Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Homoródi Lajos, Habereger (Arad, 1911. máj. 2. – Bp., 1982. jan. 22.): mérnök, az MTA tagja (l. 1973, r. 1979), egyetemi tanár. A József Műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet. Pályáját 1934-ben az egy. általános geodéziai tanszékén kezdte, majd 25 éven keresztül fővárosi és állami földmérési szolgálatban dolgozott mérnökként, főmérnökként, csoport- és osztályvezetőként. 1952-54 között a Geodéziai és Kartográfiai Intézet osztályvezetője, ig. h.-e, 1954-57 közöt a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat ig.-ja, 1957-től 1959-ig az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal tudományos munkatársa. 1959-től az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem, majd a Budapesti Műszaki Egyetem oktatója. 1959-től egy.-i docens, 1961-től tanszékvezető egy.-i docens, 1962-től nyugdíjba vonulásáig, 1981. dec. 31-ig tanszékvezető egy.-i tanár az egy. általános geodézia, majd fotogrammetriai tanszékén. 1972-től a Geodéziai Intézet vezetője igazgatói beosztásban, 1963-64-ben rektorhelyettes, 1964-67-ben az Építőmérnöki Kar dékánja. Tudományos munkájához a biztos, jó alapokat a bp.-i háromszögelési és sokszögelési mérésekben, később az új országos, felsőrendű háromszögelési mérések végzésében, irányításában szerezte meg. A II. világháború után újraindította az elsőrendű láncolatrendszer kifejlesztését. Foglalkozott a városi sokszögelés szög- és hosszmérésének pontosságával. Kidolgozta a mérési eredmények célszerű kiegyenlítési módját. Eredményesen művelt szakterülete volt a fotogrammetria is: a légi háromszögelés elméletének témaköréből számos dolgozata jelent meg. Alapító tagja és 1962-1980 között elnöke volt a Geodéziai és Kartográfia Egyesületnek, tagja, 1975 óta elnöke az MTA Geodéziai Tudományos Bizottságának, elnöke a TME Földtudományi Szakbizottságának. Három évtizeden keresztül volt tagja a Földmérők Nemzetközi Szervezetének (FIG), ezen belül 1972-74-ben az oktatási bizottság alelnöke, 1975-77-ben pedig elnöke volt. Tagja volt a Nemzetközi Fotogrammetriai Szövetségnek (ISP) és a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Uniónak (IGGU). Megkapta a Lázár deák-emlékérmet (1965), a BME emlékplakettet (1975); az MTA díszplakettet (1975); a Fashing Antal-emlékérmet (1978). – F. m. Felsőgeodézia (Bp., 1966); Geofizika (Bp., 1960); A geodézia korszerű irányai (Biró Péterrel, Bp., 1966); Fotogrammetria (Bp., 1966); Felsőgeodézia (Bp., 1966). – Irod. H. L. (Geodézia és Kartográfia, 1982. 2. sz.); Martos Ferenc: H. L. (Magy. Tudomány, 1982. 5. sz.); H. L. (BME Évkönyve, 1981-82).

tudósportál

A József Műegyetem Mérnöki Osztályán végzett (1934), háromszögelő szakvizsgát tett, birtokrendező mérnöki jogosítványt szerzett (1941). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) műszaki doktori okl. szerzett (1944), a műszaki tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1962). Az MTA tagja (l.: 1973. máj. 11.; r.: 1979. máj. 11.).

• A lécekkel végzett szabatos hosszmérés hibaforrásai, 1944
• A lécekkel végzett szabatos hosszmérés hibaforrásai, 1944
• La réduction des bases géodésiques à l'ellipsoide, 1953
• Die Deutung des Punktfehlers, 1959
• Einige Erfahrungen beim Ausbau des trigonometrischen Grundnetzes in der Tschechoslowakei, 1959
• Felsőgeodézia 1. r., 1959
• Felsőgeodézia 2. r., 1959
• Az új magyar háromszögelés eredményeinek hasznosításával kapcsolatos problémák, 1960
• Felsőgeodézia 1. köt., 1960
• Felsőgeodézia 3., 1960
• Geofizika, 1960
• Felsőgeodézia 1-2. köt., 1961
• Felsőgeodézia 1. r., 1962
• Felsőgeodézia 2. r., 1962
• Térképészet - városmérés, 1962
• Felsőgeodézia 1., 1963
• Felsőgeodézia 2. köt., 1963
• Felsőgeodézia 1., 1965
• Felsőgeodézia 2., 1965
• Geofizika, 1965
• A geodézia korszerű irányai, 1966
• Felsőgeodézia, 1966
• Fotogrammetria 1., 1967
• Fotogrammetria 2., 1967
• Geofizika, 1967
• Fotogrammetria 1., 1968
• Fotogrammetria 2., 1968
• Fotogrammetria 1., 1969
• Fotogrammetria 2., 1969
• Fotogrammetria 2., 1975
• Geodéziai alaphálózatok, 1980
• Fotogrammetria 1., 1984
• Geodéziai alaphálózatok, 1984