Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Jónás Ödön, König (Kassa, 1851. dec. 10. – Bp., 1933. máj. 10.): mérnök, műegyetemi tanár. A bp.-i műegy.-en 1872-ben szerezte oklevelét. 1872-től ugyanitt tanársegéd. 1873-ban a Tisza vidéki vasút mérnöke. 1874-ben a műegy.-en helyettes tanár, közben 1877-től reálisk. segédtanár, majd 1883-tól az általános géptan és géprajz ny. r. tanára. 1905–07-ben a műegy. rektora. Gépészeti tárgyú cikkei főként a Gazdasági Mérnökben jelentek meg. Mint több műszaki és gazdasági testület és hatóság tagja tevékenyen részt vett az iparügyek igazgatásában és mint ogy.-i képviselő 1881-től a politikai életben is. – F. m. Leíró géptan (Bp., 1888).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

A kir. József-műegyetem tanárai és hallgatói 1851–1882. Bpest, 1883. 44. l.Az 1873. világkiállítás gépészeti részének tanulmányozására kiküldetvén, megírta: A bécsi világkiállítás gőzgépei cz. terjedelmes jelentését, melynek kivonatszerű ismertetése több napilapban megjelent; Uj gőzszivattyú (Pulsometer) czikke (a Gazdasági Mérnök 1877. 15. szám), Önműködő vízemelőgép (Hydraulikus kos) cz. czikke (Ugyanott, 1879. 1. szám), Centrifugal szivattyuk czímű tanulmány (U. ott, 1880. április 1., 8. és 15. sz.); nagyobb tanulmánya: A teherszállításról drótkötélpályákon (M. Mérnök- és Építészegylet Értesítője 1878. nov. 7. és decz. 7. sz.), A gőzkazánok megvizsgálásáról és A gőzkazánügy törvény által való szabályozásáról (Ugyanott, 1882. deczember 14. sz. és a Gazdasági Mérnök deczember 7. sz.); A nagy és kisipar viszonyáról (czikksorozat a Nemzetben a 80-as évek elején); A házi ipar jelentősége, A házi ipar és népoktatás, Mikor fogunk repülni és még több kisebb czikk, melyek a Máramarosi Lapokban és a fővárosi napilapokban jelentek meg.Jónás Ödön (K.)M. Könyvészet 1888.műegyetemi tanár és országgyűlési képviselő,műegyetemi tanár és országgyűlési képviselő, szül. 1851. decz. 10. Kassán (Abaujm.), hol atyja J. Alajos a város főerdőmestere volt; ennek halála után mostoha atyja kronburgi báró König József lovas százados által örökbe fogadtatott és annak vezetése alatt folytatta reáliskolai tanulmányait 1863–69-ig Kassán és Budán végezte, hol 1869-től 1872-ig a József-műegyetem hallgatója volt. 1872-ben mérnöki oklevelet nyert. Technikai tanulmányainak befejezésével nagyobb külföldi utazásokat tett. 1873. jan. 2. és 1874. okt. 31. a budapesti műegyetemhez a géprajz- és mérnöki gépszerkezettan előadására segédtanár, 1875-ben a budapesti egyetemen a jog- és államtudományokat hallgatta. 1877. jún. 25. középiskolai tanképesítő vizsgálatot tett, melynek alapján jún. 29. a budapesti VIII. kerületi községi reáliskolához (hol 1876. okt. 26-tól ideiglenes tanár volt) segédtanárnak neveztetett ki. 1881-ben Marmarosmegye vissói kerületében szabadelvűpárti képviselőnek választatott; tagja volt a gőzkazánügynek törvény által való szabályozása czéljából összehívott enquetenek és annak megbízásából szerkesztette a gőzkazánokról szóló törvényjavaslatot. és szabályrendeleteket, melyek az enquete által el is fogadtattak. 1883. július 26. kineveztetett a Józsefműegyetem rendes tanárának, hogy a leíró géptant és géprajzot adja elő. 1884-ben nem nyert mandatumot. 1887-ben régi kerülete választotta meg; ugyanezen kerületet képviseli a jelen országgyűlésen is. Elnöke az ipari munkások képzésére szervezett országos bizottságnak; az országos iparoktatási tanács alelnöke; tiszteletbeli elnöke a budapesti sakkegyesületnek; az országos nemzeti szövetség igazgatósági társelnöke; Máramaros vármegye törvényhatósági bizottságának és központi választmányának tagja; Máramaros-megye borsai-, mojszini- és petrovai nemes közbirtokosságainak elnöke.Munkája: Leíró géptan. I. kötet. Budapest, 1888. (A m. mérnök- és építészegylet könyvkiadó vállalata XI. 1.Nemzet 1893. 254. sz. és önéletrajzi adatok.Országgyűlési beszédei 1881–84. (VIII. Költségvetés 1883-ra, X. Vadászati jog. Vadászati és fegyveradó, XI., XII. Középiskolák és azok tanárainak képesítése, gymnasiumi és reáliskolai oktatás, XV. Tanítóképezdei tanárok kérvénye fiztésök ügyében, XVI. Ipartörvény módosítása, 1887–92. VIII. Véderővita alkalmával fővárosi rendőrség eljárása, IX. Véderő, XV. Költségvetés 1890-re.)Sturm Albert, Országgyűlési Almanach 1897–1901. Bpest, 1897. 262. l.szül. 1851. decz. 10. Kassán (Abaujm.),

Veszprém megyei életrajzi lexikon

1872-ben Budapesten, a műegyetemen gépészmérnöki, 1877-ben a tudományegyetemen tanári oklevelet szerzett. 1873–1874-ben a műegyetem Gépszerkezeti Tanszékén, majd és 1881 között a VIII. kerületi reáliskolában ideiglenes tanár, illetve segédtanár. 1883-tól a műegyetem tanára, közben a 1898–1901 között a Gépészmérnöki Osztály dékánja, 1905–1907 és 1910–1911-ben az egyetem rektora. 1905-től udvari tanácsos. A Szabadelvű Párt programjával a vissói kerületben országgyűlési képviselő. Az Országos Iparoktatási Tanács alelnöke, az Országos Nemzeti Szövetség igazgatóságának társelnöke, a Budapesti Sakkegyesület tiszteletbeli elnöke. Tanulmányai szakmai folyóiratokban és évkönyvekben, mindenekelőtt a Gazdasági Mérnök című folyóiratban jelentek meg.gépészmérnök, tanárI.: Szinnyei. V. köt. – RÚL X. köt. – ÚMÉL III. köt.JÓNÁS Ödön( Kassa, 1851. december 10. - Sümeg, 1933. május 10. )M.: Leíró géptan. Bp., 1938.

• Leíró géptan, 1888
• Beszámoló beszéde, 1911
• Általános géptan, 1918
• Általános géptan, 1922