Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Gaál Jenő (Pusztagerendás, 1846. szept. 14. – Bp., 1934. máj. 19.): közgazdász, műegyetemi tanár, politikus, az MTA tagja (l. 1896, r. 1908, ig. 1931). A pesti és a bécsi egy.-en jogot hallgatott, 1871-ben jog- és államtudományi doktori oklevelet szerzett, majd Bécsben a műegy.-en és a kereskedelmi ak.-n tanult. 1872-től az aradi kereskedelmi és iparkamara titkára, az aradi gazdasági egyesület alelnöke. 1878-tól 1893-ig mérsékelt ellenzéki programmal nemzeti párti ogy.-i képviselő, a párt egyik vezérszónoka. 1893-ban a kereskedelemügyi min.-ban az iparfejlesztési és külkereskedelmi főosztály vezetője, 1894-től 1916-ig a műegy.-en a nemzetgazdaságtan ny. r. tanára. 1908-től főrendiházi tag. 1907-től 1913-ig a Magy. Társadalomtudományi Egyesület egyik ig.-ja, a kivándorlási tanács elnöke. 1916-ban nyugalomba vonult. Számos konzervatív szemléletű gazdaságtörténeti, agrárpolitikai és szociálpolitikai munkát írt. – F. m. Carlyle Tamás társadalompolitikai rendszere (1897); Arad megye és váras közgazdasági monográfiája (Bp., 1898); A nemzetgazdaságtan rendszere (I–II. Bp., 1899–1900); Berzeviczy Gergely élete és művei (Bp., 1901); Gróf Széchenyi István nemzeti politikája (I–II. 1903); Magyarország közgazdasági és társadalmi politikája a második ezredév küszöbén (Bp., 1907); Birtokpolitika (Bp., 1912); Thessedik Sámuel élete, alkotásai és művei (Bp., 1918); Bezerédj Pál emlékezete (Bp., 1920); Élmények és tanulságok (Önéletrajz, Magyarország Újabbkori Történetének Forrásai, Bp., 1940). – Irod. Heller Farkas: G. J. (Akad. Ért., Bp., 1934.)

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1. Jelentés az aradi kereskedelmi és iparkamara 1872-től 1874-ig és 1876-tól 1884-ig. Arad, 1875. 1877. és 1879. sat.2. Az aradi kereskedelmi és iparkamara kerületének, vagyis Arad-, Békés-, Csanád-, Hunyad- és Zaránd megyék közgazdasági leirása. Arad, 1876. 3. Programmbeszéde a pécskai kerületben. Arad, 1878.4. A román kereskedelmi szerződésről. Arad, 1884.5. A mezőgazdasági válság. Előadói munkálat az 1885. okt. Budapesten tartandó gazdasági congressus alkalmával. Bpest, 1885. (Németűl és francziáúl is megjelent. Bpest, 1885).6. A világgazdaság és a culturai egység fejlődéséről. Arad, 1886. 7. Az alföldi munkásmozgalom, Bpest, 1891.8. Békésmegye monographiája. Bpest, 1892. (Különnyomat a Nemzetgazdasági Szemléből.)Czikkeket irt a bank- és valuta kérdésről, Kerkapoly pénzügyminiszter nagy vasuti tervéről és egyéb politikai s napi kérdésekről az aradi s budapesti hirlapokba, így a Pesti Naplóba, M. Hirlapba sat. mérleg jegy vagy Alfréd névvel, de leginkább névtelenűl.Egyetértés 1893. 