

Kossuth-díj, III. fokozat
1961.03.15
História TT
Apja banktisztviselő volt. A fővárosban, az Eötvös József Főreáliskolában érettségizett. 1944-ben vegyészmérnöki, 1948-ban műszaki doktori oklevelet szerzett a budapesti műszaki és gazdaságtudományi egyetemen. 1944-ben a budapesti egyetem szervetlen kémia tanszékén tanársegéd, 1945. áprilistól a kémia technológiai tanszékén adjunktus. 1948–1949-ben a Magyar Ásványolaj-és Földgázkísérleti Intézet osztályvezetője, 1949–1950-ben az általa megszervezett Nehézvegyipari Kutatóintézet igazgatója. 1950–1953-ban a veszprémi egyetem szervetlen kémiai tanszékén docens, 1953–1963-ban tanszékvezető egyetemi tanár; 1950-1952-ben, 1954-1961-ben a veszprémi vegyipari egyetem dékánja, 1961–1963-ban rektora. 1953–1954-ben a Nehézipari Minisztérium nehézvegyipari igazgatóságának vezetője, 1955–1956-ban az MTA elnökségi titkárságának vezetője, 1960–1963-ban az MTA Műszaki Kémiai Kutató Laboratórium igazgatóhelyettese. 1963. december 26. és 1974. május 13. között művelődésügyi miniszterhelyettes, 1966-74-ben az MTA Műszaki Kémiai Kutatóintézet igazgatója, 1987-től kutatóprofesszor. 1974. május 13-ától művelődésügyi, 1974. június 21-étől 1980. június 27-ig oktatási miniszter volt. 1980-91-ben a BME kémia tanszékén tanszékvezető egyetemi tanára, 1981. júliustól 1987-ig az egyetem rektora. Az MTA tagja 1964-ben lett, elnökségi tag 1985. májustól 1990. májusig, alelnök 1980. május és 1985. május között volt. A MTESZ alelnöke, 1981-1989-ben a Hazafias Népfront alelnöke. Kossuth-díjat 1961-ben kapott. 1948-től tagja a Magyar Kommunista Pártnak, MDP, majd MSZMP tag volt. 1960 és 1969 között az MSZMP Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tagjaként is tevékenykedett.
Politika CD
1922. március 19-én született Budapesten. Vegyészmérnöki diplomát szerzett. A szervetlen kémiai technológia területén tudományos kutatásokat végzett. 1944-1949-ben a BME gyakornoka, tanársegéde, majd adjunktusa. 1949-től a Veszprémi Vegyipari Eegyetemen tanított, ahol 1954-től egyetemi tanár, dékán, majd 1963-ig rektor. 1966-1974 között az MTA Műszaki Kémiai Kutató Intézetének igazgatója volt. 1981-1987-ben a BME rektora. 1964-től az MTA levelező, 1976-tól rendes tagja, 1980-1985 között alelnöke. Művelődési miniszterhelyettes 1963-1974 között, művelődésügyi miniszter 1974-ben, oktatási miniszter 1974-1980 között.
tudósportál
Az MTA tagja (l.: 1964. ápr. 24.; r.: 1976. máj. 7.).
Veszprém megyei életrajzi lexikon
A kémiai tudományok doktora. 1964-ben az MTA-nak levelező-, 1976-tól rendes tagja, 1980–1985 között alelnöke. 1940-ben a budapesti Eötvös József Reálgimnáziumban érettségizett, 1944-ben a Műegyetemen vegyészmérnöki diplomát szerzett. Egyetemi diákszervezeti tagként oktatásszervezési kérdésekkel foglalkozott, Varga József tanítványaként részt vett az egyetemi kutatómunkában. A háború után, fiatal szakemberként bekapcsolódott a műegyetemi képzés megreformálásáért végzett feladatok megvalósításába, 1949-ben pedig megbízták a Nehézvegyipari Kar megszervezésével. Egyik kezdeményezője volt a Veszprémben, 1949-ben indult felsőfokú vegyészmérnök-képzésnek, a jelenlegi veszprémi PE megalapításának, ahol kari kurátorként (1949–1952), tanszékvezető egyetemi tanárként (1954–1964), és rektorként (1949–1952., 1954–1963) dolgozott. Az egyetem mellett három jelentős kutatóintézet létrehozásában is munkálkodott, amelyek közül a NEVIKI-nek, és az 1960-ban alapított MÜKKI-nek igazgatója is volt. 1974-től 1980-ig oktatási miniszter, majd nyugállományba vonulásáig (1992) a BME tanára, rektora (1981–1987). Kutatási területe: a szervetlen kémiai technológia, a szervetlen pigmentek kémiája és technológiája. Tagja volt az Acta Chimica és a Kémiai Közlemények szerkesztőbizottságának, a MTESZ és a Hazafias Népfront elnökségének. 1961-ben Kossuth-díjat, 1975-ben Veszprém Város Díszpolgára, 1987-ben Apáczai Csere János-díjat kapott. Bronz mellszobra, Raffay Béla szobrászművész; olaj, vászon arcképe, Kádár Tibor festőművész alkotása a PE főépületében található.( Budapest, 1922. március 19. - Budapest, 1998. augusztus 15. )I.: Polinszky Károly emlékezete. = N., 1998. aug. 29. – HOGYA György: Veszprém város díszpolgárai. Vp., 2001. – RÚL XV. köt. – ÚMÉL V. köt. – VpMKÉL.M.: Gázipar. (Tsz.) Bp., 1949. – Kémiai technológia. 1–3. köt. (Társzerző.) Bp.,, 1959–1961.POLINSZKY Károlyvegyészmérnök, tanár, politikus
