
Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Pilch Ágoston (Üszög, 1834. aug. 3. – Bp., 1888. okt. 18.): gépészmérnök, műegyetemi tanár. Tanulmányait a bécsi műegy.-en végezte (1850 – 55). Gyakorlati tevékenységét a Duna Gőzhajózási Társaságnál kezdte mint hajógépész. 1861-től egy osztrák vasgyárban, majd az államvasutaknál; utóbb Kotzó Pál magánirodájában, később a Vidats Gépgyárban, végül pedig a korompai gépgyárban dolgozott. 1872-ben a műegy.-en akkor felállított mechanikai technológia (iparműtan) tanszékre nevezték ki. Lényegében ő szervezte meg a műegy.-en a mechanikai technológia oktatását s rendezte be – hosszabb külföldi tanulmányút után – a műegy. technológiai szertárát. – Irod. Gaul Károly: P. Á. (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl., 1899.)
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
1888.: P. Napló 289. sz., Nemzet 289.,A kir. József-műegyetem tanárai és hallgatói 1851–1882. Bpest, 1883. 9. l.Czikkei a M. Mérnök- és Építészegylet Közlönyében (1867–68. Vázlatok a párisi világtárlat gépészeti osztályából, 1869. Nagyszerű mérnöki vállalatok, Szabályzat azok képzésére és megvizsgálására, kik álladalmi középítészeti szolgálatba lépni akarnak, A párisi utczák fentartásáról, 1877. A gőzgépek megvizsgálásáról, 1879. A főváros vízvezetéki telepének új gépével, 1881-ben pedig ugyanazon telep reconstruált gépeivel tett kisérletek eredménye, 1879-től ezen folyóirat technologiai részének rovatvezetője volt); a Civillingenieurben (1885. a Meyer-féle tolattyús vezénymű diagrammjaira vonatkozó értekezés).Főv. Lapok 290. sz.Meghalt 1888. okt. 18. Budapesten. mérnök, műegyetemi tanármérnök, műegyetemi tanár, szül. 1834. aug. 3. Üszöghön (Baranyam.), hol atyja a Batthyány-uradalomban számtartó, később gyári könyvvivő, végre pedig Pécsett törvényszéki biró volt. P. középiskolai tanulmányait 1850-ben jeles sikerrel végezte a pécsi lyceumban; a papi pályára kellett volna lépnie, de hajlamai a gépészi pályára terelték; azért Bécsbe ment és az ottani polytechnikumon folytatta tanulmányait 1850–55-ig. 1855-ben a Dunagőzhajózási társulatnál gyakornok, 1857. pedig hajógépész lett. Ezen időszakban (1861-ig) a franczia s angol nyelvet gyakorlatilag elsajátította. 1861-ben a bécsi Bollinger és Sigl-féle gépgyárban dolgozott, honnét kilépve, 1862-ben az osztrák államvasutak Studienbureau-jában mint rajzoló alkalmaztatott. 1863–64-ben ugyanezen vasuti társulat buziási felügyelőségénél újra hajógépésznek alkalmazták. 1864-ben a mezőgazdasági gépészet terén kezdett működni és mint szerkesztő-mérnök Budapesten Kotzó Pál gépész-mérnöknél talált foglalkozást. 1867-ben a magyar kormány kiküldötte a párisi kiállításra. 1867–69-ig a Vidats-féle gépgyárban mint szerkesztő-mérnök, 1870–72-ig pedig mint vezető-mérnök működött a Krompachi gépgyárban, melyet két évig önállóan vezetett. 1872. júl. 6. ő felsége a műegyetemen fölállított iparműtani tanszékre rendes tanárnak kinevezte. Ekkor a miniszterium arra utasította, hogy különleges szakismereteinek kibővítése czéljából a külföldi műszaki tanintézetek szertárainak berendezéseit tanulmányozza, azért három hónapig külföldön utazott és előadásait csak okt. 18. kezdte meg. Külföldi tanulmányának eredménye a műegyetem technologiai szertárának fölszerelése volt. Meghalt 1888. okt. 18. Budapesten. M. Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1889. 56. l. (Gaul Károly).Pilch Ágostonszül. 1834. aug. 3. Üszöghön (Baranyam.),
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
