

Csanádi György

Kossuth-díj, III. fokozat
1956.03.15

Állami díj
1973.08.20
História TT
A budapesti műegyetemen 1927-ben általános mérnök és közgazdász oklevelet szerzett. 1929-ig az egyetemen tanársegéd volt, majd állami szolgálatot vállalt. 1929 és 1944 között a MÁV Kaposvári Igazgatóság Építési Osztály Felépítmény-szerkesztési Csoport munkatársa, pályafenntartási és -építési mérnök. 1945. januárban a MÁV Központi Üzemi Bizottság elnöke, majd 1945. augusztustól a MÁV pécsi üzletigazgatója. 1945-ben lett tagja a Magyar Kommunista Pártnak, az MDP, majd az MSZMP tagja. 1947-ben a lett a Közlekedésügyi Minisztérium Vasúti Műszaki Osztály vezetője. 1949 és 1956. október 29. között és 1962 és 1963-ban is a MÁV vezérigazgatója. 1956. október 29-étől október 31-éig közlekedési- és postaügyi miniszter. 1956. november 12-étől közlekedési-és postaügyi kormánybiztos, 1957. márciustól a minisztérium megbízott vezetője, 1957. május 17. és 1963. december 7-ig a közlekedési- és postaügyi miniszter első helyettese, 1963. december 7-étől haláláig közlekedési és postaügyi miniszter. A Budapesti Műszaki Egyetemen docens, 1966-tól egyetemi tanár. 1958-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Csanádi György (Laibach, Ausztria, 1905. júl. 28. – Bp., 1974. ápr. 24.): közgazdász, mérnök, miniszter, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1958, r. 1970), Kossuth-díjas (1956), Állami díjas (1973). Vasutascsaládból származott. Oklevelet a bp.-i műegy.-en (1927), majd a közgazdaságtudományi karon (1929) szerzett. Pályafenntartási és -építési mérnök volt a MÁV kaposvári osztályán (1929–45). 1945-től 1947-ig a pécsi MÁV-igazgatóságnak, 1949-ig a Közlekedésügyi Min. vasúti műszaki osztályának vezetője, utána a MÁV vezérig.-ja (1949–56) volt. Közlekedés- és postaügyi min. (1956. okt. 29.–okt. 31.); közlekedés- és postaügyi kormánybiztos (1956. nov. 1957. máj. 17.) s közben 1957. márc.-tól a min. mb. vezetője, a közlekedés- és postaügyi min. első h.-e (1957. máj.-1963. dec.), közben a MÁV vezérig.-ja (1962-63) volt. Közlekedés- és postaügyi min. (1963. dec. 9.-1974. ápr. 24.), egy.-i tanár (1951-74), a BME vasútépítési és üzemtani tanszék vezetője, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) elnöke. A Közlekedési és Közlekedésépítéstudományi Egyesület (1951), valamint az MTA Közlekedéstudományi Főbizottságának elnöke (1958) volt. A vasúti üzemtan átfogó műszaki, gazdasági problémáit vizsgálta. Több külföldi tudományos intézmény, így a moszkvai vasútmérnöki főisk. díszdoktorává fogadta. Szakirodalmi munkássága is jelentős. – Irod. Bognár György: Cs. Gy. (Magy. Tud., 1974. 10. sz.); Jakab Miklós: Társadalmi változás és a magyar értelmiség 1944-48 (Bp., 1979)
Politika CD
1905. július 28-án született Laibachban. Mérnök, közgazdász. 1945-től a MÁV pécsi üzletigazgatója. Közlekedés- és postaügyi miniszter 1956-ban, közlekedési- és postaügyi kormánybiztos 1956-1957-ben, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese 1957-1963 között. Miniszterhelyettesi posztja mellett egyben a MÁV vezérigazgatója is 1962-1963-ban. Közlekedés- és postaügyi miniszter 1963-1974 között. 1972-1974-ben a MTESZ elnöke, 1966-tól egyetemi tanár; 1958-tól az MTA levelező, 1970-től rendes tagja. 1974. április 27-én hunyt el Budapesten.
tudósportál
A József Műegyetemen mérnöki okl. (1927) és közgazdász okl. szerzett (mindkettőt Czipszer György néven, 1927), a műszaki tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1955). Az MTA tagja (l.: 1958. nov. 28.; r.: 1970. febr. 4.).
- A Magyar Államvasutak problémái, 1948
- Magyar közlekedés mély- és vízépítés, 1949-1950
- A MÁV átalakulása szocialista vasúttá, 1950
- A tehervonatok sebességének, a mozdonyok vonóerőkihasználásának és a teherkocsik várakozási idejének gazdasági összefüggései, 1952 [!1953]
- A Magyar Államvasutak villamosításának időszerű kérdései, 1953
- Vasúti üzem, 1954
- A közút és a korszerű közlekedés, 1958
- A közút és a korszerű közlekedés, 1958 [!1959]
- Az arányos fejlődés törvényének érvényesítése közlekedésünkben, 1959
- A közlekedés fejlődése a közlekedéspolitika tükrében, 1960
- A közlekedéstudomány, a közlekedéspolitika és a gyakorlati közlekedés összefüggései a szocialista és a tőkés társadalmi-gazdasági rendszerben, 1960
- A magyar közlekedéstudomány ötéves és távlati terve, 1961
- Közlekedéspolitika, 1963
- A vasúti üzem egyes kérdései, 1965
- Közlekedéspolitika, 1965
- Közlekedéspolitika, 1966
- Közlekedéspolitika, 1967
- Vasúti üzemtan 1., 1967
- Vasúti üzemtan 2., 1967
- Közlekedéspolitika, 1968
- Közlekedéspolitika, 1968
- Közlekedéspolitika, 1969
- Közlekedéspolitika, 1970
- Vasúti üzem sajátos gazdasági kérdései, 1970
- Vasúti üzemtan 1., 1970
- Vasúti üzemtan 2., 1970
- Vasúti üzemtan 1., 1980
- Vasúti üzemtan 2., 1980
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003. 3 db., ()
- Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992. 486 [1] o.; 5. bőv. jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 2004. 549 o., ()
- Győri életrajzi lexikon. 2., átdolg. kiadás. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, 2003. 404 o., ill., ()
- Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999. 529 o., ill., ()
- Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné, Kis Tamás. Bp., Kossuth, 1969. 617 o., ()
- Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. XV, 900 o., ill. (Kiegészítések és helyesbítések az 1. és 2. kötethez 871-900. l.) 2. változatlan kiadás. 1985. XV, 956 l. (Függelék: Kiegészítések és helyesbítések a Magyar Életrajzi Lexikon I., II. és III. kötetéhez 871-956. l.), ()
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
- Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()
 

