanulmányútra. 1905-től a tudományegy. magántanára. 1907-től a József Műegy. magántanára, 1912-től az elméleti fizikai tanszék ny. r. tanára. Kutatásaiban a relativitáselmélettel és a radioaktivitással foglalkozott. A Michelson-kísérletnek új magyarázatát adta: a fény a fényforrástól különböző irányokban, különböző sebességgel terjed. Előadásaiban a Maxwell-féle elektrodinamikát és a kinetikai gázelméletet ismertette. 1914-ben a fronton az ütegek helyének megállapítására hangbemérő módszert dolgozott ki. Lefordította P. Curie és M. Sklodowska Radioaktív anyagokra vonatkozó vizsgálatok (Bp., 1906) c. művét. Az I. világháborúban elesett. Nevéről hidrodinamikai tételt neveztek el. – F. m. Nem folytonos jelenségek az elektrodinamikában (Mathem. Phys. L. 1906); Az elektromosság és gyakorlati alkalmazása (Bp., 1910); A tér és az idő fogalma a relativitás elvének világításában (Magy. Filoz. Társ. Közl, 1914). – Irod. Söpkéz Sándor: Z. Gy. emlékezete (Bp., 1916); Z. Gy. (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl. 1916); Laczkó Géza: Z. Gy. (Nyugat, 1916. II.); Z. Gy. (Akad. Ért. 1917.)

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

10. Folyadékokban végbemenő nem folytonos mozgásokról. Bpest, 1906. (Kny. a Math. Phys. Lapokból.)11. Nem folytonos jelenségek az elektrodinamikában. Bpest, 1906. és 1907. (Kny. a Math. Phys. Lapokból.)12. Vizsgálatok a gázok belső surlódásáról. Székfoglaló értekezés. Bpest, 1909. (Különny. a Mathem. és Természettud. Értesítőből.) Ugyane tárgyról a második közlemény 1911. E dolgozathal nyerte az Akadémia Rózsay-díját.13. Az elektromosság és gyakorlati alkalmazása. 400 képpel Bpest, 1910. (Természettudományi Könyvkiadó Vállalat LXXXII.)14. A lökéshullámok elméletéhez Bpest, 1912. (Kny. a Math. Phys. Lapokból.)15. A Röntgen-sugarak rezgésszáma és az elemi energia-adag hypothesise. Bpest, 1913. (Kny. a Math. és Természettud. Értesítőből).16. A fényforrás mozgásának hatása a fényjelenségekre. Bpest, 1914. (Kny. a Math. és Természettud. Értesítőből.) Mindezek a dolgozatok fordítása külföldi folyóiratokban is megjelent.1. Próbamérések a gázok belső surlódásának egy új kísérleti módszerrel való megvizsgálásához. Bpest, 1901. (Doktori értekezés. Különny. a Mathem. és Physikai Lapokból. Németül is a Mathem. und Naturw. Berichte aus Ungarn-ban.)2. A kinetikai gázelmélet alaphipoteziseiről. Bpest, 1901. (Különny. a Math. és Physikai Lapokból.)3. A legnagyobb energiaforgalom elvéről. Bpest, 1902. és 1903. (Mathem. és Physikai L. különnyomata, továbbá 1906. Math. Természettud. Értesítő kny.)4. A mechanikai elvek alkalmazása surlódással történő mozgásokra, Bpest, 1903. (Kny. a Matb. Phys. L-: ból.)5. Sur l'imposibilité des ondes de choc négatives. Paris, 1905. és 1906. (Kny. a Comptes rendus de 1'Académie-ből.)6. A gázok belső surlódásának új kisérleti módszerrel való megvizsgálásáról. Budapest, 1905. (Különny. a Mathem. és Term.-tud. Értesítőből.)7. A testek radioaktiv viselkedéséről. 14 ábrával. A M. Természettudományi Társulatnak 1905. jan. 25. közgyűlésen Bugát-díjjal kitüntetett pályamű. Budapest, 1905. (A Természettudományok Elemei V.)8. Radioaktiv anyagokra vonatkozó vizsgálatok. Sklodowska Curie után ford. Budapest, 1906. (Előbb a Mathem. és Physikai Lapokban 1904–1905.)9. Besondere Ausführungen über unstetige Bewegung in Flüssigkeiten, Leipzig, 1906. Encyklopädie der mathem. Wissenschaften. IV. k. II. rész.Akad. Tagajánlások. 1908.A Nap 1912. 156. sz. és a M. N. Múzeumi könyvtár példányairól.bölcseleti doktor, műegyetemi rendes tanár,bölcseleti doktor, műegyetemi rendes tanár, a m. tudom. Akadémia lev. tagja, az előbbinek bátyja, szül. 1879. október 17. Nagy-Kanizsán. Középiskoláit Fiuméban végezte, hol 1896. tett érettségit, felsőbb tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte 1896–1900. mint a br. Eötvös-kollégium tagja. E közben két ízben nyert egyetem pályadíjat. 1901. doktorátust tett s 1902. jan. 28. sub auspiciis regis doktorrá avatták. 1904–5. Göttingában és Párizsban volt tanulmányúton. 1905. elnyerte a Term. Tud. Társulat Bugát-díját. 1905 óta a Tudomány-, 1908 óta a Műegyetemen a physika magántanáraként működött, míg 1912. május 25. a József-műegyetem elméleti physikai tanszékére rendes tanárnak neveztetett ki. 1908. április 30. a Magy. Tudom. Akadémia levelező tagjának választotta és 1911. a gázok belső surlódásáról szóló munkáját a Rózsay-díjjal jutalmazta. A budapesti tud. egyetemnek ma is magántanára, a Kir. m. Természettudomány-Társulat 1908–1914. másodtitkára, a Felső Oktatási Egyesület titkára, az Uránia magy. tud. egyesület jegyzője, a Math. és Physikai Társulat titkára, továbbá a M. Philosophiai Társaság választmányi, a M. Electrotechnikai egyesület, a Deutsche physik. Gesellschaft és a párisi Société Française de Physique rendes tagja. Munkatársa az Encyklopädie der mathem. Wissenschaften nemzetközi vállalatnak és a «Tables annuelles des constantes» nemzetközi szerkesztő bizottságának magyarországi tagja.Dolgozatai a Mathem. Term.-tud. Értesítő, Math. és Phys. Lapok, Természettud. Közlöny. Uránia, külföldön pedig az Annalen der Physik, Physikalische Zeitschrift, Comptes rendus de 1'Académie de Paris cz. folyóiratokban jelentek meg. Részletes jegyzékük megjelent az Akad. Almanach 1909. 223–227. l., 1910. 227. 1., 1911. 242. l., 1912. 228. l., 1913. 218. l. 1914. 233. l.Főbb munkái:M. Könyvészet 1901., 1902., 1905., 1909.szül. 1879. október 17. Nagy-Kanizsán.Vasárnapi Ujság 1902. 6. sz. arczk.Zemplén Győző