318. sz. és önéletrajzi adatok.Gaal Jenőjog- és államtudományi doktor, miniszteri tanácsos,jog- és államtudományi doktor, miniszteri tanácsos, szül. 1846. szept. 14. Puszta-Gerendáson Békésmegyében; középiskoláit Békés-Csabán, Selmeczbányán és Pozsonyban végezte; a jogot a pesti egyetemen s Bécsben hallgatta s 1871-ben jog- és államtudományi doktori oklevelet nyert. Ekkor hosszabb tanulmányi útra kelt és Bécsben az egyetemet, a polytechnikumot és kereskedelmi akadémiát látogatta s különösen kereskedelmi s nemzetgazdasági tanulmányokkal foglalkozott. Közbejött betegsége miatt útját nem folytathatván, Aradmegyébe jött vissza, hol atyja 1859 óta gazdálkodott a pécskai járásban. Ekkor történt, hogy Aradon a kereskedelmi s iparkamara állíttatott fel. Ez idő tájt G. Aradon tartózkodott, hol eleinte Aradmegye törvényszékénél, majd később a közigazgatásnál és végül egy pénzintézetnél tiszteletbeli állásokban és mellékesen a szakirodalommal foglalkozott. 1872. márcz. az aradi kereskedelmi s iparkamara titkárává választatott, az aradi gazdasági egyesület alelnöke lett, azonkívül tevékeny részt vett mint bizottsági tag a megye s mint tiszteletbeli főjegyző a város képviseletének tanácskozásaiban. 1873 és 74-ben nagyobb utazást tett a bankkérdés, közgazdaság, mezeigazdaság, ipar- és kereskedelem tanulmányozása végett Németországban, Belgiumban, Francziaországban, Svájczban és Angolországban, hol két hónapot töltött. 1878-ban a pécskai kerületben mérsékelt ellenzéki programmal, 1881-ben a világosi, 1884-ben és 1892-ben a nemzeti párt programmja alapján ismét a pécskaiban választatott meg országgyűlési képviselőnek; tagja volt a pénzügyi s gazdasági bizottságnak. Az 1885. országos kiállítás alkalmával rendezett nemzetközi gazdasági congressuson mint titkár szerepelt. 1893-ban a m. kir. kereskedelemügyi miniszteriumban tanácsos lett és a műegyetem a nemzeti gazdaságtan tanárának hívta meg, hol okt. 18. tartotta székfoglalóját; nov. közepén pedig az iparoktatási tanács tagjává neveztetett ki. A Pannonia viszonbiztosító társaság felügyelő bizottságának is tagja.Lakatos Ottó, Arad története III. 53. l.M. Hirlap 1893. 289. sz.M. Könyvészet 1887. 1891–92. M. Könyv-Szemle 1876. 93. 245. 1878. XXI. 1879. XXXVII. Munkái:Munkatársa a Pallas Nagy-Lexikonának.Petrik Könyvészete.Sturm, Országgyűlési Almanach 1892–97-re 223. l.Szerkesztette az aradi gazdasági egylet Évkönyveit 1876-tól 1883-ig. szül. 1846. szept. 14. Puszta-Gerendáson Békésmegyében;

tudósportál

Középiskoláit Békéscsabán, Selmecbányán és Pozsonyban végezte. A bécsi és a pesti tudományegyetemen jogot tanult, a pesti tudományegyetemen állam- és jogtudori okl. szerzett (1871), a bécsi műegyetemen és a kereskedelmi akadémián kiegészítő tanulmányokat folytatott. Az MTA tagja (l.: 1896. máj. 15.; r.: 1908. ápr. 30.; ig.: 1931. máj. 15.).