- Gázipar, 1949
- Szervetlen kémia, 1949
- Általános kémia, [1950]
- Tüzelőanyagok, [1950]
- Általános kémia az Áll. Műszaki Főisk. hallgatói részére, 1950
- Általános kémia, 1951
- Általános kémia, 1951
- Műtrágyaipar, 1952
- Tudományos kutatás és vegyészképzés vegyiparunk szolgálatában a veszprémi tapasztalatok alapján, 1952
- Kémiai technológia, 1953
- A borsodi magyar vegyianyagbázis, 1954
- Aszfaltos kőolajok és párlási maradékaik hasznosításának újabb lehetősége, 1954 [!1955]
- Jelentés a Magyar Tudományos Akadémia Szervetlen Kémiai Technológiai Főbizottságának 1953. évi munkájáról, 1954 [!1955]
- Műtrágyagyártásunk fejlesztésének kérdései, 1954 [!1955]
- József Varga 1891-1956 Nachruf, 1959
- Kémiai technológia, 1959
- A Veszprémi Vegyipari Egyetem eredményei és feladatai a magyar tudomány és ipar fejlesztésében, 1960
- Kémiai technológia, 1962-1963
- Emlékezés Varga Józsefre, 1966
- Vegyészmérnökök kézikönyve, 1968-1969
- Az egyetemekre, az oktatókra és a hallgatókra vonatkozó jogszabályok, 1969
- Varga József élete és munkássága, 1969
- Műszaki lexikon, 1970-1978
- Egyetemi és főiskolai hallgatók országos tanácskozása, 1973
- Műszaki kémiai optimálás, 1973
- A felsőoktatási intézmények vezetőinek tanácskozása, 1974
- Műszaki lexikon, 1974-1980
- A Budapesti Műszaki Egyetem Kémiai Technológia Tanszék százéves története, 1975
- Technika, 1975
- Korach Mór, 1976
- Mór Korach, 1976
- A hazai vegyészképzés és a kémiai kutatás - történeti áttekintésben, 1978
- A hazai vegyészképzés és a kémiai kutatás történeti áttekintésben, 1978
- Korach Mór, 1978
- Römpp vegyészeti lexikon, 1981-1984
- Műszaki lexikon, 1984-
- Higher education in Hungary, 1985 [!1986]
- Compendium hydrotechnicum, [1986]
- Aktuális oktatáspolitikai kérdések,
- A műszaki felsőoktatás továbbképzési tevékenységéről,
- A tanulók marxista-leninista világnézetének formálása a Magyar Népköztársaságban,
- Az elmúlt tanév munkájának értékelése, az 1980-81. tanév főbb feladatai,
- Felsőoktatásunk az MSZMP XI. kongresszusa után,
- Korach Mór élete és munkássága,
- Műszaki felsőoktatásunk feladatai a Budapesti Műszaki Egyetem tapasztalatai alapján,
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003. 3 db., ()
- A Veszprémi Vegyipari Egyetem jubileumi évkönyve 1949-1974. Szerk. Schultheisz Zoltán. Veszprém-Bp., Műszaki Kiadó, 1974. 218 o., ()
- Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992. 486 [1] o.; 5. bőv. jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 2004. 549 o., ()
- Ki? Kicsoda? az 50 éves Gépipari Tudományos Egyesületben. Szerk. Kiss Lajos. [Bp., GTE], 1999. 304 [6] o., ()
- Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. 667 o., ()
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
- Magyar tudományos akadémiai almanach az . . . évre. Bp., Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. - 1973, 1986, 1991, 1997, 2001., ()
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
- Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Szluka Emil, Schneider László. Bp., Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986. 505 o., ()
- T. Kiss Tamás: [Kulturális] miniszterek 1848 és 1993 közötti időszakban. = A magyarországi kulturális minisztériumokról (1867-1993). Bp., Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány, 1993. 473-543 o., ill., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
- Veszprém megyei kortárs életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, 2001. 2 db. 1114 o., ill., ()
 