tudósportál

Az MTA tagja (l.: 1908. ápr. 30.).

• Tétel a szabályos csillagsokszögekről, [1900]
• Az algebrai egész alakok elméletének egyik alaptétele, [1902]
• Az oszthatóság algebrai génusztartományokban, [1902]
• A legnagyobb energiaforgalom elvéről, [1903]
• A mechanikai elvek alkalmazása surlódással történő mozgásokra, [1903]
• A mechanikai elvek alkalmazása surlódással történő mozgásokra, 1903
• A grafikus interpoláczióról, [1904]
• A legnagyobb energiaforgalom elvéről, [1904]
• A testek radioaktív viselkedéséről, 1905
• Nem folytonos jelenségek az elekrodinamikában (elektronelméletben), [1906]
• Radioaktív anyagokra vonatkozó vizsgálatok, 1906
• Az Einthoven-féle huros galvanométer és alkalmazása áramok mérésére, [1907]
• Untersuchungen über die innere Reibung der Gase, 1909-1912
• Az elektromosság és gyakorlati alkalmazásai, 1910
• Az energia fogalma és szerepe a természettudományokban, 1910
• Korunk találmányai, 1910
• A fény természetére vonatkozó ismereteink, 1911
• A relativítás elvéről, [1912]
• A lökéshullámok elméletéhez, [1913]
• A tér és idő fogalma a relativitás elvének világításában, 1914
• Az elektromosság és gyakorlati alkalmazásai, 1927
• Elektromos vontatás, 1927