• Jelentés az Aradi Kereskedelmi- és Iparkamara kerületének beutazásáról, 1872
• Jelentés az Aradi Kereskedelmi és Iparkamara 1872-től 1874-ig terjedő három évi működéséről, 1875
• Az Aradi Kereskedelmi- és Iparkamara kerületének, vagyis, 1876-
• Az Aradi Gazdasági-Egylet évkönyve, 1876-1918
• Nyilt levél a pécskai kerület tisztelt választóihoz, 1884
• A mezőgazdasági válság kérdése, 1885
• A román kereskedelmi szerződésről, 1885
• A román kereskedelmi szerződésről, 1885
• Die Frage der landwirthschaftlichen Krise, 1885
• La crise agricole, 1885
• Az alföldi munkásmozgalom, 1891
• Békés megye, 1892
• Csanád megye, 1892
• Békés megye, 1895
• Csanád megye, 1895
• Iparpolitikánk a második ezredév küszöbén, 1896
• Társadalmi béke a közgazdasági patriarchalismus alapján, 1896
• Társadalmi béke a közgazdasági patriarchalismus alapján, 1896
• Carlyle Tamás társadalom-politikai rendszere, 1897
• Jelentés a Londonban 1897-ben tartott technikai oktatásügyi nemzetközi congressus tárgyalásairól, 1897
• Jelentés a Londonban 1897-ben tartott Technikai Oktatásügyi Nemzetközi congressus tárgyalásairól, [1898]
• Társadalmi béke a közgazdasági patriarchalismus alapján, 1898
• A nemzetgazdaságtan rendszere, 1899
• A magyar köztisztviselő hivatása a társadalom terén, 1900
• Gróf Széchenyi István mint nemzetfejlesztő társadalompolitikus, 1901
• Berzeviczy Gergely élete és művei, 1902
• Gróf Széchenyi István nemzeti politikája, 1902
• Gróf Széchenyi István nemzeti politikája, 1902-1903
• Gróf Széchenyi István nemzeti politikája és jövőnk, 1903
• Gróf Széchenyi István nemzeti politikája és jövőnk, 1903
• Emlékbeszéd gróf Andrássy Aladár fölött ... előadta Dr. Gaal Jenő, 1904
• A modern socialis viszonyok kialakulása, 1907
• Jelentés a Nemzetközi Törvényes Munkásvédelmi Egyesületnek 1906. évi szeptember 26-29-ik napjain Genfben tartott nagygyűléséről, 1907
• Magyarország közgazdasági és társadalmi politikája a második ezredév küszöbén..., 1907
• Emlékbeszéd Falk Miksa lev. tag felett, 1909
• Gróf Széchenyi István és a pesti Hengermalom-társaság, 1909
• Közgazdaságunk a Széchenyi előtti korszakban, 1909
• A magyar birtokpolitika irányelvei, 1911
• Jelentés a Nemzetközi Törvényes Munkásvédelmi Egyesületnek 1910. évi szeptember 28-30. napján Luganoban tartott nagygyűléséről, 1911
• Vezérfonal vagyis, 1911
• A Magyar Társadalomtudományi Egyesület által az 1910/11. években tartot birtokpolitikai szaktanácskozmány előzményei, lefolyása és eredményei, 1912
• Jelentés a folytonos üzemek munkabeosztásával foglalkozott londoni nemzetközi értekezletről ..., 1912
• Jelentés a folytonos üzemek munkabeosztásával foglalkozott Londoni Nemzetközi Értekezletről, 1912
• Jelentés az 1912 szeptember 6-12.-én Zürichben tartott sociálpolitikai nemzetközi tanácskozásokról, 1912
• Széchenyi eszmevilága, 1912-1925
• Széchenyi és Kölcsey a nemzeti érzésről, 1914
• A falu gondozása, 1918
• A munkaügyi hivatalokról, 1918
• Bezerédj Pál tiszteleti tag emlékezete, 1920
• Kényszerkivándoroltatás, [1925]
• Az 1924. év május hó második felében Rómában tartott első nagy nemzetközi kivándorlási értekezlet határozatai, 1925
• Kényszer-kivándoroltatás, 1925
• Széchenyi eszmevilága, 1925
• A társadalom feladata a kivándorlás ügyével szemben, 1926
• Matlekovits Sándor r. tag emlékezete, 1926
• Kényszerkivándoroltatás, [1927]
• Széchenyi tanításai, [1927]
• A Magyar Tudományos Akadémia ünnepi ülése gróf Széchenyi István Hitel című műve megjelenésének centenáriuma alkalmából 1930 március 24-én, 1930
• Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület alapítója: A legnagyobb magyar, 1930
• Le fondateur de la Société Nationale d'Agriculture de Hongrie, 1930
• Nemzetgazdasági és szociálpolitikai válogatott tanulmányainak újabb rendszeres gyűjteménye, 1932
• Élmények és tanulságok, 1940
• Berzeviczy Gergely élete és művei, 1972
• A parasztok állapotáról Magyarországon, 1979
• A közgazdaságról, cop. 2006
• Közgazdaságunk a Széchenyi előtti korszakban, ford. Gaal Jenő
• A Magyar Társadalomtudományi Egyesület 1912. évi közegészségügyi szaktanácskozmánya,