Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Vész János Ármin, Weiss (Szeged, 1826. ápr. 7. – Bp., 1882. jún. 29.): mérnök, matematikus, műegyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1858, r. 1868). Tanulmányait a pesti Mérnöki Intézetben végezte. 1848-ban nyert oklevelet s a szabadságharc idején kormánymegbízásból a debrecen-szatmári vasút kitűzésén dolgozott. 1849-től a pesti tudományegy. és a Mérnöki Intézet tanársegéde, majd h. tanára. A Mérnöki Intézet és a József Ipartanoda egyesítése után 1851-től ugyancsak h. tanár, majd 1857-től műegy.-i ny. r. tanár, a felsőbb mennyiségtan és ábrázoló mértan, majd 1861-től az átszervezett felsőbb mennyiségtan tanára. 1874 – 75-ben az egy. rektora. 1859-ben a palermói tudományos ak. l. tagjává választotta. Munkássága elsősorban pedagógiai szempontból jelentős, néhány variációszámítási és biztosítási-matematikai értekezést is írt. Az első m. nyelvű műegy.-i tankönyv szerzője. – F. m. A felsőbb mennyiségtan alopvonalai (Pest, 1861 – 1862, az MTA 1863-ban nagyjutalommal tüntette ki). – Irod. V. J. Á. (Magyarország és a Nagyvilág, 1874): V. J. Á. (Pesti Napló, 1882. 178. sz.); V. J. Á. (MTA Almanach, 1883.)

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1882: Budapesti Hirlap 179., P. Hirlap 179., P. Napló 178. sz.1. A háromél leirati feloldása. Pest, 1858. 2. A felsőbb mennyiségtan alapvonalai. UJ. ott, 1861–62. Két rész, 7 tábla rajzzal. (I. Különbzéki és egészleti hánylat alkalmazása. A m. tud. Akadémia 1865. nagy jutalmát nyerte. Egészen átdolg. és tetemesen bőv. 2. kiadás. Bpest, 1881.).3. A kir. m. természettudományi társulat tagjairól és működéséről. 1862–1864. Pest, 1865.4. Leirati mértan. I. rész. A vetülettan első fele. U. ott, 1865. 32 kőmetszetű rajzzal.5. Biztosítási kölcsön. Új életbiztosítási nem. U. ott, 1868. (Értekezések a mathem. tudom. köréből I. 3.).6. A legrövidebb távolok a körkúpon. U. ott, 1869. (Értek. a mathem. tud. köréből. I. 5.).7. A legkisebb négyzetek elmélete és bevezetésül a valószínűségi hánylat elemei. U. ott, 1869.8. Adalékok a visszafutó sorok elméletéhez. Bpest, 1874. (Értek. a mathem. tudom. köréből III. 1.)A M. Akadémia Almanachja 18883. 298. l.Czikkei a M. Tudom. Akadémia Almanachjaiban (1861., 1863–1866., 1868., 1871.) és részben Szinnyei Repertóriuma III. kötetében felsorolvák.Kiszlingstein Könyvészete.Magyarország és a Nagyvilág1874. 47. sz. arczk.Meghalt 1882. jún. 29. Budapesten. mérnök, műegyetemi tanár,mérnök, műegyetemi tanár, a m. tudom. Akadémia rendes tagja, szül. 1826. ápr. 7. Szegeden; gymnasiumi tanulmányait a szegedi egyetemen levő mérnöki intézetnél mint tanársegéd; ezenkívül a mennyiségtan előadásával helyettesi minőségben bízatott meg. Két év mulva a mérnöki intézet és a József-ipartanoda egyesítése alkalmával szintén helyettesi minőségben volt alkalmazva az egyesült intézetnél, mely 1857-ben, a végleges szervezés alkalmával a József-műegyetem nevet vette fel, a midőn ő is véglegesen neveztetett ki a felsőbb mennyiségtan és leíró-mértan tanárává. Mind a két tanszéket 1867-ig látta el, midőn végre a két tanszék szétválasztatott; ez időtől fogva csakis a felsőbb mennyiségtant adta elő. 1871. a József-műegyetem első prorektora, 1874. rektora volt. 1858-ban a m. tudom. Akadémia levelező, 1868. rendes tagjának választotta. 1859-től a palermói tud. akadémia levelező tagja, 1860. a t ermészettudom. társulat tagja, 1862–63. annak titkára volt. Több középiskolai tanárvizsgáló-bizottságnak és a tanárképző-intézetnek tagja volt. Weiss családi nevét 1862-ben változtatta Vészre. Meghalt 1882. jún. 29. Budapesten. Munkái:Pallas Nagy Lexikona XVI. 813. l. és gyászjelentés.Petrik Könyvészete és Bibliogr.Szerkesztette a K. M. Természettudományi Társulat Közlönye I. és II. részét 1863–64-re.Szinnyei Könyvészete.szül. 1826. ápr. 7. Szegeden; Vész (Weiss) János Ármin

tudósportál

Az MTA tagja (l.: 1858. dec. 15.; r.: 1868. márc. 18.).

• A felsőbb mennyiségtan alapvonalai, 1861-1862
• Biztosítási kölcsön, 1868
• A legkisebb négyzetek elmélete és bevezetésül a valószínűségi hánylat elemei, 1869
• Legrövidebb távolok a körkúpon, 1869
• Adalék a visszafutó sorok elméletéhez, 1874