Rejtő Sándor     ☰ Kassa 1853.08.21   ☷ Budapest 1928.02.04   |   akadémikus, férfi, gépészmérnök, egyetemi tanár
Haltenberger Sándor
id. Rejtő Sándor
Rejtő A.
Rejtő Sándor, id.
Rejtő Sándor
 
pozíciói

Gépészmérnöki Osztály

dékán
1901 - 1904

Királyi József Műegyetem

rektor
1920 - 1921

Magyar Tudományos Akadémia

levelező tag
1912.05.02 - 1923.05.11

Mechanikai Technológia Tanszék

tanszékvezető
1889.05.13 - 1924

Magyar Tudományos Akadémia

rendes tag
1923.05.11 - 1928.02.04
 
életrajzai

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Rejtő Sándor (Kassa, 1853. aug. 21. – Bp., 1928. febr. 4.): gépészmérnök, műegyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1912, r. 1923). Sándor orvos apja. Oklevelét a bp.-i műegy.-en nyerte 1877-ben. 1882-ben iparfelügyelő, 1886-ban műegy.-i magántanár, 1889-ben rk., 1891-ben a mechanikai technológia r. tanára, az egy. rektora. Megszervezte – részben saját tervezésű gépekkel és műszerekkel – a Műegy. mechanikai technológiai tanszékének anyagvizsgáló laboratóriumát, a Magy. Anyagvizsgálók Egyesületét s megindította és szerk. annak közlönyét. A szerkezeti anyagok viselkedésére vonatkozó általános elmélete nagy érdeklődést és sok vitát váltott ki. Oktató, kutató és – mint az első iparfelügyelő – gyakorlati iparszervezői működése különösen a textilipar fejlesztése terén volt eredményes. Fő műve (a több kiadást megért s részben németül is megjelent elméleti mechanikai technológiai kézikönyve) mellett számos önálló eredményeket tartalmazó tanulmánya jelent meg a hazai és külföldi szaksajtóban. A Nemzetközi Anyagvizsgálók Egyesületében is élénk tevékenységet fejtett ki; az egyesület 1912. évi New York-i kongresszusán tb. elnöki tisztet töltött be. Kezdeményezéseit külföldön is elismerték és bevezették több eljárás és általa szerkesztett műszer a nevét viseli. – F. m. A szövetek tartósságának megállapítása (Bp., 1887); A papiros tartóssága (Bp., 1891); A fémek kimerülése (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl. 1910); Az elméleti mechanikai technológia alapelvei… (I – IV., Bp., 1915 – 23); Einige Prinzipien der theoretischen Mechanischen Technologie der Metalle (Berlin, 1927). – Irod. R. S. (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl. 1928); Élet és Tud. (1955. 5. sz.).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1. A szövet tartósságának megállapítása. Bpest, 1887. 28. ábrával.2. A papiros tartósságának megállapítása. 52 a szöveg közé nyomott ábrával. U. ott, 1891.3. Utasítások magánosok részére papirvizsgálatok végzésére. U. ott, 1893.4. Az elméleti mech. technologia néhány alaptétele. 22 rajzmelléklettel. U. ott, 1896.5. A mechanikai technologia néhány alaptétele. U. ott, 1896.).6. Textil-ipar. A fonás, szövés és kikészítés fontosabb gyakorlati adatai. Rejtő S. előadásai nyomán Maly Ferencz. U. ott, 1903. (Kőnyomat).7. A belső surlódás számértéke és a szerkezeti anyagok mechanikai sajátságainak megállapítása nyíró igénybevételekkel. U. ott, 1904.Czikkei a M. Mérnök- és Építészegylet Közlönyében (1895. Az anyagvizsgálók nemzetközi kongresszusa Zürichben, 1896. A vas mikroskopikus vizsgálása); a Pallas Nagy Lexikonába a textilipari czikkeket írta.M. Könyvészet 1888., 1891., 1893., 1896., 1904.Munkái:Pallas Nagy Lexikona XIV. 466. l. XVIII. 498. lap.Rejtő SándorSzily Kálmán, A kir. József-műegyetem tanárai és hallgatói. Bpest, 1883. 38. l.szül. 1853-ban Kassán;udvari tanácsos, műegyetemi tanárudvari tanácsos, műegyetemi tanár, szül. 1853-ban Kassán; gymnasiumi tanulmányait Kassán és Eperjesen, a műegyetemet pedig 1872-től Budapesten végezte. 1877-ben gépészmérnöki oklevelet nyert; ezután két évig állami ösztöndíjjal a szövő-ipart külföldön gyakorlatilag tanulmányozta. Külföldről hazatérve, Kemény Gábor báró földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 1880. ideiglenes szakközegül alkalmazta, 1882. pedig iparfelügyelőnek nevezte ki. Mint ipari felügyelő a gyáripar fejlesztését, az egyes iparosok közvetlen támogatását és a háziipari tanműhelyek helyett az ipari szakiskolákat hozta javaslatba. 1887-től az iparfejlesztés helyett a gyárvizsgálattal kellett foglalkoznia, miről az 1887. és az 1888. évi gyárvizsgálatról szóló jelentései tanúskodnak. A műegyetem meckanikai-technologiai tanszékére 1888. helyettes tanárnak, 1889. rendkívüli és 1890. rendes tanárnak nevezték ki. 1896-ban pedig a szabadalmi tanács tagja lett. Szakszerű kutatásai mellett az iparfejlesztési mozgalmakban is részt vesz, így az ezredéves kiállításon a textil-csoport berendezését és szervezését mint csoportelnök, a csoport birálatát mint csoportjury-elnök vezette. Ez irányú fáradozásáért 1896-ban a III. osztályú vaskoronarenddel tüntették ki; 1903. ápr. 21. pedig a m. kir. udvari tanácsosi czímet kapta. Időközben Haltenberger családi nevét Rejtőre változtatta.

tudósportál

Az MTA tagja (l.: 1912. máj. 2.; r.: 1923. máj. 11.).

könyvei

róla szóló könyvek
linkek
ADT    |    ISNI    |    MTA Könyvtára    |    MTMT    |    OSZK MEK    |    PIM    |    tudosportal.hu    |    VIAF    |    wikipedia    |    Amicus: 26459    |